A szavazatok erejével ...

Rendszerváltástól a korszakváltásig

Alkotmány, állam, demokrácia

Időpont:         2020. február 29. (szombat) 10.00-14.00

Helyszín:         Villányi úti Szabadegyetem és Konferenciaközpont

Cím : Budapest, XI. ker. Villányi út 11-13. sz. 300-as terem

PROGRAM

  9.30               Regisztráció

10.00               Megnyitó:

Harangozó Gábor Szociális Demokráciáért Intézet programigazgató

10.15                A Magyar Szocialista Párt és a demokratikus jogállam 1989-1998.

Előadó : Vastagh Pál volt igazságügyminiszter

10.45               Az Alkotmánytól az Alaptörvényig ; Alaptörvény és történeti alkotmány

Előadó : Wiener György volt országgyűlési képviselő

11.15                Az alkotmányosság alakulása 2002 és 2010 között

                          Előadó : Bárándy Péter volt igazságügyminiszter

11.45                Hozzászólások

12.00               Ebéd

12.30               Kormányzó képesség vagy igazságosság?

                            Választási rendszerek különböző történelmi korszakokban.

Előadó : Tóth Zoltán volt államtitkár, választási szakértő

13.00               A politika rendszerei

                          Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző, alkotmányjogász

13.30               Jogállamiság és demokrácia

                          Előadó :Tóth Bertalan MSZP elnöke, országgyűlési képviselőcsoport vezetője

14.00                        Hozzászólások

14.15                Zárszó

                          Harangozó Gábor SZDI programigazgató

Kiss Katalin a Rádió Bézs szerkesztő-műsorvezetője a Mit főzzek c. műsornak, amely 2020. március 2-án, hétfőn hallgatható meg a Rádió Bézsben. Előzetes a műsor tartalmából:

2020-03-02 12 óra Márciusi első adásban még téli leveseket főzünk. Megismerkedünk az alaplevek készítésével, amelyek a leveseken kívül főzelékekhez, pörköltökhöz is nagyon jól hasznosíthatók, és  fagyasztva is tárolhatók, megkönnyítve egy későbbi főzés terheit. A piacokon még tavalyi a zöldség, a káposzta, de fűszerezéssel üdévé tudjuk tenni. A krumplilevessel indítunk, majd sorra kerül az olasz minestrone, a szláv borscs, a magyaros zöldborsó leves, és végül a német frankfurti is, amelyet azonban kelbimbóval magyarosítunk. Milyen levesbetéteket tegyünk a francia hagyma és fokhagymalevesbe? Miközben főzünk, közben Katona Klári, Bródy, Koncz, Presser, Váczi Eszter és Ágnes Vanilia dalait hallgathatjuk meg.

Fotó: jobbról Kiss Katalin, szemben Bátri Mária

Új könyvet írok 4.

Amíg nem írtam egy könyvet sem, addig azt gondoltam, hogy az ÚR ÍR. Ez a mondat az általános iskola első osztályos olvasókönyvéből származik. (Irányi utcai fiú iskola, I.b oszt.tan. Tanítónő: Gulyás Marika néni.) Amikor az első könyvemet akartam megírni, akkor már túlvoltam a világirodalom nagyjainak az olvasásán, és kezdtem úgy érezni, hogy több kell annál az íráshoz, mint toll és papíros. Gyorsan feladatam az első könyvem megírásának az ambícióját (elfáradt a fenekem), és helyette pénzkereset céljából a Népszabadság c. újságba folyóirat cikkek és könyvek recenziójának a megírását vállaltam. Utóbb kiderült, hogy nagyon hasznos az első könyv megírása helyett, néhány száz recenzió megírásával tréningezni magam az írni tudásra. További tapasztalatokat gyűjtöttem az egyetemi évfolyamdolgozatok elkészítésével. Kényszerűen szembesültem azzal a ténnyel, hogy tárgyi (szakmai) tudás nélkül nem lehet írni, sőt, az írástudáshoz sokat kell olvasni! Mivel a dolgozatnak terjedelmi követelményei is voltak (legalább 15 – legfeljebb 100 oldal) újabb csalódás ért, hogy milyen nehéz röviden írni, és milyen könnyű – az értelem nélküli -hablatyból sok oldalt megtölteni.

