– Mi lenne az igazán fontos változtatás?

– Először is be kellene vezetni a tisztességes eljárás rendszerét, és meg kellene tiltani a törvényben a választási csalást, mint törvényi követelményt. Ezt a Fidesz 2012-ben törölte az akkor hatályos választási törvényből. Ha ez a tilalom újra életbe lépne, akkor teljesen új szemléletet adna a választási rendszernek. A másik érdemi probléma az, hogy sem az önkormányzati választásra, sem a népszavazásra, sem az európai parlamenti választásra egyáltalán nincsenek sem kampányfinanszírozási szabályok, sem tisztességes, a listák közötti egyenlőséget lehetővé tévő szabályok. Ez egy másik olyan csomag, amivel érdemben foglalkozni kellene. A harmadik, amelyet éppen, hogy súrol a módosító törvényjavaslat, az a Nemzeti Választási Bizottság jogállása. Itt olyan – úgynevezett – szigorítást tartalmaz, hogy csak jogi egyetemet végzett, diplomával rendelkező ember lehet a választási bizottság tagja. Ez egy jó irányba tett lépés, mert valamelyest elősegíti a szakmaiságot, de azon nem segít, hogy nincs független státusza a Nemzeti Választási Bizottságnak. Az továbbra is egy alávetett, politikailag kézivezérelt testület, amelyben mindig garantált a fideszes többség. Vagyis, ha módosítanak is valamit, az semmiképpen sem az érdemi probléma orvoslását jelenti.

 – Nagy Attila azt mondta, hogy mindenképpen módosítani kell a választókerületek területi beosztásán, mert az aránytalanságok hét Pest megyei választókerületben elértek arra a szintre, hogy a jogalkotónak lépnie kell. Hozzátette: „a választójogi törvény mellékletét a választókerületek határainak módosításával szükséges az Országgyűlésnek orvosolnia”. Ez milyen célt szolgál?

– Ez beleilleszkedik abba sorozatba, hogy az elmúlt tíz év alatt már 1500 helyen módosították a választókerületi határokat. Itt egy újabb akció van annak érdekében, hogy az országgyűlési választáson az egyéni választókerületekben „majorizálni” (többséggel győzni) tudják a Fideszt, akkor is ő nyerjen, ha nem ő kapja meg a szavazatok többségét. Eddig ennyi módosítás volt. Hát akkor most mennyi jön még? Ez a választási földrajz, aminek kifejezetten fideszes pártpolitikai céljai vannak. Ezt szerintem nem kell támogatni, főleg azért nem, mert az ellenzéki pártokkal semmilyen egyeztetés nem történik. Márpedig a választókerületek kialakítása akkor tekinthető társadalmilag elfogadhatónak, ha azt nemcsak a jelenlegi kormánypárt, hanem az ellenzéki pártok is megtárgyalják, és konszenzusra jutnak. Ilyen konszenzus nélkül nem lehet egyetértés az ilyen típusú módosításokkal.

– Nagy Attila a választási irodák terhei csökkentésére javasolja azt is: ha látszólag nincs meg az 500 ajánlás egy jelöltnél, akkor nem is kell belefogni az ellenőrzésbe. Ez mit jelent?

– Ez szerintem minden szakmai szabállyal ellentétes, mert azoknak is joguk van a tisztességes vizsgálathoz, akik egyébként nem „ütik meg” a határt. Ez egy olyan szabály, amire lehet azt mondani, hogy ezzel csökkentik a választási irodára rótt terheket, de csökkentik a megbízhatóságukba vetett hitet is. 

 – A névjegyzékzárási határidőt is módosítani akarják, egységesítik és korábbra akarják hozni. Ez tényleg segítene?

– Szerintem szakmailag ezt is érheti kritika, mert miért kellene? Nem a választási irodák terheit kellene csökkenteni, hanem a választópolgárokra nehezedő igazgatási terhet. Ez a kettő ellentmondásban van egymással, és most az NVI a választási irodák pártjára áll a választópolgárok helyett.

– Több határidő esetében is egységesítésre tett javaslatot az NVI. A levélszavazásnál például a 25. napról, a 30. napra hoznák előre a regisztrációs határidőt, ezt követően a 29. napon állna össze a levélben szavazók névjegyzéke. Ez mit jelent?

– Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik eddig a szavazás napjához közelebbi határidővel is tudtak élni, ezzel egy hetet, vagy öt munkanapot veszítenek. Őket akkor már nem lehet regisztrálni. Ez is azt bizonyítja, hogy a választási iroda munkaterheit akarják csökkenteni, ami számomra elfogadhatatlan, mert ezt a választópolgárok érdekei ellen teszik.

– A népszavazásoknál azt szeretné elérni az NVI, hogy az alkotmányjogi panasz elbírálására az Alkotmánybíróságnak legyen egy véghatárideje, így nem fordulna elő az a helyzet, hogy az aláírásgyűjtés befejezés után derülne ki, hogy valamelyik szavazási kérdés mégsem hitelesíthető. Ez kinek lenne jó?

– Ez az egész szerintem a Fidesz érdekét szolgálja, én nem látom nagyon az értelmét. De nem csak ebben az egy kérdésben szolgálja a Fidesz-érdekeket, hanem tulajdonképpen mindegyikben.