2020.04.15.
08:38

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Budaörsi Olvasókörnek: technikai segítség

Kedves Olvasóköri Tagok!

2020. április 15-én, szerdán, 17 órától az interneten olvasókört tartunk. Javasolom, hogy előtte nézd meg a Facebook-on Spiró György Az imposztor c. drámáját az alábbi linken:

https://www.facebook.com/dr.toth.zoltan

Ezen belül keresd meg az április 12-ei bejegyzést, amely a Budaörsi Olvasókör korona idején címet viseli és az előadásból egy fénykép szerepel alatta. Ha klikkelsz a fénykép alatt vastag betűvel írt Spiró György-re, akkor az internet önmagától átvisz Tóth Zoltán blogjára, ahol megnézheted az 1986-ban készült előadást Major Tamás főszereplésével.

Ha nem sikerült a Facebook-ról átlépni a blogra, vagy nincs Facebook oldalad, akkor az internetes keresőbe ezt a linket másod be:

https://tothzoltan.blog.hu/2020/04/11/spiro_gyorgy_az_imposztor

(Ha nem vagy még regisztrálva a blogon, akkor regisztrálnod is szükséges!)

Egy 1986-os előadás rögzítése természetesen gyengébb minőségű, mint amihez manapság már szokva vagyunk. Akkor alternatív módon megnézheted egy tatabányi felvételről is, amely jobb minőségű, de nem Major Tamás játsza a főszerepet. Az alternatív linket Kiss Károly küldte el nekünk:

https://www.youtube.com/watch?v=5wKFkMOt_kc&t=254s

Ha sikerült a Spiró darabot megnézni (2 óra 20 perc), akkor véleményedet, észrevételeidet megoszthatod az olvasókör azon tagjaival, akik a blogot nézik.

Írni akkor tudsz az olvasókör tagjainak, ha a lefelé haladsz a képernyőn mindaddig, amíg el nem éred a KOMMENTEK c. részt, és alatta levő „Hozzászólás írása” keretes mezőben írhatsz úgy, hogy mindenki olvashatja, többek között Spiró György is, aki bekapcsolódik a csetelésbe/beszélgetésbe.

Ha technikai problémád van, vagy hibát találsz, akkor hívjál fel: 0630 9 64 66 77

Jó munkát és szórakozást!

Szólj hozzá!

Címkék: vírus Budaörs filmszínházirodalom Budaörsi Olvasókör 2020 Magyarország

2020.04.14.
09:41

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Realitás vagy riogatás a halottak számával?

Riogatnak a járvány halottjainak a számával

Minden reggel a kormányzati média tudatja a néppel, hogy előző nap hányan haltak meg a korona vírus következtében. Ma reggel (húsvét hétfőn) 10 áldozatról szólt a bejelentés. Az elhunytak döntő többsége budapesti lakos, 65 év fölötti és krónikus alapbetegsége is volt.

Minden nap közlik a halottak számát. Minden nap megriad a közvélemény.

Az objektív és tisztességes tájékoztatáshoz az is hozzá tartozik, hogy a számok lebunkózó bűvköréből kiszabadulhassunk, hogy vizsgáljuk meg, az évi összhalálozási számoz képest mit jelentenek a napi számok?

Halálozások száma Magyarországon – 2018 és 2019-ben - átlagosan évi 130 ezer[i]. Egy évben 365 nap van, így az napra eső halottak száma 356 ember. A húsvét vasárnapi halottak száma korona vírus miatt 10 fő, amely a napi 356 halottnak a 2,8%-a. Az elhunytak döntő többsége 65 év feletti és krónikus alapbetegsége is volt.

A korrekt statisztikai tájékoztatás az volna, ha azt is közzé tennék, hogy a napi 356 halottból, mennyien hunytak el daganatok miatt, keringési betegségben, gépjármű balesetben, és hányan lettek öngyilkosok.

Tisztességtelen és átláthatatlan a kormányzati statisztikai adatközlés a koronavírus ügyében. Ha egyáltalán a számok, amelyeket közzétesznek, azok valóságosak. Nem csak a kormányt nem ellenőrizheti a parlament, hanem kormányzati adatközlésnek sincs kontrollja manapság.

