2012.07.11.
17:01

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Lecsó - rácpaprikás - leveses lecsó

2012_budaors_szakacsverseny_039_1342018425.jpg_1200x1600

A Lecsó egy költemény. Magyar specialitás, amelyet sehol a világon másutt nem főznek. Távoli rokonok vannak (pl. francia ratatouille), de azokat ott kell megkóstolni, ahol főzik.

Intenzív ízű étel (csak akkor erős, ha olyanra készítjük!), amelyben az alkotóelemek harmonikusak, még a kolbász íze sem "lóg ki" belőle. Az ételt harapni lehet, a paprika nincs szétfőzve, de már nem herseg a fogunk alatt. Friss fehér kenyérrel a legjobb, és rosét ajánlunk hozzá.

A Lecsó nyári egytálételként önállóan vagy egész évben körítésként ajánlható natúr sült húsok mellé. Az ember már alig várja, hogy beérjen az első paprika és paradicsom, amelyből az igazi egytálétel főzhető, mert a melegházi (primőr) paprikából és paradicsomból csak körítés készíthető, mert ezeknek más az állaga és az íze, mint a szántóföldieké.

A Lecsót sok féle módon lehet elkészíteni. A lényeg: a paprika és a paradicsom aránya Természetesen szerepet játszhatnak a hozzáadott kiegészítők is (pl.: kolbász, tojás, rizs, tarhonya).

A Lecsó döntő kérdése a paprika és a paradicsom aránya:

2:1, ennek a neve:                    rácpaprikás, ahogy a nagymamám főzte Endrődön;

1:1, ennek a neve:                    egyszerű lecsó, ahogy édesanyám főzte Budapesten;

1:2, ennek a neve:                     leveses lecsó, ahogy én főzöm Budaörsön.

Az arányokat lehet tovább finomítani. Az újabb lecsó fajtának a jelzőjét a szakács határozza meg.

Bevásárló lista a leveses lecsóhoz, 4 főre, ahogy én főzöm:

Hagyma                       0,5 kg

Olaj vagy zsír   0,1 kg

Paprika                        1,0 kg

Paradicsom                  2,0 kg

Pirospaprika                2 evőkanál

                                ízlés szerint

Szegfűbors                   5-10 db (a szemek összeroppantva)

Kevés cukor                1 evőkanál

Kevés kechup              1 evőkanál

Kiegészítők: 1 pár füstölt kolbász vagy 4 pár virsli vagy 2 egész tojás vagy 0,1 kg rizs vagy 0,3 krumpli vagy1-2 db erőspaprika vagy 0,1 kg tarhonya vagy 0,1 nokedli vagy.... a szakács fantáziája szerint.

A hagyma

A hagyma lehet makói típusú (magyar hagyma, amelynek az alakja teljesen mindegy (nagy, kicsi, ovális, kerek, stb.) vagy francia típusú (fehér) hagyma. A francia hagyma más ételekben hasznos, ebben nem célszerű, vagy azt nem lecsónak hívják, hanem lechou-nak és azt Normandiában kóstold meg, mind magyar érdekességet.

A hagymát apróra kell vágni, éles késsel, deszkán. Még jobb, ha fagyasztott, apróra vágott hagymát veszel a boltban. A legjobb, ha mással vágatod apróra a friss makói hagymát, sirassa meg más a lecsót...

Ezt követően döntést kell hoznod, hogy az alábbiak szerint miképp folytatod:

1.      Gyulai kolbászt (fele lehet lókolbász) lassú tűzön kiolvasztunk, a kolbászt kiszedjük és a megmaradt zsírban pirítjuk az apróra vágott hagymát.

2.      Füstölt szalonnát (bacon nagyon jó!) apróra vágsz, lassú tűzön kiolvasztod, majd ezen pirítjuk az apróra vágott hagymát.

3.      Olajban sütjük az apróra vágott hagymát, hogy csak piruljon, az olaj csak a lábas aljára kerüljön, ne lepje el a hagymát.

Erős tűzön sütjük a hagymát, hogy a benne levő cukortól erős sárga színű legyen (ez a pirítás), de semmiképp ne legyen sötétbarna vagy fekete, mert az keserű lesz.

Azt csak akkor tudod meg, hogy milyen a megfelelő szín, ha egyszer már nyersen hagytad a hagymát (fehéres színű maradt, mert aggódtál, hogy odaég), vagy utóbb érzed az ételben, hogy ez a sötétsárga már égett volt (csak azt hitted, hogy még jó lesz). Ezért a hagymát gyakran kell keverni, de közben van annyi időd, hogy nyugodtan dohányozzál, sört igyál, vagy kiszedd a ruhát vagy a gyereket a mosógépből.

Paprika, paradicsom

Nem alkalmas lecsónak az amerikai, bolgár típusú paprika (nagy és vaskos húsú, méregzöld, vörös-piros vagy rikító sárga színű paprika, továbbá az orosz paradicsom, amely még zöld vagy csak halvány piros színű. Az igazi paprika a zöldpaprika (amely sárga színű) és a magyar paradicsom, amely tartalmas és puha, nem híg-savanyú ízű és kemény.

A paprikát többféle módon lehet felvágni: vékonyabb karikára, hosszú szeletekre. Ez az ízén nem változtat, de a vastagabbra vágott paprikát egy kicsit tovább kell főzni. Vigyázat! A paprikát lassú tűzön kell főzni, mert a gyors tűztől a héja leválik a húsáról és ez evés közben zavaró.

A paradicsomnál elvi kérdés, hogy héjastól tesszük az ételbe, vagy előbb meghámozzuk. A héja a főzés közben leválik és összepöndörödik, ez zavaró lehet. Ha a héját előre el akarjuk távolítani, akkor tegyük a paradicsomot forró vízbe, majd húzzuk le a héját. Másik módszer, hogy konyhagéppel (préssel, passzírozóval) távolítjuk el a héjakat. Ha bográcsban főzünk, akkor héjjal a legjobb!

Rácpaprikás

A megpirított hagymára elsőként pirospaprikát szórunk (3 kávéskanál), majd azonnal rátesszük a felvágott zöldpaprikát. Ha már kicsit megpuhult, akkor tesszük hozzá a fele mennyiségű paradicsomot.

Lecsó

A megpirított hagymára elsőként paradicsomot tesszük rá, megsózzuk, majd ha a levének egy részét elforrta, akkor tesszük hozzá a paprikát.

Leveses lecsó

A megpirított hagymára elsőként a pirospaprikát szórjuk rá, és gyorsan levesszük a tűzről erősen kevergetve, hogy a pirospaprika ne égjen meg. (A pirospaprika zsírban oldódó fűszer, ezért tesszük elsőként a forró hagymára!) Majd a paradicsomot tesszük a fazékba. Megsózzuk és az összeroppantott szegfűborsokat beleszórjuk. kevés cukor és kechup most jöhet bele. Hosszabb ideig lassú tűzön főzzük (beforraljuk), majd a besűrűsödött paradicsomra tesszük rá a fele mennyiségű paprikát. A paprika beletétele után nagyon ritkán keverjük meg. Ne törjük össze a paprikát! Fedőt ne tegyünk már a fazékra! Lekapcsoljuk nagyon lassú gyöngyözésre a tüzet. Akkor kell kikapcsolni a melegítést, amikor a paradicsom lébe „belesüppedt’ a felkarikázott paprika. Étkezés előtt lehetőleg 1 órát álljon magában - pihenve - a lecsó, mert a lábos lassú hűlése alatt tovább puhul a paprika, de nem válik le a héja.

