A szavazatok erejével ...

Remegő térdek órája

1.       A tüntetők – tegnap este - 4 Duna-hidat ismét elfoglaltak. A forgalmat csekély mértékben korlátozták.

2.       Az izraeli miniszterelnök Budapesten – csütörtök hajnaltól - 4 napra megbénítja a közlekedést.

3.       A dolgozók a Tiszát, a nyugdíjasok a Fideszt támogatják. (Závecz)

4.       Háborús vészhelyzetet hosszabbít a kormány, újabb 6 hónapra.

5.       Drágább a húsvéti kötözött sonka (15-25%). A tojás is drágább.

6.       A jelenlegi magyar miniszterelnök Gáza hasznosításáról tárgyal.

7.       Az új akkumulátor gyár engedélyét tegnap kiadták, ma visszavonták.

Visszaszámlálás

1.      1.  Az Erzsébet hidat ismét elfoglalták Hadházyék. További hidakra is készülnek.

2.      2.  Győzikével kampányol a jelenlegi miniszterelnök.

3.      3.  Februárban 20%-kal nőttek a banki és a telekommunikációs díjak.

4.      4.  Államtitkárokat mentettek fel.

5.       5. Nagy Márton: A 2026-os választásokig nő a GDP, utána csökkenhet.

6.       6. Nagy Márton: A kormány Űrtörvényt készít elő.

7.     7.   A Matolcsy-Orbán klán megosztozott az ellopott vagyonon

8. 8. Putyin, a Béke barátja, újabb 130 ezer embert hívott be sorkatatonának.

8. 

8. 

1.      1.  Stabilizálódott a Tisza vezető helye

2.      2.  Trump hatályba léptette az import autók 25%-os vámját

3.      3.  Lázár levakarja a Fideszre ragadt kullancsokat és luxizókat

4.      4.  Le Pent 4 évi börtönre ítélték (első fokon)

5.     5.  Putyin beteg

7.      6.  Nagy Márton: Nehéz évünk lesz 2025-ben (GDP 2,5%)

8.     7.   Rogán felesége kirakta saját kincseit az internetre

9.      8.  Matolcsy visszavág és tagadja a vádakat

MIT CSINÁLUNK?
 

Mit csinálnak Magyarhonbanl?
Esznek, isznak és danolnak.
Semmi baj sincs? semmi gondrém,
Hogy majd érte meglakolnak?
Van biz itt baj; de hiába
Enni csak kell az embernek;
S inni hogy ne kéne, ahol
Oly dicső borok teremnek;

Mit csinálnak Magyarhonban?
Esznek, isznak, álmodoznak.
Semmi baj sincs? semmi gondrém,
Hogy az álmok megszakadnak?
Van biz itt baj; de hiába,
Olyan édes álmodozni!
S néha tán jobb, mint fejünkkel
Faltörősdit játszadozni:

Mit csinálnak Magyarhonban?
Esznek, isznak, gondolkoznak.
És miről az istenadták?
Hogy tán élni kén' a honnak!
Kár biz az; de már hiába,
Gondolatnak nincsen gátja,
És ha úgy van, amint mondják,
Gondolat a tettek bátyja:

Mit csinálnak Magyarhonban?
Esznek, isznak, hadakoznak.
Szörnyűség! - No nem kell félni,
Csak szavakkal kardlapoznak.
Kár a szóért; de hiába,
Szóból ért a magyar ember,
S gyakran a szó dolgokat szül,
Gyakran a szó éles fegyver:

Mit csinálnak Magyarhonban?
Esznek, isznak s tán dolgoznak?
Félig-meddig: mert nem tudják,
Másnak lesz-e vagy magoknak.
Ennyi is kár; de hiába,
Munka jobb a koplalásnál,
S jobb az edzett kar, ha ép vagy,
Mint ha selymen sántikálnál.

