A szavazatok erejével ...

Engedélyezték az Anyák napjának megünneplését!

A miniszterelnök elsőként engedélyezte az Anyák napjának a megünneplését. A virágüzletek a járványügyi kormányzati intézkedések alapján eddig kötelesek voltak zárva tartani. A kormányzati intézkedés lehetővé teszi, hogy pénteken-szombaton-vasárnap a virágüzletek működjenek! A virágüzletek nyitvatartási engedélye vasárnap éjfélig szól! Az országos tisztifőorvos felszólította a népet, hogy köszöntsék fel az édesanyákat, nagymamákat!

Az országos tisztifőorvos megállapította, hogy  az Anyák napját már a görögök is megünnepelték[i]. A világ országaiban különböző napokon köszöntik az anyákat, Magyarországon a szokásos nap május első vasárnapja. A járványügyi korlátozások miatt – a kormányzat elgondolása szerint – senki sem gondolt arra, hogy az édesanyját, nagymamáját, nevelő szülőjét felköszöntse, vagy a temetőbe egy szál virágot vigyen az elhunyt sírjára. Milyen szerencséje van a magyaroknak, hogy van egy olyan gondos kormányuk, amely naptárt olvas és észben tart minden családi és nemzeti ünnepet (is)!

A felhatalmazási törvénybe azért nem került be az Anyák napi köszöntés kötelező elrendelése, mert akkor még nem lehetett tudni, hogy mely napra esik az Anyák napja a járvány csúcshoz viszonyítva. Így május 3-án a járvány tetőzésének a napján, már lehet Anyák napját köszönteni, mert a kormányzat gondoskodott arról, hogy a virágüzletek nyitva lehessenek!

A parlamenti ellenzék - a kormány nagy gondossággal és mérlegeléssel meghozott családbarát intézkedése és a virágvásárlás alapvető szabadságjogának megállapítása után - azt követeli, hogy a virágboltban virág is legyen?! Mindennek van határa! Jelen esetben a kormány időben értesítette a virágboltokat a meghozandó döntésről, így nem a kormányzat felelőssége, hogy ha péntek-szombat-vasárnap egyes virágboltokban nem lesz virág! A kormány felhívta az illetékes szerveket a virágok meglétének az ellenőrzésére. Egyben utasította a soron kívüli közbeszerzésre jogosult szerveket, hogy a kormányzati elfoglaltság miatt dolgozó kormányzati hivatalos személyek számára - a költségvetés tartalékának a terhére - szerezzék be a virágcsokrokat a megfelelő mennyiségben Hollandiából.

Vezénylő tábornok

A történet előzményei

A Kalocsán állomásozó 37. sz. „Budapesti Forradalmi Ezred” V. század parancsnoka P. I. őrgy. elvtárs volt. Másodszorra volt őrgy., mert egyszer már volt, de egy ládahomoki harcászati gyakorlaton tanúsított „az állomány előtti kedvezőtlen megítélésre okot adó magatartása – magyarán totál részegen levegőbe lövöldözés - miatt visszavetették századosi rangba. Nos, a félarany mezőben egy arany csillag ismételt őrnagya a szombat délelőtti politikai foglalkozáson a brossúra felolvasása közben elementáris baromságot mondott. Ennek oka az volt, hogy a brossúra egyik oldalán az első bekezdés első sora után a második bekezdés második sorát olvasta fel. Rövid csend után az előfelvett egyetemista állomány (a szd. pk. szavajárása szerint: büdös tudósok) ordenáré nyerítése verte fel a KISZ klub csendjét. A zavarba jött szd. pk. felnézett a brosúrából és megkérdezte: „Valakinek van kérdése?” Az V. sz. géppuskás raj 2. sz irányzója hirtelen felébredt, felállt és azt kérdezte: „Méért?” F. őrvezető kérdését még harsányabb röhögés fogadta, mint az P. őrgy. elvtárs felolvasási hibáját. A szd. pk. „Fel, vigyázz”-t vezényelt, majd a következő parancsot adta: „Az alakuló téren, két soros vonalban, sorakozóóó!”

