– Mi lenne az igazán fontos változtatás?

– Először is be kellene vezetni a tisztességes eljárás rendszerét, és meg kellene tiltani a törvényben a választási csalást, mint törvényi követelményt. Ezt a Fidesz 2012-ben törölte az akkor hatályos választási törvényből. Ha ez a tilalom újra életbe lépne, akkor teljesen új szemléletet adna a választási rendszernek. A másik érdemi probléma az, hogy sem az önkormányzati választásra, sem a népszavazásra, sem az európai parlamenti választásra egyáltalán nincsenek sem kampányfinanszírozási szabályok, sem tisztességes, a listák közötti egyenlőséget lehetővé tévő szabályok. Ez egy másik olyan csomag, amivel érdemben foglalkozni kellene. A harmadik, amelyet éppen, hogy súrol a módosító törvényjavaslat, az a Nemzeti Választási Bizottság jogállása. Itt olyan – úgynevezett – szigorítást tartalmaz, hogy csak jogi egyetemet végzett, diplomával rendelkező ember lehet a választási bizottság tagja. Ez egy jó irányba tett lépés, mert valamelyest elősegíti a szakmaiságot, de azon nem segít, hogy nincs független státusza a Nemzeti Választási Bizottságnak. Az továbbra is egy alávetett, politikailag kézivezérelt testület, amelyben mindig garantált a fideszes többség. Vagyis, ha módosítanak is valamit, az semmiképpen sem az érdemi probléma orvoslását jelenti.

 – Nagy Attila azt mondta, hogy mindenképpen módosítani kell a választókerületek területi beosztásán, mert az aránytalanságok hét Pest megyei választókerületben elértek arra a szintre, hogy a jogalkotónak lépnie kell. Hozzátette: „a választójogi törvény mellékletét a választókerületek határainak módosításával szükséges az Országgyűlésnek orvosolnia”. Ez milyen célt szolgál?

– Ez beleilleszkedik abba sorozatba, hogy az elmúlt tíz év alatt már 1500 helyen módosították a választókerületi határokat. Itt egy újabb akció van annak érdekében, hogy az országgyűlési választáson az egyéni választókerületekben „majorizálni” (többséggel győzni) tudják a Fideszt, akkor is ő nyerjen, ha nem ő kapja meg a szavazatok többségét. Eddig ennyi módosítás volt. Hát akkor most mennyi jön még? Ez a választási földrajz, aminek kifejezetten fideszes pártpolitikai céljai vannak. Ezt szerintem nem kell támogatni, főleg azért nem, mert az ellenzéki pártokkal semmilyen egyeztetés nem történik. Márpedig a választókerületek kialakítása akkor tekinthető társadalmilag elfogadhatónak, ha azt nemcsak a jelenlegi kormánypárt, hanem az ellenzéki pártok is megtárgyalják, és konszenzusra jutnak. Ilyen konszenzus nélkül nem lehet egyetértés az ilyen típusú módosításokkal.

– Nagy Attila a választási irodák terhei csökkentésére javasolja azt is: ha látszólag nincs meg az 500 ajánlás egy jelöltnél, akkor nem is kell belefogni az ellenőrzésbe. Ez mit jelent?

– Ez szerintem minden szakmai szabállyal ellentétes, mert azoknak is joguk van a tisztességes vizsgálathoz, akik egyébként nem „ütik meg” a határt. Ez egy olyan szabály, amire lehet azt mondani, hogy ezzel csökkentik a választási irodára rótt terheket, de csökkentik a megbízhatóságukba vetett hitet is. 

 – A névjegyzékzárási határidőt is módosítani akarják, egységesítik és korábbra akarják hozni. Ez tényleg segítene?

– Szerintem szakmailag ezt is érheti kritika, mert miért kellene? Nem a választási irodák terheit kellene csökkenteni, hanem a választópolgárokra nehezedő igazgatási terhet. Ez a kettő ellentmondásban van egymással, és most az NVI a választási irodák pártjára áll a választópolgárok helyett.

– Több határidő esetében is egységesítésre tett javaslatot az NVI. A levélszavazásnál például a 25. napról, a 30. napra hoznák előre a regisztrációs határidőt, ezt követően a 29. napon állna össze a levélben szavazók névjegyzéke. Ez mit jelent?

– Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik eddig a szavazás napjához közelebbi határidővel is tudtak élni, ezzel egy hetet, vagy öt munkanapot veszítenek. Őket akkor már nem lehet regisztrálni. Ez is azt bizonyítja, hogy a választási iroda munkaterheit akarják csökkenteni, ami számomra elfogadhatatlan, mert ezt a választópolgárok érdekei ellen teszik.

– A népszavazásoknál azt szeretné elérni az NVI, hogy az alkotmányjogi panasz elbírálására az Alkotmánybíróságnak legyen egy véghatárideje, így nem fordulna elő az a helyzet, hogy az aláírásgyűjtés befejezés után derülne ki, hogy valamelyik szavazási kérdés mégsem hitelesíthető. Ez kinek lenne jó?

– Ez az egész szerintem a Fidesz érdekét szolgálja, én nem látom nagyon az értelmét. De nem csak ebben az egy kérdésben szolgálja a Fidesz-érdekeket, hanem tulajdonképpen mindegyikben.

– Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy háttérbeszélgetésen közölte, hogy 2024-ben először – és azután mindig – egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás. Az indoka az volt, hogy az állam így 9-10 milliárdot spórolhat. Volt már arra példa, hogy spórolás miatt összevontak szavazást?

– Igen, hiszen költségvetési takarékosság ürügyén az idén áprilisban összevonták az országgyűlési választást és az országos gyermekvédelmi népszavazást. Két héttel azután azonban, hogy kihirdették, mindez milyen spórolással jár, a 10 milliárdos választási költségvetést megemelték 17 milliárdra. Vagyis, valótlanságot állítottak. Most ugyanez a helyzet. Kizárt dolognak tartom ugyanis, hogy összeget lehetne így megtakarítani. Ez egy porhintés, könnyű mondani. Ugyanez a módszer érvényesült, amikor csökkentették az országgyűlési képviselők létszámát. Akkor is azt mondták, hogy rengeteget spórolnak, ha a majdnem 400 fős parlamentet a felére csökkentik. Most már csak 199 képviselő van, de ehhez képest, ma az Országgyűlésre fordított állami költségvetési összeg kétszerese annak, mint amit korábban a 400 fős Országgyűlésre költöttek. Így spórol a Fidesz. 

– Valóban csak a spórolás lenne a mozgatórugója az európai parlamenti és az önkormányzati választás összevonásának, vagy lehet valami más ok is a háttérben? 

– Ez az összevonás kifejezetten pártpolitikai érdekeket szolgál. Mivel eltérő tartalmú az európai parlamenti és az önkormányzati választás, a Fidesz pártpolitikája az, hogy előre megossza a választásokon induló ellenzéki pártokat. A jelenlegi ellenzéki pártoknak ugyanis nem ugyanazok a politikai célkitűzéseik az önkormányzati, és az európai parlamenti választáson, ezért a Fidesz minden energiájával e két választás tartalmi szembefordítására törekszik. Az ellenzéknek nem lesz arra sem anyagi ereje, sem humán erőforrása, hogy egyszerre két kampányt vigyen, ezért garantálható, hogy a Fidesz valamelyik választást jelentősen meg fogja nyerni.

– Gondolom, az önkormányzatira fog fókuszálni…

– Szerintem is, mert az Európai Parlamenttől jelen pillanatban ők nem sokat remélhetnek, ezért nyilván a belpolitikai célok lesznek az erősebbek. Egyébként pedig szakmaiatlan, és felháborító politikai célja az a Fidesznek, hogy az újonnan megválasztott polgármesterek, akiket ezek szerint 2024 júniusában választanak meg, csak október után léphetnek hivatalba, miután lejár a 2019-ben megválasztottak mandátuma.

– Kocsis Máté is erre hivatkozik, mondván nem lehetnek alkotmányossági aggályok. Csakhogy ez nem Alaptörvény-ellenes?

– Biztos, hogy az, vagyis jöhet a gránitszilárdságú Alaptörvény következő módosítása. 

– Léphet-e az ellenzék már most ebben az ügyben?

– Az ellenzéknek először is azt kellene megfontolni, hogy milyen politikai szövetségben akar indulni, vagy nem indulni ezen a 2024-es júniusi vasárnapon. Ezt a döntést minél előbb meg kellene hozni, mert különben a Fidesz még tempóelőnyt, időt is nyer. Minél később határoznak, a Fidesznek annál nagyobb lesz az előnye.

– A törvényjavaslatot jövő héten nyújthatják be a parlamentnek, kétség sincs afelől, hogy el fogják fogadni. De lehetne ezt veszélyhelyzeti kormányrendelettel is módosítani?

– Az Alaptörvényt egyelőre nem lehet veszélyhelyzeti rendelettel módosítani. Igaz, addig még kiegészíthetik a veszélyhelyzeti törvényt azzal, hogy lehet módosítani Alaptörvényt is kormányrendelettel.

– Eddig az európai parlamenti és az önkormányzati választás miért volt más-más időpontban? 

– Azért – beleértve az országos népszavazást is –, mert 1989-ben a Nemzeti Kerekasztalon az a döntés született, hogy minden szavazásnak önálló politikai tartalma is van, és nem szabad előidézni azt a szituációt, hogy a különböző választásokon eltérően kialakuló politikai koalíciók szembekerüljenek egymással két, egy napon megtartott választás kapcsán. Ezt a politikát a Fidesz már feladta az országos népszavazás és az országgyűlési választás egy napon tartásával, most csak megerősíti. Neki pártpolitikai érdeke a két választás egy napon való megtartása. Ráadásul míg az országgyűlési választásokra még vonatkoznak – csekély mértékű – finanszírozási szabályok, addig sem az önkormányzati, sem az európai parlamenti választásoknak egyáltalán nincsenek finanszírozási szabályai. Ha egyszerre tartják azokat, akkor ennek a kormánynak a regnálása alatt lesz két választás, amelyeknek nincsenek kampányfinanszírozási szabályai. Ez már előrevetíti a Fidesz túlsúlyát, vagyis megvalósul a választási törvény útján elkövetett választási csalás. Erre pedig már most kellene készülnie az ellenzéknek.