2012.06.11.
17:48

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Leszerepelt a magyarországi kormánypárt Erdélyben

A magyarországi kormánypárt jelentős támogatást nyújtott a romániai önkormányzati választás (2012. június 10.) kampányához két erdélyi magyar pártnak: a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részére. Az általuk elért szavazatok száma 0 egésszel kezdődnek. A Románia Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) a magyar lakosság létszámához viszonyítva jó eredményt ért el.

A román kormánypárt a Szociálliberális Unió az összes szavazat 65 %-át érte el.

Az adatfelfolgozás folyamatban van.

Részleges eredmények hétfőn, 12,30-kor

Szavazóközpontok száma: 16.910.  Feldolgozva: 5.560  (32,87%).

Választókörzetek száma : 3186. Feldolgozva 1256  (39,42%).

Megyei tanácsosokra leadott szavazatok száma:

RMDSZ 176.333 (6,85%)

MPP       17.177 (0,67%),

EMNP     19.522 (0,76%).

Helyi tanácsosi mandátumok:

RMDSZ 818 (5,54%),

MPP        89  (0,60%),

EMNP      75  (0,50%).

Polgármesteri mandátumok:

RMDSZ 79 (6,28%),

MPP       2   (0,15%),

EMNP     2   (0,15%).

Szólj hozzá!

Címkék: választás kormánypárt Románia külföldi választás

2012.06.11.
15:35

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Június 17-én döntenek a franciák a parlamenti többségről

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=558841

A köztársasági elnök megválasztásához képest alacsonyabb részvétel (60%) mellett még nem született döntés a parlamenti többségről a tegnapi választáson. A 2. választási fordulóban minden jelölt indulhat, aki legalább 12,5 %-át elérte  a szavazatoknak. A szocialisták és a konzervatívok mellett egyes szélsőjobboldali jelöltek is indulhatnak a 2. fordulóban. A szélsőjobb várhatóan mindössze 1 vagy 2 mandátumot szerez a közel 600 parlamenti helyből, mivel a relatív többség dönt a 2. fordulóban, és ilyen esélyei csak a szocialista és konzervatív jelölteknek van. Jövő vasárnap döntenek arról a választópolgárok, hogy lesz-e társbérlet a francia államhatalomban: a már meglevő szocialista elnök mellé társul-e konzervatív parlamenti többség?

Szólj hozzá!

Címkék: választás pártok Franciaország külföldi választás

2012.06.09.
18:23

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Három magyar párt az erdélyi magyar szavazatokért

http://nol.hu/kulfold/20120609-unalmas_kampany_diplomaciai_vitaval

Az RMDSZ-en kívüli két pártot a magyarországi kormánypárt támogatja.

Szólj hozzá!

Címkék: pártok Románia külföldi választás

2012.06.09.
15:56

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Erdélyi fatányéros

erdely_romania_800_1_1339249993.jpg_800x600

Az erdélyi fatányéros nevű étel a magyarok körében a legismertebb étel vagy legalábbis a legismertebbek közé tartozik. Ennek az állításnak két bizonyítéka is van: 1. Ha az interneten beírja valaki, hogy „erdélyi fatányéros”, akkor mintegy tízezer találatot ér el, amely mind-mind erről szól. 2. Ha bárki magyarul beszélőt megkérdezünk, hogy ismeri-e ezt az ételt, akkor habozás nélküli a válasza: igen.

Az interneten tömeges megjelenő erdélyi fatányéros nevű recepteket elemezve a következőt állapíthatjuk meg az ételről: 1. Többféle húsból és szalonnából készül. 2. Natúr módon, frissen sült húsok adják a lényeget 3. Puliszka vagy sült krumpli az estleges köret. 5. Fatányéron tálalják.