Az elöljáró parancsának az előzményei

P. őrgy. elvtárs a szombat délelőtti politikai foglalkozást megelőző pénteken este a városi tiszti kaszinóban keresett méltó szórakozást és kikapcsolódást a fárasztó menetgyakorlat után. A menetgyakorlat a katonákat  elfárasztotta, és a szd. pk.-nak is fárasztó volt, mert a rajgazban (terepjáró) ülve látogatta meg a kalocsai paprikaföldek egyik tulajdonosát, annak megbeszélése céljából, hogy milyen a pálinkája. Egybehangzóan mondták: isten-isten! A tiszti kaszinó péntek esti vacsorája kisüsti vegyessel indult (2X), majd rántott hús (2 szelet), hasábburg. és házi sav. káp. volt. Közben a pincér (egy őrvezetői csontcsillag várományosa) egy nagyfröccsöt (2 dl bor és 1 dl szóda) tett az asztalra. Ezt követően nincs információnk P. őrgy elvtárs további péntek esti-éjszakai tevékenységéről, de tény, hogy a szombati pol. foglalkozásra kissé megtörve, sápadtan érkezett meg, kezében az aktuális brossurával.

F. őrvezető kérdésének előzményei

F. őrvezető békésen tűrte a 14 napos laktanyafogságot és csak a pol. foglalkozás előtti péntek este döntötte el, hogy dobbantani fog. („Engedély nélküli eltávozás a laktanya kerítésén keresztül.”) Mivel ezen a pénteken zsoldot is osztottak (1 hónapra 33 Ft + az őrvezetői csillagért további 33 Ft + cigaretta pénz 10 Ft), így F. őrvezető vastag pénztárcával érkezett Kalocsa legelegánsabb kocsmájába a Piros Arany nevű műintézménybe. Későbbi elmondása szerint elsőre egy korsó sört és egy házi pálinkát fogyasztott (összesen 9 Ft 80 fillér + 20 fillér borravaló), majd egy resztelt máj tört. burg és káp. sal következett (9 Ft 90 fillér + 10 fillér borravaló). Szombat reggeli rövid beszámolója szerint rövid tárgyalást folytatott a Kalocsa szerte jól ismert szőkével, de nem emlékszik semmire, mert ittak egy pohár helyi pezsgőt. Reggel a laktanya kerítésénél ébredt fel, és még ébresztő előtt bejutott a körletbe, ahol bajtársi segítséggel elaludt, majd a reggelit kihagyva – szintén bajtársi segítséggel – a KISZ klubban folytatta az alvást. Hirtelen arra ébredt, hogy az egész század rajta röhög, majd - folyamatos bajtársi segítséggel - az alakuló téren a kétsoros vonalban sorakozik, és a második sorban áll, holott mint 2. sz. irányzónak az első sorban lenne a helye.

P. szd. pk. őrgy. elvtárs bejelentése

A hatalmas betonplaccon, amelyet a helyi katonanyelven „alakuló tér”-nek neveztek, kétsoros vonalban felsorakozott az V. szd. személyi állománya: 60 honvéd, 10 tisztes, 1 tiszthelyettes. F. hdgy. igazoltan távol. (Mindenki tudta, hogy a péntekről-szombatra virradó időszakot P. őrgy felesége, majd a Kalocsa szerte közismert fekete hölgy társaságában töltötte. Későbbi információk nincsenek.)

P. őrgy. elvtárs kétszer – hátratett kézzel – végig sétált az arcvonal előtt. Többeket aggodalom töltött a szombaton 16 órától esedékes „rövid eltáv.” miatt. (Szombat 16 órától vasárnap 06 óráig tartó laktanyán kívüli szabadság.) Azonban nem aggódtak a laktanyafogságosok, köztük F. őrvezető sem.

P. őrgy. elvtárs járása is kifejezte, hogy fontos bejelentésre készül. Időnként végigpillantott az arcvonalon és helyeslően, majd helytelenítően megrázta a fejét. Megállt középen, szemben a katonákkal, és erős hangon bejelentette:

„Katonák! Vegyék tudomásul, hogy adott esetben a századparancsnok nem csak a legjobb színésznő, hanem a legjobb szülésznő is! Végeztem! Lelépni!”

A rövid eltávosok sóhajtottak egyet és mentek a körletbe felvenni a kimenő ruhát. A laktanyafogságosok arra gondoltak, hogy szombat este kell dobbantani, mert a katonai járőr már este 8-kor részeg lesz a nőtlen tiszti szálláson, és P. őrgy. elvtárs pedig meglátogatja a Kalocsa szerte ismert szőkét.

Nos, a mi vezénylő tábornokunk is elmondhatja magáról, hogy adott esetben ő a legjobb színésznő, ő a legjobb szülésznő, sőt, P. őrgy. elvtárson is túl tesz, mert ő a legjobb járványügyi szakértő!

