A szavazatok erejével ...

Romney gratulált Obamának a győzelemhez. Obama közölte: az elkövetkező hetekben leül tárgyalni Romney-val, hogy mit csinálhatnak együtt?!

Az USA elnökét – a közhiedelemmel ellentétben – nem a választópolgárok választják közvetlenül, hanem az un. elektorok. Magyar idő szerint ma éjszaka (keddről szerdára virradóra ) a választópolgárok az USA tagállamokban (51) külön-külön az elektorokat választják meg. A tagállamok elektorainak száma nem arányos a választópolgárok számának az arányával. A tagállamok elektorainak a száma megegyezik a választópolgárok által megválasztható kongresszusi képviselők számával. Aki egy államban győz, az a többségi elv szerint az összes elektor szavazatait megkapja. (Mindössze 3 tagállamban van arányos elektori választás.) Az a jelölt, aki ma éjszaka 270 elektorra tesz szert, azt jelöltet nagy valószűséggel az elektorok kollégiuma (538) decemberben elnöknek választja.

A többségi elv kétszeres alkalmazása torzítja a polgárok által leadott szavazatok és a megválasztott elnök pártállása szerinti összefüggést, mert aránytalan a választási rendszer: az első torzítás az, hogy a tagállamokban az elektorok száma nem arányos a választópolgárok számával. Minél később csatlakozott egy tagállam az Unióhoz, annál több az elektorainak a száma. A második torzítás, hogy az elektorok száma a győztes mindent visz alapon kerül megállapításra: a kisebbségben maradók szavazatait nem képviselik elektorok 48  tagállamból.

Egy további elvi lehetőség a választópolgárok szavazataitól való eltérésre, hogy a decemberi elnökválasztási konvención az elektor jogilag nem köteles arra az elnökjelöltre szavazni, akinek a nevében elnyerte az elektori tisztséget. Természetesen politikai botrány lenne, ha ilyet tenne valamelyik elektor, de a politikai botrány jogilag nem számít.

Előfordulhat, hogy elektorok – a november 6-ai választás eredményeként - 50-50%-ban támogatják az elnökjelölteket, mivel 538 páros szám. Mi történik ekkor?

A kérdés megválaszolására Szimonisz Lászlóhoz fordultam. /Szimonisz László 1947 óta USA állampolgárként él és dolgozik Washingtonban, és 20 éve együtt dolgozunk választási szakértőként különféle országokban./

Tóth Zoltán: Mi  történik a ha szavazategyelőség alakul ki az elektorok között?

Szimonisz László: Olyan mértékű patthelyzet alakult ki az elnökválasztáson, hogy fennáll annak is a lehetősége, hogy az Elektori Kollégiumban nincs győztes, így az Alkotmány szerint a Képviselőház dönt az elnök személyét illetően. (Ez egyértelműen Romney-nak kedvez.) Viszont, az alelnököt a többségi demokrata szenátus választaná, ami pedig a Biden (demokrata) alelnökségéhez vezetne.

Félúton. Hogyan választunk 2014-ben?

Első rész

Az Országgyűlés 2011 karácsonya előtt már jóváhagyta a parlamenti képviselők választásáról szóló törvény érdemi (anyagi jogi) szabályait. 2012 október elején kiegészült az Alaptörvény, amely a választási regisztrációról szól.  Most folyik a Parlamentben a választási eljárási törvényjavaslat vitája. Félúton van tehát a választási szabályrendszer átalakítása, egyenlőre nem tudni, hogy 2014-ben pontosan hogyan lehet és kell szavazni. A választási törvényeknek nincs társadalmi-szakmai vitája, így ez az írás igyekszik az olvasókat az eltérő véleményekről is tájékoztatni.

(A korábban 22 évig hatályos választási törvények, továbbá a nemzetközi tendenciák  ismertetését, értékelését az ÉS 2012. szeptember 21-ei /LVI. évfolyam 38./ számában olvashatják. Ez a cikk megjelent az ÉS 2012. október 31-ei /LVI. évfolyam 44. számában.)

