A szavazatok erejével ...

2020-05-18 12 óra A londoni Buckingham palota névadóját A. Dumas Három testőr c. regényéből ismerjük, akitől a francia királyné nyakékét kell visszaszerezni Athosnak, Portosnak, Aramisnak és D’Artagnannak. A járvány miatt a palota turistáknak nem látogatható, ezért egy korábbi teázásunkra emlékezve hívjuk meg hallgatóinkat egy kirándulásra. Milyen az angol tea „szertartása”? A Buckinghamban és Jamie Oliver teázójában is megkóstoljuk az uborkás szendvicset. Összehasonlítjuk a francia, a német és az angol reggelit. Készüljünk fel egy későbbi londoni hétvégére már most az interneten. A virtuális kirándulás alatt azért hallgatunk Beatles dalokat, mert 1965-ben mindannyian lovaggá üttettek II. Erzsébet által a Buckingham palota nagytermében, ahol ma Göncz Árpád ajándékai (is) láthatók, amelyet itt adott át a királynőnek.

Budaörsi Távolvasókör 2020. május 13. szerda 17 óra kék linkre  kattintva

Kérdések Bokros Lajos közgazdászhoz, amelyekre válaszol élő műsorban:

1.       Kérünk egy rövid szakmai önéletrajzot!

2.       A nemzetközi tapasztalatokból melyek azok, amelyeket a legjobban tudod hasznosítani a munkádban?

3.       Milyen állapotban volt a magyar gazdaság 1988-90-ben? Szükségszerű volt-e a rendszerváltás gazdaságilag?

4.       Melyek voltak az Antall-kormánynak a gazdasági csődből kilábaló és újra előidéző gazdasági intézkedései?

5.       Miniszterséged idejéből melyek voltak a Horn-kormány ma is vállalható döntései?

6.       Lettél volna-e újra miniszter a Medgyessy – Gyurcsány kormányban?

7.       A Bajnai-kormány milyen állapotban adta át a gazdaságot Orbánéknak?

8.       Miért nevezted az Orbán-kormány gazdasági intézkedéseit kommunistának?

9.       Kik örülnek a szolidaritási elv feladásának 2010 óta?

10.   Miért nem látják az emberek tömegei, hogy “Fejjel a falnak” és “Reccsen a koponya”?

11.   A járvány gazdasági válságára van-e “Bokros-csomag”?

Kb. 40 perc után élőben (vagy a beszélgetés alatt írásban) kérdéseket lehet feltenni Bokros Lajosnak, amelyekre válaszol. Műsorvezető: Tóth Zoltán. Technikai vezető: Tóth András.

Tilos a népszavazás (is)

A felhatalmazási törvény[i] felülírja Magyarország jogállamiságát, egész jogrendszerét. A jelenlegi kormány felhatalmazást kapott saját parlamenti képviselőitől arra, hogy minden hatályos jogszabályt – beleértve tartalmilag az Alaptörvényt is – felülírjon, és a jelenlegi kormánypárt politikai-gazdasági érdekei szerint átírjon. A parlamenti ellenzéki pártok már felismerték és többször kijelentették, hogy a kormány a járványhelyzetet arra használja fel, hogy olyan szabályokat is bevezessen, amelyeknek semmi köze a járványhoz[ii], pusztán a pőre magánérdek, a saját klientúra hízlalása miatt teszik meg.

Vörös Imre, alkotmánybíró már megkezdte[iii] a felhatalmazási törvény alkotmányellenességének a vizsgálatát, amelyet folytatni fog. A felhatalmazási törvény hatályon kívül helyezése az országgyűlés jogköre, míg a veszélyhelyzet megállapítása a miniszterelnöké. Nincs szoros összefüggés a felhatalmazási törvény hatály és a veszélyhelyzet időtartama között. A veszélyhelyzetet a miniszterelnök akkor is fenntarthatja, ha az országgyűlés a felhatalmazási törvényt hatályon kívül helyezné. (Ez utóbbi jelenleg elképzelhetetlen.) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendkívüli szabályait a jelenlegi kormány 2015 óta már hétszer hosszabbította meg[iv], anélkül, hogy migránsok volnának Magyarországon. A járvány okozta veszélyhelyzet fenntartása járvány nélkül is lehetséges a jelenlegi kormányzat képzelménye szerint.