Mit csinálnak Magyarhonban?
Szőnek, fonnak és akarnak -
Tán vakarnak? semmi tréfa!
Posztó is kell a magyarnak.
Hát takács-e a magyar nép?
Nem szégyenli a vetéllőt?
Semmi baj! tán összefűzi,
Amit a sors egybe nem szőtt:

És, pedig - mit is beszéltem?
A vadásznak jó a cserje;
A költő hadd álmodozzék;
A kovács a vasat verje.
Minden ember, amihez tud,
Ahhoz lásson télen, nyáron,
S a paraszt borbély helyében
Úr szakállát ne kaszáljon.

 
1844. október - november 10.

 (Festmény: Barabás)

A kullancsok hete

Hazugságvizsgáló

          Azt állította Lázár János építési és közlekedési miniszter (Kisvárdán), hogy „azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy „a NER-esek” nem kullancs módjára telepedtek rá a rendszerre, hanem éppen Orbán és a Fidesz telepítette őket oda. Az állam vérét, a közpénzt szívják részben a maguk, részben megbízóik javára. Hogy ezt már a fideszes szavazók sem nézik jó szemmel, az kínos, de ahogy maga Lázár ismerte el, a lehetőséget éppen a kormány teremtette meg a kullancsoknak a vérszívásra. Szívás…

          Azt is állította Lázár (ugyanott), hogy „mi, fideszesek azt várjuk el, hogy akinek a magyar állam lehetőséget teremtett arra, hogy pénzt keressen, a megkeresett pénzből a köz javára is fordítson”.

          Ezzel szemben a tény az, hogy a kiindulópont teljesen hamis, hiszen a magyar államnak az a kötelessége, hogy mindenki számára egyforma lehetőséget teremtsen a pénzkeresésre, ahelyett, hogy egyesekkel kivételezne. Lehet, hogy Lázár most azt várja, hogy a kivételezettek adjanak ebből vissza valamit, de a többség az egészet követeli vissza. Út a börtönbe programmal kiegészítve.

          Azt állította Orbán Viktor (a parlamentben, azonnali kérdésekre válaszolva), hogy „a Magyar Nemzeti Bank teljesen független. (…) Ha a miniszterelnök lenne egyben a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, akkor joggal kérdeznék meg tőlem, mi van az MNB-vel. (…) Ebben az ügyben a kormány nem tett és nem is fog tenni semmit, tekintettel arra, hogy nem tehet.”

          Ezzel szemben a tény az, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényei a magyar állam tulajdonában vannak, és az államot, mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter képviseli. Utasítást természetesen nem adhat a banknak, de ha a minisztériumnak a bank felügyelő bizottságában ülő tagjai valamilyen szabálytalanságra figyelnek fel, és ha azok több száz milliárd forint közpénz eltűnését eredményezik, akkor nemcsak joguk, de kötelességük is erre figyelmeztetni. Attól, hogy az MNB teljesen független, még nem jelenti azt, hogy bármit megtehet. Mint ahogy a kormány sem teheti meg, hogy ne tegyen semmit. Bár nagyon igyekszik.

          Azt állította Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára (egy konferencián), hogy a kormány mindent meg kíván tenni azért, hogy a sajtó a magyar embereket szolgálja, és ne a USAID, a Soros-hálózat vagy bármilyen más brüsszeli szervezet érdekeit.

          Ezzel szemben a tény az, hogy a kormány éppen ennek az ellenkezőjét teszi, és erre csak egyetlen friss példa: a kormánypárti média nagy része elfelejtett beszámolni arról, hogy az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodása ügyében, a rendőrség pedig hűtlen kezelés gyanújával nyomozást is indított. De persze elképzelhető, hogy a magyar emberek érdekeit az szolgálja, ha nem szereznek tudomást semmilyen disznóságról. Mennyivel szebb és nyugodtabb lenne az életük, ugye?

Csodacsatár

A kapitalizmus mélye

Magyarországon minden rendben van. A nép elégedett az életével, különösen az életszínvonalával, a kormányzattal és az uralkodó állampárttal. Van néhány hőbörgő poloska, de ezeket majd a tavaszi nagytakarítással rendbe teszi az arra illetékes. Így a miniszterelnöknek van elég ideje az általa kedvelt focival is foglalkozni. (A világon a legmagasabb Magyarországon ez egy főre eső stadionok száma.) Azonban a magyar foci válogatott nagy sikerek után (1936 és 1954) ismét esélyes a világbajnoki döntőbe jutásra 2030-ban: erősítette meg a miniszterelnök a TrollFoci c. médiában.