Az országgyűlési választások elméleti alapjait a magyar állam- és jogtudományok a történelmi hagyományok, a nemzetközi szerződések, továbbá a magyar alkotmányozás elmúlt két évtizedes gyakorlata figyelembevételével alakították ki.  A tudományos kutatások eredményeit és a demokratikus hatalomgyakorlás praktikus igényeit a jogalkotó kötelező szabályokba (un. alapelvekbe) foglalta, így a magyar alkotmány és az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egybehangzóan azonos módon határozza meg a választójog alapelveit: a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Ezeket az alapelveket átvette a magyar Alaptörvény is. Vizsgáljuk meg, hogy a nemzetközi standard követelmények és az azonos tartalmú magyar tudományos eredmények, valamint a hatályos Alaptörvény alapelvei visszatükröződnek-e a jelenlegi kormánypártok egyes képviselői által benyújtott törvényjavaslatokban vagy ellentétesek-e azokkal?

A választójog általánossága

A választójog általánosságának az elve azt jelenti, hogy az adott állam polgárainak az un. természetes kizáró okok kivételével (kiskorú, elmebeteg, bűntettes) rendelkezniük kell választójoggal. (A választójog a szavazás és a választhatóság jogát is jelenti.) A kontinentális Európában a választójog, mint alapvető politikai szabadságjog az alkotmányból származik. A konstitúcionális jog lényege, hogy minden állampolgár számára az állam hivatalból (ex officio) biztosítja a jog gyakorlását, és kizárólag az állampolgár szabad elhatározásától függ a választási részvétel vagy az attól való távolmaradás. A választójog általánosságának az elve akkor érvényesül egy demokratikus választás során, ha a polgárok legalább 2/3-a rendelkezik választójoggal. (Ezt az arányt a statisztikai „korfá”-hoz mérik a nemzetközi megfigyelők.) Magyarország hagyományosan megfelelt ennek a nemzetközi és alakotmányos követelménynek, mert a lakosságszámhoz viszonyítva az arányszám 80% volt.)

Magyarország törvényhozása megtagadja a magyar és európai hagyományt, és az Alaptörvény bevezeti az előzetes feliratkozás, a regisztráció intézményét. Ennek lényege, hogy - csorbítva az alkotmányos alapjogot -, egy adminisztratív feltételhez kötik a választójogot: a polgárnak előzetesen egy állami szervnél személyesen vagy elektronikusan jelentkeznie kell a választójoggal való élés lehetővé tétele miatt. Aki ennek az adminisztratív feltételnek - időben kotlátozott módon - nem tesz eleget, annak nem lesz választójoga. (A regisztrációt 4 évenként ismételni kell.) A jogkorlátozás elméleti lényege, hogy nem az alkotmányból származik a választójog a jövőben, hanem a választói névjegyzékbe való felvétel kérelmezése és annak hatósági jóváhagyása adja a lehetőséget a szavazásra. A jogkorlátozás gyakorlata úgy valósul meg, hogy a törvényesen működő állami népességnyilvántartás helyett az állampolgárok önkéntes írásbeli adatszolgáltatásra épülő új (párhuzamos) állami nyilvántartás jön létre, amely a közpénzek értelmet pazarlását és a majdani szavazás napján az adatszolgáltatási és feldolgozási hibák miatt a választójog gyakorlásának a tömeges vitáját idézi elő.

Az előzetes regisztráció korlátozza a választójogot. Az Alaptörvény rendelkezése szerint alapvető jog korlátozására csak másik alapjog érvényesülése miatt kerülhet sor. Jelen esetben ilyen „másik alapjog” nincs.

A jelenlegi közvéleménykutatási adatok szerint a választópolgárok több mint 2/3-a ellenzi a regisztrációt és a jelenleg 8 milliónyi választópolgár 50%-a nem regisztrálna, így a standard alá csökkenhet a választójogosultak aránya is.

Az előzetes regisztráció intézménye jogcsorbító, így ellentétes a nemzetközi és a magyar alkotmányos alapelvvel, a választójog általánosságának az elvével.