Az írni tudás újabb fázisához értem el, amikor meg kellett tanulnom különböző műfajokban írni. A recenzió és a tudományos (vagy legalább annak látszó) cikk megírásán már túl voltam, és a munkahelyi kényszer tanított meg törvényszövegeket írni. Tanácsrendelet-tervezetekkel kezdtem, és mint egy 3 év volt szükséges az első önálló törvény-tervezet megírására. Egyedül nem is tudtam volna elkészíteni, de volt két nagyszerű tanítómesterem volt Fonyó Gyula (miniszterhelyettes) és Horváth Albert (az idősebb kollégám).

Az első szakmai könyv megírására is a munkahelyem kényszerített rá. 1989. októberére befejeződött a választási törvény megalkotása, és akkor a korabeli főnököm azt mondta: nincs ember, aki megértse ezt a törvényt. A törvényszöveg bonyolult, átláthatatlan és érthetetlen. Nagyon felháborodtam, mert számomra egyszerű, átlátható és értelmes szöveg volt. Akkor írjunk belőle egy könyvet, hogy más is megérthesse! – kaptam a szóbeli utasítást. Két kollégával készítettük el a „Pártok és választások” c. szakmai könyvet a rendszerváltás utáni, első szabad választások előtt.

A közigazgatási pályafutásom alatt (30 év) rendszeresen kellett írni: szakmai cikkeket, kormány-előterjesztéseket, törvényszöveg tervezeteteket, sőt, ha olyan főnököm volt (szerencsére kevés), akkor politikai beszédeket is. Nagyon büszke voltam, amikor az egyetemi tankönyvem – szerzőtárssal - 1999-ben megjelent.

Miután végleg kipenderítettek a közigazgatásból, akkor elhatároztam, hogy megírom a pályafutásom történetét, mint egy kordokumentumot. Sokáig bajlódtam az írással: egyes részek túl érzelmesek voltak, más részek unalmas szakmai szövegek. A Budaörsi Olvasókör kapcsán ismerkedtem meg Kocsis András Sándorral, aki a Kossuth Kiadó vezetője (ma is). Neki meséltem arról, hogy milyen problémáim vannak a könyv megírásával. Azt ajánlotta, hogy ne szenvedjek magamtól – rövid az élet – összehoz Körössi P. Józseffel, aki beszélgetések keretében átsegít a problémákon. És lőn. Négy ülésben elkészült a törzsszöveg, és utána már egyedül boldogultam. Hátra volt még a könyv címének a kialakítása. (újdonság volt számomra az is, hogy előbb megírjuk a könyvet és utóbb címet adunk neki.) A könyv alcíme született meg elsőre: -a demokrácia szolgája és a hatalom kritikusa - . A névadó (keresztanya) Bíró Ibolya, aki a tanárom volt a gimnáziumban, és a Duna parton sétálgatva javasolta címnek. A kiadó alcímnek elfogadta, de címnek azt javasolta, hogy „A kor gyermeke”. Rövid vita után elfogadták a javaslatomat „Két kor gyermeke” utalva a szocializmus, majd a rendszerváltás utáni korszakra. Körössi P. József nélkül nem készült volna el ez a könyv, ezúton is köszönet érte.