Azonban az élet zord, mord és igazságtalan. A magyar foci válogatott éppen kiesett a Nemzetek Ligája 16 csapatos elitosztályából, az A divízióból. Gyönyörű a jövő, de a jelenben vannak kisebb zökkenők.

A foci válogatott – jelenlegi - kapitánya azt nyilatkozta a kiesés után: A magyar csapat helye egyébként valahol a 14-20. hely között, a világbajnoki részvételre ácsingózó, csapatok közt van (tizenhatan jutnak ki Európából), nem azok közt, amelyek az azonnali kijutásban reménykedhetnek. Reálisan a pótselejtezőn át vezethet a magyar válogatott útja a vébére.

A miniszterelnök új stratégiát kovácsolt a focira: átveszi a középcsatár szerepét személyesen, és új nevet is választott magának: csodacsatár.

Az új stratégia lényege, hogy mindig az új feladatra kell koncentrálni. Miután a belpolitika rendben van, a külpolitikát rátette a sínre, amelyet a jövőben Trumpli folytat, itt az idő a magyar foci vb döntőjének az előkészítésére. A felcsúti stadion már alkalmas arra, hogy a világ 3.816 legfontosabb baráti politikusai megtekintsék a magyar 1. - magyar 2. válogatott egymás közötti döntő mérkőzését. a világbajnoki kupáért. A csodacsatár maga lesz a gólkirály.

A csodacsatár tölti be a csapatkapitány, a szövetségi kapitány és a középcsatár tisztségét is. Az 2030-as vb döntő kezdő magyar 1. csapatának már biztosan tagja a „kicsiző” és a „kakadu”. A kapus személye nem kérdéses, mert az lesz, aki biztosan akadályozza/akadályozta meg, hogy a pártállam gólt kapjon. A partjelzők személye sem kérdéses, mert aki 2010 óta a nemzet érdekében teljesített, az megérdemli, hogy a partmentén futkosson. (Legfeljebb akkumulátoros tolókocsit biztosítunk számukra.) A bíró személyére pályázatot írunk ki, amelyben előnyben részesül a Székelyföld szerelmese, valamint az, aki tud esőcsatornára mászni.

A gazdasági teljesítményen eddig csillagos ötöst elért csapatot kívánom megtartani, mert „nyerő csapaton” ne változtass. Az MNB új focista elnöke már a húsvéti nagytakarítás előtt takarított, így már csak a poloskátlanítás, tetvetlenítés, patkányírtás van hátra, amelyre már felkészültünk – erősítette meg korábbi álláspontját a pöttyössel dekázva a csodacsatár. Majd hozzátette: 2030-ig a stratégiám nem változik akkor sem, ha időközben a világválogatott kapitánya leszek, mert akkor is rajta tartom a szemem az arcképazonosító rendszerrel Magyarországon.

(Kép: internet)

Az Olimpia négy évenként kerül megrendezésre 1896 óta. A rendező – jogilag - a NOB[i] és az adott ország fővárosa. A jog azonban a profit és a hatalmi politika után kullog, főleg a diktatúrákban.

