Hála!!! 
Föld S. Péter blog
Búcsú Semjén Zsolttól
Semjén Zsolt, az Orbán-kormányok örökös miniszterelnökhelyettese, a KDNP néven futó párt elnöke nem ül be az új országgyűlésbe. Sőt, a pártelnöki posztról is lemondott, mondván generációváltásra van szükség, jöjjenek a fiatalok. Öröm az ürömben, hogy a kereszténydemokraták elnökségének tagjai titkos szavazással, egyhangúlag úgy döntöttek, nem fogadják el a pártelnök lemondását. Most tehát csak országgyűlési képviselőként búcsúzunk tőle. Hiányát mementóként megőrizzük.
A Szilágyiba járt gimnáziumba, Bayer Zsoltnak volt osztálytársa. Már akkor kitűnt rettenthetetlen bátorságával, és az egypártrendszer iránt érzett engesztelhetetlen utálatával. Maga nyilatkozta, hogy az első héten dolgozatot írtak irodalomból, és az volt a kérdés, hogy ki volt Antigoné? Az akkor még igen fiatal Semjén Zsoltnak fogalma sem volt róla, ezért azt írta a papírra: Antigon felesége. Persze, balhé lett belőle, viszont Bayer kolléga elismerését már akkor kivívta magának – a későbbi publicista bemutatkozott, mellé ült, padtársak lettek.
2005 februárjában ezt mondta pártja kongresszusán: „Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re. Tegyen így az is, aki azt akarja, hogy gyermeke szájába az iskolában marihuánás cigarettát nyomjanak, aki azt szeretné látni, hogy gyermeke extrém szekták szeánszán veri magát a földhöz, vagy aki az eutanázia és az abortusz halálkultúráját képviseli.” Ez már akkor is igen előremutató megnyilvánulás volt, különös tekintettel arra, hogy ebben az időben még szó sem volt a Szőlő utcai gyermekotthon lakóinak réméről, Zsolti bácsiról.
Némi szusszanásnyi idő után, immár országgyűlési képviselőként, azzal verte ki sokaknál a biztosítékot, hogy a magyar parlamentben Weisz nénizett és Schwarcz bácsizott: „Jó-e az a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika túszként löki maga elé Schwarcz bácsit és Weisz nénit? Jó-e ez a magyar zsidóságnak?” – kérdezte komolyan. (Egy másik alkalommal, ugyancsak a magyar országgyűlésben, ezzel fordult Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz: Ön és magyarul beszélő kormánya.)
Évekkel később kiérdemelte a Fidesz Hőse kitüntetést. Nem vicc, tényleg így történt: 2006 karácsonyán egy ünnepi koccintás alkalmával adományozta Navracsics Tibornak és neki ezt a címet Orbán Viktor. „Politikai feladat volt Gyurcsány Ferencet amortizálni. Ez száz százalékosan sikerült”. „Neki abból lett volna politikai haszna, ha Orbán Viktorral tud megmérkőzni. De nem ért el hozzá, mert ott voltunk mi: Navracsics Tibor, és én” - dicsekedett utóbb egy interjúban Semjén.
A plágium-ügy
Üldözik a keresztényeket Európában, és Magyarországon is. Ezt mondta 2012. novemberében a parlamentben Rétvári Bence államtitkár. Szerinte összehangolt politikai támadás indult ellenük, amin persze nincs mit csodálkozni, a keresztényeket mindig is üldözték, amióta világ a világ, számkivetettség az osztályrészük.
A keresztények újkori üldözői ezúttal Semjén Zsolt doktoriját és diplomamunkáját találták meg, ezeket illették a plágium vádjával. Hősünk, aki számos fontos és felelősségteljes közéleti funkciója mellett az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek is elnöke (s ebbéli funkciójában síkra szállt a védett madarak vadászatáért) első körben a teológián megvédett doktorija miatt vált üldözötté – a gyanú szerint dolgozatának mintegy negyven százalékát idegen forrásból merítette. Ráadásul úgy, hogy e forrásokat vagy nem, vagy pontatlanul jelölte meg, mindemellett még német nyelvű irodalomból is merített, ami azért is szignifikáns, mert ezen a nyelven állítólag egyáltalán nem beszél.
Ha ezek után azt gondolnánk, hogy ennyi szenvedés és meghurcoltatás még egy keresztény embernek is sok, sajnálattal közöljük, hogy hősünk hányattatásai ezzel még nem értek véget. A nemtelen támadások tovább folytatódtak, kiderült, hogy Semjén úr egy évvel a doktori sikeres megvédése után az ELTE szociológia tagozatán is beadott egy szakdolgozatot, nagyjából ugyanazt, amit a Pázmány egyetemen már doktoriként elfogadtak. Mindez nem csupán új megvilágításba helyezte a keresztények európai és magyarországi üldöztetését, de arra is rávilágított, hogy Semjén úr univerzális dolgozatot írt: olyat, amely nem csupán teológiai tanulmány, de szociológiai értekezés is egyben.
Ráadásul, és ez már talán több is volt egyszerű keresztényüldözésnél, kitudódott, hogy a szociológia-dolgozat egyik opponense kifejezetten gyengére értékelte Semjén úr munkáját, nem is javasolta, hogy beadják. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy vannak még jó emberek, akik kinyújtják a kezüket az üldözöttek felé: találtak egy másik opponenst, akinek tetszett a dolgozat, s innentől kezdve már nem volt akadálya, hogy Semjén úr egy évvel korábban teológiai tanulmányként funkcionáló dolgozata szociológiai diplomamunkaként is megállja a helyét.
Vadászjelenetek Svédországban és Kanadában
Semjén Zsoltról régóta tudható volt, hogy szeret vadászni, de a közvélemény egészen 2017-ig mit sem sejtett arról, hogy e vadászatok nem a gemenci erdőben zajlanak, hanem távoli országokban. Például Svédországban, ahol hősünk rénszarvasra vadászott – utóbb kiderült, hogy háziasított példányt sikerült elejtenie – Kanadában bölényre, farkasra, és hogy ne szakadjon meg a hagyomány, rénszarvasra ment.
Alkalmanként 4-5 millió forintba került egy-egy ilyen vadászat, amire Semjén Zsoltnak aligha futotta volna a bevallott jövexdelméből. Ám nem ő fizette a számlákat, hanem, legalábbis az első verzió szerint, sok rokona van Svédországban, őket látogatta meg a vadászatok alkalmával a miniszterelnök-helyettes. Időközben kiderült, hogy mégsem az idegenbe szakadt rokonság, hanem egy Farkas József nevű vállalkozó fizette a számlákat. Utóbbi személy a leginkább szállodabizniszben utazott, s mint ilyen, számos olyan uniós pénzhez jutott hozzá, melyek elosztásáról a kormány döntött.
Sokan felháborodtak a vadászatok hallatán, de végül nem lett nagyobb baj az ügyből, ha csak azt nem tekintjük problémának, hogy az ügyeket megszellőztető Népszabadság nem sokkal a Semjén számára kínos leleplezés után megszűnt.
Semjén tehát távozik, de cinikus, már-már lojalitással felérő mosolyát, amint Orbán Viktor felszólalásait öles nyelvcsapásokkal üdvözli, igyekszünk gyorsan igyekszünk mihamarabb elfeledni.
