A szavazatok erejével ...

Nyáresti vacsora

Éjszaka még zuhogott az eső, reggelre kifújta a szél a párát, mielőtt elindult a nap, már jó kis reggeli várt az asztalon:

• Egy pohár kefirben elkavart szőlőmag liszt (segíti, gyorsítja az emésztést).

• Egy juhtúrós kenyér szelet, paradicsommal. (A paradicsom nagyon egészséges.)

• Egy szelet vékonyra csíkozott füstölt sonka, kápia paprikával. (A finomságok elengedhetetlenek!)

• Néhány szem meggy, mert anélkül nem megy.

A reggelihez hozzájárultam egy-egy csésze eszpresszó kávéval. Indulhat a nap!

Gyorsan telik a délelőtt, mert van mit csinálni. Tízórakor – tízórai. Egy félig kemény – félig puha őszibarack és egy pohár kefir. (A családi dietetikusunktól tanultuk, aki a menyünk.) Inget kell cserélnem, mert a baracklé nem jön ki másképpen az ingből.

A programok szorításában a bevásárlóközpont egyik gyorséttermében ebédelünk: ketten egy adag levest és egy adag második fogást (a kiszolgáló megvetőleg néz végig minket).

Uzsonnára a reggeliből megmaradt másik szelet füstölt sonkát csíkozom kettőnknek egy-egy fél zsömlével.

Este 6 után már nem tanácsos vacsorázni, és főleg nem sokat! Ezért egy egyszerű vacsora főzéséhez látok neki: marhapörkölt, kovászos uborka, gyökérkenyér.

A marhapörkölt elkészítésének két időigényes folyamata van: a hús kiválasztása és a puhítása. A hús kiválasztása azért nehéz, mert ma magunknak főzők a feleségemmel, de holnap az unokáink jönnek ebédre. Ha magunknak készítem, akkor marhalábszárból, ha csak az unkáimnak főzöm, akkor marhacombból főzném a pörköltet. A kompromisszum: marhacomb + erdélyi szalonna, amelyet csíkokban főzök és könnyen kiemelhető a kész ételből (magunknak).

A pörkölt attól pörkölt, hogy az apró kockákra vágott húst egy kevés olajon/kókusz zsíron/mangalicazsíron önmagában, tűzforró serpenyőben megpörköljük. Ha tehetjük, akkor a kertben pörköljük a pörköltet vagy nyitott ajtó-ablaknál, mert erős gőz-füst és hanghatásokkal jár együtt. (Köténnyel védjük fehér ingünket vagy pucér mellkasunkat a kellemetlenségektől.)

Egy kislábosban kiskockára vágott vöröshagymát dinsztelünk (forró zsiradékban!) Midőn összeesik a hagyma, akkor apróra vágott paradicsommal és zöldpaprikával sütjük együtt, amelyhez sót adunk és őrölt pirospaprikával fejezzük be. (Ezt az együttest pörkölt alapnak nevezzük.)

Összekeverjük a kifehérített húskockákat a pörkölt alappal. Mielőtt odaégne az egész, forró vízzel felengedjük, kicsi lángra vesszük, lefedjük, és más dolog után nézünk a lakásban. 5 percenként kavarjuk, forró vízzel felengedjük és fél kiló húsonként 1 órát puhítjuk a lassú tűzön. A vége előtt egy csilit vagy erős paprikát teszünk bele  az íze kedvéért.

A pörkölt színe: barnás-vörös, állaga: sűrű, inkább főzelékre, mint levesre hasonlít, íze domináló hús mellett selymes lecsó kiegészítéssel, illata: markáns.

A kész pörkölt szaftját kismértékben szaporíthatjuk forró vízzel vagy alaplével. A pörköltet kistányérban tálaljuk, kiskanállal. Melléklet: kovászos uborka és kedvenc kenyerünk. Jó étvágyat!

Kedves Zoltán!

Légy szíves segíts!

Terjed az a nézet, hogy?