Szólj hozzá!

Címkék: vírus vészhelyzet kormánypárt jóállam 2020 Magyarország

2020.04.13.
13:44

Írta: Dr. Tóth Zoltán

In memoriam Szüdi János

In memoriam Szüdi János

Szüdi János egy született kösztisztviselő volt, egy valódi közigazgató. Újpesten született. 1973-ban végzett jogászként az ELTE-én. Pályafutását a tűzoltóságnál kezdte jogászként, de hamarosan átkerült a PM szervezési és ügyvitelkorszerűsítési intézetébe. 1977-től a közigazgatáson belül egy új pályára állt, Cegléden a tanácsnál lett osztályvezető. Személyesen ekkor találkoztunk, mert részt vettünk a közigazgatás korszerűsítési pályázaton, amelyet a korabeli Minisztertanács Tanácsi Hivatala (MTTH) elnök-helyettese Fonyó Gyula szervezett, azoknak a fiataloknak, akik új munkamódszereket akartak bevezetni a közigazgatásban. Jánossal egy konzultáción találkoztunk, és mind a ketten örömmel fedeztük fel, hogy az 1971. évi I. törvény (un. harmadik tanácstörvény) már tartalmazta a tanácsok jellegének a meghatározásánál az „önkormányzati” jelleget. Még összehasonlító elemzést is végeztünk az un. első tanácstörvénnyel, amelyben önkormányzati jelleg helyett még a legszélesebb tömegszervezeti feladatok megvalósítása szerepelt. (Ez a barokkos kifejezés a sztálini hajtószíj-elméletet fejezte ki.) Pályafutásunk közel párhuzamos volt: János Cegléden dolgozott, én az V. ker. tanács hivatalában, majd szinte egyidőben kerültünk miniszteriális szintre: ő az oktatási minisztériumba, én a választási ügyekben az MTTH-ba. Pályafutásunk újabb találkozási pontja az 1990 nyarán megfogalmazásra kerülő új önkormányzati törvény előkészítése volt, amikor – saját részterületünkön - a helyi szakfeladatokat kellett kidolgozni és beleilleszteni az új politikai és közjogi rendszerbe. A rendszerváltás utáni első szakmai és politikai csalódások ekkor értek mindkettőnket, de János optimizmusa erősebb volt az enyémnél.

Szüdi János a közoktatási törvény előkészítésében és a végrehajtás megszervezésében átfogó tapasztalatokat gyűjtött két évtizeden át. A szellemi tudást és közigazgatási módszertant azonban nem rejtette véka alá. Mintegy 30 könyvben, cikkben osztotta meg tudását a szakemberekkel és a közvéleménnyel. Törvényszerkesztési (kodifikációs) tehetsége párját ritkította, minden oktatással kapcsolatos jogszabálymódosításnál kikérték a véleményét.

Többször meglepett azokkal a nagyon fontos – de néha a munka sűrűjében elhomályosuló – célkitűzésekkel, hogy a saját szakterületén általa meghozott vagy felsőbbszintű döntésekre előkészített előterjesztéseknek összhangban kell lenniük az Alkotmánnyal, az Alkotmányban biztosított emberi és állampolgári jogokkal. János mindig két lábbal állt a földön, soha nem szakadt el a realitásoktól. Egyszerre volt képes lelkesedni az Alkotmányban az oktatásnak, a tanulásnak és a tanítás szabadságának magasztos eszméjéért, és tudomásul venni az éves költségvetési tárgyalások alpári, kufárkodó jellegét, a pártpolitikai döntések szűkmarkúságát és kicsinyességét.

