Lampert Mónika, Szanyi Tibor és Debreceni József nyilatkozott Dr. Tóth Zoltánnak az "előválasztással" kapcsolatos javaslatáról a Magyar Nemzetnek. Karácsonyi Gergely az LMP részéról nem nyilatkozott.
http://mno.hu/belfold/uj-szoci-otlet-meg-gyurcsanyek-alelnoke-is-szkeptikus-1080909
Botka László, az MSZP választmányi elnöke nyilatkozott Dr. Tóth Zoltánnak az "előválasztások"-kal kapcsolatos javaslatáról a Magyar Nemzetnek 2012. június 2-án.
http://mno.hu/belfold/botka-ellenzeki-elovalasztast-szeretne-1080582
Dt Kolláth György, alkotmányjogász előadása 30 percben az alaptörvény következményeiről.
Az előadás alcíme: Alkotmánytól Felcsútmányig.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=hgMclDkC1Eo
http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/csalas_fidesz_valasztas
A Vasárnapi Hírek számára Nagy Szilvia készítette az interjút Dr. Tóth Zoltánnal.
http://nol.hu/cimkek/Magyar_Peto_SZDSZ
Amatőr profik - profi amatőrők cím alatt jelenik meg a sorozat 8. része Pető Iván és Magyar Bálint tollából.
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy olvassa a blogomat. Örülök neki, ha a blog címét használja - rendeltetésszerűen - saját kampányához. („Szavazatok erejével…”)
Minden olyan javaslat nyilvánossá tétele és megvitatása nagyon hasznos, amely segítheti a demokratikus pártokat abban, hogy összefogjanak a jogállamot és demokratikus működést megszüntetni kívánó pártok ellen.
1. A pártok regisztrált taglétszáma alapján folytatott koalíciós tárgyalások az eddigi ismereteim szerint hazugságok tömegére épültek. Természetesen bízhatunk abban, hogy a jelenleg demokratikusnak tekintett pártok majd tisztességes adatokat szolgáltatnak a tárgyalásokhoz, de ma is azok ülnek ezen pártok vezetőségeiben, akik ezt a becstelenséget az elmúlt években elkövették.
2. A XXI. század (modern) pártjai nem a párttagság létszáma alapján erősek vagy gyengék, hanem a kampányuk eredményessége (tartalom), az átviteli erő (média) és hatékonysága (pénz mennyisége) alapján. Természetesen fontos elem a párttagság létszáma, mint hálózatban való működés fontos eleme, de a számítógépes (virtuális) és média kapcsolatok erősebben hatnak. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az a párt, amelynek nincs a személyes kapcsolatokra épülő hálózata (door to door), az reménytelen helyzetben van a demokratikus választásokon. Íme, egy ellentmondás tömeg. Ön ennek a halmaznak egy oldalára helyezi most a hangsúlyt: a taglétszám alapján kezdődjenek koalíciós tárgyalások a 2014. évi választásra a pártok között.
3. Egy választási szövetség kialakítása nem várható el önmagában az egyes pártok vezetői részéről. Ők mind-mind külön-külön akarnak sikeresek lenni. Azonban a tagság igénye rákényszerítheti a pártok a vezetőit a koalícióra.
4. Ön nagyon jó úton jár, amikor helyi kampányt akar építeni a koalícióra. Javaslom, hogy az eredményeiről tájékoztassa a demokratikus pártok vezetőit, és az Ön helyi koalíciós partnerei ugyanezt tegyék meg a saját pártjuk vezetői vonatkozásában.
5. Javasolom legyenek arra figyelemmel, hogy nagyon sok helyi civil szervezet is változásokat akar a politikában. A civil szervezetek tevékenységét támogatva, sok lehetőség van arra, hogy egy koalíciós szerep támogatásához megnyerjék őket. Viszont nem szabad arról megfeledkezni egy siker esetén, hogy a civil szervezetek milyen sokat tettek a koalíció sikeréért. Ez becsületbeli kérdés.
Kedves Olvasó!
Sok sikert kívánok a vállalásához. Nehéz és sok munkát igényel a demokratikus pártok közötti koalíció kialakítása az egyfordulós választás előtt. Meggyőződésem, hogy csak ezen az úton - amelyet Ön is vállal - lehet megtartani a demokráciát és jogállamot.
Kérem tájékoztasson eredményeiről és kudarcairól. Ha szükségesnek tartja, akkor készen állok egy az Ön által összeszervezett helyi találkozón részt venni.
Üdvözlettel:
Dr. Tóth Zoltán
A terrorelhárító „főnök” gügyének tekinti az embereket.
