 (2) (640x480)_1418480928.jpg)
A Petőfi utcában immár a 17. alkalommal hömpölygött az ivóvíz az úttesten. A vízművek megerősített rohamcsapata két kisteherautóval érkezett a helyszínre (lásd a fenti fényképet). Az utca lakói – spontán szerveződött konferencia keretében - röviden áttekintették a Petőfi utca vízcsőtöréseinek a történetét, a legrégebbi lakók tájékoztatták a később beköltözőket az előzményekről.
1989-ben a hétvégeken tavasztól őszig nem volt víz napközben, mert mindenki locsolta a kertjét. A korabeli tanácselnök (így hívták akkor a mai polgármestert) – felbátorítva a kerttel nem rendelkező lakosok által – rendszeresen elrendelte a locsolási tilalmat. A tilalom megszegőit szabálysértési bírsággal sújtották. A tanácsházáról valahogy mindig kiszivárgott, hogy ki volt a feljelentő, és a szabálysértési bírság kárvallottjai utóbb feljelentették a feljelentőket, így már mindenki meg lett büntetve, akinek kertje volt a faluban. Lassan kialakult egyfajta egyetértés a szabálysértésben elmarasztalt kerttulajdonosok között, hogy a büntetésekért a tanácselnök a felelős. A szabálysértők véd- és dacszövetségre léptek, amely fontos helyi politikával jelentkezett a rendszerváltás országos felindultságában.
Fontos változás következett be a vízhasználatban, hogy a locsolási tilalom egyes megszegői éjszaka locsoltak, hogy titok maradjon a szabálysértésük. Így a hétvégeken már se nappal, se éjszaka nem volt víz, amely tovább hergelte a Petőfi utca lakóinak indulatait.
A rendszerváltással (1990) és az első önkormányzati és polgármester választással megnyílt a lehetőség a Petőfi utca lakói előtt: bővítik a vízhálózatot! Nagy megelégedettséggel locsolhattak a kerttulajdonosok nappal és éjszaka, már megszűnt a locsolási tilalom!
Budaörs falusi részében – így a Petőfi utcában is - azonban megmaradt a közterületen a régi vízvezeték, amely rendszeresen eltörik, és átmenetileg elönti az ivóvíz az egész utcát.
Nos, ez történt meg a mai napon (2014. december 13-án) is. A Petőfi utca lakói, mint a konferencia résztvevői, tanulságosnak ítélték meg a vízcsőtörések történelmének áttekintését, amelynek egyes elemeit már rögzítettünk a 16. (ünnepi) vízcsőtörés alkalmából.
http://tothzoltan.blog.hu/2014/11/24/unnepi_vizcsotores_budaorson
Midőn a konferencia résztvevői további színes történeteket meséltek egymásnak, addig az illetékes vízmű rohambrigádja elzárta a főcsapot, így megszűnt a lakásokban a víz. A vízszünet azonban már felkészülten érte a Petőfi utca lakosságát. Minden konyhában teli nagylábos és minden WC-ben csurig töltött vödörrel várták a gondos lakók az újabb csőtörést. A fiatal felnőtteknek jó ismerős volt a vízcsőtörés, hiszen egész gyermekkoruk ennek a jelenségnek a jegyében telt el.
A vízművek dolgozói eredményes munkát végeztek, kb. 3 óra (180 perc) alatt kicserélték az eltört csődarabot, és a következő költői kérdéssel zárták munkájukat: „Miért nem zargatják a polgármestert, hogy csináltassa meg az egész Petőfi utcában a közterületi vízcső-cserét?”
A konferencia résztvevői rezignáltan néztek a semmibe és arra gondoltak: „A vízdíjat az illetékes vízműveknek fizetjük. Miért zargassuk a polgármestert?” Majd gyorsan mindenki hazatért, hogy kipróbálja: folyik-e víz a csapból?!