Az újabb rendszerváltást (2010) követően ismét találkozott pályafutásunk, immár a közigazgatáson kívül. Egyikünk sem érte be a nyugdíjasok sablonos és a véget váró életmódjával, hanem a közéletben továbbra is aktívak voltunk. János a pedagógusok szakszervezetében folytatta kodifikációs tevékenységét és a médiában rendszeresen megjelent oktatási és alkotmányügyi kormányzati méltatlanságok esetén. A Szalay körben közösen munkálkodtunk éveken át, amíg remény volt a parlamenti ellenzék összefogására. Az 2018. évi országgyűlési választáson azzal a szándékkal léptünk fel – ő Cegléden, én Budakeszin – hogy személyes példával tudjuk bizonyítani a parlamenti ellenzék összefogásának szükségességét. A csalódásunkat nem sokáig dajkálgattuk, mert új célok kitűzését tervezgettük a Budapesten a Nyugati pályaudvar melletti kávézóban, ahová János Ceglédről, én Budaörsről érkeztem.

Tervezgetésünknek azonban véget vetett a sors. Nekünk túlélőknek kell megőrizni annak az embernek az emlékét, aki a magyar közigazgatás felemelkedésén, a kiművelt emberfők gyarapodásán dolgozott. Nekünk kell lelkünkben megőrizni és a fiatalabbaknak átadni azt a hitet és tudást, amely egy demokratikus és európai eszmerendszerhez és hétköznapi élethez köthet minket és a jövőnket!

Tisztelettel gondolunk Szüdi János szüleire, feleségére, és gyermekeire, akik segítették őt pályafutásában, és akikért ő egész életében dolgozott.

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia közigazgatás in memoriam 2020 Magyarország

2020.04.12.
18:07

Írta: Dr. Tóth Zoltán

2020 húsvéti ebéd

2020 húsvéti ebéd

Szólj hozzá!

Címkék: videó vírus életrajz Ünnepek Unokáimnak 2020 Magyarország

2020.04.11.
17:07

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Húsvéti ebéd

Egy húsvéti ebéd sokféle étkezési szokást és ízlést kell hogy kielégítsen: húsevőknek (sült hús, kolbász és hurka), vegetáriánusoknak (körözöttel töltött sült gomba, és nyers és sült zöldségek), nagyevőknek (minden + sültkrumpli), kis étkűeknek (mindenből egy falat) és gyerekeknek (kechup + sültkrumpli).

Jóétvágyat!

Szólj hozzá!

Címkék: Budaörs Ünnepek szakácskönyvből kimaradt

2020.04.11.
15:56

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Spiró György: Az imposztor

Budaörsi Távolvasó Kör: 

Meghívó

a Budaörsi Távolvasó Körbe

2020. április 15. szerda 17 órakor az interneten találkozunk

 

Kedves Olvasóköri tagok és jövőbeni Olvasóköri tagok!

Olvasókörünk célja, hogy a művészeti élményeket megosszuk egymás között. A járvány idején nincs lehetőségünk arra, hogy személyesen találkozzunk Budaörsön a PostArt-ban, de találkozhatunk virtuálisan az interneten.

Az ötlet két tagtársunktól származik – Kutasi Éva és Nagyváradi Szűcs Mihály – akik e-mailban küldtek linkeket, hogy művészi produkciókat nézzünk meg otthon az elzártságunk idején, magánosan a számítógépünkön vagy okos telefonunkon. A színházi, operaházi, mozi, koncert élményeket továbbra is egyénileg nézzük meg, az élményeket azonban megoszthatjuk egymás között egy blogon vagy facebookon. (Tudom, hogy nem mindenki kedveli a facebookot, azonban a blogomon az olvasóköri fényképekből készült videót általában mindenki megnézi.) Javaslatom a következő:

A mai napon, 2020. április 11-én, szombaton, elküldök mindenkinek egy linket, amely alatt megnézhető egy művészeti alkotás. A mai „műsor” Spiró György Az imposztor c. drámája. A húsvéti ünnepek alatt mindenki megnézheti a színielőadást.

2020. április 15-én, szerdán, 17 órakor a blogomra vagy a facebook oldalamra ráteheti mindenki a véleményét, az észrevételét, az elemzését Spiró György művéről. A hozzászólásokat mindenki látni fogja, aki abban az időben a blogomon vagy facebook oldalamon tartózkodik, sőt egymás hozzászólásaihoz is lehet véleményt, észrevételt fűzni.