2020-04-27 12 óra Önkéntes vagy kényszerű karantén idején hajlamosak vagyunk egy kicsit lustálkodni és többet nassolni. Ügyeljünk a súlyunkra! Keveset, de finomat együnk, és sportoljunk, sétáljunk nagyokat nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér! Hirtelen időmilliomosok lettünk, így arra is jut időnk, hogy olyan ételt készítsünk, amely másfél napig(!) is eltart. Az angol főnemességnek találták ki a pástétomot, amely három féle húsból is készülhet. Viszont, ha készen van, akkor napokig lehet enni önmagában, reggelihez, ebédhez és vacsorához. Az angol teadélutánok kedvenc fogása volt, de eufémisztikusan „uborkás szendvics” névvel illették. Nem feledkezünk meg a vegetáriánusokról sem, és a könnyű ételek kedvelőinek salátát és önteteket készítünk. A receptek közben régi-új slágereket hallgathatunk.

2019 szeptemberében Ferenc pápa – életkorára tekintettel – elfogadta Beer Miklós váci püspök nyugdíjazási kérelmét. Új otthonában kereste fel Tóth Zoltán szerkesztő-riporter és Kiss Katalin fotós a Civil Rádió Olvasóköréből a nyugdíjas püspököt, hogy beszélgessenek könyvekről és a járvány következményeiről az emberi kapcsolatokban. Beer Miklós röviden bemutatja a váci püspöki palota utáni új otthonát. Rombolja vagy erősíti a családi kapcsolatokat a járvány? Erősödött vagy gyengült az emberek közötti szolidaritás a járvány hatására? A fiatalok munkájukkal segítik-e az időseket az élet nehézségeinek az áthidalásában? Hogyan viszonyul Ferenc pápa az egyházi reformokhoz? A műsorban röviden bemutatjuk Ferenc pápa most megjelent magyar nyelvű könyvét és Beer Miklós megjelenés előtt álló könyvét a Kossuth Kiadónál.

Érettségi a csúcson

Véletlenül került elém az interneten a Bableves c. rövidfilm. Rászántam azt a negyedórát, hogy megtudjam, amit már úgyis tudok, hogy a nagyszülők és az unokák kapcsolata nem probléma mentes. Az unoka/unokák nem akkor éhesek, amikor a nagyszülők, nem azt szeretik enni, amit a nagyszülők, és az unokák rendkívül utálják, ha a feledékeny nagyszülők ugyanazt a – csak számukra emlékezetes  - történetet mesélik el gyermekkori élményként, amit az unokák már sokszor hallottak. De - a film szerint - minden jó, ha a vége jó, és akkor a bableves is jó lesz a végére.

Az unokánk/unokáink sokszor mesélik majd a saját unokáiknak a 2020. évi érettségi emlékezetes eseményeit. Év elején még minden rendben volt, már két hónapja tudni lehetett az érettségi szabályait. Azután jött a vírus és az állami oktatási főkolompos, aki minden nap mást kolompolt arról, hogy lesz-e érettségi, és ha igen, akkor miért nem. Mivel iskolába sem kellett járni, ezért a digitális tartalmakra fogékony fiatalok végképp ráragadtak az internetre. Ahogy az lenni szokott a tanulás rovására ment a sok találgatás: lesz – nem lesz; mikor lesz és mikor nem lesz; írásbeli vagy szóbeli; vírus teszttel vagy anélkül; tanárokkal vagy anélkül; gumikesztyűben és/vagy álarcban; stb.

A kormányzat nem tagadta meg saját korábbi munkamódszerét: mindenki azt beszél, amit akar, egyszer csak jön a nagy megmondó és jól megmondja. Sikerült is bejelenteni, hogy a járvány csúcs május 3-án lesz, de közben - elszabadult hajóágyúként - elhangzott egy másik bejelentés, hogy a május 4-én kezdődik az írásbeli érettségi. Még az érettségivel nem rendelkező szülők és nagyszülők és megütődtek azon, hogy vasárnap lesz járvány terjedésének a csúcspontja, ekkor lesz a legtöbb megbetegedés és a legtöbb halott, és hétfőn már érettségi címén utaztatják és osztálytermekbe terelik a több tízezer fiatalt, és több ezer tanerőt, amelyet eddig tiltottak. Tekintettel arra, hogy a nagy megmondó nem látott semmilyen ellentmondást a május 3-ai járvány csúcs és a május 4-ei érettségi kezdet között. Ezért a dolgok kezdtek helyrezökkenni: a járvány csúcs befejeződik vasárnap 24,00 órakor. A kormány élve a rendeleti kormányzás felhatalmazásával, elrendeli, hogy a járvány hétfőn reggel 8,00 órakor véget ér. Az érettségi pedig hétfőn 9,00 órakor veszi kezdetét. Így semmi akadálya annak, hogy az érettségizők (diákok és tanárok) járványmentes körülmények között tehessék le az érettségi vizsgákat. Innét kezdve nem szükséges tesztelni sem és az üresített kórházi ágyakat sem kell újra feltölteni, mert mindenki egészséges lesz.