Ezzel az írással arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a felhatalmazási törvény tiltott tevékenységgé nyilvánította az országos és a helyi népszavazást és az időközi választásokat is[v].

Mivel a veszélyhelyzet megszűnését – az előbbiek szerint – miniszterelnök állapítja meg, ezért azt is indokolt megvizsgálni, hogy a milyen járványügyi, egészségügyi oka lehet a népszavazás megtiltásának? Nyilvánvaló, hogy a járvánnyal összefüggő egészségügyi okai nem lehetnek, hiszen a jelenlegi köztársasági elnök és a jelenlegi kormány nem kezdeményezne népszavazást a felhatalmazási törvény tilalma nélkül sem. A pártok és a választópolgárok – a tilalom hiányában - kezdeményezhetnének országos vagy helyi népszavazást, mert az aláírásgyűjtés során betartanák a korlátozó szabályokat: maszk és kesztyű viselése, távolságtartás stb. Ráadásul az aláírásgyűjtéshez nem kell rendőrségi engedély sem, így még a dudálással kapcsolatos rendőri zaklatások is elmaradnának (vagy nem).

Nincs járványügyi, egészségügyi oka az országos és helyi népszavazás kezdeményezésének és megtartásának tilalmára. A tilalom oka kizárólag politikai indíttatású, és kizárólag az ellenzék eszköztárának a szűkítését szolgálja.

A gyakorlatban kisebb jelentőségű, de a demokratikus hatalomgyakorlást elvileg ugyanolyan mértékben sértő és alaptörvényellenes rendelkezés az önkormányzati időközi választások megtiltása. A Nemzeti Választási Iroda nagy örömmel jelentette be március 31-én, hogy elmarad minden időközi választás, sőt, az ügyfélfogadás is szünetel. Bizonyára azon dolgoznak, hogy 2022-ben is elmaradnak a választások, mert még tart a veszélyhelyzet…

Félidőben vagy tetőzés után a járvány? Erre a kérdésre Komáromi Zoltán házi orvos és egészségügyi szakpolitikus válaszol a Civil Rádió Olvasókör c. műsorában 2020. május 11-én, hétfőn, 20-21 óra között. Megpróbálunk kiigazodni a járványügyi statisztikai adatok között, ami azért nehéz dolog, mert alapadatok nem publikusak. Meddig tarthat még Budapesten és Pest megyében a korlátozások szigorúsága, miközben már vidéken már elindult a lazítások folyamata?! Az államnak egészségügyi problémának kell-e tekintenie a járványt, miközben katonai feladatokat tolnak az előtérbe? Lesz-e második járvány hullám, és mikorra várható? Szerkesztő-műsorvezető Tóth Zoltán.

Az ünnepeknek a naptárakban megjelölt időpontja nem változik. Amit manapság karácsonynak nevezünk, az alig több mint százéves. A pogány időszakban (amely elnevezést a keresztény egyház adott ellenfeleinek) másképpen hívták, pl. napfordulónak[i]. A zsidó hagyományban a hanuka elnevezés (a fény ünnepe) több ezeréves, és csak néha pontosan egybe esik a karácsonnyal, de tartalmilag ez is téli napfordulót jelent. A keresztény egyház más ünnepekkel is hasonló (elutasító) módon lépett fel, de napjainkra a köznyelvben a karácsony helyébe a szeretet/család ünnepe elnevezés kezd teret nyerni. A szimbolikus politizálás lényege az ünnepnapok és az utcanevek megváltoztatása. A pártpolitika is keményen képes fellépni az ünnepek elnevezésében, Rákosiék az augusztus 20-át keresztelték át az „alkotmány ünnepére”, a Fidesz a nők napját, április 4-ét, a május 1-jét ignorálja, új munkaszüneti napként  pünkösd pénteket részesíti előnyben - a katolikus papok egy része ellenében.