A választójog egyenlősége

A nemzetközi és a magyar választási joggyakorlat, továbbá az alkotmánybíróság döntése a választójog egyenlősége elvét két szempontból is vizsgálja: a választpolgárok szavazatának számszerű egyenlőségét és a szavazatok „súly” szerinti egyenlőségét.

A már hatályos törvény szerint az országgyűlési választáson mindenkinek 2 szavazata van. Egyéni választókerületi jelöltre és országos listára is szavazhat. A két szavazat leadása jog és nem kötelezettség. A számszerinti egyenlőség nem valósul meg, mert a határon túli magyar választópolgárok (akik nem rendelkeznek Magyarországon lakóhellyel), csak 1 szavazatot adhatnak le az országos listára. A nemzetiségi névjegyzékben regisztráltak választójogának az egyenlőségét sérti, hogy a többi választópolgár szemben ők nem szavazhatnak országos listára, így pártot nem választhatnak. A kisebbségi jogok szabályozásának hagyományos eszköze a pozitív diszkrimináció, amely a kisebbség számára többletjogot ad. A magyar jogalkotó a kisebbséget negatív diszkriminációval súlytja: ha szavazni kíván saját nemzeti kisebbségére, akkor megfosztják a pártválasztás lehetőségétől.

A választójog egyenlősége elvét sértve, a szavazatok „súly” szerinti egyelőtlenségét okozta az egyéni választókerületek újrarajzolása a „választási földrajz” módszerével. Ennek a módszernek a lényege, hogy a jelenlegi kormánypártok pártpolitikai érdekei szerint kerültek kialakításra a választókerületek, hogy a jelenlegi ellenzéknek aránytalanul több szavazatra legyen szüksége egy parlamenti mandátum megszerzéséhez. Az újrarajzoláshoz a kormánypártok nem vették igénybe sem az ellenzéki pártok, sem független szakértők közreműködését.

A 2014. évre alkalmazandó törvények sértik a választójog egyenlőségének a nemzetközi szerződésben és az Alaptörvényben foglalt elvét.

Közvetlenség és titkosság elvével kapcsolatban a választási törvények a régi szabályokat ismétlik meg, így nem tartalmaznak alkotmányellenes rendelkezéseket.

(Folytatás következik)

Nagyon szerettem a nagymamámhoz menni nyaralni a ’950-es és 60-as években. Mezőfalva egy életerős falu volt/van mai is. Az eredeti neve Hercegfalva volt, mert egy Herceg nevű herceg birtokán volt, de a II. világháború utáni átkeresztelés hullámban kapta ezt – az egyébként találó – földrajzi nevet.

A mezőfalvi nagymamán és a nagypapám családja egyaránt sváb beköltöző, mezőgazdasággal és kisiparral foglakozó családok voltak, és ami büszkeségre adott okot egy kis szőlővel is rendelkeztek. Így nagyapámnak nem kellett borért járni a kocsmába, de a kötelező kugli partin vasárnap délután mindenki sört ivott, mert az elegánsabb volt mint a bor.

A nagymamám főztjén nevelkedett édesanyám és három lánytestvére is. A négy lány közül kettő egyáltalán nem tudott főzni, a legidősebb beérte a „muszály” főzéssel, és édesanyám volt, aki örökölte a nagymamám tehetségét és a főzés szeretetét. Ennek ellenére az első emlékeim a nagymamám főztjével kapcsolatosak: a borsóleves egy költemény volt, a tejfölös fejessaláta (ecetes-cukros lében) a mai napig felejthetetlen számomra, még a tojásos nokedli sem volt hozzá kötelező. A sült kacsát „lassan” sütötte rozsdabarnára, és a májat széttörve a kihűtött kacsazsírban keverte. (Az unokák a kacsazsírban „alagutakat” fúrtak a májhoz való hozzáférésért, ezért a nagymama legfelsőbb polcára került a májas zsír és csak a felügyelet alatt lehetett igazságosan kenni a friss fehér kenyérre.

