Moldova György új könyve
(Az interjú 2021-ben készült a Civil Rádió Olvasóköre számára készült, és még nem volt adásban. Szerkesztett változat.)
Tóth Zoltán: [00:00:03.49] Jó napot kívánok kedves hallgatóink! Moldova György író a Civil Rádió mai vendége, mégpedig abból az alkalomból, hogy közösen veszünk részt az Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesületnek a "kulturális köszönőcsomag" rendezvényén. Azt hiszem Moldova Györgyöt az olvasókörünk tagjainak nem kell bemutatni, hiszen a magyar írók koronázatlan fejedelme, aki mintegy ötven éve író. Legutóbbi könyve, amit olvastam: Az Úr jó vitéze címmel két kötetben jelent meg Iványi Gáborról, amely beszélgetés vagy interjúkötet a pályafutásáról. Kedves Moldova György! Az Iványiról szóló könyv sikere után most min dolgozik?
Moldova György: [00:00:59.17] Siker volt?! A sikert a terjesztői adatok alapján a kiadó állapítja meg. A terjesztési adatok csak majd az év végén születnek meg. Lehet, hogy sikernek mondhatjuk majd.
[00:01:12.52] Érdemben válaszolva a kérdésre tulajdonképpen én mindig az utolsó könyvet írom. De most könnyebb volt a dologom, mert volt egy regényem, amely meg volt írva és nem akartam kiadni eddig a kezemből, mert néhány régi szerelmemről szól, és amíg élt a feleségem nem akartam kiadni. Nem tudtam hogy hogy fogadja majd, ha nem tud róla. De nincs benne semmi szexuális vonatkozás, de most eljött az idő a kiadásra, átírtam még egyszer, és ez megjelenik valamikor novemberben.
Moldova György: [00:02:11.47] Tegnap egy új témát írtam. Négy-öt olyan ember volt életemben, akik jók voltak hozzám és én megbántottam őket.
Tóth Zoltán: [00:02:24.57] Ez egy bocsánatkérő könyv?
Moldova György: [00:02:26.31] Nem egészen. Ez egy eléggé összetett dolog. Egy összeveszés mit jelent? Olyan személyekkel mint például, Sárközi Márta, aki a magyar irodalom nagyasszonya volt és én rengeteget köszönhetek neki. Nem vesztünk össze. Én nem szóltam egy szót se. Amikor megírtam A magányos pavilon c. könyvemet, amelyben egy ávós tiszt a főhős, aki menti az ávósokat az október-novemberi időkben - azt Sárközi Márta árulásnak vette. Magyarul lefeküdtem a rendszernek?! Ha Te ismered a könyvet, akkor tudod, hogy ez nem így van. Dehát ha Márta úgy értette: rendben van. Akkor az történt hogy írt nekem egy levelet (Szepezden van a nyaralója), hogy lemegy a nyaralóba és ezért egy ideig nem tud fogadni a lakásán, a Zugligeti úton. De majd ha visszajön, akkor majd jelentkezik. Tudtam hogy "kész". Nagyon sokat kaptam tőle és nagyon keveset tudtam visszaadni Mártának: október végén fölvittem neki Kőbányáról a Zugligeti útra három vekni kenyeret. Az ilyen ügyeket siratom. Egyszer láttam még a Moszkva téren, ott várt a buszra. És nézett rám. Én köszöntem, s úgy látom ő azt várja, hogy menjek oda hozzá. Hát, Márta kevéssé ismert engem, szóval, nem szoktam én odamenni senkihez. Ennyi.
Moldova György: [00:04:28.25] Volt egy pasi, aki jó volt hozzám, Király István, aki első szerkesztőm volt. Összekülönböztünk. Ezt nem akarom részletesen mondani, a feleségével kapcsolatban. Nem, nem érzelmi téren, hanem a feleségnek az apjával összefüggésben volt konfliktus. ... Ernő az kint Moszkvában halt meg, és a Kreml falába temették. Az volt a vicc Pesten, hogy a "Király benősült a Kreml falába". Így nem volt ildomos - ugye érted? Jól megharagudott és az élete végéig nem találkoztunk. Amikor haldoklott - azt hiszem rákos volt - az Aczél György azt modta nekem, hogy "menjen a Királyhoz, mert a végét járja és béküljenek meg". "Aczél elvtárs, én nem vagyok egy békülős fajta !" A Királynak megjelentek az emlékiratai, egy nagyon szép kötet, és ott foglalkozik velem bőségesen. Borzalmasan haragudott rám. Azután amikor nyolcvanéves voltam a Petőfi Irodalmi Múzeumban megünnepeltek és Tarján Tamás tartotta a laudációt. És azt mondja, ő a Királynál belőlem vizsgázott és meg volt döbbenve. A Király azt mondta "a fiatalok sokan voltak sokan voltak és csak a Moldova volt tehetséges közülük".
Tóth Zoltán: [00:07:01.61] Kedves hallgatóim! Mihelyt Moldova György legújabb könyve megjelenik, akkor egy hosszasabb beszélgetést fogunk folytatni pályafutásának egészéről, illetőleg az új könyvéről. Kedves Moldova György! Szívesen látjuk ismét a Civil Rádió Olvasókörében.
Moldova György: [00:07:19.01] Szívesen jövök!
