Cserhalmi Imre aranytollas újságíró, a Bálint György Újságíró Akadémia korábbi igazgató-tanára moderálta a beszélgetést.
A bemutatkozó szerzők:
| Balázs Zsolt |
| Döme Barbara |
| Dr. Barta Tamás |
| Fábry János (2 könyv) |
| Fábryné Jeney Klára |
| Fedina Lídia |
| Gyenge Enikő |
| Halász Géza dr. |
| Kielmayer Krisztián |
| Kocsis Klára 2 könyv |
| Molnár Pál |
| Pármai Éva |
| Péhl Gabriella |
| Persovits József |
| Szegő Krisztina |
| Tatai Mária |
| Toronyi Attila dr. |
| Tóth Zoltán, Kiss Katalin |
Borjúgolyók
Ennek a receptnek több előnye is van: Finom, energiát ad, de nem hizlal, és akár egy vagy 10-20 személyre is elkészíthető. Az első feladat a darált borjúhús beszerzése. nem könnyű, de aki Pesten a nagykörúton jár, annak legalább három török hentesből van választási lehetősége. (A török hentesek már a nagyobb városokban is terjeszkednek.) A török hentesek nagy előnye a piacon vagy bevásárlóközpontban árusító hentesekkel szemben, hogy szemrebbenés (grimaszok) nélkül kimérnek akár 20 dkg darált húst is. (Ezt még a magyar henteseknek tanulniuk kell.)
Ha magunknak főzünk vagy egy személyre, akkor 8 dkg darált húst vegyünk számításba a receptnél. A további kellékek: 1 szelet kenyér (lehet tegnapi is), amelyet 1 deciliter tejben áztatunk, és egy kisméretű répa, amelyet lereszelünk. A tejes kenyeret (zsemlét) szétnyomjuk pépesre. A keveréket bőségesen fűszerezzük: só, őrült pirospaprika és köménymag, sok-sok zöldfűszer (pl. majoránna). Nekem van szilikon formám, amibe fasírtot is kisütöm, de ha nincs, akkor a két kezünkkel gömbölygetjük a borjúgolyókat. A kisméretű gömböcök tetejére apróra vágott bacon kockákat szórok. A sütőpapírra helyezem a golyókat, mellé krumpliszeletek helyezek, amelyeket megspriccelek olajjal vagy más zsiradékkal, és szórok rá egész köménymagot. 200 fok C-on a sütőben 30 perc alatt pirosra sütöm, vagy air-fryer-ben elkészítem.
Valamilyen zöldséget vagy savanyúságot is tálalok mellé. Mostanában saláta szívet veszek, amelyet leveleire szétszedek, és joghurttal az egyes leveleket joghurttal megkenem és így szervírozom magamnak és a vendégeknek.
Jó étvágyat!
Fotó: Kiss Katalin
2026-06-10 12 órakor Kiss katalin műsora az interneten, a Rádió Bézsben. Nyáron fontos kiegészítő a kalap nőknek és férfiaknak. Rövid kalaptörténelem után áttérünk a nyári ételekre. Túl a primőrökön, már szántóföldi (?), de legalábbis üvegházi zöldségeket vesszünk sorra: fiatal tököt töltünk, majd sorra kerül a cukkini, a paprika és a paradicsom töltésére is. A nyári levesek is fontosak, és ne feledkezzünk el a gyerekek nyári programjairól sem. Mi magunk is mehetünk strandra vagy a Balatonra és ott is kell valamit enni, nem hagyatkozhatunk kizárólag a méregdrága éttermekre és az aranyért mért sült halra. Mielőtt kezdődik a nyári nyaralási szezon mérjük össze lehetőségeinket, pénztárcánkat. „Gazdálkodj okosan!” ez a társasjáték név a valóságban is indokolt.
2026-06-08 hétfőn 20 óra után a Civil Rádió Olvasókörének vendége Petschnig Mária Zita közgazdász.
A 2026. április 12-ei országgyűlési választás előtt közvetlenül és utána is a magyar forint a külföldi befektetők megelőlegezett bizalmából erősödött. Várhatóan azonban az év végére ismét gyengülni fog. Kedvező az is, hogy a külföldi hitelek után fizetendő kamatszint csökken. Az infláció mértéke csökken az importált termékek után, de a kis és közepes méretű exportra termelő vállaltok bevételeit kedvezőtlenül érinti a forint erősödése. A gazdasági helyzetet értékelő három világcég nem rontotta Magyarország gazdasági kilátásait, és ez a megelőlegezett bizalom jele. Az állami költségvetés helyzetét augusztus-szeptemberben lehet majd látni – 2026. január – április hónapokban elfogyott az éves tervezett költségvetési hiány 90%-a. A korabeli kormány a választási kampányban a közszféra munkavállalóinak személyi kifizetéseit 41%-kal növelte, így az év hátralevő részében csak nagyon csekély béremelés várható. A versenyszférában a jövedelememelkedés meg sem közelíti ezt a szintet. Összességében bizakodva tekinthetünk a jövőbe – mondta Petschnig Mária Zita.