Az erdélyi fatányéros nevű étel eredetének mondáját egy Brassóban élő kedves magyar asszonytól hallottam. Erdélyben a XIX. században a favágók étele volt. Mivel a favágók otthonról a munkába csak egy batyuval indultak el és több hétig, hónapig az erdőben éltek nagyon rideg és hideg körülmények között, ezért rákényszerültek a vadászatra, hogy friss húst ehessenek. Az elejtett vadat nyárson megsütötték és mivel tányérjuk nem volt, ezért a kivágott fából hasított fadarabon tálalták az ételt maguknak.  A „betyárvilág” idején, majd az I. világháború előtt és alatt a sorozás elől az erdőkbe elszökött fiatal férfiak növelték az erdőlakók számát és a parázson sült friss húst ők is „fatányérról” ették.

A batyuban esetleg magukkal hozott kemény puliszkát (kukoricalisztet) pergettek (zsíron sütöttek) vagy vízben  a lisztet megfőztek (puha puliszka). A krumplit héjastól a hamuban sütötték. 

Magyarországán az internet szerint az 1960-70-es években tarolt ez az étel az éttermekben. Olcsó és drága éttermekben egyaránt, a különbség a hús mennyiségben volt. Ma már, 2010-ben, ritkaságnak számít az éttermek étlapján. ÉS mégis népszerű… Mi ennek az oka? Valószínűleg az, hogy oly korban lett nagyon-nagyon népszerű, amikor a hús az ünnepi – éttermi étkezés elengedhetetlen részévé vált, amikor a „jólét” kezdett kiterjedni a középosztályról a szegényebb sorsú népesség egy részére is. A kiskocsmában erdélyi fatányérost (25 dkg hús) rendelt a kispolgár, a munkás, a szolgáltatásban dolgozó és a közalkalmazott is a születés- és névnapján, a házassági és más évfordulón, némi sörrel és fröccsel. 1 kg húst rendelt a középosztály (igazgatók, mérnökök, újságírók, stb.) a népesebb kompániának sok konyakkal, cseresznyepálinkával és sörrel-borral. A leggazdagabb társadalmi réteg soha nem evett erdélyi fatányérost, mert mindig a francia konyha híve volt.

Minek köszönheti ez az étel az ismertségét, népszerűségét? A „jólét” indulásának, az 1960-70-es éveknek, amikor az emberek elhitték, hogy a szegények is ehetnek egy jót – legalább az ünnepnapokon, az éttermekben. Az erdélyi fatányéros szimbólummá, jelképpé vált: szakítunk a puliszkával, nem eszünk hamuban sült krumplit, nem főzünk babfőzeléket, elutasítjuk a káposztalevest és a fekete kenyeret: húst eszünk fehér kenyérrel, alkoholt iszunk és cigarettázunk!

2010-ben segítsünk elő magunknak ennek a „jóléti” társadalmi érzésnek a megmaradását! Sőt, jó dolog húst enni hússal! Ezt a receptet ne olvassák a továbbiakban azok, akik vegetáriánusok, továbbá akik azt hiszik, hogy a hús hizlal, és azok, akiknél az ünnepek a böjtöléssel azonosak. Ne olvassák azok sem, akik étterembe járnak, mert az éttermi szakács a maga szája íze szerint süti az erdélyi fatányérost.

Folytassák a recept olvasását azok, akik úgy vélik, hogy az ünnepnek része a jó étel-ital is, sőt a közösen elfogyasztott ételek alkalmat adnak baráti-családi beszélgetésekre, csökkentik a konfliktusok erősségét, alkalmat adnak a lágyabb-lazább beszélgetésekre. Különösen ajánlott az otthoni sütés – főzés azoknak, akik nem akarják a minimálbért két alkalommal az étteremben elkölteni. Alkalmazzák a receptet azok, akik otthon, baráti-családi körben akarnak erdélyi fatányérost készíteni, mert még telik arra, hogy egyszer-egyszer jót egyenek.

Bevásárlás/mennyiség 4 főre

4 szelet sertés tarja (6 dkg/szelet), 4 felső vagy alsó csirkecomb, vagy 4 szelet sütnivaló borjú vagy marhahús vagy máj (6 dkg/szelet), kötelezően 4 szelet füstölt szalonna; mangalica zsír vagy olaj a sütéshez (hús és burgonya sütéséhez is (legalább 30 dkg).