Jól ismerjük a jelenlegi terrorelhárító „főnök” által megjelenített figurát a filmekből és regényekből, amelyeket (mi) olvastunk: nagydarab, faragott arcú, agresszív fellépésű, mindenkit letaglózó stílusú, ámde lassú észjárású mellékszereplő, aki személyesen testesíti meg az állami erőszakot.
Hitét a főnökéből meríti. A parancsnok számít, mindenki más bűnöző vagy azon az úton jár, hogy az legyen. Ugyanakkor egy kicsit hasonlít más emberekhez: tud beszélni, valószínűleg hallja, amit mások mondanak, öltöny van rajta (a tv szereplésre tekintettel) és nem hordja a sísapkát. Látszólag civil megjelenésű, de árasztja magából a korábbi Muszkli Miska vagy a jelenlegi Pókember (stb.) habitusát.
Láthatólag nem a szavak embere, de a kérdéseket feltevő, gondolkodó kérdezőnek mindent azonnal és határozottan képes megválaszolni. Minden olyan kérdésre, amely az általa vezetett intézmény jogalapjára és költségvetésére vonatkozik, csupán annyit tud válaszolni: az általa elfogadott Főnökök (kijelölt miniszter, kijelölt bíró, kijelölt ügyész), minden intézkedését előre jóváhagyják. Az egyáltalán nem zavarja, hogy most keresgélik a politikusok az intézmény működésével kapcsolatos jogi felhatalmazások törvénybe öntésének a formáját. „Eddig is megtaláltuk a törvényes formákat a működéshez!” – mondja az agyilag is kigyúrt versenyző. Majd a politikusokra hivatkozik ismét: találják meg a törvényi felhatalmazásokat, mert ő a gyakorlat embere.
Nem tudja azt, hogy mi az a „magánhadsereg”. Nem csodálkozhatunk ezen a kijelentésén, mert a jogállamról soha nem hallott a parancsnokától. „Csak nem azt jelenti, hogy magánháborút folytatunk?!” Na lám, a „főnök”okosodik az interjú közben, ha lassan is.
„Mi rendőrtisztek vagyunk!” Na, ez látszik a legkevésbé a hosszasan nyilatkozó „főnökön”. A tiszthez méltó magatartása alapvetően megkérdőjelezhető, mert egy tiszt mindig nagyon közel áll az értelmiségi státuszhoz. A távolállás példái: nem tud köszönni; a kérdésre határozott, de értelmetlen választ ad és gügyének tekinti a kérdezőt; midőn állítása szerint nem politikusnak tekinti magát, politikusi kijelentéseket tesz (pl. „..minket a kiemelt partnernek tekintenek külföldön…”)
A rendőrök helyett is fel vagyok háborodva azon, hogy ez a „főnök” a vátesz, aki mindent tud a terrorelhárításról, de nem tud arról, hogy mi a magánhadsereg, amelynek szerepét betölti.
A faragott arcú Muszkli Miskát (alias Pókembert) tájékoztatom arról, hogy a nagyon sok olyan rendőrtiszt dolgozott az elmúlt évtizedekben a magyar rendőrségen, akik soha nem voltak magánhadsereg alapítók, de mindig tudták azt, hogy mi a jogállam.
Az olyan rendőrtisztek, akik egyes politikusok végrehajtó embereivé váltak, azok a magyar rendőrség szégyenei. Az a „rendőr”, aki egy politikus köpenyébe bújva túllép a jogállamon, nem tarthat semmilyen igényt a közösség megbecsülésére. Az ilyen „rendőr” a sorsa jogosan osztja a bukott politikusét.
A politika ellen a közszolgálatban nincs orvosság, ha a hatalmon levő politikusok nem demokratikus államot építenek. Ebben az esetben erről van szó. Könnyű rácsatlakozni a hívó szóra, könnyű talpig fegyverben, a magas jövedelmet, a nagy sarzsit és szolgálati autót élvezni a titkosság bástyái mögül.
Hol vannak az eredmények, amelyekre hivatkozik 150-160 esetben?! Azt mondja a „főnök”, hogy ezek az esetek titkosak. Ugyanakkor nincs szó az elkövetett hibákról. És a nyilvánosságra került hibák miatt sincs bocsánatkérés.
Az ilyen terrorelhárítóknak a büntetésük az a társadalmi szegregáltság, amelyben élnek. Utóbb, még a köpönyeget nyújtó politikusok sem hálásak nekik.
Majd később kaszkadőrök lehetnek krimikben, terror és horror filmekben. Majd visszasírják kaszkadőrként a „nagy időket”. A demokratikus közösség karanténba küldi majd őket, hogy ne zavarják az életünket.