A kiegészítők közül a gyulai kolbászt előbb, a virslit vagy a nyers tojást csak a kész ételbe főzzük bele. A rizst vagy a krumplit külön főzzük, és a tányérra külön helyezzük el. Vagy együtt főzzük, de nagyon vigyázva, hogy a paprika héja ne váljon le a paprika húsról.

Lecsó, egyben sült borjúval és krumplival

A lecsó bármely változatát használhatjuk, az egyben sült borjúból azonban egy személyre elegendő két kisebb szelet. A krumpli egészben főzve, majd megsütve és elegendő belőle egy darab.

7.      Maradék lecsó

Ha egy étkezésre nem fogyott el a lecsó, akkor az újbóli melegítés gyenge tűzön történjen, mert egyébként könnyen elveszti állagát. Egy jó lecsó 3 napig ehető, ebédre és vacsorára is, csak mindig friss fehér kenyeret kell venni hozzá!

(De csak akkor lehet 3 napig enni, ha nem ilyen kevés paprikából és paradicsomból készül, mi legalább 3 kg-ot főzünk összetevőkként.)

Ha még mindig maradt a lecsóból, akkor pörkölt-alapnak kiváló.

(Álmatlan éjszakán, hidegen, kis fehér kenyérrel tunkolva, a nyitott hűtőszekrény fényénél megenni még jobb, de bűnös tevékenység.)

 

Szólj hozzá!

Címkék: szakácskönyv Budaörs

2012.07.10.
22:06

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Újra járások Magyarországon

Hülye járások minisztériuma

https://videa.hu/videok/film-animacio/monty-python-hulye-jarasok-m-miniszteriuma-sqtBKoc4Lm0qcnIx

Minden szakmának vannak szabályai, amelyek az emberek közötti munkamegosztás erősödésével évszázadok alakultak ki. Sok féle szakmát említhetnénk példának, azonban témák szempontjából elsőként a kézzel fogható munka szaktudást igénylő területét említhetjük meg: szántani és vetni minden állami formációban tudni kell a földművesnek, akár demokráciában, akár diktatúrában éli le az életét.

A földműves dolgozik a szakma szabályai szerint, de az, hogy az őt és családját körbevevő társadalom milyen viszonyok mentén szerveződik, az már a politika dolga. Hogy milyen ez a politika, ez dönti el a földműves életének keretrendszerét: élhet demokráciában és élhet diktatúrában is.

Az emberek közötti munkamegosztás fejlődése során olyan szakmák is kialakultak, amelyek a konkrét (fizikai) munkavégzéstől már igen távol állnak. Olyan távoliak a kézzel fogható munkavégzéstől, hogy az emberek nagy része nem is tekinti munkának (főleg 3 sör és egy feles után). Ilyen a köztisztviselők tevékenysége, amelyet az emelkedett (kocsmai) hangulatú emberek és a politikusok nem tekintenek szakmának, csupán élősködő bürokraták packázásának.

A köz igazgatására a jelen és a jövő társadalmának olyan elemi szüksége van, mint a sámán varázslataira vagy a vadász zsákmányára vagy az ételek elkészítésére a törzsben (a korabeli társadalmi munkamegosztás szerint).

A közigazgatás szervezetének és tevékenységének fontos tényezője az állam területi beosztása. Milyen földrajzi elhelyezkedés mentén, milyen hierarchiában és munkamegosztásban dolgoznak az állam alkalmazottai – ez alapjában szakmai kérdés. Érteni kell az állami szervezeti felépítéshez, meg kell tanulni, hogy három évezred alatt a világon milyen szerkezetben működtek az államok. Rendelkezni kell azokkal az ismeretekkel, hogy az államnak milyen általános és specifikus tevékenységei vannak (minden államra vagy csak az adott államra jellemzőek), továbbá az un. ágazati tevékenységek (adóbeszedés, rendvédelem, hatósági engedélyezés, stb.) eredményes és hatékony megszervezése.  Ezt a tudást nem faiskolában lehet megszerezni, hanem egyetemeken, majd egy életen át tartó tanulás következik az állandóan változó törvények és a szakadatlanul fejlődő új igazgatási technika és technológia miatt.

(Azok a politikusok és emelkedett hangulatú népelemek, akik e cikk olvasásában idáig eljutottak és a köztisztviselőket továbbra is ingyenélőnek, ahogy a szocializmusban lekezelően neveztek minket „a nem termelő szféra” eltartottjainak tekintettek, azok nyugodtan hagyják abba az olvasást. Gratulálunk nekik, hogy legalább megtanultak olvasni és térjenek vissza a sörükhöz és a sajtótájékoztatójukhoz.)

Az állam szervezetének és területi felépítésének fontos eleme a települések és a központi igazgatás szervek közötti kapcsolatrendszer. Az adott ország földrajzi jellemzői, település-szerkezete országonként eltérő megoldásokat követel a kapcsolatrendszerhez. Azonban a nemzetközi tapasztalatok és a vezetéstudományi ismeretek alapján biztosan állíthatjuk, hogy a központi és helyi szervezetek között mindenütt vannak közbenső szintek (régiók, megyék, kerületek, járások). Sőt, az Európai Unió standardokat is készített ezekre az un. területi szervekre (NUTS rendszer).

És akkor jönnek a politikusok a maguk sui generis (eredendő, önmagától meglevő, isteni eredetű, minden mást felülíró) tudásukkal, és döntenek az állam területi beosztásáról. E tudás (tudatlanság) jó példája, hogy 2011-ben a Belügyminisztériumnak a járások létrehozásával megbízott államtitkár-helyettese egy nyilvános konferencián azt állította, hogy Magyarországon a XIX. század végétől vannak járások. Midőn már a XIII. században írásos történelmi források szólnak a vármegyei szervezethez tartozó járásokról, és a vezetőjükről a szolgabírókról. De mit tudja, aki nem tudja?!

A járás, mint az államszervezet területi alapegysége a helyi közigazgatási és bíráskodási feladatokat látta el: segítette az adóbeszedést, a katona állítást, elbírálta a kisebb jelentőségű vétségeket. A járások feladat és hatásköre minden történelmi korban – változóan – létezett. A szolgabíró és a jegyző a magyar állam történek 500-700 évig része volt. (A szolgabíró intézménye már megszűnt, a jelenlegi kormány a jegyző kiradírozásán még dolgozik.)

