A szavazatok erejével ...

2020-06-08 20 óra A Civil Rádió Olvasókörének a vendége Petschnig Mária Zita közgazdász. A költségvetés bonyolult fogalmait vizsgáljuk meg annak érdekében, hogy a hallgatók megfejthessék a politikai mutatványok mögött levő egyszerű valóságot. Mikor kell elfogadni az országgyűlésnek az éves költségvetést és mikor kell elszámolnia a kormánynak a felhasznált pénzekkel? Hogyan befolyásolja az EU költségvetése a magyar kormányzat gazdálkodását? Már el kellett volna fogadni az EU új 7 éves költségvetését és min folyik a vita? Mit tartalmaz a magyar kormány konvergencia programja, éppen mely országot akarjuk utolérni gazdaságilag?

Az első világháború az osztrák-magyar hadüzenettel kezdődött[i] Szerbia ellen 1914. július 28-án. A magyar közvélemény többsége, különösen a jelenlegi kormánypárt nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Magyarország volt az egyik kirobbantója a 10 millió ember halálát okozó világégésnek. A világháborút lezáró békeszerződés megkötését tekintik igazságtalannak, és a győzteseket kárhoztatják a vesztesek megbüntetése miatt. A baj okozójának a trianoni szerződést tekintik, és nem azt az uralkodó magyar osztályt, amely a háborús veszteségbe vitte Magyarországot.

Magyarország népe az I. (és a II.) világháború vesztese és nem az korabeli magyar uralkodó osztály, amely a veszteséget okozta.  A magyar népet ért veszteség történelmi felelősségét és súlyát akarja a jelenlegi kormány és kormánypárt a korabeli uralkodó osztályról elhárítani, mert magukat tekintik „nagy-magyarország” valódi örököseinek.

Sokan úgy vélik, hogy nem kell a múlt ügyeivel foglalkozni, nem kell tisztázni, hogy ki miért felelős. Ez azt jelenti, hogy olyanokkal  akarnak a jelenlegi hatalom alatt együtt élni, akik eszmei és gazdasági példának tekintik azokat, akik Európában 10 millió ember halálát okozták.

Lelkük rajta.

[i] https://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA

Nagyon veszélyes játék a politikát azzal elintézni, hogy a politika mocskos dolog, s minden politikus lop, csal és hazudik, ez ugyanis csak azoknak a politikusoknak ad menlevelet, akik tényleg lopnak, csalnak és hazudnak. Normákra – ha tetszik, erkölcsi normákra – a politikában éppúgy, mint az élet minden egyéb területén, akkor is szükség van, ha azokat kevesen tartják be. Normák nélkül nem lehet a normaszegést számonkérni

– állapította meg a harminc évvel ezelőtt miniszterelnöki esküt tett Antall József fia.

A Nők Lapja újságírója egy családon belüli erőszak kapcsán „jótanáccsal” látta el az újság egy olvasóját. Az újságíró azt javasolta az abúzust a gyermeke jelenlétében elszenvedő olvasónak, hogy legyen „megértőbb” a férjével. Magánemberként is elfogadhatatlan az ilyen „jótanács”, különösen visszataszító egy nő részéről, de újságíróként etikátlan és a szakmai tisztesség elvébe is ütközik. Az újságíró „jótanácsa” a kormányzat etikai és jogi álláspontjára alapul, amely szerint elfogadható a családon belüli erőszak addig a pontig, „amíg nem folyik a vér a küszöb alatt ki az utcára.” Ennek szomorú bizonyítéka az isztambuli nemzetközi szerződés – korábban a kormány által is jóváhagyott, majd az országgyűlési ratifikációt visszavonó – aláírásának a megtagadása.

Különösen felháborító a lap főszerkesztőjének az állásfoglalása, amely a divernyák módszert alkalmazva, előbb bocsánatot kér a megjelent cikkért, majd azt ígéri, hogy a cikket elkövető újságíró sorozata befejeződött, és „a jövőben az olvasói levelekre csak képzett szakemberek tollából származó megszólalásokat közöl.”

Ezek szerint egy „főszerkesztőnek” nem kötelessége a lapban megjelenő cikkeket nyomdába adás előtt elolvasni?! Mert csak így fordulhat elő, hogy a lapban olyan emberek írásait is megjelentetik, aki/k nem szakképzettek és megengedhetőnek tartják a családon belüli erőszakot?! Nem feltételezem, hogy egy hetilap „főszerkesztője” nem olvassa el a cikkeket a fizetéséért. Ha pedig elolvasta, akkor azt jelenti, hogy maga is egyetért a családon belüli erőszakkal addig, amíg annak megtagadására rá nem kényszerül.

Tájékoztatom a „főszerkesztőt”, hogy az emberek többsége „képzett szakemberek” státusza nélkül is elutasítja a családon belüli erőszakot, elutasítja azokat az újságírókat, aki ilyen „jótanácsokat” osztogatnak, és emberileg elutasítják azokat a főszerkesztőket, akik „képzett szakembereket” akarnak alkalmazni – utólag - tisztességes újságírónők helyett. A főszerkesztő jóhiszeműségét az is kétségbe vonja, hogy saját nevében nem határolódik el az abúzustól, csak a lap nevében. Magánemberként egyetért?!

 http://nyugatifeny.hu/2020/05/24/gyerekei-szeme-lattara-pofozta-fel-a-not-a-ferje-a-nok-lapja-tobb-megertest-javasolt-a-felesegnek?fbclid=IwAR0-fBclh1aVj1YUVlV_lU2ati7hIGkijZrcOwjVM6zWOf2o5iVfcdu7LNY

 https://www.noklapja.hu/hetilap/2020/05/25/a-nok-lapja-allasfoglalasa-a-nem-bocsatom-meg-cikk-kapcsan/?fbclid=IwAR3DSRnTDG6YzmqDr7vdsx5huVv1PPT0Z3jaWX0MtB6TI01hrh8QHiPZfVE

Fotó: Facebook 

Bartus László eddig 7 könyvet írt, és ebből a Civil Rádió Olvasókörében bemutatjuk a Fesz van és Az unió első fasiszta állama c. munkáit. Az író és újságíró az Amerikai népszavában rendszeresen publikál és az ott megjelent írásairól beszélget Tóth Zoltán szerkesztő- műsorvezetővel. A beszélgetésben szó esik Ungváry Rudolf, Vörös Imre és Tamás Gáspár Miklós gondolatairól is. 2020. május 25-én, hétfőn, 20-21 óra között az interneten a Civil Rádióban.