Mielőtt rendszeressé tennénk a járvány idejére a Budaörsi Távolvasó Kört, szeretném a véleményeteket kérni a javaslatról.

Az első (kísérleti) műsor https://tothzoltan.blog.hu/9999/12/31/spiro_gyorgy_az_imposztor

Kommentárt a Komment gombra klikkelve lehet írni.

Bizonyára a részemről lesznek technikai hibák, de ezeket gyorsan kijavítom, ha kapok értesítést róla.

Várjuk a szíves választ: Katalin és Zoltán

4 komment

Címkék: Budaörs filmszínházirodalom olvasókör Távolvasó Kör

2020.04.10.
17:18

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Civil Rádió: Járvány és köztisztviselők, közalkalmazottak

Boros Péterné szakszervezeti vezető a Civil Rádió Olvasókörének a vendége 2020. április 13-án, hétfőn, 20 órától. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnökét Tóth Zoltán szerkesztő-műsorvezető arról kérdezi, hogy milyen hatással van a járványügyi törvény és a rendeleti kormányzás a köztisztviselők munkájára. A szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak a munkájuknál fogva kötelesek személyesen érintkezni a gondjukra bízott emberekkel. Az egészségük védelméhez kapcsolatos eszközökkel folyamatosan nem rendelkeznek, ezért többen már megbetegedtek. A munkanélküli segélyérért folyamodók személyesen kötelesek megjelenni a hivatalban, és az elmúlt hetekben radikálisan emelkedik az ügyfelek száma. A felfokozott követelményekhez nem párosul a munkájuk elismerése a munkáltatók által. A rendeleti kormányzást lehetővé tevő intézkedések között olyanok is vannak, amelyeknek nincs közük a járványhoz. Ilyen például a kulturális területen levő közalkalmazottak átsorolása a Munka Törvénykönyv hatálya alá, amely megszerzett jogoktól fosztja meg a dolgozókat. A távoli munkavégzés (home office) lehetősége adott sok esetben, de központi és területi államigazgatási szervek vezetői „nem ajánlják” ennek igénybevételét a dolgozók számára. A szakszervezeti elnök ismerteti a kormányzattal szembeni követeléseiket, amelyek 4 pontban összegeztek.

Szólj hozzá!

Címkék: vírus szakszervezet Civil Rádió 2020 Magyarország

2020.04.07.
16:20

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Budaörsi Olvasókörben Horváth István nagykövet

 Horváth István 1980-tól kezdve a rendszerváltás gazdasági alapjainak a megteremtésén dolgozott. Reforom javaslatokat dolgoztak ki Németh Miklóssal, Horn Gyulával és Szikszai Bélával közösen. A titkos javaslatokat Kádár János egyeztette Brezsnyevvel. Horváth Istvánnak a rendszerváltásról szóló könyveinek a címe: "Az elszalasztott lehetőség", "A magyar-német játszma".

 

 

A Budaörs Tv műsorát itt nézheti meg: 

https://youtu.be/TIuH6u2_ixg

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia rendszerváltás Budaörs Budaörsi Olvasókör 2020 Magyarország

2020.04.05.
18:00

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A hatalom megszállottja

A hatalom megszállottja

Mindannyian gyakorlunk valamilyen hatalmat mások fölött. A legegyszerűbb hatalomszerzési mód a szülőké. Nem kell hozzá tudni semmit, nem kell iskolát végezni, nem kell a jövőbe látni, elegendő csak a biológiai ösztöntől hajtva egy partner hozzá, aki hajlandó rá, vagy ha nem, akkor úgy is jó.

A hatalomgyakorlás a gyermek fölött korlátlan, legfeljebb csak az önkorlát szab határt neki. A családon belüli erőszak elleni küzdelem csak néhány évtizedre tekinthet vissza még a civilizált társadalmak életében is. Az idősebb korosztályok zöme a rendszeres apai/anyai pofonok (nadrágszíj stb.) világában nőtt fel, és „mégis ember lettem” tekintenek sokan vissza a gyermekkorukra. A társadalmi többség által is támogatott „bevett” fizikai erőszak a kultúra, az erkölcsi szabályok része. Ezek a szabályok nagyon lassan változnak, több generáció kell hozzá. Én mindig jóérzéssel és szeretettel gondolok vissza édesanyámra, aki óvott az apai fizikai fenyítéstől, de szerencsére apám haragja is gyorsan elszállt. A gyermekek egy részét ma is rendszeresen verik a családon belül. A feleség, élettárs fizikai fenyítése a társadalom egy részében napi gyakorlat, sőt, szélesebb körben elfogadott módszer.