A magyar történelmi hagyományokat képviselő járás a szocializmus hajnalán (1950) teljesen új szerepkört kapott. Az újonnan létrejövő tanácsrendszerben a községek helyett ellátta a közigazgatási-hatósági ügyintézést, továbbá a községfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogköröket. A járásból folyt a termelőszövetkezetek szervezése, a tömegagitációs munka irányítása, a padláslesöprés. Kiemelkedően fontos volt az országos szinten összesen 100 ezer járási tanácstag, akiket a lakosság a járási tanácsok képviselőiként választottak meg, és akik a helyi politikai és költségvetési ügyeket is irányították. 20 éves közigazgatási fejlődés után a járások, mint képviseleti szervek elvesztették jelentőségüket, mert helyükbe az MSZMP járási bizottságai léptek. A községek felett a politikai irányítást a járási pártbizottság végezte, míg az adminisztratív közigazgatási feladatokat a járási hivatal apparátusa (köztisztviselők) látták el.

Az 1956-os forradalom közigazgatási célkitűzései, valamint az 1968-as új gazdasági mechanizmus (UGM) reformjai közül 1970-ben megvalósult a helyi közigazgatás teljes átalakítása. Megszűnt a tanácsok tömegszervezeti jellege, megszűnt a közvetlen kettős irányítás. Sőt, a helyi tanácsokra új politikai szlogent akasztottak: önkormányzati feladatokat is elláttak. A járások száma 300-ról 160-ra csökkent, ami a települési önállóság növekedését, a központi és megyei hatalom politikai és adminisztratív nyomásának a csökkenését eredményezte.

 

Az MSZMP káderpolitikája miatt a járási pártbizottságokon összpontosultak azok a káderek, akik „nem fértek be” az új alapokra helyezett, egyetemi-főiskolai végzettséget követelő települési, járási hivatali és megyei közigazgatási szervekbe. Ennek a káderpolitikának lett a következménye, hogy a járási pártbizottságok erősen ortodox és szélsőbaloldali irányultságúak lettek. Továbbá a járási pártbizottságok információs fékké alakultak a helyi és a megyei szervezetek között (l.: Hofi Géza: Hányat ellett a koca?). A községi igazgatás feltöltése egyetemet-főiskolát végzett vezetőkkel önmagában is erősítette a községek önállóságát, így a járási pártbizottságok két tűz közé szorultak: a központi szakirányítás (minisztériumok), továbbá a községi párt és szakmai vezetők egyaránt fölösleges fogaskeréknek tekintették őket.

 

Azonban az egypártrendszer keretében nem lehetett 160 pártbizottságot megszüntetni, és mintegy 2000 pártalkalmazottat kirúgni. Így született meg az MSZMP KB KAO (közigazgatási és adminisztratív osztály) –án a nagy felismerés. Első lépésként a járási hivatalokat kell megszüntetni, amelyek szakmai információval látták el a járási pártbizottságokat (települési adatok, költségvetés, statisztika, hatósági tevékenység, területfejlesztés, területrendezés, óvoda-iskola fenntartás, stb.). Második lépésben a járási pártbizottságoktól el kell vonni a személyi kérdésekben való döntés jogát (iskola-óvoda-bölcsöde vezetők, stb.) Ezt követően az állami információs rendszerben a község közvetlenül a megyei szakigazgatáshoz küldte az adatokat. A szakmai információtól, és személyi döntések jogától megfosztott, így hatalom nélkül maradt járási pártbizottságok már maguk is egyetértettek a megszüntetésükkel.

 

A járások megszüntetése 1983-1985 között zajlott le. Az átszervezés ideje alatt adaptálásra került a járások helyett az un. városkörnyéki igazgatás rendszere. (A városkörnyéki igazgatás rendszerét 1975-80 között az ELTE ÁJK Államigazgatási jogi tanszéke, Dr. Madarász Tibor irányításával dolgozta ki). A járási hivatalok feladat és hatáskörét a vonzáskörzetükbe tartozó községek vonatkozásában a többségben a városi tanács szervei vették át, míg a kisebb rész a megyei tanácshoz került.

 

Aktív résztvevője voltam a „járástalanítást” elvégző és a városkörnyéki igazgatást bevezető központi államigazgatási szervnek, az MTTH-nak (Minisztertanács Tanácsi Hivatala). Magam csak a folyamat közepén tudtam meg: a járási hivatalt csak azért szüntettük meg, hogy megszűnjenek a járási pártbizottságok.

 

Ennek az átszervezésnek mintegy 4000 ember esett áldozatul: kényszernyugdíjak, lakáseladások, gyerekek más iskolába mennek, házastársaknak másik munkahely kell, jövedelemcsökkenések, ki lesz a főnök?, stressz, stb., stb.

 

2002-04 között az előző kormány is célul tűzte ki a járási hivatalok ismételt felállítását a régiók feladatainak a kiterjesztésével (területfejlesztés mellett adó-megállapítási és költségvetési újraosztó funkcióval), a megyei önkormányzatok (rendszerváltási hiba) megszüntetésével, települési önkormányzati jogkörök szűkítésével). A járási hivatalok faladat és hatásköre az államigazgatási feladatok ellátása lett volna az okmányirodák technikai bázisán, kiterjesztve azt a községi igazgatási és testületi döntések technikai támogatására. A korabeli ellenzék szakértői nagyjából egyetértettek a megoldással, de amikor a politikusaikra került sor, azok behúztak minden féket. Az ellenzéki politikusok ebben jó partnerre találtak a korabeli kormánypárti parlamenti képviselőkben (akik egyben polgármesterek is voltak)

 

Így egybesült erővel 2004-ben a kormánypárti egyesek és ellenzéki kettesek közös erővel megfúrták a közigazgatás, az intézményirányítás és a lakossági szolgáltatások reformját.

 

A jelenlegi kormány, amely ellenzékben mindent ellenzett, most bevezeti újra a járásokat. A járások bevezetését irányító államtitkár-helyettes szakmai felkészültségét már röviden jellemeztem, de az előkészítést végző többi kormánytisztviselő sem tud többet a dologról szakmailag.

 

Mégis miért kell ismét a járás? A megoldást megint a politikában és a politikusok személyében kell keresnünk.

 

Az állam egészében egy erőteljes centralizáció és koncentráció folyik. „Minden hatalmat a kormánypártnak!” A járásokkal kapcsolatos szakmai feladat bekerült egy olyan politikai erőtérbe, amelyben a cél az állami túlhatalom kialakítása az önkormányzatokkal szemben. Az államigazgatási feladatok koncentrálása szakmailag még érthető, de iskola fenntartás?

Továbbá…Egy tévedés folytán az országgyűlési képviselők létszámát 200 főre csökkentették, így helyet kell találni a jelenlegi kormánypárti képviselők nagy részének, akik nem lesznek képviselők 2014 után. Kell mintegy 160 „jó hely”, ahol hatalom van, ahol költségvetés van, ahol állami autó és tikárság van, ahol sokat lehet helyi rendezvényekre járni, ahol lehet „valakinek” lenni. Az apparátus majd teszi a dolgát.

 Még majd a szép, nagy irodáért folyik majd a küzdelem, mert abban a jelenlegi polgármester lakik. De ha a járás a „főnöke” lesz a polgármesternek, akkor majd csak ért a szép szóból…

 2013. január 1-jén újra van a magyar államszervezetben járás. Egy nagy hagyomány folytatódik: egyesek szerint a XIII., mások szerint a XIX. századtól.

 Íme így válik egy szakmai eszköz, az államigazgatás területi megszervezése a politika áldozatává. Ugyanaz a szakmai ügy szolgálhat demokráciában és diktatúrában is.

