Az elégedettek

Hárommillió választópolgár elégedett a Fidesz kormányzásával és gazdaságpolitikájával. Az elégedettek a zsebükön keresztül szavaztak: a NER lovagok és hűbéreseik, továbbá akik aranyban, földben, ingatlanokban, bankban tartják a megtakarításaikat, valamint akiknek a 27 százalékos áfa nem fáj, mert van miből fizetni; akik visszakapták a 2021-ban befizetett adójukat és akik (váratlanul) teljes adómentességet kaptak. A nyugdíjasok szinte egyhangúan nagyon örültek a 13. havinak! Ezen társadalmi csoportok elégedettsége érthető. Az is érthető, hogy az Orbán-rajongók, az agymosottak, a diktátor-nyalogatók miért szavaznak csodálatuk tárgyára. De miért szavaztak rájuk olyanok, akik szegények, elesettek, közmunkából tengődnek? Talán mert nem várhatnak segítséget az ellenzéki koalíciótól?!

Kétmillió választópolgár változást akart a kormányrúdnál, de még a döntetlenhez is hiányzott 1 millió szavazó. Az ellenzéki pártelnökök a szavazókban keresik a felelősöket. A Fideszre leadott szavazatok száma kismértékben nőtt (200 ezer), az ellenzékre leadott voksoké 800 ezerrel csökkent 2018-hoz képest. Az ellenzéki (koalíciós) pártelnökök a népet akarják felelőssé tenni a kudarcukért. Különösen a Jobbik volt szavazóit vádolják a távolmaradással, és a maradék felelősséget Márki-Zay Péter nyakába varrják. Egy becsületes politikus a hibát, a vereség okait elsődlegesen magában keresi. De az ellenzéki politikusainknak mennyivel könnyebb másokban keresni a hibát! És büszkén ülnek tovább a pártelnöki és a parlamenti vagy fő/polgármesteri székekben. Orbán sem mondott le a pártelnökségi székről soha, amikor vesztett a Fidesz a választásokon. Sikerült egy szintre kerülni vele?!

800 ezerrel kevesebb

A Fidesz kommunikációja szerint „történelmi győzelmet” arattak az ellenzék fölött, és nem csak a negyedik kétharmadot érték el a parlamentben. A valóságban – stagnáló választási részvétel mellett – a Fidesz nagyon csekély számban tudta növelni szavazótáborát: 3 millióra, 2018-ban 2,8 millió volt.

Az ellenzék 800 ezerrel kevesebb listás szavazatot kapott, mint 2018-ban. Ami a tényleges szavazótábor radikális csökkenését jelenti. Hová lett 800 ezer szavazó? 2018-ban és 2022-ben is a választási részvétel mintegy 70-70 százalék volt. A 800 ezer szavazó elvesztése csak úgy lehetséges, hogy más társadalmi csoportok nem vettek részt a választáson 2018-ban, mint akik otthon maradtak 2022-ben.

A parlamentbe bekerült „Mi Hazánk” hat országos listás mandátumával több mint 300 ezer szavazót kerített be a fasiszta eszmékkel. Őket nem kell keresni sehol, megtalálták a helyüket. A 30 százaléknyi otthon maradó választópolgár-csoportok kicserélődtek 2018-22 között: mások nem mentek el szavazni a két időpontban. Nyilvánvaló, hogy az ellenzéki koalícióra nem szavazókat a 30 százalékon belül kell keresni, míg a Fideszre szavazó 200 ezer új választópolgár a hagyományosan „nem szavazó” társadalmi csoportokból, valamint a határon túli szavazókból került ki. A Fidesz-kampánycunami azokat sodorta be a választók közé, akik anyagi helyzetük miatt a leghátrányosabbak: munkanélküliek, alacsony jövedelműek, képzetlen munkaerő; továbbá akik a pénzeső kedvezményezettjei, akikre a legnagyobb hatással van a „folytatjuk” szlogen, mert a Fidesz rezsim eddig is kivételezetten bánt velük. Magyar választás-szociológiai fogalommal: akik a zsebükön át szavaznak (nem értékek és érdekek mentén), azok döntik el a választást. Amerikai választási politológusokat Idézve: 1 szavazat = 1 dollár. …és a Fidesznek van pénze, többek között az ellenzéki adófizetők pénzéből fizeti a Fidesz pártkampányát.

Íme, a nagy titok nyitja, hogy hová tűnt az ellenzéki oldalról 800 ezer ellenzéki szavazó.