Hatvan éves koromban letettem a szakácsvizsgát. Midőn a gyakornoki időmet „főztem” a budaörsi Rózsakert étteremben, szorgosan jegyzeteltem az idősebb szakácsok receptjeit. Az eredményes szakácsvizsgában nagy segítségemre volt Benke László, Budai Péter és Juhász János, akiktől sokat tanultam, és jegyzeteltem. Öt év alatt olyan sok recept, főzési technika és jó tanács gyűlt össze, hogy magam is meglepődtem: egy vastag szakácskönyvre való mennyiség összegyűlt. Azonban én nem egy sokezredik szakácskönyvet akartam írni, hanem a családom történetét is meg kívántam örökíteni egy könyvben. E két gondolat eredményezte a „Civil a konyhában” c. kötetet, amely a Norán Libro kiadónál jelent meg. A kötet szerkesztése azonban folyamatosan gondot okozott. Hogyan lehet egy családtörténetet receptekben megírni? Darida Benedek szerkesztő segített nekem, amelyet ezúton is köszönök.

Most egy újabb könyv szövegén dolgozom, amely reményeim szerint 2020. június 13-án, az ünnepi könyvhétre jelenik meg. Egy új műfajban próbálom ki magam: Már tudom, hogy a toll, a papír és párnázott fenék kevés… A feleségem segít folyamatosan a könyv megírásában.

 Fotó: Kiss Katalin

Karácsony Gergely, Balázs Péter és Fleck Zoltán a XXI. század Társaság vendége volt az Örkény Könyvesboltban. A beszélgetést Kocsis András Sándor vezette. A főpolgármester, a miniszter és az egyetemi tanár az önkormányzati választás óta elvégzett munkáról beszélgettek. A Civil Rádióban 2020. február 17-én hétfőn hangzik el a helyszínen készült hangfelvétel, amelyet Tóth Zoltán készített.

Új könyvet írok 3.

Ötödik éve készítem az interjúkat a Civil Rádió Olvasókör c. műsora számára Minden hétfőn 57 perc a műsor, így könnyen kiszámolható több, mint 200 órányi adás ment ki az éterbe és az internetre. A könyvkiadó – érthető módon – nem engedi az összes interjúalannyal készült beszélgetést közölni. Ebből az következik, hogy válogatni kell. Megküzdöttem azért a jogomért, hogy ÉN válogathassak. Bár ne küzdöttem volna ezért a jogért! Lelkesen helyeselnem kellett volna, hogy válogasson a kiadó, mert akkor minden felelősség a meg nem jelenő interjúkért a kiadót terhelné, és a meg nem jelent beszélgetőtársak haragját a kiadóra irányíthatnám. De én balga magamnak követeltem a válogatás jogát! A kiadó nagyon könnyen belement az igényembe, túl könnyen is. Sejtenem kellett volna, hogy valami oka kell hogy legyen a könnyű győzelemnek, de én akkor örültem a válogatás jogának.

Később megbántam! Legépeltem a beszélgetőtársakat abc sorrendben és 200-ból ki kell húznom 150-et. Azonnal rájöttem, hogy milyen lelki tusának nézek elébe: minden interjút szívesen készítettem, és mindegyiket meghallgattam még az adásban is. Minden interjút más miatt kedveltem: az egyiknek a témája volt nagyon időszerű, a másikban az okosságok taroltak, a harmadikban a töretlen optimizmus, a negyedikbe a fiatalos lendület, az ötödikben az élettapasztalat bölcsessége, a hatodikban…és így tovább. Minden kihúzottért vérzett a szívem.

Nagy Sándorként elővettem kardomat és kettévágtam a gordiuszi csomót! Készítsünk olyan könyvet, amely egy igazi e-könyv. A kiadó igénye szerint az interjúk egy része kerüljön (szerkesztve) kinyomtatásra, és a többi interjú kerüljön a könyv végére egy QR kód alá, ahol egy okos telefon útján mindenki meghallgathatja! Boldog kompromisszum!