Az 1989. évi XXXIV. és a 2011. évi CCIII. törvény elemzése
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló új törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, és alkalmazására a következő országgyűlési képviselők választása kitűzésének a napjától kerül sor.
A korábban hatályos törvény értékelése
A rendszerváltó 1989. évi XXXIV. törvény betöltötte a rendeltetését. Ennek alapján került megtartásra az első szabad parlamenti választás Magyarországon, 1990 tavaszán. E törvényt alkalmazva a világ demokratikus országainak kormányai, a nemzetközi szervezetek és megfigyelők elismerték demokratikusnak, tisztességesnek, átláthatónak a magyarországi választásokat.
E törvény alapján valósult meg - az 1989-ben radikálisan módosított - magyar Alkotmány rendelkezése a többpárt-rendszerről, a képviseleti demokráciáról és a polgároknak a politikai szabadságjogai közé tartozó választójogának a gyakorlása.
A választási törvényt 1990-2010 között lényegesen nem módosította egyik kormány sem. A kisebb módosítok közül az1994. évi III. törvény tartalmazott egy politikailag fontos elemet: a korábbi 4%-os parlamenti küszöb 5%-ra emelkedett. (E módosítás célja az volt, hogy a kormánypártból kiszakadt 8 kisebb párt ne jusson be a parlamentbe a következő választáson.) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi XCVI. törvény lényege a felhalmozódott technikai jellegű módosítások átvezetése volt, továbbá a jogalkotó új kodifikációs módszert alkalmazott az anyagi és az eljárási szabályok megkülönböztetésére (francia típusú kódex megalkotása).
A gyakorlatban is jól működött a választási törvény, relatíve kis súlyú és kevés volt a jogorvoslat és bírósági viták száma. A nyilvánosságot különösen jól biztosította a választási állami feladatok ellátását támogató számítógépes rendszer.
A törvény 20 éves alkalmazása alatt több olyan terület alakult ki, amely a választási csalások melegágyává vált. Az egyik az ajánlószelvények gyűjtése a jelöléshez. A parlamenti pártok bevezették azt a gyakorlatot, hogy gazdasági szervezeteket (pénzért) szerződtettek az ajánló szelvények gyűjtésére és szándékosan többet gyűjtöttek, mint ami a törvény szerint elegendő volt a jelöléshez. Ezzel a „túlgyűjtött”, továbbá hamisított, halottak nevére kiállított ajánlószelvényekkel „megajándékozták” a kisebb pártokat, illetőleg veszélyes politikai ellenfeleket, hogy a későbbi hivatalos ellenőrzés során kizárják őket a választásból.
Másik terület a fekete pénzek gyűjtése és felhasználása a választási kampányban. A magyar jogszabályokban gyakorlatilag semmilyen rendelkezés nincs a kampányfinanszírozásra. Ezt a tényt az Állami Számvevőszék és a nemzetközi megfigyelők is rendszeresen kifogásolták. Rendkívül homályos terület a pártok állami finanszírozása is.
Harmadik problematikus terület: a jelenlegi választási bizottságokban a jelenlegi kormánypárt képviselői döntési többséggel rendelkeznek, mert a területi és helyi önkormányzatok már a 2010. évi választás előtt, az Országgyűlés a 2010. évi parlamenti választás után a jelenlegi kormánypártok képviselőit választották meg a „független helyekre”.
Mind az ajánlószelvények gyűjtésének a rendje, mint a párt- és kampányfinanszírozás szabályozása a magyar parlamenti pártok évtizedes adóssága, melyre nézve a 2011. évi CCIII. törvény sem ad semmilyen megoldást. A választási bizottság választásával kapcsolatos gyakorlat tipikus példája a joggal való visszaélésnek.
A rendszerváltó 1989. évi XXXIV. törvény a kormányzati stabilitás elvét támogatva, lehetővé tette, hogy a jelenlegi kormánypárt a szavazatok 53%-ával megszerezze a parlamenti mandátumok közel 70%-át (kétharmad).
Az új parlamenti választási törvény értékelése
Az országgyűlési választási törvények átalakítási folyamata nem tekinthető befejezettnek. A jogalkotási folyamat a felénél tart.
