Félúton. Hogyan választunk 2014-ben?
Első rész
Az Országgyűlés 2011 karácsonya előtt már jóváhagyta a parlamenti képviselők választásáról szóló törvény érdemi (anyagi jogi) szabályait. 2012 október elején kiegészült az Alaptörvény, amely a választási regisztrációról szól. Most folyik a Parlamentben a választási eljárási törvényjavaslat vitája. Félúton van tehát a választási szabályrendszer átalakítása, egyenlőre nem tudni, hogy 2014-ben pontosan hogyan lehet és kell szavazni. A választási törvényeknek nincs társadalmi-szakmai vitája, így ez az írás igyekszik az olvasókat az eltérő véleményekről is tájékoztatni.
(A korábban 22 évig hatályos választási törvények, továbbá a nemzetközi tendenciák ismertetését, értékelését az ÉS 2012. szeptember 21-ei /LVI. évfolyam 38./ számában olvashatják. Ez a cikk megjelent az ÉS 2012. október 31-ei /LVI. évfolyam 44. számában.)
Az országgyűlési választások elméleti alapjait a magyar állam- és jogtudományok a történelmi hagyományok, a nemzetközi szerződések, továbbá a magyar alkotmányozás elmúlt két évtizedes gyakorlata figyelembevételével alakították ki. A tudományos kutatások eredményeit és a demokratikus hatalomgyakorlás praktikus igényeit a jogalkotó kötelező szabályokba (un. alapelvekbe) foglalta, így a magyar alkotmány és az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egybehangzóan azonos módon határozza meg a választójog alapelveit: a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Ezeket az alapelveket átvette a magyar Alaptörvény is. Vizsgáljuk meg, hogy a nemzetközi standard követelmények és az azonos tartalmú magyar tudományos eredmények, valamint a hatályos Alaptörvény alapelvei visszatükröződnek-e a jelenlegi kormánypártok egyes képviselői által benyújtott törvényjavaslatokban vagy ellentétesek-e azokkal?
A választójog általánossága
A választójog általánosságának az elve azt jelenti, hogy az adott állam polgárainak az un. természetes kizáró okok kivételével (kiskorú, elmebeteg, bűntettes) rendelkezniük kell választójoggal. (A választójog a szavazás és a választhatóság jogát is jelenti.) A kontinentális Európában a választójog, mint alapvető politikai szabadságjog az alkotmányból származik. A konstitúcionális jog lényege, hogy minden állampolgár számára az állam hivatalból (ex officio) biztosítja a jog gyakorlását, és kizárólag az állampolgár szabad elhatározásától függ a választási részvétel vagy az attól való távolmaradás. A választójog általánosságának az elve akkor érvényesül egy demokratikus választás során, ha a polgárok legalább 2/3-a rendelkezik választójoggal. (Ezt az arányt a statisztikai „korfá”-hoz mérik a nemzetközi megfigyelők.) Magyarország hagyományosan megfelelt ennek a nemzetközi és alakotmányos követelménynek, mert a lakosságszámhoz viszonyítva az arányszám 80% volt.)
Magyarország törvényhozása megtagadja a magyar és európai hagyományt, és az Alaptörvény bevezeti az előzetes feliratkozás, a regisztráció intézményét. Ennek lényege, hogy - csorbítva az alkotmányos alapjogot -, egy adminisztratív feltételhez kötik a választójogot: a polgárnak előzetesen egy állami szervnél személyesen vagy elektronikusan jelentkeznie kell a választójoggal való élés lehetővé tétele miatt. Aki ennek az adminisztratív feltételnek - időben kotlátozott módon - nem tesz eleget, annak nem lesz választójoga. (A regisztrációt 4 évenként ismételni kell.) A jogkorlátozás elméleti lényege, hogy nem az alkotmányból származik a választójog a jövőben, hanem a választói névjegyzékbe való felvétel kérelmezése és annak hatósági jóváhagyása adja a lehetőséget a szavazásra. A jogkorlátozás gyakorlata úgy valósul meg, hogy a törvényesen működő állami népességnyilvántartás helyett az állampolgárok önkéntes írásbeli adatszolgáltatásra épülő új (párhuzamos) állami nyilvántartás jön létre, amely a közpénzek értelmet pazarlását és a majdani szavazás napján az adatszolgáltatási és feldolgozási hibák miatt a választójog gyakorlásának a tömeges vitáját idézi elő.
Az előzetes regisztráció korlátozza a választójogot. Az Alaptörvény rendelkezése szerint alapvető jog korlátozására csak másik alapjog érvényesülése miatt kerülhet sor. Jelen esetben ilyen „másik alapjog” nincs.
A jelenlegi közvéleménykutatási adatok szerint a választópolgárok több mint 2/3-a ellenzi a regisztrációt és a jelenleg 8 milliónyi választópolgár 50%-a nem regisztrálna, így a standard alá csökkenhet a választójogosultak aránya is.
Az előzetes regisztráció intézménye jogcsorbító, így ellentétes a nemzetközi és a magyar alkotmányos alapelvvel, a választójog általánosságának az elvével.
A választójog egyenlősége
A nemzetközi és a magyar választási joggyakorlat, továbbá az alkotmánybíróság döntése a választójog egyenlősége elvét két szempontból is vizsgálja: a választpolgárok szavazatának számszerű egyenlőségét és a szavazatok „súly” szerinti egyenlőségét.
A már hatályos törvény szerint az országgyűlési választáson mindenkinek 2 szavazata van. Egyéni választókerületi jelöltre és országos listára is szavazhat. A két szavazat leadása jog és nem kötelezettség. A számszerinti egyenlőség nem valósul meg, mert a határon túli magyar választópolgárok (akik nem rendelkeznek Magyarországon lakóhellyel), csak 1 szavazatot adhatnak le az országos listára. A nemzetiségi névjegyzékben regisztráltak választójogának az egyenlőségét sérti, hogy a többi választópolgár szemben ők nem szavazhatnak országos listára, így pártot nem választhatnak. A kisebbségi jogok szabályozásának hagyományos eszköze a pozitív diszkrimináció, amely a kisebbség számára többletjogot ad. A magyar jogalkotó a kisebbséget negatív diszkriminációval súlytja: ha szavazni kíván saját nemzeti kisebbségére, akkor megfosztják a pártválasztás lehetőségétől.
A választójog egyenlősége elvét sértve, a szavazatok „súly” szerinti egyelőtlenségét okozta az egyéni választókerületek újrarajzolása a „választási földrajz” módszerével. Ennek a módszernek a lényege, hogy a jelenlegi kormánypártok pártpolitikai érdekei szerint kerültek kialakításra a választókerületek, hogy a jelenlegi ellenzéknek aránytalanul több szavazatra legyen szüksége egy parlamenti mandátum megszerzéséhez. Az újrarajzoláshoz a kormánypártok nem vették igénybe sem az ellenzéki pártok, sem független szakértők közreműködését.
A 2014. évre alkalmazandó törvények sértik a választójog egyenlőségének a nemzetközi szerződésben és az Alaptörvényben foglalt elvét.
Közvetlenség és titkosság elvével kapcsolatban a választási törvények a régi szabályokat ismétlik meg, így nem tartalmaznak alkotmányellenes rendelkezéseket.
(Folytatás következik)