Az EMBERI HANG a Civil Rádióban nyomtatva és meghallgatható módon is egy könyvben!

https://tothzoltan.blog.hu/2020/01/29/uj_konyv_szuletik

https://tothzoltan.blog.hu/2020/01/16/uj_konyvet_irok

Fotó: Szalai György Budaörsi Olvasókör

Meghívó a Budaörsi Olvasókörbe

2020. február 12. szerda 17 óra

Az Olvasókörünk célja, hogy mindenkinek lehetőséget adjon művészeti és olvasmányélményeinek a megosztására másokkal. Minden hónap 2. szerdáján találkozunk a budaörsi PostART kulturális színtér épületében. Új jelentkezőket is szíves látunk!

Figyelem! Az épület felújítása idején  az átmenti helyszínünk az emeleten található.

CÍM: Budaörs,  Ébner György közből az épület hátsó részén van a bejárat. Ha nem találod, akkor 0630 9 64 66 77.

2020. február 12-ére, szerdán, 17 órára elfogadta meghívásunkat Kárpáti János újságíró, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője, akivel az Európai Unióról beszélgethetünk.

https://www.klubradio.hu/musorvezetok/karpati-janos-51

Terveink

https://hvg.hu/cimke/Zentai%20P%C3%A9ter

2020. március 11-ére, szerda, 17 órára elfogadta meghívásunkat Markó Béla író, politikus, miniszterelnök-helyettes, akivel a költeményeiről,  könyveiről és Erdélyről beszélgethetünk.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mark%C3%B3_B%C3%A9la

2020. március 15-én, vasárnap 10 órakor megkoszorúzzuk a Kossuth szobrot. (Nefelejts és Kossuth u. sarok.) https://www.kozterkep.hu/3468/Kossuth_szobor_Budaors_2004.html

2020. áprilisára elfogadta meghívásunkat Beregi Péter színművész, kabaré előadóművész és táncos. Az időpont egyeztetés alatt.

2020. májusára elfogadta meghívásunkat Bokros Lajos politikus és közíró. Az időpont egyeztetés alatt.

2020. május 27-én szerdán Sárkányhajó Fesztivál lesz mozgássérült gyermekek számára, amelyen hagyományosan támogatók és segítők leszünk. Jelentkezés Kiss Károlynál, e-mail-ben

Elfogadta meghívásunkat Dés László zeneszerző, dzsesszenész. Az időpont egyeztetés alatt.

2020. július 08. szerda Autóbuszos (önköltséges) kirándulás Székesfehérvárra. Várjuk a javaslatokat, hogy milyen programot szervezzünk és hol ebédeljünk.

2020. augusztus 12-én turistáskodunk Budapesten. Várjuk a javaslatokat, hogy ki vállal idegenvezetést valamely budapesti helyszínen.

202. szeptemberre elfogadta meghívásunkat Závoda Pál író. Az időpont egyeztetés alatt.

2020. október 14-én, szerdán, Göncz Árpád emlékestet rendezünk a köztársasági elnök halálnak 5. évfordulójára.

Elfogadta meghívásunkat Balázs János zongoraművész. Az időpont egyeztetés alatt.

Megvalósult programjaink

2014. szeptemberében alakult meg az Olvasókörünk. Beszélgettünk már Jókairól, Szabó Magdáról, Karinthyról, Örkényről, Ulickajáról, vendégünk volt Erdős Virág költő, Dr. Bodó Miklós és Ágh Attila professzorok. Spiró György és Kukorelly Endre írók, Horvát János tv-s személyiség. Kerékgyártó István író, Ágoston László (Moltopera) áriákat énekelt a könyvtárban. http://tothzoltan.blog.hu/2015/03/05/budaorsi_olvasokorben_a_moltopera.

2015. év nyarán a sukorói kajak-kenu pályán önkénteskedtünk mozgássérültek számára, majd egy sárkányhajóval hasítottunk a vízen. Augusztusban Krúdy Gyulára emlékeztünk az óbudai Vendéglátó Múzeumban. A „Civilek éjszakáján” gyógyító ételeket főztünk a Motiváció Alapítvány vendégeinek.