Édesanyám Pestre került közvetlenül a háburú után és itt is ment féjhez egy szintén vidékről – a Viharsarokból – Pestre került fiatalemberhez, az édeasapámhoz. A békés megyei főzési és étkezési szokások radikálisan eltértek a mezőségi sváb szokásoktól (tejfölös habarások, hígabb levesek, csirke, egy étkezéshez többféle fogás és desszert, gyümölcsök), míg a Dél-Alföldön az egytálételek, a rántás, a hagyma, disznóhús és hájastészta domináltak. (A mai diétetikusok ráolvasással űzik az ördögöt a zsírtól, szalonnától, egytálételektől, mert nem veszik figyelembe, hogy a viharsarki emberek tavasztól-őszig minden nap 12 óra fizikai munkát végeztek, és nagyon szegények voltak. Ettek volna ők is koleszterin mentes sonkát zöldségekkel, csak úgy nem lehetett volna dolgozni. Ennyit a mai magasabbrendű bioszakácsokról.)

Az édesanyámtól tanultam meg főzni, mert az 50-es és 60-as években két műszakban dolgozott, és nem mindig volt ideje a családnak minden este főzni. Mivel én mindig szívesen kuktáskodtam mellette, így „belenőttem” a főzés tudományába. És mivel édesanyám Mezőfalváról hozta magával a sváb konyhát és édesapám igényei a viharsarokból származtak, így én a két féle konyha jóízű összekeveredésén nőttem föl. Pontosan tudom, hogy melyik levest kell habarni (borsó) vagy tejjel higítani (paprikáskrumpli) és melyiket kell rántással készíteni (bab), mit jelent a pörkölt és paprikás közötti külünbség, és mennyi ideig kell vízben áztatni a gerslit. A főzési tudományom tovább bővült, amikor feleségem (és anyósom) révén megjelentek a francia elemek a konyhánkban: halak, tengeri herkenytyűk, sajtok, mint elő- és utóételek.

Ki viszi tovább a mezőfalvi nagymama hagyományát, ki szeret és tud is főzni? A leányunkokák küzül Zsuzsa volt az, aki születése óta Mezőfalván él, itt születtek gyermekei, majd unokái. A férje helyi gazdálkodó, így a családi főzés mellett részt kellett vállalnia a tömeges főzésben is, amikor az idénymunkák megkövetelték. Ez a fajta szakácskodás nyilván kitérő volt a nagymamai sváb hagyományokhoz képest, de mióta ismét csak a szűkebb család igényli a főzést, azóta visszatért a klasszikus hagyományokhoz. Vendégségben voltunk tehát Mezőfalván egy rövidebb ebéd erejéig, és így megállapítottam, hogy a időközben dédnagymami hagyományok jó kézben vannak Zsuzsa kezében, aki immár maga is nagymama.

Egy vendégváró ebéd Mezőfalván

A nyitány a húsleves. Kétféle húsból, csirkéből (májjal, zúzával), mangalica leveshúsból, sok-sok zöldséggel és cérnatésztával. Elsőként a levest, a főtt zöldséget és tésztát adják az asztalra, másodiknak jönnek a főtt húsok, tormával. A leves már előző nap délután elkészül, legalább 4 órát főzik, lassan, gyöngyözve. A vendégek tiszteletére a levest átszűrik, de a családban ez nem szükséges, mert a „morzsalékok” –kal finomabb.

A főétel a székely töltött káposzta. A savanyú káposzta nem lehet túl savanyú, de a mosással óvatosnak kell lenni, mert a karaktere nem veszhet el. (Szabolcsban főzik édeskáposztából!) A félig kész mangalica pörkölthöz adják az aprókáposztát, és a rizzsel kevert, fűszerezett darált húsból készült a „töltött” káposzta, a töltelék. Hogy a székely káposztából és a töltött káposztából hogyan lett székely töltött káposzta, az csak a családi legendának lehet a része. A pörkölt alapban hagyma és pirospaprika is van, így tálaláskor az ételnek aranysárga-pirosas színe van, amelyben barna apróhúsok és karcsú sárga töltelékek adják az alapot. A savanykás alapíz, harmonizál húsok erőteljesebb ízével, és a fűszerek visszafogottak, nem harsányak. Díszítésként és az erőteljesebb ízek csillapítását szolgálja a tányérban rátehető tejföl, amely a sváb konyha fontos eleme (a lila tehén minden háznál legelt).