Burgonya legalább 15 dkg/fő, tv vagy más paprika, újhagyma, paradicsom, fokhagyma tetszés szerinti mennyiségben. Salátalevek a tálaláshoz. Só, pirospaprika, zöldfűszerek tetszés szerint.

Előkészítés

A legnehezebb döntést a hentesnél/húspultnál kell meghozni: mi legyen az 2 féle hús+máj+szalonna vagy 3 féle hús+szalonna, amit megvásárolunk (szelet/6dkg/vendégek száma). Gondoljunk a pénztárcánkra is!

A húsokat finoman kinyújtjuk (klopfoljuk, ütögetjük a kés a hátával, stb.) és a húsok széleit bevagdaljuk, hogy a sütéskor a szélek hártyái ne zsugorítsák össze a húst. A szeleteket bedörzsöljük fokhagymával és sóval (vagy fokhagymakrémmel, amely önmagában sós!), utána beleforgatjuk lisztbe. A májat lehetőleg megfosztjuk a vastag erektől és csak lisztbe mártjuk, nem sózzuk! A szalonna szeleteket vékonyra vágjuk, a tetejüket bevagdaljuk, hogy kakastaréjra sülhessenek (ha sikerül).

Sütés

Az előkészített és legalább 0,5 órát pihentetett húsokat forró olajban/zsírban (250 C) kezdjük sütni. A sercegő zsiradék ellen konyharuhával védekezünk. Amikor látjuk, hogy kifehéredett a hús, akkor 180 C vesszük le a hőt, és fedőt teszünk a húsokra. A forró sütéskor fekete pörcök keletkeznek a húson, de ettől ne féljünk, mert a lelassuló sütés alatt puhulni fog a hús. Mivel nem bélszint, szűzpecsenyét sütünk, ezért a hús puhaságát nyugodtan ellenőrizzük villával. Ha elég puha, akkor egy zárt edénybe tesszük a húsokat „pihenni”. Legalább 0,5 óra szükséges a sült húsok pihentetéséhez elfogyasztás előtt.

A szalonnát a húsok maradék levében, nagyon alacsony hőfokon (100 C), lassan süssük szárazra.

A megpucolt, vékonyra vágott burgonyát előbb vízben főzzük félpuhára. (Ellenőrzésként döfjük meg egy villával.) Majd a vizet leöntve 180 C fokon a húsok és a szalonnák levében megsütjük pirosra a burgonyát.

Elkészítési idő összesen

A bevásárlás, az előkészítés, az első pihentetés, a sütés, a második pihentetés, a mosogatás összességében legalább 4 órát vesz igénybe. Persze ez egy reális időszámítás más receptekhez képest, amelyek szerint bármely étel elkészíthető 1 órán belül.  Az 1 órán belül elkészülő ételek neve konzerv. Vagy menjünk étterembe és legyünk türelmetlenek 10 perccel a rendelés után.

Tálalás

A tálalás látványosra készül. A fatányéron alulra kerül saláta ágyon a sült burgonya vagy a puliszka, majd különféle húsok dekoratív elhelyezésben, tetejére a pirospaprikába mártott, kakastaréjra sütött szalonna. Zöldpaprika és paradicsom-karikák vagy más zöldségek díszítésként szerepelnek.

Esetleg tejfölös-fokhagymás uborka vagy paradicsom salátával kiegészíthető. Házias fehér kenyér, vastagra szeletelve, egy másik fatányéron, szükséges része a tálalásnak.

Mai elnevezések a régi tartalommal

Az erdélyi fatányérost ma az egész világon ismerik grill vagy barbacue elnevezéssel. A hamuban sült krumpli korszerű megnevezése parázs burgonya. A megtagadott és elfeledett puliszka mostanában az olasz/angol nevével divatos polenta névre hallgat, és halad a világhír felé.

Budaörs, 2011. augusztus 8.

 

Szólj hozzá!

