2012. július 6-án a román kormány javaslatára a parlament képviselő háza (alsó ház) 256 szavazattak felfüggesztette a tisztségéből a köztársasági elnököt, Basescut. A koalíciós kormány parlamenti többsége szociáldemokrata-liberális összetételű, az elnök jobboldali (demokrata) jellegű párthoz tartozik. A francia politikai zsargonból átvett szóval „társbérlet” van Romániában, ellentétes politikai irányok kényszerű közjogi együttéléséről szól a jelenlegi történet. Mind az elnök, mind a miniszterelnök önmagát tekinti a végrehajtó hatalom vezetőjének. (A kényszerű közjogi társbérletnek az oka a választási rendszerben keresendő: az elnököt a polgárok többségi választási rendszerben választják. Amerikai nyelvhasználat szerint „a többség mindent visz”. A képviselőházat arányos választási rendszerben választják a polgárok: minden párt annyi mandátumot kap, amennyi az általuk elért szavazatok aránya.”)
Alkotmányjogi értelemben a román állam „elnöki” berendezkedésű, hasonlóan Franciaországhoz, Oroszországhoz és az USA-hoz. Azonban a társbérlet keretében a miniszterelnök első perctől kedve kétségbe vonja az elnöki jogkörök tartalmát, míg az elnök tagadja a miniszterelnök önállóságának a jogát. Az alkotmányjogi vitán túl az elnöki elsődlegességet Traian Basescu azért is hirdeti, mert Victor Ponta, balliberális miniszterelnök a jobboldali Basescutól kapta a kormányalakítási felkérést. (Ezen felkérés nélkül Ponta nem lett volna miniszterelnök. Viszont az elnök által elsőként felkért jobboldali miniszterelnök-jelölt a képviselőházban nem tudott többséget szerezni.)
Basescunak 2007-ben már szembe kellett néznie egy felfüggesztési eljárással, akkor azonban győzött a népszavazáson. A polgárok többsége úgy döntött, hogy a jobboldali elnök továbbra is elnök marad.
A 2012-ben a második felfüggesztési eljárásra a jelenlegi balliberális kormány – egyes brüsszeli és román politikai elemzők szerint - sokat tanult a jelenlegi magyar miniszterelnök módszereiből. A bukaresti kormány javaslatára a parlamenti képviselők:
· korlátozták az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét, hogy a köztársasági elnökkel kapcsolatos döntéseik ne legyenek az Ab által felülvizsgálhatók,
· az arányos választási törvényt többségire változtatták, hogy a kormány jelenlegi abszolút (koalíciós) többsége kétharmados lehessen a következő választáson,
· a népszavazás 50%-os érvényességi küszöbjét eltörölték, hogy az elnök felfüggesztésére tervezett népszavazáshoz a relatív többség is elég legyen. (Magyarországon fordítva tett a kormány: a relatív többséget eltörölték, hogy egy esetleges népszavazáshoz legalább 4 millió választópolgár szavazata legyen szükséges.)
· fontos közjogi pozíciókba saját pártkatonákat ültettek (pl. felsőház elnöke).
A legmagasabb szintű politikai adok-kapok a személyeskedésbe is torkollott: a miniszterelnököt (Schmitt Pálhoz hasonlóan) plágiumváddal illették, és a plágium vádat elfogadó bizottságot az elnök feloszlatta, stb., stb.
A totális harc a múlt héten egy 7 pontos „vádiratban” csúcsosodott ki, amelyet a kormány az Ab elé terjesztett a köztársasági elnök felfüggesztésének az indokaival: pl. pártpolitikai elfogultság a jobboldal mellett, a miniszterelnöki jogkörök elvonása. Az Ab-nek 24 órája volt az álláspontjának a kialakítására, amely nem volt karakteres jellegű: egyrészt-másrészt; igen, de… és hasonló megfogalmazások szerepeltek benne.
A román kormány azonnal lépett, és a képviselőházzal megszavaztatta az ideiglenes felfüggesztést. A felfüggesztésről döntő népszavazást 2012. július 29-ére tűzték ki.
A szavazólapon a következő kérdés szerepel: Egyetért-e Ön a köztársasági elnök felfüggesztésével? Érvényesen szavazni igennel vagy nemmel lehet.
Az ideiglenes felfüggesztés alatt a szenátus (frissen kinevezett) elnöke gyakorolja a köztársasági elnök jogkörét.
Amennyiben az igenek győznek (relatív többség, részvételi 50%-os előírás nélkül), akkor várhatóan 2012. október utolsó vasárnapján a választópolgárok köztársasági elnököt választanak. (2012 novemberében rendes parlamenti választásokat tartanak.)
Amennyiben Basescu győz (a „nem”-ek kapnak többséget), akkor újra – folytatólagosan - gyakorolhatja az elnöki jogköröket. A parlamenti választásokra ebben az esetben is sor kerül novemberben. Egyes román elemzők szerint az elnök a győzelme esetén nem fog takarékoskodni a politikai és személyes bosszú eszközeinek a bevetésével…
Románia korábbi miniszterelnöke, Nastase, két év börtönbüntetését tölti – öngyilkossági kísérlete után – a rabkórházban.
Ukrajna után így egy román volt miniszterelnök is börtönben van, Magyarországon a kormány célja egy volt miniszterelnök börtönbe zárása.
Közép-kelet Európában a miniszterelnök-jelölteknek azzal az elszánással kell a jövőben választási kampányba fogniuk, hogy reális lehetőségük van börtönben végezni…
Közép-kelet Európában, a volt szocialista országokban, az 1990-es rendszerváltások kapcsán kialakult „új demokráciákban” egyre csökken a jogállamiság.