A desszert a vendégvárás fontos része. Ezt a süteményt „Mezőfalvi pirosgyümölcs süteménynek” nevezik, mivel a gyümölcsös töltelék nem egynemű, hanem a különböző időszakban beérő gyümölcsök keveréke: meggy, ribizli, bármi, ami piros. A süteményt nagyon egyszerű elkészíteni, mert az amerikai módszer szerint kell az öszetevőket kimérni: ott egy „cup” a mértékegység, Mezőfalván a kefíres pohár (kb. 2 dl), amely egyébként is kell a süteménybe (mármint kefír).

Bevásárló lista  4 személyre: 1 pohár kefír (150 Ft), 1 pohár kristálycukor (100), 0,5 pohár olaj (50), 2 egész tojás (100), 1 citrom reszelt héja (50) 2 pohár liszt (50), 1 cs. sütőpor (50), piros gyümölcsök kb. 1 kg, magozva (400). Közel ezer forint, de vegyük figyelembe, hogy a saját befőttekkel az ár lényegesen csökkenthető.

Elkészítés: Összekeverjük egy tálban turmixgéppel a kefírt, a kristálycukrot, az olajat, a tojásokat és a citromhéjat. A folyékony masszát egy kicsit szilárdítjuk a liszttel és a sütőporral. (Ezt a metódust „lusta szakácsnak” nevezik). A masszát egy tepsi öntjük (lehet alá sütőpapírt tenni, de nem kötelező).

A lisztben meghempergetett gyümölcsöket egyenletesen elosztjuk a tészta massza tetején. Kb. 45 percig sütjük, előmelegített sütöben 180 fok C-on, hőlégkeveréssel. Ha nincs hőlégkeverőnk, akkor 200 fok C legyen.

A kihűlt tésztát porcukorral vékonyan bevonjuk (szitáljuk), és tetszetős darabokra vágjuk.

A sütés közben a gyümölcsök a tészta sűrűségének a függvényében „leszállhatnak” a tészta aljára. Ha ez bekövetkezett, akkor a tésztát „fejjel lefelé” fordítjuk, hogy a gyümölcsök felülre kerüljenek. Egy kis porcukor szitálás elfedi a sütemény aljának egyenletlenségeit.

A fényképen a „leszállt” gyümölcsöket látják, az íze így is tökéletes.

Kedves Zsuzsa! Köszönjük az ebédet és a családi hagyományok továbbvitelét!

Képzelt monológ a magyar televízósok elleni akcióról egy derékszögű mikrofonállvány előtt

 „- Igen, én rendeltem el a sátorbontást. Tegnap a Mucus azt mondta, hogyhogy  - ki az a Mucus? aki neked kiadta a belépési engedélyt és a kávédat is behozta – a dolgozóink nagyon unják ezeket. Kik azok az ezek, hát, akik itt szennyezik a környezetet és nem engedik meg a szobrot.”

„Nem! Szobrot, szobrot, milyen szobrot?! Nem ez a lényeg, hanem már régen itt járkálnak, rontják a munkakedvet és akadályoznak minket a hatékony közszolgálati tevékenységben. Szóval, mondja a Mucus, hogy ÉN vessek már véget ennek a szörnyűségnek. Mondom neki, hogy jó hogy szólt. Hívja fel a kabinetet Nekem, gyorsan, gyorsan.”

„Nem, VELE nem beszéltem, csak a kabinettel, de nem is volt szükséges VELE beszélnem erről a piti ügyről. Elrendeltem a sátorbontást, és kész. Oszt’ jónapot! „

„Nem, a rendőrkapitánnyal nem beszéltem. A bjelorusz követségen, amikor a beluga kaviárt ettem, csak annyit mondtam neki: Én mindig törvényesen járok el, bármit is mondanak Rólam!” Láthatólag értette...de nem szereti a kaviárt a bugyuta.”