Címkék: szakácskönyv Románia külföldi választás

2012.06.08.
23:53

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Különleges kapcsolat

HBO film: Clinton és Blair egymás közt

A szórakozni vágyó emberek nagyon kedvelik a királyok, királynők szerelmi életéről szóló filmeket, regényeket. Sőt, ez fordítva is igaz: a filmcégek és kiadók nagyon szeretik a királyok és királynők szexuális kihágásairól szóló műveket. Ha a pénzügyi bevételeket fokozni szeretnék a befektetők, akkor háborúk megindításáról szóló döntésekkel, ellenfelek kivégzésének naturális részleteivel dúsíthatják a bevételek nagyságát. Ha már minden kötél szakad az éves bevételnél, akkor jön Shakespeare, amely a komplexen szolgáltat mindent: szex, erőszak, hatalom, bosszú és értelmes emberi gondolatok, szépen megfogalmazott mondatokban: a rendező tehetsége szerint izgalmas és romantikus részletek, a főszereplő férfi daliás termetével és egy dúskeblű hölgy maga kelletésével. Ha már ennyi bevétel sem elég, akkor a befektetők műfajt váltanak: jön a horror és a pornó. De ez már távolabb áll a művészi teljesítményektől, és közelebb áll a valósághoz.

Bevett amerikai film típus a politikai krimi és a választási csalásokról, a társadalmi megkülönböztetések felszámolásért folytatott küzdelemről, a szakszervezeti vezetők legyalázásáról szóló színes, szélesvásznú filmek, amelyekben jókat énekelnek a film végén. Az angol filmek művészi vonulatát jelenti a társadalmi konfliktusok, az erőszak megrázó bemutatása, az egyéni és a közösségi felelősség megjelenítése. Majd jön az angol humor…

Clinton és Blair ma is élő, bár már a közéletből kifelé tartó politikusok. A HBO róluk, illetőleg kettőjük kapcsolatáról, tágabb értelemben az USA és Nagy-Britannia kapcsolatáról készített filmet.

A korábbi hollywoodi elemeket mind bezsúfolták a filmbe: határozott szexista vonulat (Monica szopott, de az nem szex), a szopás érdemi áttekintése erkölcsi szempontból a feleséggel, újságírókkal és politikusokkal; emberek tömegeinek a legyilkolása (naturális részletekkel); milliárdnyi  ember gazdasági-politikai helyzetéről szóló döntés előkészítése (Európai Unió és az Észak-Atlanti Szövetség jövője). Kiemelt pillanat, amikor a VÁLASZTÁSI CSALÁSSAL HATALOMRA KERÜLT Bush-ról Clinton kijelenti: így is lesz leváltva. Kiemelt pillanat, amikor Blair bejelenti győztünk Koszovóban! – és egy pillanatra a néző is elhiszi ezt a politikusi hazugságot.

A mai világban a média, a pártok hatására elhisszük, elfogadjuk, beszopjuk azt, hogy a királyok, köztársasági elnökök, miniszterelnökök maguk az istenek. Márpedig, ha ez így van, akkor miniszterek félistenek, a rendőrfőkapitányok, hadseregtábornokok, terrorelhárító-főnökök, média tulajdonosok, bankárok, gyárosok legalább arkangyalok, akik nagy lángpallossal járnak.

Ennek a filmnek a mondanivalója az, hogy az istenek, félistenek, arkangyalok is emberek. Esendő emberek, hibákkal és erényekkel. Sőt, bűnökkel és érdemekkel.

Nem értek egyet a film mondanivalójával: aki istennek, félistennek, arkangyalnak képzeli magát, az nem ember. Csak szeretné, ha isteni, félisteni, arkangyali státusza mellett még az emberi jelzőt is megkaphatná.

Lelkük rajta, hogy minek képzelik magukat. Én nem adom meg nekik az emberi státuszt – életükben. Majd utána elgondolkodom, hogy azok voltak-e?! -  teljesítményük alapján.

(Különleges kapcsolat, 2010, angol film, rendező: Richard Loncraine, HBO)

 

Szólj hozzá!

Címkék: filmszínházirodalom külföldi választás

2012.06.08.
23:37

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Bőnyi Eszter: Francia elnöki ígéretek - parlamenti választás

 „Flandy” a nép embere: mit ígért?