2016 januárjában vendégünk volt Faragó András és Dési János, akik az első köztársasági elnökről – Göncz Árpádról - készült könyvet mutatták be. Februárban Heller Ágnes beszélgetett velünk a jó és a rossz ember fogalmáról, az olvasónapló írásának a szépségéről. Márciusban Simon Attila Mozart dalokat énekelt. Áprilisban Sas József mesélte el az életének mókás és szomorú eseményeit, majd a Holocaust Emlékközpontban Várady Júlia könyvével ismerkedtünk meg. Indonéziában készült fotókat nézhettünk meg (Jáva és Bali) Kocsis András Sándor – olvasókörünk tagja – előadásában. Májusban újra sárkányhajóztunk Sukorón, Nagy János – olvasókörünk tagja - szervezésében. Budapesten, az V. ker. Deák Ferenc téri Evangélikus Templomban J. S. Bach műveiből hallgattunk meg egy hangversenyt, Tóth Mónika barokk hegedűművész, olvasókörünk tagjának meghívására. Júniusban Benda László, külpolitikai szakíró és tv-s személyiség válaszolt kérdéseinkre Dél-Kelet Ázsia kapcsán. A Budaörsi Könyvtár nyári szünetében meglátogattuk a Petőfi Irodalmi Múzeumot, ahol az állandó kiállítás mellett megnézhettük – idegenvezetővel – a múzeum zárt részeit, és az időszaki kiállítást az írók gasztronómiai élvezeteiről. 2016. július 31-én a Heti Betevő Egyesület budaörsi önkénteseiként 136 adag ételt főztünk az egyesület istápoltjainak.

http://tothzoltan.blog.hu/2016/07/07/heti_betevo_egyesuletnek_foztunk_budaorsi_onkentesek_2016_julius

2016 szeptemberében meglátogattuk Gergely Beatrix és 4 kollégája fotókiállítását, és meghallgattuk a Budaörsi Könyvtárban Bornai Tibor történeteit. Októberben Matuscsák Tamás a Tesla c. könyv és a Rejtő Jenő életrajzának írója a volt a vendégünk, és a Vigadóban barokk zenét hallgattunk a Miszla Barokk kamarazenekar előadásában. Novemberben Szabó T. Anna költő olvasott nekünk verseket, írásaiból részleteket. Decemberben Hábetler András operaénekes rengette meg a könyvtár falait áriákkal, majd 2017 januárjában énekes társaival együtt az Óbudai Társaskörét, amelyen szintén ott voltunk.