„Nem, nem a Mucusnak mondtam, hogy takarítsa el a sátrat, hanem a biztonsági főnököt kérettem. Mondom neki te sándor! Ki a te Gazdád?! Mondja, hogy a Mit tetszik Parancsolni?! Mondom, hogy el kell takarítani a sátorozókat. Aszongya a sándor: súlyos testi vagy csak erőszakos kézrátétel, ha ellenállnak?!”

„Nem, semmi súlyos, csak értsenek a szóból. Járkálnak ezek Berlinbe és hazaárulnak? Panaszkodnak Merkel irodájában és ide rondítanak a magyar televízióba?”

„Nem, nem hívtam a katolikus egyház püspöki konferenciáját, hogy lehet-e mindenszentek utáni hajnalon igazságot szolgáltatni. Csak annyit mondtam a titkárnak, hogy már elmúlt az ünnep, mert az csak éjfélig tart jogilag.”

„Nem, nem adtam konkrét utasítást a sátorbontás időpontjára, csak azt kértem a biztonságos sándortól, hogy a előtte szóljanak negyed órával.”

„Nem, nem igaz, hogy a nőt rúgták! Csak húzták a kezénél fogva az úttesten!”

„Nem, nem igaz, hogy az erkélyen álltam és nevetgélve néztem azt, hogy a jól képzett bizotnsági őrök hogyan tevékenykednek a sátorbontás jogos érdekében!”

„Nem, nem igaz, hogy a biztonsági sándort külön kértem arra, hogy hogy a rendőröknek ne valljanak öszintén az én jogos cselekedeteimről. Sőt, külön kértem a kaviárt nem szerető kapitányt, hogy kötelességüknek megfelelően járjanak el! A helyszínre érkező rendőrök előtte két hetes gyülekezési jogi tanfolyamon vettek részt, hogy jogszerűnek nyilváníthassák a sátorbontási utasítást!”

„Nem, nem igaz, hogy utasítást adtam arra, hogy a 2014. évi országgyűlési választás éjszakáján a 2010. évi választási eredményt adják le ismétlésként a TV-ben!”

http://index.hu/belfold/2012/11/02/felszamoltak_a_tuntetest_mtva_szekhazanal/

 Ez az írás a fantázia szüleménye. A Nagy Navarró Balázs vezette 328 napja tüntető, éhségsztrákoló, majd ismét tüntető magyar közszolgálati média és alkalmazottak érdekében szólok én is. Van új remény – írtam az október 23-ai tüntetésen. Megvalósulóban a remény! – mondom ma, mert a magyar televízió székháza előtt valamennyi demokratikus ellenzéki párt és civil szervezet EGYÜTT tiltakozott a jogtalanság ellen. Ez az írás a fantázia terméke, de ezt csak azért írom, hogy a parlamentális diktatúra megvalósulásának súlyosabb fokai elmaradjanak.

A szegény ember álmában kolbászból van a kerítés. Mert a kolbász az a jólét egyik szimbóluma,és ha már álmodunk, akkor álmodjunk egy nagyot! Legyen húsból a kolbász! És íme, a valóságban létezik jó hír is: KÉSZÜL HÚSBÓL KOLBÁSZ!

Mielőtt a jelen jó hírével tartanám jól Önöket, azelőtt elmesélem a nagyszüleimnél, a Viharsarokban (Békés megye) a disznóvágás alkalmával milyen kolbászok készültek (szintén húsból).

Elsőre készült a friss, sütésre váró kolbász. Ez egy vékony kolbász, kevesebb fűszerrel. Disznóvágás után, (sőt miután az összes edényt elmosták, a konyhát és az udvart feltakarították), a feldolgozott disznóalkatrészeket elpakolták, a sós hordóba berakták, a füstre felakasztották) egy kóstolásra valót a meg is sütöttek a vékony kolbászból, véres és májas hurkával együtt. A vékony kolbászból jutott a koma-tálba is, amelyet kötelezően kaptak az arra jogosultak (szémszédok, keresztszülők és a pesti rokonok).

Másodikra készült a vastag kolbász, amely erősen fűszeres volt és előre kiszárított kacsabélbe töltöttek. Ebből a kürt alakú vastagból a disznóvágáson senki nem kapott, egyenest a füstre ment, majd karacsonykor a közeli rokononak jutott belőle kóstoló.