Újabb időkben sok szlovák medve jár magyarba. Kevesebb a román medve található magyarban, ők inkább az erdélyi erdőkben űzik a magyar turistákat. A német juhász kedvelt nyomozója a magyar rendőröknek, és szibériai husky is gyakran talál gazdára hazánkban, de a moszkvai őrkutya ritkábban őrzi a magyar gazdagok házát.
Mitől magyar a magyar nép nevét viselő magyar pumi, puli, agár, kuvasz, stb? A magyar kuvasz a szájhagyomány szerint a Kárpát medencéhez és a magyar pásztorkultúrához kapcsolódik, holott a pásztorok között sokkal több volt a nem magyar pásztor. Némi legitimitást nyújt a „kutyatörzskönyv” a magyar jelzőt viselő kutyafajták számára.
A franciák még nem ettek párizsit, mert az egy közép-európai „találmány”, és a bolognai szósz német eredetű. A pozsonyi kiflit nem magyar cukrász találta fel, de a magyarok kedvelik. Több híres pozsonyi pékség (pl. Scheuermann vagy Herzl-féle műhely) járult hozzá a recept elterjedéséhez.
Mókásnak hangzik, hogy a szlovák medve, amely szívesen fogyasztja a turisták párizsiját, miközben magyar agarat kerget a Bakonyban az agár versenyen. A magyar sajtó kedveli a képzelt állatok (tigris, óriáskígyó, párduc stb.) jelenlétét Magyarországon, illetőleg a volt Esti Hírlap rendszeresen megjelenő hírét: „A hű farkaskutya 20 évig várta a moszkvai repülőtéren gazdáját” c. történetet.
A példányszám növelő cikkek és a lájkvadász címek mai is kedvelt témái a médiának. A politikai történetek lákjait a következő részben elemezzük.
Hanti Vilmos levele Magyar Péternek.
Az európai békével egyidős, 81 éves szervezet,
a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége – Összefogás a Demokráciáért (a MEASZ)
elnökétől
Javaslat május 9. kiemelt nemzeti emléknappá és munkaszüneti nappá nyilvánítására.
Magyar Péter Kijelölt Miniszterelnök Úr részére!
Tisztelt Kijelölt Miniszterelnök Úr!
Tisztelettel javaslom, hogy Magyarországon május 9-e kapjon kiemelt állami rangot, és váljék munkaszüneti nappá - több, egymással összefüggő történelmi és európai jelentőségű esemény méltó megünneplése érdekében!
1. A második világháború európai befejezése – történelmi alap.
Május 8–9-e a náci Németország fegyver letételéhez kötődik (1945), amely Európában a háború végét és a béke helyreállításának kezdetét jelenti. E nap a kontinens számos országában a fasizmus feletti győzelem emléknapja.
2. Európa-nap – az európai együttműködés szimbóluma.
Május 9-e az Európai Unió hivatalos ünnepe, amely az 1950-es Schuman-nyilatkozathoz kötődik, és az európai integráció, a béke és az együttműködés eszméjét testesíti meg. Göncz Árpád szavaival élve ez a nap hidat is jelent - összeköti Európa békéjét a magyar szabadságvággyal, különösen 1956 örökségével.
3. A demokratikus Magyarország szimbolikus megerősítése (2026).
2026-ban különös jelentőséget kap e dátum, amennyiben e naphoz kötődik az új Országgyűlés alakuló ülése, valamint a miniszterelnök megválasztása. Ez a körülmény lehetőséget ad arra, hogy május 9-e a demokratikus felhatalmazás és a parlamentáris kormányzás megújulásának szimbolikus napjává váljék.
4. Nemzetközi és európai gyakorlat.
Több európai országban a második világháború lezárásához kapcsolódó nap munkaszüneti nap (pl. Franciaország, Csehország, Szlovákia). Magyarország számára is indokolt lehet egy olyan egységes emléknap kialakítása, amely egyszerre kapcsolódik a történelmi múlthoz és az európai jelenhez.
5. Társadalmi és politikai jelentőség.
Május 9-e kiemelése: erősítené a béke, a demokrácia és az antifasiszta örökség megbecsülését, összekapcsolná Magyarország történelmi tapasztalatait az európai értékközösséggel, lehetőséget adna közös, megosztottságon felülemelkedő nemzeti megemlékezésre, erős nemzetközi üzenetet közvetítene Magyarország európai elkötelezettségéről.