Az olimpiai mozgalom eredetileg egy életfilozófia, kiemelve és egyesítve a test, az akarat és az ész erejét, ezek harmonikus egységét képezve. A sportot a kultúrával és a képzéssel ötvözve, az olimpizmus az örömre és az erőfeszítésre alapuló életmódot kíván létrehozni, a jó példa és az egyetemes erkölcsi alapelvek fontosságát hangsúlyozva. Az  NOB egyik alapítója[ii] hangsúlyozta: az olimpia előmozdítja a nemzetközi kapcsolatokat és békét. Az eredeti cél azonban fokozatosan vesztett a befolyásából, és helyébe a beruházásokból és a hirdetésekből (TV közvetítési jogdíjakból) származó pénzügyi haszon és a nemzetállami-hatalmi érdekek léptek. Mivel a NOB felett nincs érdemi ellenőrző szervezet, ezért rendszeressé váltak a korrupciós[iii] és dopping[iv]botrányok.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szervezeti felépítése egyszerűnek tűnik: van elnök (max 12 évig), elnökhelyettesek, kongresszus (minden országot 1 vagy 2 személy képvisel), vezetőség, és a vitás kérdéseket elbíráló testület. A választási szabályok nem túl világosak, és nehezen hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. A vezetőség tagjai között többségben voltak/vannak a főnemesek és a milliomosok, a tagság időtartama korábban a lemondásig vagy a halálig tartott (jelenleg 72 évesen le kell mondani). Több ország tagja a NOB-nak (206) - hasonlóan az Egyetemes Postaegyesülethez – mint az ENSZ-nek .

Olimpiai sportágnak nevezzük a nyári és a téli olimpiai játékok versenyszámait. A jelenlegi olimpiai program 35 sportot tartalmaz 53 szakággal, magyarul általában erre az utóbbira használjuk a sportág kifejezést. A nyári olimpiai játékok 28 sportot és 38 szakágat tartalmaz körülbelül 300 versenyszámmal, a téli olimpiai játékok pedig 7 sportot 15 szakággal és körülbelül 80 versenyszámmal[v]. A versenyszámok száma és típusa olimpiáról olimpiára változhat. Minden olimpiai sportot egy-egy nemzetközi szövetség képvisel. (Wikipedia)

Az Olimpiával párhuzamosan kifejlődött a sportágak nemzeti, kontinens- és világbajnoki rendszere is, amelyre még erősebben nyomja rá a profit a bélyegét. Egyes kormányok az élsportot „nemzeti üggyé” teszik, hogy ezzel ellensúlyozzák az államuk kisebb méreteiből származó nemzetközi hátrányokat.

Az élsport amatőr jellege fokozatosan megszűnt és helyébe 1950-től fokozatosan a profi(t) sport lépett. (A tömegsportnak már nincs jelentősége az olimpiai mozgalomban.) A sportágak szaporodása, a biznisz előretörése egyre nagyobb terhet rótt az Olimpiát rendező fővárosra (és mögötte az adott állam költségvetésére). Az olimpiai szakágak helyszíneinek az országon belüli kijelölése a nemzeti bizottság jogköre.

Az Olimpia időtartama – a versenyszámokhoz viszonyítva – rendkívül rövid (általában 16 nap, legfeljebb 3 hét). A versenyzők[vi], sportvezetők, újságírók, valamint a helyszínre érkező nézők (milliós) száma hatalmas, ezért a közlekedési, szálláshely, étkezés, biztonság stb. feltételeinek a megteremtése rendkívüli szervezési- és logisztikai megoldásokat követel.

Az Olimpia megrendezésével kapcsolatot ügyeket átszővik a hatalmi-politikai- és profit ügyek, amelyek hivatkozási alapja a sporteredmények és a nemzeti dicsőség (éremtáblázat) előtérbe tolása a közvélemény előtt. Azonban a rendező ország/főváros közvéleménye egyre gyakrabban az államadósság várható megnövekedése miatt az olimpia ellen fordul, és belpolitikai válságot is okozhat. Főleg a diktátorok használják politikai haszonszerzésre az olimpiát. Különösen homályos terület az Olimpia „nyereségének” az elosztása[vii] a nemzeti olimpiai bizottságok, a szakágazatok között. (Még akkor is osztanak nyereséget, ha az Olimpia veszteséges.)

Már évtizedek óta napirenden van az Olimpia reformja. Pl. törölni a sportágak közül az erőszakos (pl. ketrecharc) vagy kiemelkedően drága sporteseményeket (öttusa), szükséges a nők egyenjogúságát érvényesíteni (azonos versenyszámok), a versenybírók korrupcióját csökkenteni, a doppingot korlátozni. Azonban a lényeg nem változik: a költségek radikálisan emelkednek, a nagyhatalmak gazdasági-politikai befolyása egyre nő, a részvételi bojkott rendszeressé vált.