Van még földműves hazánkban, aki még tud szántani és vetni, vagy már csak politikusok vannak?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia kormánypárt jóállam

2012.07.09.
22:13

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Románia: népszavazás a köztársasági elnök felfüggesztéséről

roman_1_1341864297.jpg_400x266

2012. július 6-án a román kormány javaslatára a parlament képviselő háza (alsó ház) 256 szavazattak felfüggesztette a tisztségéből a köztársasági elnököt, Basescut. A koalíciós kormány parlamenti többsége szociáldemokrata-liberális összetételű, az elnök jobboldali (demokrata) jellegű párthoz tartozik. A francia politikai zsargonból átvett szóval „társbérlet” van Romániában, ellentétes politikai irányok kényszerű közjogi együttéléséről szól a jelenlegi történet. Mind az elnök, mind a miniszterelnök önmagát tekinti a végrehajtó hatalom vezetőjének. (A kényszerű közjogi társbérletnek az oka a választási rendszerben keresendő: az elnököt a polgárok többségi választási rendszerben választják. Amerikai nyelvhasználat szerint „a többség mindent visz”. A képviselőházat arányos választási rendszerben választják a polgárok: minden párt annyi mandátumot kap, amennyi az általuk elért szavazatok aránya.”)

Alkotmányjogi értelemben a román állam „elnöki” berendezkedésű, hasonlóan Franciaországhoz, Oroszországhoz és az USA-hoz. Azonban a társbérlet keretében a miniszterelnök első perctől kedve kétségbe vonja az elnöki jogkörök tartalmát, míg az elnök tagadja a miniszterelnök önállóságának a jogát. Az alkotmányjogi vitán túl az elnöki elsődlegességet Traian Basescu azért is hirdeti, mert Victor Ponta, balliberális miniszterelnök a jobboldali Basescutól kapta a kormányalakítási felkérést. (Ezen felkérés nélkül  Ponta nem lett volna miniszterelnök. Viszont az elnök által elsőként felkért jobboldali miniszterelnök-jelölt a képviselőházban nem tudott többséget szerezni.)

Basescunak  2007-ben már szembe kellett néznie egy felfüggesztési eljárással, akkor azonban győzött a népszavazáson. A polgárok többsége úgy döntött, hogy a jobboldali elnök továbbra is elnök marad.

A 2012-ben a második  felfüggesztési eljárásra a jelenlegi balliberális kormány – egyes brüsszeli és román politikai elemzők szerint - sokat tanult a jelenlegi magyar miniszterelnök módszereiből. A bukaresti kormány javaslatára a parlamenti képviselők:

 

·         korlátozták az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét, hogy a köztársasági elnökkel kapcsolatos döntéseik ne legyenek az Ab által felülvizsgálhatók,

 

·         az arányos választási törvényt többségire változtatták, hogy a kormány jelenlegi abszolút (koalíciós) többsége kétharmados lehessen a következő választáson,

 

·         a népszavazás 50%-os érvényességi küszöbjét eltörölték, hogy az elnök felfüggesztésére tervezett népszavazáshoz a relatív többség is elég legyen. (Magyarországon fordítva tett a kormány: a relatív többséget eltörölték, hogy egy esetleges népszavazáshoz legalább 4 millió választópolgár szavazata legyen szükséges.)

 

·         fontos közjogi pozíciókba saját pártkatonákat ültettek (pl. felsőház elnöke).

 

A legmagasabb szintű politikai adok-kapok a személyeskedésbe is torkollott: a miniszterelnököt (Schmitt Pálhoz hasonlóan) plágiumváddal illették, és a plágium vádat elfogadó bizottságot az elnök feloszlatta, stb., stb.

A totális harc a múlt héten egy 7 pontos „vádiratban” csúcsosodott ki, amelyet a kormány az Ab elé terjesztett a köztársasági elnök felfüggesztésének az indokaival: pl. pártpolitikai elfogultság a jobboldal mellett, a miniszterelnöki jogkörök elvonása. Az Ab-nek 24 órája volt az álláspontjának a kialakítására, amely nem volt karakteres jellegű: egyrészt-másrészt; igen, de… és hasonló megfogalmazások szerepeltek benne.

A román kormány azonnal lépett, és a képviselőházzal megszavaztatta az ideiglenes felfüggesztést. A felfüggesztésről döntő népszavazást 2012. július 29-ére tűzték ki.

A szavazólapon a következő kérdés szerepel: Egyetért-e Ön a köztársasági elnök felfüggesztésével? Érvényesen szavazni igennel vagy nemmel lehet.

Az ideiglenes felfüggesztés alatt a szenátus (frissen kinevezett) elnöke gyakorolja a köztársasági elnök jogkörét.

Amennyiben az igenek győznek (relatív többség, részvételi 50%-os előírás nélkül), akkor várhatóan 2012. október utolsó vasárnapján a választópolgárok köztársasági elnököt választanak. (2012 novemberében rendes parlamenti választásokat tartanak.)

Amennyiben Basescu győz (a „nem”-ek kapnak többséget), akkor újra – folytatólagosan - gyakorolhatja az elnöki jogköröket. A parlamenti választásokra ebben az esetben is sor kerül novemberben. Egyes román elemzők szerint az elnök a győzelme esetén nem fog takarékoskodni a politikai és személyes bosszú eszközeinek a bevetésével…

Románia korábbi miniszterelnöke, Nastase, két év börtönbüntetését tölti – öngyilkossági kísérlete után – a rabkórházban.

Ukrajna után így egy román volt miniszterelnök is börtönben van, Magyarországon a kormány célja egy volt miniszterelnök börtönbe zárása.

Közép-kelet Európában a miniszterelnök-jelölteknek azzal az elszánással kell a jövőben választási kampányba fogniuk, hogy reális lehetőségük van börtönben végezni…

Közép-kelet Európában, a volt szocialista országokban, az 1990-es rendszerváltások kapcsán kialakult „új demokráciákban” egyre csökken a jogállamiság.

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia Románia kisdoktor külföldi választás országos népszavazás

2012.07.04.
21:14

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Polgárbarát törvény: bilincs, motozás és kutya

29313m_1_1341427931.jpg_250x204

A belügy T/7772. szám alatt törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez.

A törvényjavaslat címe: „az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról”.

A törvényjavaslat címe és a törvény általános indokolása köszönő viszonyban sincs egymással. Az általános indokolás nem szól a rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, és egy betűt sem veszteget az iskolakerülés elleni fellépés szükségességéről. (Úgy tűnik, hogy a jogszabály-előkészítéshez értő személy még nem látta a törvényjavaslatot.)

A törvényjavaslatnak a publikus célja az, hogy egységes szabályozást alakítson ki - a rendőrségen kívül - rendészeti feladatokat ellátó személyek számára, annak érdekében, hogy az emberek szabadságjogait egyformán korlátozhassa az erdővédelmi szolgálat tagja, a hegyőr, a hivatásos vadász, a halászati őr, a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr. (E személyek száma összesen nem éri el a 10 ezret.)