Elmenni a szavazni és érvénytelenül szavazni, vagy a szavazólapot nem bedobni ugyan annyit ér, mint szavazni nem elmenni. És még annyiban előnyösebb is, hogy így anonim módon nem veszünk részt a szavazásban.

Igaz-e ez?

Nem úgy van-e, hogy aki elmegy és aláír az már bele számít az 50%-os részvételbe, akár hogy is szavaz illetve szavaz-e egyáltalán?

Segítségedet előre is köszönve, tisztelettel: választópolgár

Kedves Választópolgár!

A konkrét kérdésre: a hatályos szabály szerint az országos népszavazás jogilag akkor érvényes, ha az összes szavazó több mint 50 %-a érvényesen szavazott.

Elméleti megközelítésben: a hatályos szabály szakmai tévedésen alapul, mert összekeveri a népszavazás érvényességi (részvételi) és eredményességi kritériumait (az győz, aki az érvényes szavazatok több mint 50-át megkapta).

Politikai megközelítésben: a Fidesz olyan szabályt épített be a törvénybe, amely a legmagasabb követelményt állít egy lehetséges ellenzéki népszavazás elé.

Államfilozófiai megközelítésben: a népszavazási törvény egyéb intézményei (aláírások ellenőrzésének a szűkítése, határon túliak részvételi joga, külföldön élők eliminálása, alkormányellenes kérdés, kampányszabályok stb.) gyakorlatilag kizárják – a kormány által kezdeményezett népszavazás kivételével – az eredményes népszavazás lehetőségét.

Választási szakértőként soha nem fogom azt mondani, hogy a “bojkott”, de ha valaki elmegy szavazni, akkor kettő x-t húzzon be a kettő karikába (körbe), mert minden más módszer lehetőséget ad a csalásra a szavazszámlálás alkalmával.

Ha nem voltam érthető, akkor várom a további kérdéseket vagy ellenvéleményeket.

Üdv Zoltán

Civil Rádió FM 98 Bornai Tibor.

2016. július 18-án, hétfőn 20-21 óra között Bornai Tiborral beszélget Tóth Zoltán, zenéről, festészetről, regényekről, politikáról (nem pártpolitikáról). Megtudhatjuk, hogy Bornai Tibor milyen alapon választ magának pártot, de nem mondja meg, hogy melyiket. Vannak-e ma is besúgók az állam alkalmazásában közöttünk? Új dalt is hozott magával a Bornai Tibor.

http://myonlineradio.hu/civil-radio

Alaptörvény ellenes népszavazást tűzött ki a köztársasági elnök.

Menjünk szavazni vagy nem? Tóth Zoltánnal beszélgetett az október 2-ai népszavazásról Bíró Marianna (Népszava).

 http://nepszava.hu/cikk/1099108-kamunepszavazas-nyolcmilliardbol

Őszibarack

Indulni kell kisunokám! – rázta meg a vállamat a nagymamám.

Nagyapád már a kocsin ül! – suttogta a nagymamám, és én úgy ugrottam bele a pesti rövidnadrágomba (gatya nélkül), mint aki darázs csípett meg.

Lassan baktatott a lovacska, Nagyapám, az első kortyot itta meg a csatos üvegből. ( A másfél liter fröccsnek délig kellett kitartania.)

Rázott a kocsi a földúton, nagyot rántott ló, amikor gyorsabb volt a kocsi, mint a ló, és vissza kellet fogni a huppanó végén a kocsit.

Jánosnak szólították a napszámosok a Nagyapámat. A napszámbér 3 Ft volt. A napszám reggel 6-tól este 6-ig tartott, de a pénzhez járt a früstök és az ebéd, továbbá egy liter kocsisbor. A reggeli 9 óra körül volt (kenyér, szalonna, paradicsom, vöröshagyma), az ebéd csak a kijelölt szőlőtőke forduló végén, de legkorábban 12 órakor kezdődhetett. A napszámosok parikáskrumplit kaptak (szalonnával), Nagyapám ugyanazt kolbásszal, a pesti unoka sült kacsacombot, a többi unoka a sült kacsa egyéb nemesebb részein osztozott. A Nagymamám (Mami) a püspökfalatját tartotta meg magának. (30 év múlva tapasztaltam meg, hogy a legjobb falat a püspökfalat, amikor az én unokáim a kacsacombokért küzdöttek.)