Május 8 - a Győzelem napja Európában[ii], amelyet a II. világháborúban győztes hatalmak alakítottak ki. (A Győzelem napjának árnyékában meghúzódik a Vöröskereszt és a Vörös Félhold ünnepe is.)

Május 9 - az Európa nap[iii], amelyet 1985 óta ünnepelünk, mint az Európai Unió jogelődjének a létrejöttét.

A két ünnep a szó gyakorlati értelmében kezd összemosódni, mert az állam- és kormányfők naptárát nehéz összeegyeztetni. Azonban mégis marad egy éles különbség a két ünnep között és ez az orosz államfő rész vétele az ünnepségeken. Oroszország elismeri az unió tagállamait egyesével, sőt bizonyos gazdasági együttműködéseket is unióval, de hivatalosan ellenfele az uniónak, sőt, katonai értelemben ellenségként állnak szemben egymással. A Győzelem napi főünnepségen nem biztos az orosz részvétel, illetőleg a meghívás.

A magam részéről a két nap ünnepségeit egy név alatt összevonom: május 8-9 együtt a BÉKE ünnepe. Május 8-án azt a békét akarom ünnepelni, amellyel véget ért a második világháború és a győztes koalíció legyőzte a fasizmust és a nácizmust.

Május 9-én azt a békét akarom ünnepelni, amely a jövőre nézve jelent garanciát a béke megőrzésére.

Azonban realistának kell lennünk: újraéledhet a fasizmus és a nácizmus, és vannak, akik a bújtatott rasszizmust nyílt politikává akarják tenni, a háborút új formában akarják újrateremteni a járvány ürügyén.

Teremtsünk új hagyományt, kettős ünnepnek tekintve május 8-át és 9-ét. Lépjünk eszmei szövetségre mindazon szervezetetekkel, csoportokkal és egyes emberekkel, akik a háború és a rasszizmus új formái helyett a BÉKÉT választják!

Rajz: Békegalamb[iv]

2020-05-11 12 óra Nyírségi ételeket ajánlunk hallgatóinknak. Máté Antal a Nyírségben született és második ciklusban polgármester Nyírbátorban. Nagymamája, édesanyja főztjét kóstolhatjuk meg a receptek alapján. Nem mulaszthatjuk el a paradicsommal készült töltött káposztát, amely édeskáposztából készül. Egy nyírségi specialitást is megkóstolhatunk, egy olyan palacsintát, amely almával készül, és a tört dió kívülről borítja. Egy történelmi sétát is tehetünk a „Sárkányok földjén”, Nyírbátor belvárosában. Reneszánszát éli a rántás a főzelékben? A mangalica zsír dicséretét is meghallgathatjuk, és ismét a magyaros konyha irányába haladunk? Mindeközben Liszt Ferenc Magyar rapszódiájából hallgathatunk részleteket.

Minden nap tanulunk valami újat a vírusról:

 - csak a pesti fertőz vidéken.

 - a vidéki nem fertőz Pesten.

 - főleg alvás közben támad. 15 óra után.

 - 65 év feletti nem fertőz 65 év felettit.

 - a 65 év feletti nem mehet együtt a 65 év alatti házastársával vásárolni, nehogy megfertőzzék egymást.

 - csak ismeretlen helyre szabad menni kirándulni, lehetőleg olyanra, amit még a vírus sem ismer.

 - nem szereti a kultúrát és a zenét, viszont hívő. A hívőket nem bántja. De azért a szájba áldozás szünetel.

 - strandokon nem fertőz, csak a vidéki nyaralódban. De csak ha pesti vagy.

 - a lázmérés nem gyógyítja.