A törvényjavaslat általános indokolása rendkívül szerény: mint a terjedelmet, mind a tartalmat illetően. A terjedelem majdnem eléri a fél oldalt, a tartalom nem ismerteti a törvényjavaslat valódi céljait. Az un. egységes szabályozásra törekvés a preambulumot követő 1. §-ig tart, mert az egyenruha kivételével ez a törvény nem vonatkozik a fegyveres biztonsági őrökre, továbbá a személy- és vagyonőrökre. (A fegyveres biztonsági őrök, továbbá a személy- és vagyonőrök összlétszáma az illetékes kamara szerint kb. 100 ezer fő.)

Már önmagában a kinyilvánított cél is eléggé vitatható: egyformára szabályozni a teljesen különböző tevékenységet folytató un. ágazati feladatokat ellátó személyek tevékenységét? A tevékenység nem is lesz egyforma soha, de egységes lesz az egyenruha (újabb lehetőség nagyértékű közbeszerzés eljárás meghirdetésére!). Szakmailag soha nem lesz egyforma az un. „feladat és hatáskör”, de mindenki bilincselhet, gáz-sprézhet, motozhat, stb.

Végigolvasva a törvényjavaslatot több (rejtett) célt is sikerült kiolvasni az összesen 39 §-ból.

Elsődleges cél a rendőrség alá centralizálni minden olyan szervezetet, amely a lakosság, illetőleg az állampolgár személyi szabadságjogait korlátozhatja. Ezt nyíltan nem lehet megtenni, mert politikai felháborodást és alkotmányjogi vitát provokálna, ezért minden szervezet (többségében az önkormányzatok) kötelesek „önkéntesen” együttműködési megállapodást, „szerződést” kötni a rendőrséggel. A belügyminiszter törvényi felhatalmazások sorát kapná meg, hogy rendeletben állapítsa meg a rendőrség és az érintett szerv kapcsolatának a tartalmát, tehát szerződéses szabadságra nem lesz mód. A centralizáció további eszköze, hogy minden panaszt, amelyet a rendészeti tevékenységet folytató személyek ellen bejelentenek (jogtalan gumibotozás, jogellenes fogva tartás 2 órán túl, indokolatlan gáz-sprével lefújás, bilincselés, stb.) a rendőrség bírál el. A rendőrségi döntés ellen csak közigazgatási panasz lehetséges, tehát csak a felettes rendőrséghez lehet fordulni. Bírósági panasz kizárva. A jogtalanság elbírálója a saját érdekkörben marad.

Másodlagos cél, hogy a rendőrség pénzt igényeljen a saját szervezetének, a rendőrök személyének és a rendőrség beszállítók finanszírozásához az együttműködési megállapodás alapján. Pl.: a törvény adta belügyi felhatalmazások kiterjednek az rendészeti feladatot ellátó személyekre vonatkozó oktatás-vizsgáztatás rendjének a szabályozására, a vizsgabizottság rendőri tagjának a kijelölésére. Az oktatásért, a vizsgáért fizetni kell. A rendőrségi beszállítók szállítási jogosultságának a kiterjesztése alapján (egyenruha, bilincs, gáz-spré, stb.) fizetni kell a megrendelő szervezetnek. A polgárőrök a jövőben saját pénzükből veszik meg az egyenruhájukat a rendőrségi beszállítóktól.

A harmadik cél a rendőrség hatalmának az iskolákra való kiterjesztése: a Rendőrségről szóló törvény egy új §-sal egészül ki: az iskola fenntartó kezdeményezésére a rendőrség közreműködik az általános és középiskola rendjének fenntartásában (újabb bevételi lehetőség). Érdeklődéssel várhatja a közvélemény, hogy melyek lesznek azok az iskolák, ahol először jelennek meg a rendőrök, sőt később e rendőri tevékenység kiterjeszthető volna az egyetemekre is…

A negyedik cél nehezen fejthető meg a saláta-törvényből: az új törvény még 6 másik törvényt is módosít, közöttük olyan ügyekben, amelyeknek semmi köze ehhez a törvényhez. Ilyen például egy új rendőrségi tevékenység fajta a megbízhatósági vizsgálat egyes közalkalmazottak ellen, illetőleg a hivatalos személy kérésére történő „igazoltatás”, amelynek célja és értelme ebben a formában politikai okokból történő rendőrségi zaklatásra ad lehetőséget.

Összességében ennek a törvénynek az a célja, hogy az önkormányzatok tevékenységébe bevigye a rendőrség államigazgatási felügyeletét és pótlólagos pénzre tegyen szert saját szervezetének és beszállítóinak. A gyerekek iskolába járásának rendőri kikényszerítése a tragikomédia tárgykörébe tartozik.

Lehetne értelmes célja ennek a törvénynek, de ennek azzal kellene kezdődnie:

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZETI TEVÉKENYSÉGHEZ SEM BILINCS, SEM MOTOZÁS, SEM KUTYA NEM ALAKLAMAZHATÓ!

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: rendőrség kormánypárt jóállam

2012.07.02.
23:41

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Magyarországon pártot alapítanak a határon túli magyar állampolgárok?

http://atv.hu/cikk/20120701_rmdsz_es_politikusok_hataron_tuli_partot_jegyeznenek_be_magyarorszagon

Kérdések és válaszok

Sajtóhír adta tudtul, hogy egyes határon túli politikai szervezetek arra készülnek, hogy a 2014. évi magyarországi parlamenti választásokra pártot alapítanak.

 

A sajtóhír természetesen lehet kacsa is, bár ez konkrétan nem tűnik annak. Azonban érdemes elgondolkodni mégis a felvetésen, mivel a választási törvény a jelenlegi kormány egyik fegyvere a demokrácia csökkentéséért folytatott harcában. A „fülkeforradalmárok” vezéreinek határozott célja, hogy a Magyarországon élő (itt lakóhellyel rendelkező) választópolgárok számát csökkentsék, az un. előzetes regisztráció intézményének a bevezetésével. Ennek alapján a 8 millió választópolgár létszáma 4-5 millióra csökkenne. Külföldről viszont olyan választópolgárokat kívánnak importálni, akik vélhetőleg - a frissen kapott állampolgárságért érzett politikai hálából - a jelenlegi kormánypártra fognak szavazni. Egyes kormánypárti politikusok mintegy 1 millióra teszik az új választópolgárok létszámát 2014-re.

 

A jelenlegi kormány még nem fejezte be a választási törvény módosítását, még módosítani fogják a választási eljárási törvényt is, amely a választójog további „trükkös” szűkítését vagy bővítését tartalmazhatja. Sőt ebben a törvénygyárban még a pártok működéséről szóló törvény is egy perc alatt módosítható, ha a kormány úgy véli, hogy ezzel megakadályozható a sajtóhírben felvetett pártalapítás.

 

Azonban a tisztánlátás kedvéért tegyük fel, hogy a sajtóhír igaz és a kormánypárt egyik képviselője sem nyújt be törvénymódosítást a pártalapítás megakadályozására.

 

Kérdések és válaszok

 

Lehet-e Magyarországon pártot alapítani a határon túli magyarok számára?