Früstök után a napszámosok beálltak újra a sorokba. Nagyapám engem szőlősorok közepén levő barackfához vitt. „Duráncki!” – mondta és jelentőségteljesen Mamira utalt: „Ő ezt teszi el télire befőttnek a húsok mellé!” Szedtünk az apró, kemény, zöld barackból két vödörre valót. „Megkóstoltad?” Szó nélkül beleharaptam/volna a kőgolyóba, de kicsúszott a fogaim közül és még keserűnek is éreztem.

„Champion! – vitt el egy szomszéd szőlősbe a vidéki unokatestvérem. Fogdostuk a kőkemény barackokat, mire nagynénink hátulról egy hatalmas nyakast adott az unokatestvéremnek, velem beérte egy fenékreveréssel. „Öcsi barackosában  a zöld után koslattok, amikor ott van a miénk?!”

„Mariska!” – mondta az unokanővérem, és bevitt a házba, a fürdőszobába. Az ingeket le kellett venni a kád előtt. A hatalmas, hamvas, sárgás-zöldes őszibarack vastag és szőrős héját alig lehetett átharapni. Azonban, ha sikerült a vastag és szőrös héjon átharapni magadat, akkor eljött a menyország: édes, savanykás, acélos, puha, lédús, aromás lé csurgott le a szájad két oldalán az inged helyett a melledre, a hasadra és a kádba.

Karácsonyra megérkezett egy duráncki befőtt Pestre. Szakértőként mondtam Édesanyámnak: „Duráncki! A hús mellé való!” A zöld és keserű barackgolyó selymes és édes finomsággá változott. A Mami keze és szeretete tette azzá. A karácsonyfa mellett ma is egy-egy pillanatra gondolok a Championra és a Mariskára is.

Az őszibarack nem válik vízzé.

Vízcső-javítási ünnep a Petőfi utcában. 

Budaörsön a Petőfi utcában a lakók közéleti találkozójának a színtere a csőtörés helyszínén kiásott gödör – volt.

 18 alkalommal nyújtott lehetőséget az utca lakosainak a spontán (civil) jellegű találkozójára a csőtörés. A lakosok már kezdeményezést nyújtottak be az önkormányzathoz utcanév-változtatásra, melyben a „Petőfi Sándor – vízcsőtörések utcája” elnevezést kérték megadni. A közérdekű indítványunkra semmilyen válasz nem érkezett.

Ámde egy szép nap hajnalán dörömbölnek a mi kapunkon (is), és hangosan beszélőn adják a tudomásunkra, hogy estig nem lesz víz. Aktív közéleti emberként azonnal felkészültem a 19. vízcsőtörési ünnepségre. Kilépve a kapun, azonban azt láttam, hogy az utca hosszában gépek állnak és lezárják a forgalmat az autósok előtt.

A házunk előtt a vízcső-bekötés helyét krétával jelölte ki egy munkás. A főnökétől megtudtuk, hogy új vízcsővezetéket fektetnek le végi, sőt, a házakhoz vezető bekötéseket is kicserélik!

HERUÉKA! Kiáltottak fel az utca lakói, és sanda szemmel kezdték méregetni egymást, hogy vajon ki hol fog parkolni az autójával az utca lezárásának az idején.

Az építési munkálatotok ütemesen folytak. Szombat-vasárnap is dolgoztak a dolgozók, sőt 33 fokban is tették amit kellett.

Az utca lakói között azonban egyre elkeseredettebben folyt a háború a parkolóhelyekért. Az egyik szomszédom kihívta a rendőrséget, mert az ő kapuja előtt állt meg valaki, bunkónak, állatnak nevezte a szomszédját egy idős hölgy, „kimegyek, de akkor véged lesz!” ordította egy középkorú férfi megszakítva a sportközvetítés élményének élvezetét.