Harmadjára készült el az különleges kolbász, viharsarki elnevezéssel a pucor, svábul a kulen, amely a következő aratásra lett félretéve az unokák számára. A vastagkolbász húsát töltötték az un. hólyagba, majd füstölték, és kizárólag a nagymamám engedélyével lehetett a nyár közepén megvágni.A só, paprika, bors, köménymag összeolvadt a füst és a hús ízével, egyiket sem lehetett kivenni a többiből, mert teljesen összértek az ízek, és a kezemet vörösre festette a nyári melegben kiolvadó zsír, ahogy a friss kenyérre tettem egy szeletet. Ki tud a mai hentesek közül pucort készíteni?!

Térjünk vissza az eredeti témához a friss, sütésre váró vékony kolbászhoz. Ennek a kolbászfajtának nagyon fontos eleme, hogy ténylegesen friss sütésre készül. Nem lehet vele hetekig várni, bár természetesen, ha barátaink a hét elején jelzik, hogy meghívtuk őket egy baráti vacsaorára, amit ők ezúton szívesen elfogadnak, akkor a sütnivaló kolbász (csomagolás nélkül) kibír néhány napot a hűtőben.

Ha a baráti társaságunkat kizárólag frissen sült kolbásszal akarjuk jóllakatni, akkor a pénztárcánkat alaposan ki kell nyitni, de ha a frissensült kolbászhoz májas és véres hurkát is sütünk, akkor sokkal barátságosabb lesz a vendéglátás.

Mennyit vagyünk kolbászból, hurkából? Természetesen mindenki maga ismeri a rokonságának és baratainak a befogadási kapacitását, de egy ünnepi alkalomra fejenként 20 dkg kolbász, 15-15 dkg véres és májas hurka figyelembe vehető+savanyúságok+ friss fehér kenyér. A fehér vagy vörös bor kérdésben szabad a gazda.

Hogyan süssük a kolbászt és a hurkákat? Tepsiben elhelyezve úgy, hogy ne érjenek össze az alkotórészek, jól átsülhessenek. 130 fok C nagyobb hőmérséklet nem szükséges és kilogrammonként legalább 30 percet kell számolni, felszolgálás előtt egy 30 perc pihenő nagyon jót tesz a disznótorosnak.

Lassú tűzön, hosszabb ideig sütni! Ez a titka a jó szakácsnak. És a jó kolbász titka az, hogy alig sült ki belőle zsír, a kolbász húsa harapható marad (nem málik szét), a villát ha beleszúrod, akkor nem omlik el, hanem szépen karikázik rajta. A sült kolbász sötétpiros, aranysárga és barna színekben pompázik. „Hogy még nézni is tereh!” – írta Arany János „A walesi bárdok”-ban.

Nos, ilyen húsból készült kolbászt kapni a Klauzál téri hentesnél, Lázár Józsefnél. Javasolom látogassák meg, mert a jó hús mellett jó szót is kaphatnak Tőle, receptek formájában.

http://www.facebook.com/RoyalHusHentesaruPecsenye?fref=ts 

Dolgozni voltam a környéken, és bementem a Klauzál téri Vásárcsarnokba (Budapest, VII. kerület). A rendkívül alacsony szinvonalú (fedett) piacon (összesen) két elfogadható szolgáltatást találtam: egy Laci-konyhát (bár nagyon zsírosan főznek), amely jó ízű és még elfogadható árú árut árusít és egy újságárust, aki tudja, hogy milyen újságokat árusít (ritka, mint fehér holló).

Kifelé jövet a piacról a Klauzál téren bukkantam a Royal Húsra. Elég reményvesztetten mentem be az üzletbe, de muszály volt valami húst vennem a Mindenszentek ünnepre. A reményvesztettség hamar megdöbbenésre váltott. Normális emberek, normális húst akartak normálisan eladni. Ritkaság manapság, hogy a kereskedelemben eladni akarnak. A mai úzus a lerablás, átverés, a legyalázás, így teljesen értetlenül áltam az emberi szó előtt: Miben segíthetek? - kérdezte az egyik eladó  (a másik tüntetőleg távol tartotta magát az vásárlótól).

