Társbérlet vagy szocialista többség?
A francia elnökválasztás 3. fordulója következik? A 2002 óta mindig közvetlenül az elnökválasztás után tartott nemzetgyűlési választások elébe néz Franciaország. A korábbi évek eredményeit nézve eddig tényleg az elnökválasztás harmadik fordulójaként funkcionált. A helyzet ma annyiban biztosan más, hogy a jelenlegi elnököt már a szocialisták adják.
Franciaországban kétkamarás parlament működik, amely méretét tekintve aszimmetrikus és csak a Nemzetgyűlést (alsóházat) választják közvetlenül az állampolgárok. A 348 fős Nemzetgyűlés tagjait 5 évre, kétfordulós, tisztán egyéni választókerületi, többségi elvű, egyszavazatos rendszerben választják meg. A szavazók csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, pártlistákra nem. Az első forduló június 10-én, a második pedig június 17-én lesz.
A Szenátust (felsőházat) viszont nem a választópolgárok, hanem a polgármesterek választják elektori típusú rendszerben.
Franciaország kormányformáját tekintve „félelnöki” típusú. A franciák esetében mindez annyit jelent, hogy az elnök nevezi ki a kormánytagokat, de ők mégis a Nemzetgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Tehát Francois Hollande gondolkodás nélkül új kormányt nevezett ki, amely nem csak a miniszterek és a miniszterelnök, hanem az elnök fizetését is csökkentette.
A legtöbb mandátum valószínűleg a baloldali és szociáldemokrata értékekkel rendelkező Szocialista Párt (SP) és a jobboldali, konzervatív világképű UMP között fog eldőlni. Mindenesetre érdemes megfigyelni a szélsőjobb előretörését is. Ugyan Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front (FN) támogatottsága az elmúlt hetekben csökkent a közvélemény-kutató cégek szerint, de az FN 2007-ben csak 1 millió, az elnökválasztáson pedig 3 millió szavazatot kapott, míg Marine Le Pen a 2012-es elnökválasztáson már majdnem 6,5 millió szavazatot kapott.
A közvélemény-kutató cégek erősen megosztottak az előrejelzésekkel kapcsolatosan. Ahány felmérés, annyi végeredmény létezik, így a most vasárnapi választáson bármi megtörténhet.
A döntő kérdés az, hogy a szocialista köztársasági elnök hatalmával szemben létre jöhet-e egy jobboldali, konzervatív többségű parlamenti alsóház. Ilyen „társbérletre” már volt példa Franciaországban. (Pl. 1997 áprilisában Chirac elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, az ezt követő választások a jobboldal súlyos bukását eredményezték; miniszterelnök a szocialista Lionel Jospin lett, így újabb „társbérlet” jött létre a jobboldali elnök és a baloldali kormányfő között.) http://www.c3.hu/~klio/klio072/klio152.htm.
Társbérlet vagy szocialista többség? A világ és az Európai Unió politikai közvéleménye erre a kérdésre várja a választ a franciáktól.
Páli Zoltán