 

„Egyre több a szegény ember, a gazdag pedig még gazdagabb lesz.” Francois Hollande szakít az eddig válságstratégiával és az 1988 óta első baloldali elnök, aki a növekedés felé vezetheti Franciaországot.

A gazdagok súlyos adóztatásával (150 ezer euró feletti jövedelmekre 45%-os adósáv), a banki bevételek és prémiumok 15%-os különadójával és az offshore-lehetőségek szűkítésével kívánja elérni a 2013-ra ígért 3%-os költségvetési hiányt.

Közel 200 ezer új munkahelyet is ígér, ebből 150 ezret a fiataloknak, programjában a zöld politika is megjelenik. Nagyobb hangsúlyt akar fektetni a boripar támogatására, amely egyébként Franciaország egyik húzóágazata, 2011-ben 7 milliárd eurót tett hozzá az ország költségvetéséhez.

Ez a politika szokatlan az Európában többnyire jobboldali, megszorításokra épülő politikákhoz képest. Teljes egészében szembemegy a Sarkozy-Merkel vonnalal, újra akarja tárgyalni a 2012 márciusában elfogadott európai fiskális paktumot és ez veszélyeztetheti a kapcsolatot a két ország között. A Sarkozy alatt kialakult szoros német viszonyt azonban fenn kell tartani, a pénzügyi piacok szabályozása és a jelenlegi válsághelyzet miatt nem engedhető meg a konfliktus a két ország között.

 

Franciaország legfőbb kereskedelmi partnere Németország, a két ország GDP-je az EU GDP-jének 40%-át teszi ki. Hiába van Franciaország a vezető gazdasági hatalmak között és a világ második legnagyobb atomenergia termelője az USA után, nem engedheti meg magának a jelenlegi válsághelyzetben, hogy politikailag egyedül maradjon.

Elsőre légből kapottnak tűnhetnek a kitűzött célok, megszorítások nélkül aligha fog sikerülni növekedést elérni, azonban ígéretesnek tűnik, hogy Franciaország GDP-je az első negyedévben stagnált –tehát elkerülte a recessziót a válság ellenére – ráadásul az ipari termelés egymás után 2 hónapban - januárban és februárban is- bővült, amire hosszú idő óta nem volt példa

Hollande programja teljes gazdasági változást eredményezhet, de mi lesz a következménye, ha szembemegy az EU-val? És képes lesz-e az ígéreteit megvalósítani a gazdaságban?

Franco Frattini az Európai Bizottság egykori alelnöke szerint ideje a növekedésre fókuszálni, azonban Hollande új liberális Franciaországa a szövetség meggyengülését okozhatja.

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás Franciaország külföldi választás

2012.06.08.
17:56

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Összefog a demokratikus ellenzék?

MSZP ? DK ? LMP ?

http://demokratikuskoalicio.hu/index.php/2011-12-05-15-42-05/hirek/2711-osszefog-a-demokratikus-ellenzek

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia pártok

2012.06.07.
22:13

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Bognár Áron András: Vigyázó szemeteket Franciaországra vessétek!

A francia nemzetgyűlési választások előtt, melyek azok politikai törésvonalak, amelyek a társadalmi rétegződés mentén alakulnak ki Franciaországban? A frissen megválasztott köztársasági elnök Francois Hollande és pártjának jövőbeni elképzelései, jelentős megrázkódtatással járhatnak a francia társadalom szerkezetére. Az adórendszer gyökeres megváltoztatása (a gazdagok-szegények közötti társadalmi olló szűkítésére tett egyik lépésként ígérkezik a 150 ezer euro feletti fizetések adókulcsának, valamint a társasági adónak növelése) és a nyugdíjkorhatár változtatása (anno Sarkozy emelte fel 62 évre) könnyen rossz társadalmi közérzetbe csaphat át, így az ősz folyamán akár utcára is vonulhat a politika.