 

Sem az alaptörvény, sem más törvény nem tartalmaz olyan tiltást, amely megakadályozná a pártalapítást. 10 magyar állampolgár, aki az országgyűlési vagy önkormányzati választáson passzív választójoggal rendelkezik (képviselőnek választható), az alapítója és tisztségviselője lehet pártnak.

 

Miért Magyarországon kell a pártot alapítani? Miért nem saját „második állampolgárságuk” szerinti országban alapítanak pártot a határon túli magyarok?

 

A magyar országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választáson csak magyar bíróság által jogerősen bejegyzett párt indulhat a választáson, amelyet az Országos Választási Bizottság regisztrált a választás előtt. (Ennek a jogintézménynek a szakmai megnevezése: joghatóság. A joghatóság fogalma az állami szuverenitással áll összefüggésben.)

 

Köteles-e bejegyezni a magyar bíróság a határon túli magyar állampolgárok érdekeit képviselő pártot?

 

A pártok alapításával összefüggésben a bíróságnak joga van vizsgálni az alapítók személyét külön-külön, hogy rendelkeznek-e passzív választójoggal. Bizonyára rendelkeznek passzív választójoggal azok a magyar állampolgárok, akiknek Magyarországon állandó lakhelyük van (ezt a tényt a lakcímigazolvány igazolja).

 

A bíróság azt is jogosult vizsgálni, hogy a bejegyzését kérelmező párt nem akarja-e a hatalom kizárólagos vagy erőszakos megragadását?! Ha a bíróság ilyet állapít meg, akkor megtagadja a párt bejegyzését.

 

A bíróság a formai feltételek meglétét is vizsgálja: bírósági kérelem benyújtásának a szabályossága, az alapító okirat megléte, a tisztségviselők és alapítók nyilatkozatának fellelhetősége, személyazonosságuk, stb. A formai feltételek hiánya esetén hiánypótlást rendelhet el a bíróság.

 

A bíróság pozitív vagy negatív döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani. (Ezt az ellenérdekű pártok, álcázott módon, meg is teszik, továbbá az ügyészség is élhet ezzel a joggal.) Egy párt jogerős bírósági bejegyzése kb. 1-1,5 évet vesz igénybe, és ennek a jogerős döntésnek a választások kitűzése előtt be kell fejeződnie.

 

Köteles-e az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba venni a bíróság jogerős döntésével rendelkező pártot?

 

Elvileg köteles volna, de az OVB személyi összetétele erre kevés reményt ad. Viszont az OVB elutasító döntése ellen a Kúriához lehet jogorvoslatot benyújtani. A remény hal meg utoljára.

 

A határon túli magyar választópolgárok csak listára szavazhatnak. Miért?

 

Az alaptörvénynek és a választási törvénynek ez a rendelkezése nyíltan beleütközik a választójog egyenlőségének az elvébe (amelyet az alaptörvény és a választási törvény is rögzít, továbbá amelyet a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződések is tartalmaznak).

 

Szavazhatnak-e a határon túli magyar állampolgárok saját listájukra?

 

A határon túli magyar állampolgárok saját pártot alapíthatnak, de saját listájukra csak akkor szavazhatnak, ha pártjuk 27 magyarországi egyéni választókerületben egyéni pártjelöltet tudott állítani. (Az országos lista állításhoz választókerületenként legalább ezer, összesen legalább 27 ezer ajánlószelvény összegyűjtése szükséges olyan választópolgároktól, akiknek lakóhelyük Magyarországon van.) Egyéni pártjelölt csak az a választópolgár lehet, akinek Magyarországon lakóhelye van.

 

A határon túli magyarok pártja csak akkor lehet sikeres, ha magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok támogatását megszerzi. Ez előfeltétele a párt sikeres szereplésének.

 

Ha a határon túli magyar választópolgárok pártja nem tud kellő számban ajánlószelvényeket gyűjteni magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároktól, akkor csak a magyarországi pártok listái közül választhatnak, hogy melyikre adják le szavazatukat.

 

Hány határon túli magyar párt alapítható?

 

Több határon túli magyar párt alapítható, de mindegyiknek külön-külön meg kell felelnie az előbbi feltételeknek: bírósági, majd OVB nyilvántartásba vétel, majd 27 ezer ajánlószelvény 27 egyéni pártjelölt után.

 

Indíthatnak-e közös listát a határon túli magyar pártok?

 

Igen indíthatnak. A közös listát közös egyéni jelöltekkel kell megalapozni, és a parlamenti küszöb két párt esetén 10, három vagy több párt esetén 15%.

 

2 komment

Címkék: választás pártok határon túli magyarok kormánypárt OVB 2014 Magyarország

2012.06.22.
22:57

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Tűzimádás a legrövidebb éjszakán

http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2008/06/20/szentivan_ej_magikus_ejszaka

Bőrös malachús szentiván éjszakájára – Macsó módra

(A leghosszabb nappal, amely tegnap volt 2012. július 21-én)

L: Shakespeare és Woody Allen egyes művei alapján

Az étel neve hivatalosan: Csemege karaj

A húsok megnevezése: 

·        bőrös sertés hús (gerinc, más néven karaj)

·        bőrös malac hús (bármely rész)

A kétféle húst egyszerű megkülönböztetni: 1000 Ft/kg  a sertés, 2000 Ft/kg a malac hús ára, 2010. évi áron. Célszerű megkérdezni a hentest is, ha ismerjük személyesen, hogy melyik hús milyen. Ha nem ismerjük a hentest, akkor bármely kérdésünkre mindig azt a választ kapjuk, hogy ez „malac”.

Alapvetések:

1.      a sütőedény nem lehet sokkal nagyobb mint a hús, de nem is lehet passzentos

2.      a hús alá a súlyának megfelelően max. 5% súlyú zsír kerülhet, más folyadékra nincs szükség (víz, bor, méz)

3.      a hús és a kevés zsír mellé 1 db kettévágott vöröshagymát és 4-6 gerezd fokhagymát helyezünk (csak megmosni szükséges, nem kell hámozni!)

4.       a húst annyi óráig kell sütni, mint ahány kiló súlyú (1 kg – 1 óra, stb.)

5.      a sütési hőfok 200 C fok elektromos sütőben (lassú sütés esetén kétszeres idő: 100 C/1 kg, 2 óra, de nem lesz ropogós a teteje, viszont szaftosabb marad a hús. Ezt a módszert az indiai Kamaszútra is tartalmazza.) A gázsütőről nincs információ, azt a gyakorlat tanítja.

6.      a húsnak legalább 1 órával korábban el kell készülnie, minthogy enni akarjuk. Ha készen van, akkor sem takarjuk le semmivel (pl. alufólia), mert a felület megpuhul és nem lesz ropogós!

7.      Újra melegítés szintén sütőben, max. 80 C fokon, és nem mikróban!

8.      Kötelező köret vöröskáposzta (hagyma, olajon, ecettel és sóval párolva) és krumplipüré (vaj és tej)

9.      a húst férfiú, a köretet hölgy készíti.

