Új könyvet írok
„Két kor gyermeke” és a „Civil a konyhában” c. könyveim megjelenése után egy új könyvet tervezek. A témája és a tartalma eltér a korábbiaktól: interjúk sorozatát gondoltam egy kötetben megjelentetni, amelyeket a Civil Rádió Olvasókör c. műsora számára készítettem négy éven keresztül.
Az interjú szó angolul „kikérdezést” jelent. Információkat gyűjtünk egy személyről, amelyet megkísérlünk másokat is érdeklő formában közreadni. Másképpen fogalmazva beszélgetünk egy emberrel, akiknek érdekel a sorsa, a pályafutása, az életének az eredményei, kudarcai, hogy tanulságul szolgálhasson mások számára. Szakmai szóval élve az interjú egy újságírói műfaj, amelynek célja a nyilvánosság megteremtése egy ember egész életéről vagy annak egyes eseményeiről. A hétköznapokon minden ember „interjúkat” készít másokkal: barátait, ismerőseit, sőt ismeretleneket(!) kérdezget eseményekről, történesekről, tapasztalatokról, véleményekről. Nos, én ezt tettem a Civil Rádióban négy éven keresztül, de olyan emberekkel, akik mögött már egy életpálya és munkájuk, tevékenységük társadalmi elismertsége áll. Négy éven keresztül, minden hétfőn, este 8 és 9 óra között bemutattam a nyilvánosságnak egy ember értékeit, egy pályafutás eredményeit.
A szó elszáll, az írás megmarad. A rádióinterjúk hasznosak lehetnek másoknak, de talán hatásosabb lehet írásban is megörökíteni a mondanivalót.
Pontosítanom kell: nem én gondoltam elsőként az interjúk írásbeli megjelentetésére, hanem egy barátom javasolta. „Állíts össze egy gyűjteményt, mert értékes és érdekes emberekkel beszélgettél a rádióban!”
Az ötletet heteken át érleltem magamban. A gyors elhatározástól az óvott, hogy ki fog egy ilyen interjú gyűjteményt leírni? Ki fogja az élő beszédet olvasható szöveggé igazítani? A döntést a feleségem támogatása hozta meg: „Csináljuk meg!”
A kiadón nem kellett gondolkodnom, mert kézenfekvő volt, hogy a korábbi könyveimet megjelentető kiadóhoz, annak vezetőjéhez forduljak az ötlettel. Az úton a kiadóhoz, már a kötet címén gondolkodtam (elfeledkezve a rengeteg munkáról). Mindenféle kavargott a fejemben, de a feleségem józansága meggyőzött: „A címet majd a kézirat egésze kiadja magából!”