A Csőfek Kft. dolgozói azonban dolgoztak és rendszeresen tájékoztatták a Petőfi utca lakóit, hogy miképp változik a közlekedési rend, mikor lesz elzárva a víz.

A fejlődésnek vannak áldozatai! – mondta egy reggelen egy szomszédom, amikor az autója oldalán levő hosszú karcolást szemlélte meg.

A fejlődésnek vannak eredményei! Amíg az ásatások folytak a régi vezetéken újabb három csőtörés következett be, de nem kellett hívni a javítókat, hiszen helyben voltak folyamatosan. 21 csőtörést éltünk át, és most itt az új!

Az utolsó szombati munkán (két nap múlva az új vezetéken jön a víz) kérdeztem a főnököt: tudják már, hogy hol dolgoznak majd a jövő héten? „Kispesten, Újpesten, Csepelen is várnak ránk!”- hangzott a válasz. Egy társaság, ahol rendesen dolgoznak. Ritkaság. Gratulálunk a főnököknek és a dolgozóknak!

Lapzártakor érkezett a hír, hogy az utca elején szivárog a gáz! Csak annyit mondtam: egy.

http://tothzoltan.blog.hu/2015/05/18/budaorson_utcanev_valtoztatasi_kerelem

http://tothzoltan.blog.hu/2014/12/13/17_vizcsotores_budaorson_a_petofi_utcaban

http://tothzoltan.blog.hu/2014/11/24/unnepi_vizcsotores_budaorson

„Sok pénzt és energiát fordított a kormányzat a POSzT-ra!” Midőn ezt a kormánypolitikusi mondatot hallottam a rádióban, rögtön a megvásárolt jegyek eladása jutott eszembe. Utóbb – belátom – előítéletesen gondolkodtam, mert a kormányzat általános politikáját és annak elborzasztó eredményeit láttam bele a POSzT-ba. A pécsi hirdetések szerint 100 rendezvényt tartottak a Pécsi Országos Színházi Találkozó idején, és ebből csupán kettőt láttunk együtt barátainkkal, így nem ajánlom az olvasóknak, hogy ebből a kettőből általánosítsanak a POSzT egészére.

Az olaszliszkai. Már a cím is hátborzongató a média félmúlt eseményeiből felidézve. Lincselés. Egy közlekedési baleset: egy autó elsodor egy labdázó gyermeket az úttesten, aki nem sérül meg, de nyilván nagyon megijed. Az autót egy tanár vezeti, és az autóban ül a tanár két gyermeke is. A labdázó gyermek felnőtt ismerősei, akik szintén cigányok, meglincselik a baleset elkövetőjét a gyermekei szeme láttára. A brutális fizikai jelenetek után következnek a horrorisztikus lelki megnyilvánulások a rendőrség, az ügyészség és a bíróság és börtön viszonyai között. Közjátéknak tűnik, hogy a vidéki elhurcolt és elpusztított zsidóság emlékeit kutatja egy ember, és a dráma szerzője keretjátékként elbeszéli szülei meggyilkolásának a történetét. 

Lélekpusztító a történet, félelmet keltenek a párbeszédek, sírásra késztetnek a forró érzelmek.

Az előítélek tombolnak, a gyanúsítások rettenetesek, a következtetések primitívek. Ilyen korban élünk, ilyen kortársak között élünk. Megfogalmazódik bárkiben is, hogy MI IS ILYENEK VAGYUNK?! Vagy a tükörbe nézünk, de ott nem magunkat, hanem másokat látunk?

A kriminológusok szerint a lincselésben részt vevőknek két csoportja van: az első csoportba a fizikai elkövetők tartoznak (rúgnak, lőnek, taposnak, szúrnak, fojtogatnak, ütnek, köveznek, sebeznek, karmolnak, tépnek), a másik csoportba a lelki elkövetők: a körbeállók, a nézők, a drukkerek, a buzdítók, az ordítók, a lelkesítők tartoznak. Aki nem ért egyet a lincseléssel, az elmenekül a helyszínről, és örökre hallgat.