2017. januárjában Olvasókörünk vendége volt Baranyi Ferenc költő és Dinnyés József zenész. Telt ház előtt vastaps köszöntötte, majd az előadás végén búcsúztatta a művészeket. Februárban Turczi István költő, műfordító olvasott fel verseiből a könyvtárban, a közös fényképet megnézhetik a blogunkon. Simon Attilát hallgattuk meg a Fészek Klubban mozART előadásában. A MU Színházban megnéztük az „Emlékeink 1956-ról” c. előadást, amelyben olvasókörünk tagjai is szerepeltek. Márciusban Péterfy Gergely író volt a vendégünk az Olvasókörben. Áprilisban Bitó László orvos és író életével és könyveivel ismerkedhettünk meg. A Kamaraerdei Ifjúsági Parkban a Budaörsi „Esély” Szociális Központtal közösen 50 rászorult gyermek és szüleik számára főztünk a „Családi Nap” -on ünnepi ételt és Szabó T. Anna költő, valamint Simon Attila színész verselt és dalolt számukra. Májusban Ághné Dr Ring Évával beszélgettünk a magyar történelem XVI-XVIII. századi migrációs eseményeiről. Május 31-én, ismét részt vettünk a Sukorói Sárkányhajózáson, amelyet mozgássérülteknek szerveznek Olvasókörünk támogatásával. 200 főnek főztünk budaörsi paprikáskrumplit. Június 7-én „Színház az egész világ!” címmel Magyar Fruzsinával, dramaturggal beszélgetünk az Olvasókörben a színházi foglalkozásokról. Júliusban a Vendéglátóipari Múzeumba látogattunk, az „Ügynök a bárpultnál” c. kiállításra. Augusztusban az Uránia Filmszínházban néztük meg az „Ötven tavasz” c. francia filmvígjátékot. Szeptemberben Gerendás Péter zenész, énekes, zeneszerző volt a vendégünk, akinek a dalain pirosra tapsoltuk a tenyerünket. Októberben az Örkény Könyvesboltban Kocsis András Sándor festő és szobrászművész Kiállítását nézzük meg együtt, a művész tárlatvezetésével. Horvát János tv-s személyiség Kuba - Castro után címmel tartott előadást. Mozgássérülteknek rendezünk kulturális estet Nagy János szervezésében: Babinszky László költő és Simon Attila zenész részvételével. Novemberben Galkó Balázs előadóművész Erdei Ferenc Néprajzi ínyesmesterség c. könyvéből olvasott fel részleteket, majd József Attila verseket hallgattunk. Erdei Ferenc életútjáról Varga Gyula, a Kaposvári Egyetem tanára emlékezett meg. Decemberben Dési János újságíró új közéleti könyveit mutatta be az Olvasókörben.

2018-ban a Civil Rádió minden olvasóköri rendezvényt közvetít az FM 98-on és interneten.

2018. januárjában Kóra Zsuzsa pedagógus egy alternatív pedagógiai módszertant mutatott be az olvasókör tagjainak. Februárban vendégünk volt Radnóti Sándor esztéta és Heller Ágnes filozófus, akikkel a világban fellelhető filozófiai iskolákról beszélgettünk. Márciusban Wolf Péter zeneszerzővel beszélgettünk a könnyű- és a komolyzene ellentmondásos helyzetéről és a zeneoktatás iskolai hiányosságairól. Áprilisban Szabó János költő, tavaszi verseiből olvasott fel nekünk, zongorán kísérte Gárdos Éva zongoraművész. Májusban vendégünk volt Gábor György, aki „Mi az azonosság és a különbség Mózes törvényei és Jézus Hegyi-beszéde között?” címmel tartott előadást. A gyermeknapot a Budaörsi Uszodában ünnepeltünk 50 gyermek részvételével, majd Sárkányhajóztunk Sukorón, ahol 200 gyermeknek főztünk ebédet. Júniusban Szentpéteri Nagy Richard politológus volt a vendégünk, aki az Alaptörvény lehetséges módosításairól tartott előadást. Júliusban Bolgár György újságíróval beszélgettünk, nem a Klubrádióról, hanem a Shakespeare-i és a Woody Allen-i drámáiról. Augusztusban Vácott meghallgattuk Beer Miklós előadását püspöki jelmondatáról, valamint Ferenc pápa támogatóinak és ellenzékének a vitáiról. Szeptemberben ismét vendégünk volt Heller Ágnes filozófus, akinek előadását a Budaörs Tv is közvetítette. Októberben Hábetler András operatársulatának (Fá-re-mi-dó) első előadásán vettünk részt, az újonnan épített Újpesti Kulturális Központban. A PostArtban vendégünk volt Ráday Mihály műemlékvédő építész. Novemberben ismét vendégünk volt Spiró György író, aki a Shakespeare életútját mutatta be és a drámáit elemezte nekünk. Részt vettünk Kocsis András Sándor könyvének bemutatóján az Örkény könyvesboltban. Elfogadtuk a meghívást Bitó László „Sámson a vadon fia” c. könyvének a bemutatójára. 2018. év zárórendezvényére elfogadta meghívásunkat Dr. Vörös Imre v. alkotmánybíró, aki a történeti alkotmány és az alaptörvény összefüggéseit mutatta be.