Az Alaptörvény, az Alaptörvényhez csatolt Átmeneti rendelkezések és a CCIII. törvény a választás anyagi jogi szabályait tartalmazzák. Az eljárási szabályokat tartalmazó 1997. C. törvény jelenleg semmilyen módon nem illeszkedik az anyagi jogi szabályokhoz, ezért a koherencia megteremtése elengedhetetlen. Ugyanakkor a kormány előrejelzése szerint az 1997. évi C. törvényt önmagában is módosítani kívánják, új intézmények bevezetése miatt: pl. a tervek szerint a választójogosultak névjegyzéke a jövőben nem „ex ofició”, hanem az önkéntes jelentkezés elve alapján készül (ezzel mintegy 160 éves tradíció változna meg és a választási részvétel mintegy 20-os csökkenését eredményezi). A kormány azt is bejelentette, hogy megszünteti a pártok állami támogatását, ami a 2014. választásra a jelenlegi parlamenti ellenzéki pártok gazdasági ellehetetlenítését eredményezi. A választási jogalkotás tehát biztosan folytatódni fog.
A már elfogadott választási jogszabályok előkészítésébe a kormány sem a parlamenti ellenzéket, sem a szakértői civil szervezeteket nem vonta be.
Az új választási törvény társadalmi-politikai célja
Az új választási törvény társadalmi-politikai célja az, hogy a jelenlegi politikai intézményrendszerből kitörölje a sokpárt-rendszert, és a választási törvény alkalmazásával a kétpárt-rendszert kényszerítse ki. A kétpárt-rendszeren belül a baloldali pártok teljes negligálására törekszik. Ennek világos bizonyítéka az Alaptörvényhez csatolt Átmeneti rendelkezésekben szerepel: az MSZP, mint bűnös szervezet megjelölésével a kormányzati többségű Országos Választási Bizottság a 2010. évi választáson a második legtöbb szavazatot elért pártot 2014-ben törölni fogja a választásra regisztrált pártok közül.
Az új választási törvény szakmai célja
Az új választási törvény szakmai célja az, hogy 2014. évi parlamenti választáson a jelenlegi kormánypárt
Egyes választási intézmények
A jelenlegi hatályos választási törvény súlyosan sérti a választójog nemzetközileg elfogadott „a választójog egyenlősége” elvét:
A jelenlegi hatályos választási törvény súlyosan sérti a pártok közötti esélyegyenlőség elvét, mivel minden rendelkezés a kisebb pártok hátrányára és a nagyobb pártok előnyére változtatta a feltételeket a korábbi törvényhez képest:
A jelenleg hatályos választási törvény súlyos szakmai hibája, hogy az aránytalanságot enyhítő töredékszavazat számítási mód az egyéni választókerületben győztes pártot támogatja, ahelyett, hogy az szakmai rendeltetése szerint a veszteseket kompenzálná. (Az egyéni választókerületben győztes párt és a 2. helyezett közötti különbséget ismét megkapja a győztes párt országos listája. A különbségből 1 szavazatot le kell vonni a győztes párttól.)
Az új Alaptörvény kötelezővé teszi a nemzetiségek (kisebbségek) parlamenti képviseletét. A nemzetiségek parlamenti részvételére csak előzetesen regisztrált választók szavazhatnak. A jelölés kizárólagos joga a nemzetiség 2010-11-ben megválasztott un. országos nemzetiségi önkormányzatát illeti meg. Ez azt jelenti a cigányok esetében, hogy a jelenlegi kormánypárt parlamenti képviselője állítja össze a cigány szavazók számára a listát. A kormánypárton kívül más cigány szervezetre nem lehet szavazni. Ez a választási mód ellentétes minden demokratikus gondolattal.
XXX
Az új választási törvény nem tesz eleget a tisztességes és átlátható választás követelményének. Durván előnyben részesíti a jelenlegi kormánypártot.
Ugyanakkor egy váratlan politikai fordulat esetén ez a választási földrengés erejű változást eredményez a parlamenti és a kormányzati munkában.
Ez a választási törvény akkor is antidemokratikus, ha egy a jelenlegi kormánypárttól eltérő, új politikai erő győzelmét eredményezi.
Nagyon köszönöm az olvasóimnak az érdeklődést a blogom iránt... 2012. május 30-ig. nem tudok új cikket közzétenni a blogra. Utólag megpróbálom a kiesést pótolni!
Tisztelt Olvasók! Folytatjuk!
Az Európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) konkrét ország-tanulmányok alapján (szerk.:Rytkó Emilia) áttekintette a párt és kampányfinanszírozás európai és kanadai szabályozását és gyakorlatát. Zsuffa István és Havas Péter összegezte azokat az elveket, amelyek alkalmazásával javasoljuk az európai parlamenteknek új törvények megalkotását. 2008 szeptemberében Romániában tartandó konferenciánkon áttekintjük esetleges megvalósulásukat.
Végkövetkeztetésként megállapíthatjuk, hogy a pártok és választási kampányok finanszírozásának szabályozását Magyarországon is aktuális új alapokra helyezni és nem vitás, hogy a többi európai ország tapasztalatai erre kedvező hatással lehetnek.