Jogi kérdés annak eldöntése, hogy a lincselők közül ki tartozik az első és a második csoportba. A jog lehatárol, szigorú keretet ad, elválasztja egymástól a bűnöst és a nem bűnöst. Justicia bekötött szemmel ítél, az osztó igazság elve alapján, nem kicsinyeskedve méricskél: valaki elítélt bűnös, és van, aki jogilag bűntelen. A cezúra visszavonhatatlan, az ügyészség vádmonopóliuma eleve határt von: aki ellen nincs vád, az akkor sem lehet jogilag bűnös, ha egyébként mindenki tudja, hogy bűnös.

Erkölcsi kérdés, a társadalmi felelősség azonban finomabban vizsgál: milyen okai voltak a bűn elkövetésének, és azért az okért, amely kívül esik a jog oksági láncolatán, azért ki/kik a felelősek? A körbeállók, a nézők, a drukkerek, a buzdítók, (stb.) is bűnösök, ha a jog nem is vonja őket jogilag felelősségre. Az államalkotó többség diktatúrája tisztességes lehet-e az ártatlanul kisebbségi bűnösnek kikiáltott emberek megítélésében?

Politikai kérdés, hogy egy színházi versenyben ki/kik lesznek a győztesek. Ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy 2018-ban ki/kik indulnak az egyéni választókerületetekben, és kik kerülhetnek be az országos listára. A legfontosabb kérdések megbeszélésére mi sem alkalmasabb, mint a színház büféje: behatárolt résztvevők, szűk helyszín, keretbe szorított idő. A nemzeti konzultáció alatt libamájas szendvics és pezsgő.

Színházi kérdés, hogy miképpen tud megfelelni a jogi, az erkölcsi és a politikai kérdéseknek úgy, hogy közben „színház” tudjon maradni.

A Katona József Színház társulata egyidejűleg képes a többoldalú kihívásoknak megfelelni. Máté Gábor rendező biztos kézzel választott kortárs drámát. Borbély Szilárd drámájának emberi konfliktusai a klasszikus görög/angol/francia drámákéval azonos súlyúak, azonban aktualitásánál fogva magyarabb. Nem kell a múltba révednünk azért, hogy meglássuk az életünk jelenlegi súlyos tragédiáit: a diszkreditációt, a rasszizmust, az emberi egyenjogúság semmibevételét.

A Nyíregyházi Színház társulata Bohumil Hrabal drámájában ugyanezeket az erényeket csillogtatja: cigányozás, zsidózás és általános emberi problémák kavarogva jelennek meg.

A társulatok az egyéni alakításokban ás a közösségi megjelenésekben bravúrosakat alakítanak. Természetesen vannak főszereplők és a kórus, de közös a teljesítményt kell értékelnünk: katartikus erőt.

Ha az ember csak azért megy színházba, hogy „szórakozzon”, akkor nem kell megnézni sem a Katona József, sem a Nyíregyházi Színház előadását. Lehetséges, hogy a POSzT további 98 rendezvénye ezt a célt szolgálta – nem tudom.

Egy szórakoztató rendezvényt volt alkalmunk látni Pécsett: az Európa Bajnokság nyitó mérkőzése előtti rendezvény-szerűséget a sörpadokkal és nagykivetítővel. Sajnálom azokat, akiknek csak ez jutott.

A kormánypolitikusok a focit bámulják - kötelezően.

A színház kiválasztja a nézőit.

Lehet, hogy a jelenlegi kormány hiába költ kultúrára? Nekik csak a foci jut!?

Olvasókör a Civil Rádióban hétfőn este 8 órakor. A Civil Rádió egyszerre sugárzó rádió (FM 98) és internetes rádió http://myonlineradio.hu/civil-radio  (katt ide).

Az olvasókör első vendége Kukorelly Endre volt, a jövő héten Kerékgyártó István lesz a vendégünk.

Erdős Virág saját verseiből olvas fel, és a megzenésített dalait énekli, és megtudjuk, hogy hogyan kell megszólítani egy költőt.

A szerkesztő-műsorvezető Tóth Zoltán.