2025 márciusában új NOB elnököt választanak[viii], a jelölés szabályai homályosak a közvéleménynek.  Már 7[ix] vagy 8[x] jelöltről ír a sajtó. Minden jelölt más-más programmal (szlogennel) indul: a sportolók támogatásának a növelése, a közösségi média útján új közönség bevonzása, a korrupció és a dopping csökkentése, az „olcsó olimpia” megteremtése, Olimpia egyidőben 5 kontinensen legyen stb.

Minden választási szlogen mellett érvek sorakoztathatóak föl, azonban egyről nem szól egyik javaslat sem: a NOB státuszának a megváltoztatásáról. A NOB jelenleg a kapitalista világ „függetlennek” nevezett intézménye, amely minden vonatkozásban a profitról szól. A belső választási rendszere nem felel meg az ENSZ alapító okiratában, az EU alapszerződésében rögzített egyetlen alkotmányos alapelvnek sem. A választási eljárás szabályai és a gyakorlat nem átlátható, nem tisztességes. A demokrácia nem jellemző a NOB tevékenységére, a korrupciónak, a doppingnak nincsenek közjogi következményei, a NOB a médiát és sport vezetőket egyszerűen felvásárolja, a nyakocsípett személyt legfeljebb kizárják az úri kaszinóból. (Vagy a NOB tagokat vásárolják meg érdemdús politikusok.)

Átfogó és lényegi reformot megvalósítani egy lépésben azért nem lehet, mert minden nemzeti bizottságban vannak olyan emberek, akik a jelenlegi (kaotikus, de jól jövedelmező) pozícióhoz ragaszkodnak. A nagy országok globális vállalatai nyilvánvalóan ragaszkodnak – a hirdetés útján elérhető - profitnövelési lehetőségeikhez, a média és a hirdetési piacon uralgó cégek pedig a bevételekhez.

A NOB egy globalizált piaci (kapitalista) világszervezet, amelynek tevékenységét csak államközileg (közhatalmilag) létrehozott intézmény szabályozhatja. Az államközileg létrehozott szabályok betartását csak ilyen szervezet ellenőrizheti.

Az államközi szabályok létrehozása célszerűen nemzetközi szerződések alapján történhet, amelynek példája lehet az Egyetemes Postaegyesület, az ENSZ szakosított (de önálló és független) intézménye. Ez egy lényegi változás volna a NOB jelenlegi nemzetközi státuszán, amely hangos és érdemi tiltakozást váltana ki a globalizált piaci szervezetek részéről és a ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaiból. A megoldás kulcsa azon országok ENSZ-beni összefogása, amelyek nem tagjai a Biztonsági Tanácsnak. A javaslat érdemi támogatás attól remélhető, hogy a javaslat elfogadásától számított 16 éven belül, minden ország a Földön Olimpia rendező lehet, az azzal járó anyagi terhek nélkül. (A javaslat konkrét kidolgozása több éves munkát igényel egy szakértői csoporttól.)

Az olimpia megrendezésének érdemi reformja megköveteli, hogy megtaláljuk a „kis államok” érdekeltségét az ENSZ szakosított intézményének a létrehozásában. Olimpia rendezője cím, azt az országot illeti meg, aki arra vállalkozik, hogy a jelenlegi olimpiai rendszer 53 szakága közül egynek a megvalósítását felvállalja. Mivel kb. 200 országnak van Nemzeti Olimpiai Bizottsága, így legkésőbb 16 év múlva mindenki otthon learathatja az „olimpiai rendező” cím belpolitikai dicsőségét és megkímélheti kisebb méretű országát egy katasztrofális állami eladósodástól. Sőt, az „olcsó olimpia” kezdeményezőjének címével is rendelkezhet. (A javaslat konkrét kidolgozása több éves munkát igényel egy szakmai csoporttól.)

A globalizáció hátrányai csökkenthetőek, de sokat kell dolgozni érte! A kapitalizmust humanizálni szükséges.

Tóth Zoltán