2019. januárjában az olvasókörben debütált az RTP gitárzenekar egy oratóriummal, továbbá Szabó János költő a verseiből olvasott fel nekünk. Februárban Kamarás István vallásszociológus, az Isten bohócai szerzetesrend megalapítója volt a vendégünk, akivel az új könyvéről beszélgethetünk: Ferencpápisták egyházreformjai Csereháton. Februárban az Örkény könyvesboltban megnéztük (a Budaörsi Olvasókör tagjának) Gergely Beatrixnak fotókiállítását. Márciusban Huncik Péter pszichiáter, író, politikus, aki „Rezervátum vagy integrálódás a határon túli magyarok sorsa?” címmel tartott előadást. Áprilisban Szunyogh Szabolcs író, meseíró, szerkesztő Bibliai mesék címmel beszélgetett az olvasókör tagjaival. Májusban Iványi Gábor, a John Wesley Főiskola lelkész-elnöke az egyházi szervezetek történelmi átalakulásáról tartott előadást. Júniusban Mécs Imre 1956-os halálraítélt volt a vendégünk, aki Nagy Imre mártír miniszterelnökről emlékezett meg. Júliusban Tóth Zoltán „Két kor gyermeke” és „Civil a konyhában” c. könyvei kerültek bemutatásra. Augusztusban Pitti Zoltán közgazdász beszélgetett velünk az önkormányzatok gazdasági helyzetéről a 2019. évi választások előtt. Szeptemberben Parti Nagy Lajos író, költő a könyveiről beszélgetett velünk, és verseit olvasta fel. Októberben Szegvári Katalin újságíró, tv-s személyiség új könyvét mutatta be. Megemlékezünk Göncz Árpád köztársasági elnökről a róla elnevezett sétányon. Október 23-án megkoszorúztuk az 56-os forradalom emlékművét. Novemberben Lendvai Ildikó „Csendes ulti” és „Civilkönyv” c. könyveit mutatta be. Decemberben Hegedűs D Géza, színművész olvasott fel részleteket Kertész Imre Nobel-díjas író esszéjéből.

2020. januárjában Horváth István diplomata, volt bonni és bécsi nagykövet volt a vendégünk, aki a rendszerváltás külpolitikai feltételeiről beszélgetett velünk.

Az olvasókör tevékenységét megismerheti https://tothzoltan.blog.hu/ -n.

Tóth Zoltán, az olvasókör vezetője

Trianon 100. évfordulója alkalmából emlékévet tart a jelenlegi kormány. A Budaörsi Olvasókör vendége Markó Béla 2020. március 11-én, szerdán 17 órakor a PostArt-ban. Előzetesként egy Markó idézet egy cikkéből

https://nepszava.hu/3065570_kentaurbeszed-marko-bela-zsarnokra-varva

„Attól tartok, az idei Trianon-centenárium is erről fog szólni: időutazás tanulságok nélkül. Márpedig a kritikátlan nosztalgia gyávaság. Ha nem arra használjuk fel például ezt a százéves évfordulót, hogy veszendőbe ment dicsőségünk felidézése mellett arról is szót ejtsünk, mi vezetett Trianonhoz, azt jelenti, hogy félünk szembenézni a mával.”

Új könyvet írok 2.

A kiadó elfogadta azt a tervemet, hogy a Civil Rádióban 4 év alatt elkészült másfélszáz egyórás interjúmból készüljön egy gyűjteményes kiadás.

A tovább folytatódó közös tervezés első csomópontja az volt, hogy milyen szempontok szerint válogassuk ki a kötetben megjelenő interjúkat. Abban nem volt vita, hogy az összes interjú nem jelentethető meg, mert a „betűtenger” áttekinthetetlen az olvasónak. Néhánynak a témája már idejét múlt, nem egyforma színvonalú sz összes beszélgetés (ez sem csoda!), eltérő hosszúságúak az interjúk, az interjúalanyok ismertsége (népszerűsége) rendkívül eltérő, stb.