A hatalomgyakorlás legédesebb fajtája – a gyakorló számára - a fizikai erőszak mások ellen. A hatalom tudata felment minden felelősség alól, sőt, még alapot is ad felsőbbrendűség kinyilvánításának: a jó uralkodik a gaz fölött, a jog az erős oldalán áll, a bűnös nyerje el méltó büntetését. Azonban a megvert ember lelkében lassan gyűlik a harag. Évekig, évtizedekig nem üt vissza, sőt a „ius murmurandi” sem lángol fel a lelkében, de gyűlik benne a feszültség. Ha a megvertek, megalázottak elől egyszer csak eltűnik a gát, akkor viszont elemi erővel tör fel a visszavágás vágya és tettei.

A hatalomgyakorlás formája a „nevelés”, amely mögött ott áll a fizikai megtorlás lehetősége is. A családon belül is gyakran jelen van ez a magatartási forma, amelyet a pszichológusok a „rideg és érzéketlen” szülői magatartásnak írnak le. A szépirodalomban, de a hétköznapokban is gyakran láthatunk ilyen szülői magatartásokat, amelyek a családból való kitagadás szankciójával is járhat. A feltétlen „erkölcsös” normák alkalmazása, a hagyományok görcsös tisztelete, a tekintélyelv állandó és következetes érvényesítése az alávetettekből a folyamatos alkalmazkodást kényszerít ki. Az iskolában ma is pedagógia gyakorlat a fegyelmezés, a drill, amely a hazafias nevelés álcájába bújva  szolgai alázatra kényszeríti a gyermekeket és a fiatalokat.

A hatalomgyakorlás hétköznapi formája az egzisztenciális függés kihasználása. A munkafolyamatok szükségszerű eleme a munkához közvetlenül kapcsolódó magatartási szabályok betartatása, amely szoros összefüggésben van a munka primitív vagy kreativitásra is lehetőséget adó formáival. A gyáripari termelés, az ember robotként való alkalmazása, az alacsony kulturális színvonalon elvégezhető fizikai munka lehetőséget ad a munkáltatónak (a tulajdonosnak) arra, hogy a munkához közvetlenül nem kapcsolódó magatartási szabályokat is előírjon, és azok megszegése esetén a munkából való elbocsátás büntetését alkalmazza. Bevett kényszerítési forma, még a szellemi munka területén is, az előrelépés lehetőségének a szexuális és egyéb személyes szolgáltatásokhoz való kötése a munkáltató részéről.

A hatalomgyakorlásra jó alkalmat nyújt az emberek életében az a viszonyrendszer, amely át- és átszővi a kapcsolatokat: rendőr, hivatalnok, jegyellenőr, biztonsági őr, eladó, pénztáros stb. és a civil ember kapcsolata. A civil ember alárendeltsége ideiglenes. Hogy a mai – járvánnyal terhelt - életünkből vegyem a példát, a rendőrnek joga van ellenőrizni, hogy indokoltan tartózkodunk-e az utcán. A biztonsági őr jogosult megkérdezni, hogy hány évesek vagyunk, mert a 65 éven felüliek csak 9-12 óra között, a fiatalabbak csak reggel 9 előtt és 12 óra után vásárolhatnának. Azonban a vírusmentes időszakból is konfliktusok ezreit tudjuk sorolni az utazással, a vásárlással, a közlekedéssel, a sporttal, a szórakozóhelyekkel kapcsolatban. Az ideiglenes főnökeink magatartása szoros összefüggésben van az illető kulturáltságával, a munkaköréből adódó stressz nyomással, a korábbi ügyfélkapcsolatból szerzett tapasztalatokkal. Azonban a konfliktus pillanatában általában nem a józan meggondolás, hanem a felszökkenő indulat lecsökkenti önkontrolunkat. Amikor megszűnik a konfliktus az ideiglenes főnök és a civil ember kapcsolatában, akkor sokaknak hetekig tartó beszédtémát jelent a családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel való beszélgetésben: „Képzeld, akkor azt mondta…” Mások könnyebben napirendre térnek a konfliktus fölött: „Nyugdíjas koráig rendőr (hivatalnok, eladó, pénztáros, ellenőr stb.) marad… és ki nem…