 - bár 100 fokon és szappanos vízzel elpusztul, sőt 2-3 nap alatt magától is, a tojást csak a hipóban áztatás menti meg.

 - gyerekekre nem veszélyes, ezért őket csak az erkélyen javasolt szellőztetni.

 - rendszerint oldalirányban nem fertőz.

 - a dolgozó embereket kikerüli.

 - a politikusokat is.

 - gyerekeket nem fertőz, csak és kizárólag a gyermekotthonok lakóit, ők még a gyermekotthon udvarán is elkapják, ezért nem léphetnek ki még oda sem.

 - a láz minden esetben két cataflammal 37 fok alá vihető.

 - a sofőr minden esetben elől üljön a kocsiban.

 - a kórházból hazaküldötteket külön fürdőszobában fürdessük, a szappan ez esetben nem vírusölő.

 - az egy háztartásban élők csak a lakáson belül mehetnek egymáshoz közel, lakáson kívül ők is fertőzik egymást.

 - padon ülni veszélyes.

 - a maszk nem véd, de viselése kötelező.

 - a tömeges megbetegedések kapujában ácsorgunk már egy ideje, de csak nem akar beengedni.

 - a plakátok mindenre megoldás.

 - Magyarországon előzetes bejelentkezés alapján a mai nap tetőzik, ezért holnaptól megszűnnek a korlátozások. Vidéken.

Még szerencse, hogy több magyar neve is van a solanum tuberozum[i]-nak, a Dél-Amerikából Európába telepített keményítőben gazdag gumónak. Köznyelven burgonyának, tájnyelven krumplinak, kolompérnak nevezzük ezt az általánosan köretnek használt élelmiszer alapanyagot.

A burgonyás krumpli elnevezést azért adtam ennek az ételnek, mert kifejezi a fő tartalmat. „Hagymát hagymával” mondta Kabos Gyula a Hippolyt a lakáj c. filmben, és egy hasonló elnevezést alkottam a „hússal töltött hús[ii]” elnevezésű ételnek.

Minden étel indítás előtt nekem jól jön egy ötlet. Jelen esetben a burgonyás krumplihoz Jamie Oliver adta. (Csak tiszta forrásból!) Az ötlet lényege, hogy kétféle krumplit kell egyszerre használni: a hagyományost és az édesburgonyát[iii] (batátát). Az indoklás szerint a fele-fele arány azért kedvező, mert a hagyományos krumpli íze és állaga ellensúlyozza az édesburgonya édességét. Külön előnye az édesburgonyának, hogy nem is burgonya, csak a neve az, hanem zöldség, így lenyomja a hagyományos burgonya keményítő (szénhidrát) tartalmát.

A bevásárló listánkba a kétféle burgonya mellé vegyünk fel zöldségeket is: vöröshagyma, paradicsom, kápia paprika (a színe miatt), újhagyma. Az arányokra azt javaslom, hogy 1/3-1/3-1/3 legyen a kétféle burgonya és a zöldségek.

A burgonyákat sós vízben megfőzzük. A vizet felfogjuk későbbi hígítás vagy más ételhez való hasznosítás céljából. A két féle burgonyát pürésítjük. A vöröshagymát dinszteljük kókuszolajon, és hozzákeverjük az apróra vágott zöldségeket. (A színes zöldségek ne veszítsék el a színűket, óvatosak legyünk!) Összekeverjük a két féle masszát és valamilyen alakzatra formáljuk őket: kisgombóc, nagygombóc, lapos fasírt vagy amilyen edényben tálalni szeretnénk. Egy kevés zsiradékon (vaj, olaj) megpirítjuk. Melegen vagy hidegen is tálalhatjuk, főételként vagy köretként. Ha növényi eredetű zsiradékot használunk, akkor vegetáriánus ételnek is szervírozható! Húsevőkre is gondolva a hagyma dinszteléshez szalonna kockákat is piríthatunk bele.

Jó étvágyat!

Fotó: Kiss Katalin