28 mandátum kerestetik

Az ellenzéki pártelnökök politikai és szakmai hibák sorozatát követték el az elmúlt évtizedben a választás állami szabályozásába való belenyugvással. Az egyfordulóssá tett választás elleni lehetséges gyógyszert, az előválasztást tíz évig húzták-vonták. Az előválasztás intézményét nem a pártelnökök racionális belátása, hanem az ellenzéki szavazópolgárok kényszerítették ki. A választási eljárás ellenőrzése a civil szervezetek eredménye volt a szavazatszámláló tagok delegálásának megszervezésével. A pusztító erejű médiafölény ellen csak a „Nyomtass Te is!” civil mozgalom tett valamit (saját benzin, saját papír). A kisszámú ellenzéki média üzemeltetéséhez szükséges pénzügyi feltételeket az ellenzéki szavazók adták össze a saját zsebükből. A magyar parlament csatlakozott Oroszországhoz, Belorussziához, hogy a választást a választási törvény megalkotásával és Fidesz-hű állami, önkormányzati, és választási apparátussal kell megnyerni. A parlamenti ellenzék még akkor sem emelte fel a hangját, amikor a Fidesz a közös listaindítás feltételét drámaian megnehezítette: 27-ről 71-re (!) növelték a közös egyéni jelöltek törvényi minimumát! Az ellenzéknek számos lehetősége volt a tisztességtelen és átláthatatlan választási törvényi szabály megváltoztatására, amikor beálltak a Fidesz mögé néhány morzsáért cserébe, és nem tiltakoztak semmilyen igazságtalan módosítás ellen.

A Fidesz a 2022-es választáson összesen 135 helyet (mandátumot) szerzett meg magának az Országgyűlésben (a mandátumok 68 százalékát). Ebből 88 mandátumot értek el az egyéni választókerületekben, az országos listán 47 parlamenti helyet szereztek: ez adja ki a 135 mandátumot. Meg kell azonban vizsgálnunk azt is, hogy az országos pártlistára szavazók száma szerint mennyi mandátum illetné meg a Fideszt egy tisztességes arányos választási rendszerben. A Fidesz országos listájára hárommillió szavazat érkezett. Ha elvégezzük a szavazók száma és az arányos mandátumelosztás matematikai műveletét, akkor kiderül, hogy a Fidesz 28 mandátummal többet kapott, mint ami egy tisztességes választási törvény matematikájának alapján megilletné. Az országos listás (tényleges) szavazatokat figyelembe véve, csak 54 százalék a járandóság! Ha a 135-ből levonjuk a tisztességtelen választási matematikával elért mandátumok számát (28), akkor marad 107 parlamenti hely, amely jogosan illeti meg a Fideszt. 28 mandátum szemfényvesztés és csalás!

Mi a forrása a 28 parlamenti helynek? A választási törvény tisztességtelen szabályai és a szabályok önérdekű alkalmazása. Összegezzük ezeket a forrásokat: a választási szabályok folyamatos módosítása, az egyéni választókerületi határok saját érdekű átrajzolása, a töredékszavazatok (prémium töredékszavazatok) mandátummá alakítása, D’Hont mátrix alkalmazása, a határon túli szavazatokkal való visszaélés folyamata, a külföldön élők szavazásának akadályozása, a Fidesztől személyileg függő választási bizottságok és irodák alkalmazása. Íme a választási matematika, amely lehetővé teszi, hogy a fideszes – jogos – abszolút többség a parlamentben alaptörvényes kétharmaddá varázsolja magát.

Áder János – távozó elnök – a miniszterelnöki felkérés közlésekor azt mondta az országgyűlés alakuló ülésén: a 2022-es választás megfelel az alaptörvénynek és a választási törvénynek.

Véleményem szerint azonban az alaptörvény és a választási törvény nem felel meg a társadalmi igazságosságnak. 

Tisztességtelen volt a választás, mert Magyarországon nincs sajtószabadság. Átláthatatlan volt a választási eljárás, mert a Fidesz a saját pártkampányát az adófizetők – részben az ellenzéki adófizetők – pénzéből finanszírozta.

A 2022-es (a 2014. és 2018. évi választásokat is) azért tekinthetjük félig szabadnak, mert a Fidesz nem a szavazás napján hamisítja meg a választás eredményét, hanem olyan helyzetbe hozza a gazdaság- és társadalompolitikájával függő helyzetben levő szavazókat, hogy a zsebükön keresztül szavazzanak, elvetve a társadalmi szolidaritás elvét.

Tóth Zoltán választási szakértő