Ideiglenes főnökeinket a konfliktus keletkezése pillanataiban megszállja a hatalom ihlete: „Én vagyok a főnök!” „Ez a senki megszegte a szabályt!” „Azt hiszi neki mindent szabad?!” „Megmutatom neki…!” „Lázadsz féreg?” Az egzisztenciális főnökünket ez az ihlet folyamatosan ösztönzi. A fizikai erőszaktevőnk jogosnak tekinti fellépését és a védekezést jogtalannak tartja.

Nos, így van ez a politikában is. Az erkölcs nélküli politikusok két féle szabályt szegnek meg folyamatosan saját tevékenységükben: a politikájukat folyamatosan hazugságra építik, a nyilvánosság kizárásával titkos döntéseket hoznak mások felett.

Az erkölcs nélküli politikusok visszaélhetnek a szülői hatalommal is, készek a fizikai erőszakra mások ellen, nevelni akarják a népet, kihasználhatják az egzisztenciális függőségükben levőket, sőt, konkrét esetben még ideiglenes főnökünk is akar lenni…

Nem minden politikusa hatalom megszállottja! Tisztelet a kivételnek. Nekünk most ilyen jutott. A parlamenti ellenzéki pártok (már nincs is parlament!) most ismerik fel, hogy diktatúra van. A nyugat-európai politikusok, most kezdtek diktátorozni. Pedig tudjuk, hogy hogy az új alaptörvény elfogadásától, 2011. április 25-étől Magyarországon diktatúra van. Finoman fogalmazva a hatalom megszállottja uralkodik a népen.

Edward király, angol király
Léptet fakó lován:
Körötte csend amerre ment,
És néma tartomány.

Montgomery a vár neve,
Hol aznap este szállt;”

(Arany János: Walesi bárdok)

 

Fotó:Wikipedia

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia kormánypárt Alkotmány Alaptörvény 2020 Magyarország

2020.04.04.
18:28

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Betegeknek és hajléktalanoknak főztünk

Az Oltalom Karitatív Egyesületnek (Budapest, VIII. ker. Dankó u 11.) 230 adag ételt főztünk a konyhájukban. A konyha és étkező főnöke Iványi Miklós lelkész (Gábor testvére), aki a lakészség mellett ezt a feladatot is ellátja. Megrendeli a menü alapján az alapanyagokat, és szervezi az önkénteseket és a dolgozókat, és meghatározza az elkészítendő étel mennyiséget. Az anyagbeszerzésben közreműködik Herényi Károly, volt országgyűlési képviselő. A menüt jogom van megválasztani, a mai napon a helyi kórháznak 50-50 adag zöldségleves, székelykáposzta készült, amelyhez kész desszert és járult. A „Fapados” elnevezésű hajléktalan ételosztó számára 180 adag székelykáposzta készült, amelyhez kenyeret is kaptak. Szigorúan betartottuk a biztonsági szabályokat, mind a főzés, mind az ételosztás során.

A főző csapatot erősítette Éva, aki szakképzett szakács, és Enikő, aki nagyon rutinos és megbízható kisegítő. Amikor a konyhát bezártuk, minden ragyogott a tisztaságtól, készen állt minden a holnapi főzésre.

A szolidaritás nem csökken a járványfenyegetettséggel.

 

Szólj hozzá!

Címkék: vírus Oltalom Karitatív Egyesület Budaörsi Olvasókör 2020 Magyarország

süti beállítások módosítása