A fejlett demokráciájú és gazdaságú országok nagy előnye, hogy a pénzedért kapsz is valamit. A fejlődőnek nevezett országokban a pénzedért átvernek és legyaláznak. Magyarország jelenlegi kormányzati többsége ez utóbbi irányba vezeti az országot.

Az üdítő kivételt fel kell mutatni. Ilyen a Royal Hús, ahol a pénzedért kapsz valamit.

Így van ez - ritka alkalom, hogy a hentesnél nem kétszer annyit akarnak rád sózni, mint amennyit venni akartál, és nem támadnak rád, amikor kevesebbel is beérnéd. Sőt, ennek a hentesnek a Facebookon oldala is van, és adott egy telefonszámot, ahol előre rendelést is adhatsz fel. De ne ugorjunk a dolgok elébe!

A térről belépve az eladó térbe egy nagy sütőt láttam meg, amelyből éppen két szépen sütött kacsamellett vett ki az egyik hentes. Már ez nagyon megnyerte a tetszésemet, mert 1977-től 5 évig minden héten kétszer sültkolbászt vagy sülthúst ebédeltem a Benczúr utcai hentesnél. Az 5 literes Globus mutáros üvegből merőkanállal szedte ki a hentes a legolcsóbb, de felejthetetlen illatú aranysárga mustárt. A friss kenyérből egész szeletet adtak (nem voltam én fél ember!). Akkor kézzel kellett enni, mert a hentesnél még hírből sem ismerték az eldobható műanyag evőeszközt. (A Malév gépről a műanyag kést-villát hazavittem a gyerekeimnek, hogy lássák: milyen előkelően étkeztem a varsói járaton.) Zsírpapírba tette a hentes a húsfélét, amely egyben abroszként is szolgált az ablakdeszkán, ahol állva faltuk az ebédet.

Mekkora fejlődés az életemben, az életünkben! ’977-ben a szegénység vitt rá a hentes-ebédre és most már szintén! De a Benczúr utcai korabeli hentes nem is hasonlítható a mai Klauzál térihez! A pult itt csillog-villog, nem érezni a nyers hús émelyítő szagát, HCCP mindenütt.

Elsőre a kolbászokat és hurkákat vettem szemügyre (nagyapai emlékek, hej!), majd rátértem a marha és disznóhúsok sorára, és végül a libánál állapodtam meg. Mindjárt Márton nap van, ideje az unokáimnal libacombot sütni. Rövid vívódás az árral, és egy háromlábú liba comjait már csomagolta is a hentes, aki egy pácolási receptet is megosztott velem:

FOKHAGYMA POR (GRANULÁTUM), SÓ, PIROSPAPRIKA, OLAJ.

Egész éjszakára a hűtőszekrényben kell érlelni a liba alkatrészeket, majd a páclévet egy kis (vagy sok) libazsírral kiegészítve egy vaslábosban 3 órán keresztül kell 130 fok C-on lassan sütni. Ma minden főzőműsorban konfitálnak http://www.gasztrotipp.hu/2010/02/hogyan-sussunk-alacsony-hofokon/. Az én nagymamám már az 1950-es évek végén konfitált, lassan sütött, mert ezt ő is a nagymamájától tanulta. Ennyit a divatos szakácsokról.

Az unokáimmal közösen felfaltuk a libacombokat, és csak az ebéd végén jutott eszembe, hogy készítsek egy fényképet a blogomra a libacombról. A mellékelten látható a fényképen az egyik libacommb csontja, mert a többi csontot már az unokáim kutyája - Csoki - már felfalta.

Három féle köretet készítettem a sült libacomb mellé: libazsírban sült krumpli, libazsíron párolt káposzta, és hideg lecsó (ennek a receptjét hamarosan olvashatják a blogomon).

Végére maradt a poén: Lázár József, a hentes neve és itt találod:

http://www.facebook.com/RoyalHusHentesaruPecsenye?fref=ts