Összegzés és javaslat.
Indokolt megfontolni, hogy május 9-e:
„A béke és Európa napja” elnevezéssel kiemelt állami ünneppé, a jövő évtől pedig munkaszüneti nappá váljék Magyarországon. A 2026-os év különleges történelmi egybeesése alkalmas lehet arra, hogy e kezdeményezés elinduljon, és tartós hagyománnyá váljék.
Kérem, fontolja meg a javaslat szakmai és társadalmi egyeztetésének megindítását!
Végül hadd osszam meg önnel egy személyes, kedves emlékemet is: 2005-ben, egy békésebbnek tűnő időszakban, május 8-án a Kreml falai között a világ vezetői közösen ünnepelték a győzelem napját.
E jeles alkalommal a MEASZ képviseletében lehetőségem nyílt arra, hogy egy asztalnál ülhessek Mádl Ferenc köztársasági elnök úrral és kedves feleségével – egy olyan pillanatban, amely számomra mindmáig a nemzetek közötti együttműködés és a béke reményének szimbóluma maradt.
Tisztelettel és a hatalmas győzelme után további eredményeket kívánva
Budapest, 2026. április 18.
Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke
(A levelet korábban elküldte a Tisza mail címére.)
**********************************************************
2019-ben, amikor a film elkészült, akkor a közvélemény még nem tudta azt, amit 2024-től a legszélesebb nyilvánosság megismerhetett: mi történik/mi történt a gyermekvédelem címén az állami intézményekben. Németh Piroska a nemzet színésze – más összefüggésben – mondta, hogy a színház, a művészek előbb mutatják be a társadalmi igazságot, mint a nézők széles köre, megismerheti azt.
Szép csendben – mondja a kulcsszereplő (Mácsai Pál) – a tanárnővel együtt elmentünk a szülőkhöz és megbeszéltük. Hosszú csönd követi a kijelentést – Gondoljon mindenki, amit akar.
A sztori egyszerre lírai és tragikus. Egy iskolai zenekar készül a nagy komolyzenei hangversenyre. A karmester szívét-lelkét kiteszi a zenekar egészének és minden egyes fiatal zenésznek a felkészítéséért. A zenekar fejlődéséhez az is szükséges, hogy a karmester egyénileg is foglalkozzon a művész jelöltekkel. Az első hegedűs teljesen belemerül a munkába. Azonban feltűnik neki, hogy a frissen bekerült gordonkás leány karrierje milyen gyorsan fut fel a zenekar belső hierarchiájában. Az első hegedűs fiú visszafogott lélek és nem meri még magának sem bevallani a részéről kibontakozó szerelmet a gordonkás lány iránt. A lány felé irányuló érdeklődést szakmaiságba burkolja. Egy vidéki turné alkalmával bensőségesebb beszélgetésre is sor kerül közöttük, amelynek része a karmester egyéni oktatói módszere is. Egy következő beszélgetésen a fiú már a féltékenység zöld szemével nézi a lányt, és bátortalanul, de megkérdezi a lánytól: a karmester megérintette-e a tanítás közben?! A filmbeli jelenet homályos képekkel, elhaló hangokkal érzékelteti a bátortalan, tisztázónak szánt beszélgetést, amely nem ad a nézők számára sem egyértelmű eligazítást a történtekről, a karmester és gordonkás viszonyáról. A gordonkásnak hasonló beszélgetései zajlanak a zenekar más lány tagjaival is. A zenekar tagjai azzal zárják le maguk között a karmester-gordonkás kapcsolatát, hogy csak „léghegedültek”, azaz hangszer nélkül gyakorolták a megtanulandó zenedarabot. Az első hegedűs azonban nem nyugszik, és egy okos telefont tesz lehallgató készülékként a gordonkás zsebébe, aki ebbe beleegyezik, és azzal megy be a négyszemközti foglalkozásra. (Természetesen a nézők nem látják, hogy ott mi történik a karmester és a gordonkás között.) Az első hegedűs a hangfelvételt meghallgatja és a leány szüleivel is megismerteti a hangfelvételt, és megmagyarázza nekik, hogy mit is kell hallaniuk a gordonka külön foglalkozás zajaiból. A leány édesanyja dühödten és felelősségre vonóan keresi fel a gordonkás iskolai tanárnőjét, aki türelmet kér egy belső felderítésre. Közben az első hegedűs fiú felkeresi a lakásán a karmestert, aki éppen vacsorázni készül a családjával. A karmester felesége döbbenten tálalja a vacsorát, miközben az első hegedűs fojtott hangon felteszi a kérdést a karmesternek: mi történt akkor? A feleség a döbbenetét vidám hanghordozással fojtja el.