A bevándorló családból származó Sarkozy szociálpolitikája szemet hunyt a fiatalság körében tömegesen meglévő munkanélküliség és az etnikai kisebbségeknél jelentkező mélyszegénység felett. A gall társadalmat kettéválasztó szakadék mélyebb, mint valaha, amely ellenkezik a hagyományos francia szellemmel. Franciaországnak a forradalom óta lényegéhez tartozott, hogy szolidárisabb társadalom, mint az angol vagy az amerikai, jobban törődött például a nyugdíjasok vagy a társadalom más, sérülékenyebb tagjaival. A Sarkozy éra viszont kevés pozitív példát szolgáltatott e szellemiség továbbvitelére, inkább az egyenlőtlenségek kiéleződése erősödött fel a társadalmi rétegződés mentén.

A fiatalokat övező magas munkanélküliség további problémákra világit rá, mivel nem jutnak megfelelő munkahelyhez, így tömegével hagyják el az országot a jobb megélhetés reményében. Ezért lázadtak fel anno az első munkahelyt érintő munkajogi szigorítások ellen, amely a kormány meghátrálását eredményezte. Hogy milyen jövő vár ezekre a fiatalokra Hollande idején? Egyelőre kérdéses, a frissen megválasztott köztársasági elnök kiemelt ígéretei között szerepel, hogy döntéseinél fontosnak tartja, hogy a fiatalok érdekét szolgálják.

Ahogy a választok kihúzták a létrát a konzervatív Sarkozy alól, a szavazatok erejével a jövőben bármi megtörténhet. Franciaország most új mechanizmusok, átalakítás előtt álló újraelosztási rendszerek, megújuló gazdaságpolitika előtt áll a jövőre nézve, kérdéses mekkora társadalmi elfogadtatásra fog találni. Várható-e a francia társadalom szociológiai-politikai átrendeződése? Valószínűleg nem, de fontos üzenet lehet az Európai Uniónak a francia parlamenti választás eredménye: konzervatív vagy szocialista többség lesz-e a kormányzatban?

Hogyan hat a francia politikai változás a saját társadalmi rétegződésére?

Mely társadalmi csoportokat támogat a francia belpolitika és mely országokat támogat a francia politika az Európai Unióban?

Csupa kérdés, amelyre hamarosan választ kaphatunk 2012 június 10-én és 17-én?!

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: választás Európai Unió Franciaország külföldi választás

2012.06.07.
21:12

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Páli Zoltán: A francia konzervatívok kontrázhatnak?

Társbérlet vagy szocialista többség?

A francia elnökválasztás 3. fordulója következik? A 2002 óta mindig közvetlenül az elnökválasztás után tartott nemzetgyűlési választások elébe néz Franciaország. A korábbi évek eredményeit nézve eddig tényleg az elnökválasztás harmadik fordulójaként funkcionált. A helyzet ma annyiban biztosan más, hogy a jelenlegi elnököt már a szocialisták adják.

Franciaországban kétkamarás parlament működik, amely méretét tekintve aszimmetrikus és csak a Nemzetgyűlést (alsóházat) választják közvetlenül az állampolgárok. A 348 fős Nemzetgyűlés tagjait 5 évre, kétfordulós, tisztán egyéni választókerületi, többségi elvű, egyszavazatos rendszerben választják meg. A szavazók csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, pártlistákra nem. Az első forduló június 10-én, a második pedig június 17-én lesz.

A Szenátust (felsőházat) viszont nem a választópolgárok, hanem a polgármesterek választják elektori típusú rendszerben.

Franciaország kormányformáját tekintve „félelnöki” típusú. A franciák esetében mindez annyit jelent, hogy az elnök nevezi ki a kormánytagokat, de ők mégis a Nemzetgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Tehát Francois Hollande gondolkodás nélkül új kormányt nevezett ki, amely nem csak a miniszterek és a miniszterelnök, hanem az elnök fizetését is csökkentette.

A legtöbb mandátum valószínűleg a baloldali és szociáldemokrata értékekkel rendelkező Szocialista Párt (SP) és a jobboldali, konzervatív világképű UMP között fog eldőlni. Mindenesetre érdemes megfigyelni a szélsőjobb előretörését is. Ugyan Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front (FN) támogatottsága az elmúlt hetekben csökkent a közvélemény-kutató cégek szerint, de az FN 2007-ben csak 1 millió, az elnökválasztáson pedig 3 millió szavazatot kapott, míg Marine Le Pen a 2012-es elnökválasztáson már majdnem 6,5 millió szavazatot kapott.