Előkészítés:

 Sertés

A sütőedényben 2-4 mm (!) vizet öntünk és forralunk fel (a víz szintje nem érheti el a  bőr és a szalonna együttes magasságát, nem érhet bele a húsba! A felforrt vízbe beletartjuk a gerincet 3 percre (megfőzzük a bőrt). Ezt a műveletet kézzel végezzük, nincs szükség villára vagy késre, mert akkor kifolyik a sütés során a húsból a leve.

A sütőedényből kiöntjük a vizet, majd a bőrt éles késsel kockázzuk. A kockák elegánsan kicsik legyenek, de nincs szükség túlzott aprólékosságra. A húsba ne vágjunk bele, mert ott kifolyik a zaftja a sütés során!

A kockás bőrt és az egész húst sózzuk és borsozzuk. Hogy mennyit? Olvasd újra a Kamaszútrát, mert ezt is a gyakorlat tanítja!

Malac

A malac húst megsózzuk. Ennyi.

Sütés

Az előzőek szerinti időtartam és hőfok mellett 10 percenként a saját levével meglocsoljuk a húst. A szünetekben könnyű sört és/vagy bort fogyasztunk. A tömény, égetett italok fogyasztása nem javasolt, mert elfeledkezünk a hús locsolásáról.

Pihentetés

A sütés után a húst kivesszük a sütőből és pihentetjük (lefedés nélkül). A szakács is pihenni tér (újságot olvas, dohányzik). NEM SZÜKSÉGES ELLENŐRIZNI, HOGY EZEN IDŐ ALATT  A KÖRETEK HOGYAN KÉSZÜLNEK, MIVEL AKKOR ELVESZÍTJÜK A KRITIKAI HOZZÁLÁLLÁS LEHETŐSÉGÉT EZEK VONATKOZÁSÁBAN.

Szeletelés

A sertést (mivel tisztán hús) nagyon vékony szeletekre vágjuk, míg a malacot (mivel csontos) a csontok mentén szeleteljük. Ajánlatos a nagyon éles kés használata. Villát nem szúrunk a húsba, inkább papírszalvétával (kézzel) fogjuk le az ugráló húst!

Étkezés

Étkezés közben gyakran dicsérjük az általunk elkészített hús kiválóságát és kritikai megjegyzéseket teszünk anyósunkra, a köretekre és gyermekeink életvitelére.

Miközben étkezünk könnyű sört/bort fogyasztunk, majd megérdemelt, ebédutáni nyugvást hajtunk végre.  Az igazi macsók még hozzáteszik: „Ráérsz holnap is elmosogatni!”

Tűzimádás a leghosszabb nap éjszakáján

Midőn a hús és a köret elkészül gyermekeinket/unokáinkat megbízzuk máglya vagy tábortűz elkészítésével. A kellemes nyári éjszaka nagyon jó szórakozás a tűz előkészítése, meggyújtása és táplálása. Javasolt a tűz mellett állandó felnőtt felügyelet állítása, mivel a megperzselt gyermek, a kissé szenes unoka kellemetlen perceket okozhat. Kitűnő lemenőink természetesen sem a húsból, sem a köretből nem esznek egy falatot sem, viszont, annál több fagylaltot követelnek, különösen, ha már elfogyott.

Felnőttek számára sem Shakespeare, sem Woody Allen művei cselekményének a követése nem ajánlott, mivel a rövidülő éjszakák hosszabb-rövidebb mosolyszünetet eredményeznek!

Vajon mit fogunk csinálni december 21-én, a leghosszabb éj éjszakáján?

Szólj hozzá!

Címkék: szakácskönyv Budaörs filmszínházirodalom

2012.06.21.
20:14

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A francia és görög választások örömére

Franciaországban győztek a szocialisták, Görögországban ismét nagykoalícció alakult a szocialisták és a baloldal részvételével. Az unió gondolata halad előre, a nemzeti elszigeteltség  "a szavazatok erejével" teret veszít.

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia Európai Unió Görögország Franciaország külföldi választás

2012.06.21.
18:32

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A görögök az Európai Unióra szavaztak

gorog_zaszlo_800_1_1340296099.jpg_800x600

Ismét nagykoalícós kormány Görögországban.

Görögországban 2012. májusában parlamenti választásokat tartottak. Ennek a választásnak tartalmi előzménye az volt, hogy a görög gazdasági válság miatt az addig kormányzó szocialista párt megbukott a parlamentben, és helyét egy nagykoalíció foglalta el, amelyet a szocialista párt a mindenkori ellenfelével a néppárttal alkotott. A nagykoalíciós kormánynak volt a feladata az Európai Unióval való gazdasági-költségvetési kiegyezés létrehozása, amely megtörtént. A nagykoalíciós kormányzásra csak kijelölt (rövid) időszak és korlátozott politikai felhatalmazás vonatkozott, amely gyorsan lejárt.

A májusi választásokon a hagyományos nagypártokat (szocialista és néppárt) a görögök leszavazták: http://tothzoltan.blog.hu/tags/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g

A választásokat követően a volt nagypártok vezetői és a feltörekvő, de határozottan unió ellenes Radikális Baloldal vezetője is felkérést kapott kormányalakításra, de mindenki sikertelen volt. A politikai patthelyzetre a megválasztott parlament feloszlatása és új előrehozott választás kiírása volt a válasz.

A június 17-re kiírt új választásokon a konzervatív néppárt (Új Demokrácia, vezetője Szamarasz, unió barát párt) kapta a legtöbb szavazatot (30%), második lett egy újbaloldali koalíció (27%) (Sziraza, vezetője Ciprasz, amely határozattan unió ellenes párt), harmadik lett a válság kitörésekor kormányzó szocialista párt (12%) (Paszok, vezetője Vanizelosz, unió barát párt), fontos, de kevés mandátumot nyert a Demokratikus Bal (6%) (DIMAR, unió barát párt).

3 napja volt a választások után kormány megalakulásának. Ezt a követelményt a pártok teljesítették, és az új miniszterelnök már szerdán délben (2,5 nap után) letette az esküt.

Az új kormány az áprilisi - átmeneti - kormányhoz hasonlóan nagykoalíciós jellegű: vezetője  konzervatív néppárti vezér Szamarasz. A nagykoalíció tagja a szocialista párt és a demokratikus bal.

A nagykoalíciót alkotó 3 párt együtt a parlamentben 174 mandátummal rendelkezik a 300-ból.

A szavazatok erejével kormányt alakíthattak az Európai Uniót támogató és az euró-övezetben maradni kívánó pártok.

Hogyan tovább?

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia Európai Unió Görögország külföldi választás

2012.06.19.
22:49

Írta: Dr. Tóth Zoltán

A jog eszközével a társadalmi egyenlőség ellen

justitia_1340138375.jpg_640x428

A magyar parlament a büntető jogszabályok módosításával lehetővé kívánja tenni, hogy a 12 éves gyermek bűncselekmény elkövetése miatt a felnőttekével azonos büntetőjogi elbírálás alá essen.

E módosítás titkolt indoka egyértelműen a cigánybűnözésre adott 2012.évi parlamenti és kormányzati válasz. A cigánygyerek bűnözik, akkor vegye el a méltó és szigorú büntetését.

