http://atv.hu/cikk/20120701_rmdsz_es_politikusok_hataron_tuli_partot_jegyeznenek_be_magyarorszagon
Kérdések és válaszok
Sajtóhír adta tudtul, hogy egyes határon túli politikai szervezetek arra készülnek, hogy a 2014. évi magyarországi parlamenti választásokra pártot alapítanak.
A sajtóhír természetesen lehet kacsa is, bár ez konkrétan nem tűnik annak. Azonban érdemes elgondolkodni mégis a felvetésen, mivel a választási törvény a jelenlegi kormány egyik fegyvere a demokrácia csökkentéséért folytatott harcában. A „fülkeforradalmárok” vezéreinek határozott célja, hogy a Magyarországon élő (itt lakóhellyel rendelkező) választópolgárok számát csökkentsék, az un. előzetes regisztráció intézményének a bevezetésével. Ennek alapján a 8 millió választópolgár létszáma 4-5 millióra csökkenne. Külföldről viszont olyan választópolgárokat kívánnak importálni, akik vélhetőleg - a frissen kapott állampolgárságért érzett politikai hálából - a jelenlegi kormánypártra fognak szavazni. Egyes kormánypárti politikusok mintegy 1 millióra teszik az új választópolgárok létszámát 2014-re.
A jelenlegi kormány még nem fejezte be a választási törvény módosítását, még módosítani fogják a választási eljárási törvényt is, amely a választójog további „trükkös” szűkítését vagy bővítését tartalmazhatja. Sőt ebben a törvénygyárban még a pártok működéséről szóló törvény is egy perc alatt módosítható, ha a kormány úgy véli, hogy ezzel megakadályozható a sajtóhírben felvetett pártalapítás.
Azonban a tisztánlátás kedvéért tegyük fel, hogy a sajtóhír igaz és a kormánypárt egyik képviselője sem nyújt be törvénymódosítást a pártalapítás megakadályozására.
Kérdések és válaszok
Lehet-e Magyarországon pártot alapítani a határon túli magyarok számára?
Sem az alaptörvény, sem más törvény nem tartalmaz olyan tiltást, amely megakadályozná a pártalapítást. 10 magyar állampolgár, aki az országgyűlési vagy önkormányzati választáson passzív választójoggal rendelkezik (képviselőnek választható), az alapítója és tisztségviselője lehet pártnak.
Miért Magyarországon kell a pártot alapítani? Miért nem saját „második állampolgárságuk” szerinti országban alapítanak pártot a határon túli magyarok?
A magyar országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választáson csak magyar bíróság által jogerősen bejegyzett párt indulhat a választáson, amelyet az Országos Választási Bizottság regisztrált a választás előtt. (Ennek a jogintézménynek a szakmai megnevezése: joghatóság. A joghatóság fogalma az állami szuverenitással áll összefüggésben.)
Köteles-e bejegyezni a magyar bíróság a határon túli magyar állampolgárok érdekeit képviselő pártot?
A pártok alapításával összefüggésben a bíróságnak joga van vizsgálni az alapítók személyét külön-külön, hogy rendelkeznek-e passzív választójoggal. Bizonyára rendelkeznek passzív választójoggal azok a magyar állampolgárok, akiknek Magyarországon állandó lakhelyük van (ezt a tényt a lakcímigazolvány igazolja).
A bíróság azt is jogosult vizsgálni, hogy a bejegyzését kérelmező párt nem akarja-e a hatalom kizárólagos vagy erőszakos megragadását?! Ha a bíróság ilyet állapít meg, akkor megtagadja a párt bejegyzését.
A bíróság a formai feltételek meglétét is vizsgálja: bírósági kérelem benyújtásának a szabályossága, az alapító okirat megléte, a tisztségviselők és alapítók nyilatkozatának fellelhetősége, személyazonosságuk, stb. A formai feltételek hiánya esetén hiánypótlást rendelhet el a bíróság.
A bíróság pozitív vagy negatív döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani. (Ezt az ellenérdekű pártok, álcázott módon, meg is teszik, továbbá az ügyészség is élhet ezzel a joggal.) Egy párt jogerős bírósági bejegyzése kb. 1-1,5 évet vesz igénybe, és ennek a jogerős döntésnek a választások kitűzése előtt be kell fejeződnie.
Köteles-e az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba venni a bíróság jogerős döntésével rendelkező pártot?
Elvileg köteles volna, de az OVB személyi összetétele erre kevés reményt ad. Viszont az OVB elutasító döntése ellen a Kúriához lehet jogorvoslatot benyújtani. A remény hal meg utoljára.
A határon túli magyar választópolgárok csak listára szavazhatnak. Miért?
Az alaptörvénynek és a választási törvénynek ez a rendelkezése nyíltan beleütközik a választójog egyenlőségének az elvébe (amelyet az alaptörvény és a választási törvény is rögzít, továbbá amelyet a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződések is tartalmaznak).
Szavazhatnak-e a határon túli magyar állampolgárok saját listájukra?
A határon túli magyar állampolgárok saját pártot alapíthatnak, de saját listájukra csak akkor szavazhatnak, ha pártjuk 27 magyarországi egyéni választókerületben egyéni pártjelöltet tudott állítani. (Az országos lista állításhoz választókerületenként legalább ezer, összesen legalább 27 ezer ajánlószelvény összegyűjtése szükséges olyan választópolgároktól, akiknek lakóhelyük Magyarországon van.) Egyéni pártjelölt csak az a választópolgár lehet, akinek Magyarországon lakóhelye van.
A határon túli magyarok pártja csak akkor lehet sikeres, ha magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok támogatását megszerzi. Ez előfeltétele a párt sikeres szereplésének.
Ha a határon túli magyar választópolgárok pártja nem tud kellő számban ajánlószelvényeket gyűjteni magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároktól, akkor csak a magyarországi pártok listái közül választhatnak, hogy melyikre adják le szavazatukat.
Hány határon túli magyar párt alapítható?
Több határon túli magyar párt alapítható, de mindegyiknek külön-külön meg kell felelnie az előbbi feltételeknek: bírósági, majd OVB nyilvántartásba vétel, majd 27 ezer ajánlószelvény 27 egyéni pártjelölt után.
Indíthatnak-e közös listát a határon túli magyar pártok?
Igen indíthatnak. A közös listát közös egyéni jelöltekkel kell megalapozni, és a parlamenti küszöb két párt esetén 10, három vagy több párt esetén 15%.