A közvélemény-kutató cégek erősen megosztottak az előrejelzésekkel kapcsolatosan. Ahány felmérés, annyi végeredmény létezik, így a most vasárnapi választáson bármi megtörténhet.

A döntő kérdés az, hogy a szocialista köztársasági elnök hatalmával szemben létre jöhet-e egy jobboldali, konzervatív többségű parlamenti alsóház. Ilyen „társbérletre” már volt példa Franciaországban. (Pl. 1997 áprilisában Chirac elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, az ezt követő választások a jobboldal súlyos bukását eredményezték; miniszterelnök a szocialista Lionel Jospin lett, így újabb „társbérlet” jött létre a jobboldali elnök és a baloldali kormányfő között.) http://www.c3.hu/~klio/klio072/klio152.htm.

Társbérlet vagy szocialista többség? A világ és az Európai Unió politikai közvéleménye erre a kérdésre várja a választ a franciáktól.

 

Páli Zoltán

Szólj hozzá!

Címkék: választás demokrácia pártok Franciaország külföldi választás

2012.06.06.
20:40

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A választójogosultak számának csökkentése és növelése

Választók importja külföldről és itthoni választójogosultak egy részének a megfosztása a választójogtól

 

Közismert tény: a kormányzat külföldön élők számára biztosít választójogot a 2014. évi országgyűlési választásra. Ugyanakkor a szakmai közvélemény már megismerhette a kormány azon határozott szándékát, hogy a Magyarországon élő választópolgárok egy részét meg akarja fosztani a választójogától.

A kormány választójogosultakat importál külföldről azok közül, akik soha nem éltek Magyarországon, soha nem fizettek adót a magyar államnak. Viszont megfosztják a Magyarországon élő magyar állampolgárok egy részét a választójogtól, akik mindig Magyarországon éltek, és ha volt munkahelyük vagy jövedelmük, akkor adót fizettek az államnak.

A Magyarországon élő, önmagukat nemzetiséginek vallók nem szavazhatnak pártlistára, csak a kormánybarát - 2011-ben megválasztott – nemzetiségi önkormányzatok által állított listára. Ez különösen vonatkozik a cigány/roma emberekre.

Az általános választójog csökkentése az un. regisztrációval egy kormányzati politikus kijelentése alapján a „vadbarmok” megfosztását jelenti a választójogtól. A vadbarmok kirekesztése valóban fontos elem volna a kormányzati politikusok közül. Azonban az, hogy akár 1 millió választópolgárt távol tartsanak a választástól, az 1910. évi jogfosztó, a választói cenzust felerősítő Tisza-féle törvény felmelegítését jelenti.

A választójog egyenlőségének a nemzetközi és alkotmányos elvét sértő tervek, az egyéni választókerületek átrajzolását megvalósító „választási földrajz” a választási szakma által 100 éve feltárt visszaélési módszer. A XXI. században visszatérni ehhez a méltatlan és nyilvánvalóan a választók akaratát csorbító módszerhez csak azok módszere, akik diktatúrát árasztó szovjet utódállamok (pl. kazah) valamelyikét tekintik követendő példának.

Az új külföldi választópolgárok nyilvánvalóan örülnek, hogy beleszólhatnak a hazai belpolitikába, de gondoljanak arra,hogy az itt élő választópolgárok egy részét a kormány megfosztotta ettől a lehetőségtől.

Hogyan lehetséges az autokrata, unortodox választási törvény ellenére a szavazatok erejével győzni a demokratikus pártoknak a következő valamelyik parlamenti választások egyikén? E kérdésre csak a választópolgárok és a demokratikus pártok adhatnak választ.

 

 

9 komment · 1 trackback

Címkék: választás demokrácia pártok kormánypárt előválasztás

süti beállítások módosítása
Mobil