Azok a jogalkotók, akik békés családi körülmények között élnek a 16%-os adó jótékony hatásait élvezve, drákói – ámde értelmetlen – szigort alkalmaznak azon társadalmi csoportok tagjaival szemben, akik jövedelem hiányában a megélhetési bűnözés határán élnek (sok magyar) sorsközösségeivel együtt. Midőn hirdetik a katolikus/vagyonos/nagycsalád társadalmi elsődlegességét, képmutató módon élnek a hatalom biztosította előnyökkel, és lenézik a szegényebb/nem katolikus/nem nagycsaládos népcsoportokat. És élnek a jogfosztásuk (burkolt) lehetőségével.

(Azon most nem elmélkedünk, hogy ha a kitűnő parlamenti vagy kormányzati képviselő drog és alkohol befolyása alatt a közúti ellenőrzést végző rendőrt megveri, akkor miért hivatkozhat mentességre 32 éves létére? Végképp nem pertraktáljuk azokat az ügyeket, amelyekben a gazdasági bűncselekmények hiányát állapítja meg az illetékes szerv, holott már mindenki bíróért kiált több  középkorú és néhány idős kormányzati korifeus esetében.)

Ebben a társadalmilag igazságtalan folyamatban fontos szerepe van a nagykorúság fogalmának. A nagykorúság a társadalmi érettség, a felnőtté válás jogi gyűjtőfogalma, amelynek a részletes kibontása az egyes jogágakban történik. A nagykorúságnak van egy közös (az 1960-as évekre kialakult egységes) korhatára. Ez a társadalmi és jogi állapot 18. életév betöltésével, a születésnapon áll be mindenki számára.

Nagykorú. Társadalmi és jogi pozíciók közös kifejeződése. Egy szimbolikus határ a születésnap. Előtte  kedvezőbb jogi megítélés (kisebb felelősség) alá esik a fiatal ember, mint az utána következő napon. Viszont a fiatalkorú fokozott társadalmi-erkölcs védelem alatt áll, mint a felnőtt. A születésnap az ünnep napja: felnőtt lettél. Az amerikai filmek tanúsága szerint a fiút az apja megkínálja cigarettával és whiskyvel, az orosz apa 100 gr vodkával, az olasz anyák elmesélik a (titkosan terhes) lányuknak a védekezés módját, a magyar szépirodalom szerint az apák befizetik a fiúkat a kupiba a madám jóindulatú támogatását kérve, a francia lányok beismeri anyjuknak, hogy az idős úr nagyon bőkezű, az angol kisasszonyoknak dönteni kell, hogy egy férfi vagy a halott megváltó jegyesei kívánnak-e lenni később. Minden társadalomnak és államnak van egy stabil erkölcsi és jogi rendje arra, hogy a ki a nagykorú. A nagykorúság feltételei lassan és társadalmilag egyetértésben változnak.

A nagykorúság európai-angolszász rendszerében, az elmúlt 250 évben egy csökkenő életkort figyelhetünk meg a férfiak vonatkozásban. A 30 éves életkor lassan 24-re csökken.  A XVIII-XIX. században a nők gyakorlatilag soha nem voltak nagykorúak, mert apai/férji hatalom alatt álltak, így társadalmi és jogi értelemben sem nagyon értelmezhető önálló jogalanyiságuk. (Ez alól fontos kivétel a királyi trón leányági öröklése, amelyet nagyon is szabályozott az állam, pl. Mária Terézia vagy Erzsébet esetében).

A nagykorúság komplex, átfogó megítélés alá esik minden történelmi korban: az elfogadott korhatár vonatkozik, az adott állam által elismert emberi, polgári és családi jogok vonatkozásában:

  1. 1. a polgári jogi viszonyokra:
  • az önálló gazdasági jogi jogképességre: saját néven és akaratból történő gazdasági jogszerzésre és kötelezettség vállalásra, a munka vállalás jogára
  • a szülői (egyházi) engedély nélküli házasságkötés jogára
  1. 2. a büntetőjogi jogviszonyokra
  • a büntethetőség általános korhatárára
  • a büntethetőséget kizáró korhatárra
  1. 3. a politikai jogok gyakorolhatóságára
  • az egyesülési és gyülekezési jogra
  • az aktív választójogra
  1. 4. a szülői hatalom  alóli szabadulás jogára
  • az önálló életvitel jogára
  • az önálló külföldre utazás jogára
  1. 5. a honvédelmi kötelezettség korhatárára
  2. 6. a tankötelezettség korhatárára
  3. 7. a családoknak a gyermekek számára nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos korhatárra

A 2012-ben regnáló magyar kormány a több-százéves társadalmi hagyományokat és az 1960-as évekre kialakult, a nagykorúságot 18. évben meghatározó egységes rendszert felszámolja. Ez a rombolás kifejezetten társadalmi csoportérdekeket szolgál, és semmi köze nincs az össztársadalmi érdekhez.

Minden olyan esetben, amikor a kormány a szegény népréteg hátrányára kívánja csoportérdekeit érvényesíteni, akkor a nagykorúság idejét csökkenteni kívánja: a tankötelezettség életkorát csökkenti, hogy a szegény néprétegek gyermekei ne járjanak iskolába. A munkavégzés korhatárát csökkenti, hogy a munkáltatók élvezhessék a gyermekmunka előnyeit a bérekben. A választójogi korhatárt csökkenteni szeretnék, hogy társadalmilag kevésbé tudatos rétegeket aktivizálhassanak az elektronikus média kampány által. A szülők számára többletszavazatokat akarnak adni a kiskorú gyermekek száma szerint. Politikailag nyomást gyakorolnak a fiatalokra, hogy inkább válasszák az itthoni munkanélküliséget vagy közmunkát, mint szabad uniós polgárként dolgozzanak tisztességes bérért külföldön.

Minden módosítás mögött kormánypárti magánérdek húzódik. Nincs társadalmi ok és egyetértés az nagykorúság 18. évi meghatározástól való eltérésre.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia pártok kormánypárt jóállam

2012.06.19.
15:46

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Költői kérdések a francia választások után

01_1_1340113537.jpg_400x300

Szocialista elnök, szocialista többség a felső- és alsóházban

2012 a szocialisták sikeréve Franciaországban. A felsőházi (Szenátus) többség után a második fordulóban győzött a szocialista elnökjelölt, majd a második parlamenti választási fordulóban abszolút többséget szerzett az alsóházban (Nemzetgyűlés) a szocialista párt. A szocialistáknak nem kell sehol koalícióra kényszerülniük sem a társadalom-politikában, sem a gazdaság-politikában más párttal vagy pártokkal. Franciaország uniós politikát is egyedül alakíthatják.

Választási siker minden területen. Lesz-e új alkotmány, leváltják-e az egész közigazgatás személyi állományát, kirúgják-e a bírói kar vezető rétegét, centralizálják-e a médiafelügyeletet, korlátozzák-e az emberi jogokat, elveszik-e az önkormányzatok jogköreit? A költői kérdésekre adott választ egyértelműen „nem”. Bűnös szervezetnek nyilvánítják-e a választásokon vesztes jobbközép és jobboldali pártokat? Nem. Franciaország megmarad a demokratikus úton.

Szólj hozzá!

Címkék: demokrácia Európai Unió Franciaország külföldi választás

süti beállítások módosítása
Mobil