Az első rostán azok az interjúk maradtak fenn, amelyek a magyar művészet, tudomány és közélet területéről két időpont körüli eseményeket taglalják: 1989 és 2010, a két rendszerváltás előzményeiről, okairól és következményeiről szóltak. A második rosta a darabszám volt: én közel 100 interjút szerettem volna írásban is látni a kiadó beérte ennek a felével is. További fontos kérdés volt, hogy a könyv terjedelme mennyi legyen. Ebben természetesen a kiadó döntött, mert a kereskedelmi, a pénzügyi szempontokat ő érvényesítheti, mert a felelősség is az övé, a szerző csak halkan tehet javaslatokat.

Nagy kérdés a könyv címe. Az egyeztetés folyamatban van a kiadóval.

https://tothzoltan.blog.hu/2020/01/16/uj_konyvet_irok 

Új könyvet írok

„Két kor gyermeke” és a „Civil a konyhában” c. könyveim megjelenése után egy új könyvet tervezek. A témája és a tartalma eltér a korábbiaktól: interjúk sorozatát gondoltam egy kötetben megjelentetni, amelyeket a Civil Rádió Olvasókör c. műsora számára készítettem négy éven keresztül.

Az interjú szó angolul „kikérdezést” jelent. Információkat gyűjtünk egy személyről, amelyet megkísérlünk másokat is érdeklő formában közreadni. Másképpen fogalmazva beszélgetünk egy emberrel, akiknek érdekel a sorsa, a pályafutása, az életének az eredményei, kudarcai, hogy tanulságul szolgálhasson mások számára. Szakmai szóval élve az interjú egy újságírói műfaj, amelynek célja a nyilvánosság megteremtése egy ember egész életéről vagy annak egyes eseményeiről. A hétköznapokon minden ember „interjúkat” készít másokkal: barátait, ismerőseit, sőt ismeretleneket(!) kérdezget eseményekről, történesekről, tapasztalatokról, véleményekről. Nos, én ezt tettem a Civil Rádióban négy éven keresztül, de olyan emberekkel, akik mögött már egy életpálya és munkájuk, tevékenységük társadalmi elismertsége áll. Négy éven keresztül, minden hétfőn, este 8 és 9 óra között bemutattam a nyilvánosságnak egy ember értékeit, egy pályafutás eredményeit.

A szó elszáll, az írás megmarad. A rádióinterjúk hasznosak lehetnek másoknak, de talán hatásosabb lehet írásban is megörökíteni a mondanivalót.

Pontosítanom kell: nem én gondoltam elsőként az interjúk írásbeli megjelentetésére, hanem egy barátom javasolta. „Állíts  össze egy gyűjteményt, mert értékes és érdekes emberekkel beszélgettél a rádióban!”

Az ötletet heteken át érleltem magamban. A gyors elhatározástól az óvott, hogy ki fog egy ilyen interjú gyűjteményt leírni? Ki fogja az élő beszédet olvasható szöveggé igazítani? A döntést a feleségem támogatása hozta meg: „Csináljuk meg!”

A kiadón nem kellett gondolkodnom, mert kézenfekvő volt, hogy a korábbi könyveimet megjelentető kiadóhoz, annak vezetőjéhez forduljak az ötlettel. Az úton a kiadóhoz, már a kötet címén gondolkodtam (elfeledkezve a rengeteg munkáról). Mindenféle kavargott a fejemben, de a feleségem józansága meggyőzött: „A címet majd a kézirat egésze kiadja magából!”

Szunyogh Szabolcs: Zsidó nők c. könyvéről beszélgetünk a Civil Rádióban, 2020. január 13-án, hétfőn 20 órától.