Sem az érinettek (első hegedűs és a gordonkás) sem a zenekar tagjai, sem a karmester, sem a gordonkás szülei, sem az iskola tanárai nem tesznek semmit. És a nézők sem tudnak meg semmi konkrétumot a sztori lezárásáról.
Mindenki gondoljon, amit akar. Szép csendben.
Illatszertár (magyar tévéjáték)
Az „Illatszertár” -ból (Miklós László[i] színdarabja) több alkalommal is készült tévéjáték. (A tévéjáték a magyar és a közép-kelet-európai televíziós műfaj, amely 1970-90 között) volt felkapott műfaj, amely átmenet a színházi közvetítés és a nagy játék film között.)
A színdarabból[ii]:
Emellett a darab világszerte is nagyon sikeres volt:
A vidám-bölcselkedő tévéjáték[iii] három (polgári) generáció szerelmi viszonyait mutatja be: az 50-70 évesekét, a 30-40-ket, és a nagyon fiatalokat, akik még csak a szerelembe szerelmesek, konkrét személy nélkül. A történet az 1930-as évek elején játszódik Magyarországon.
A 2000. után születetteknek általában nem érdekes ez a tévéjáték, mert – érthetően – nem rendelkezik ez a mű azokkal a kellékekkel, formákkal, amelyekkel egy ma született alkotásnak rendelkeznie kell: pörgő történet, rövid párbeszédek, csattanos beszólások, nagy utcai forgalom, merész stílusú ruhák, ketyerék folyamatos nyomkodása, szex, stb.
A ma még élő korosztályok közül elsősorban az idősebbek kedvelhetik ezt a tévéjátékot, mert retrospektív jellegű, a „lassú víz partot mos” a történet bonyolódása, érthető és lassú párbeszédek a jellemzők, a tematika lényege a családi viszonyokra koncentrál, a karácsony este, mint szent ünnep jelenik meg, amely újra egyesíti a széthullóban levő családtagokat és a szexualitás távoli és homályos ügy a férfi és a nő között.
Azonban a fiataloknak mégis tudom ajánlani az „Illatszertárt”, mert a szerelem gondolata és gyakorlata – korszakoktól és formáktól függetlenül – mindig érdekelte az embereket. Hogyan változnak az emberi kapcsolatok 20-30 év együttélés után? Meg lehet-e bocsátani egy egyéjszakás kalandot vagy egy tartós szerelmi viszonyt egy harmadik személlyel? Hogyan befolyásolja az együttélést a vagyoni helyzet? Mi kell ahhoz, hogy kifejezzük érzelmeinket egy kívánatos partnernek? Miért félünk egy esetleges elutasítástól, kudarctól? Miért szükséges a szexről közvetlenül nyíltan beszélni?
Ezek a kérdések több ezer éve foglalkoztatják az embereket és bár a válaszok formái változnak, a tartalom ugyanaz marad. De melyik a fontosabb a tartalom vagy a forma? Én már a tartalomra szavazok. Azonban a fiataloké a jövő…és egyelőre a fiatalok számára a forma győzedelmeskedik.
„…ülünk a kandallónál s fogjuk majd egymás kezét, a lámpa ég és képzeld újra fiatalon...”
(Szép esténk lesz)
Zeneszerző: Horváth Jenő [m.zeneszoveg.hu]
Szövegíró: G. Dénes György (Zsüti) [m.zeneszoveg.hu]
2026-05-20 12 órakor az interneten a Rádió Bézsben. A Pünkösd szó jelentésének járunk utána: keresztény egyházi ünnep vagy népi hagyomány? Mióta munkaszüneti nap a pünkösdhétfő? Mit főzzünk a hosszú hétvégére? Vannak-e speciális pünkösdi ételek? Mi a fasírtot választottuk, annak magyar, amerikai, szerb és svéd változatát. Vajon a Stefánia vagdalt kiről kapta a nevét? A Stefánia vagdalt (más néven Stefánia-szelet vagy Stefánia hústekercs) nevét Stéphanie belgiumi hercegnőről kapta, aki Rudolf trónörökös (Ferenc József császár fia) felesége volt. A darált-sült húsgombócok mellé szinte kötelező a szósz (pl. hagymás-paradicsompüré). A hideg lecsó receptjével is megismerkedünk. Leves helyett egy ragut és egy „jobb mint palóc” levest is megkóstolhatunk az ünnepen. Az Olvasókör Beer Miklós püspökhöz és Spiró György íróhoz is ellátogat.