És ha így lesz, akkor miért kell módosítani az érettségi megszokott rendjét?

Olvassunk Mark Twain-t! https://hu.wikipedia.org/wiki/Mark_Twain 

Új könyvet írok 6.

Az első kéziratot leadtuk a kiadónak! Azt írom, hogy az „első” kéziratot, mert az interjúk legépelése után – amelyet egy Los Angelesben működő cég 50 nyelven fordító automata gépe végzett el -, a feleségem kinyomtatta és olvasható formátumúra hozta a fordítást, én pedig elvégeztem a nyersanyagon az első szerkesztést, rövidítést, a beszélt nyelvet írásba foglalt nyelvé alakítottam. Sok érdekességet figyeltem meg ebben a munkafázisban.

Az interjúkban számos olyan hézagkitöltő szócska, hangocska, hangutánzó szó hangzik el, amely a hétköznapi beszédben fel sem tűnik a beszélgető partnernek. Viszont, ha egy számítógép pontosan leírja a beszédet, akkor mint a felkiáltójel az írásban „kilógnak” a szövegből, sőt, ha túl sok ilyen van a leírt szövegben, akkor az olvasóban az a meggyőződés kezd kialakulni, hogy az interjúalany nem is tud magyarul. A valóságban erről szó sincs, csak a beszélt nyelv a maga pongyolaságában lényegesen eltér az írott szöveg fegyelmezettebb és szabatosabb szövegétől. Hogy néhány példát is írjak a pongyolaságokra: „öööööö”, „eeeeee”, ééssss”.

Az énekelve beszélők a mondat végén soha nem viszik le a hangsúlyt. A riporter nehéz helyzetben van nem tud az interjú alatt kérdezni, mert a beszélő mondatai összefolynak, és ez az írásban is megmarad. A számítógép nem tud központozni, csak hűen leírja, amit az interjúalany mond. Ha az interjúalany (rendszeresen) eltéveszti  a ragok és igeidők egyeztetetését, akkor ez leírva a nyilatkozó gondolatainak a rendezetlenségét mutatja. Az emberek egy része nagyon következetlenül beszél önmagáról nyelvtanilag. Megfigyeltem, hogy az „akaratos”, és „határozott emberek nyomatékosan egyes szám első személyben beszélnek magukról, és minden második mondatuk úgy kezdődik, hogy „én”. Vannak akik egyes szám harmadik személyben beszélnek magukról, és még a nevüket is beleszövik a mondatba, pl. „XY-ról nem lehet azt mondani...” – mondja YX saját magáról. Vannak, akik elkerülik saját maguk nevesítését, amikor magukról beszélnek. És vannak, akik a királyi többest használják történelmi visszaemlékezésük során: „Már akkor megmondtunk…”, „Előre láttuk…” Nos, ezek a stíluselemeknek az interjú szószerinti leírása után nagy jelentősége lehet: kidomborítja az interjúalany jellemvonásait, anélkül, hogy a mondat szószerinti értelme megváltozna. Szabad ilyet tenni vagy sem?

Néha előfordulnak tárgyi tévedések a nyilatkozónál. Évszámok, pénzösszegek megnevezése, történelmi személyiségek felcserélése, ilyenkor finom eszközökkel élhet a szerkesztő: egy lábjegyzettel utalhat a valóságra, betehet egy el nem hangzott kérdést pontosításra. Azonban, ha az interjúalany nem tényben tévedett, hanem tények közötti összefüggéseket lát hibásan, és a riporter nem szállt vele vitába a felvétel elkészültekor, akkor vagy belenyugszunk a riportalany hibájába és nyomtatásban is így jelenik meg, vagy álságos kérdéssel felhívjuk az interjú alanyát telefonon, hogy „nem értettem pontosan, hogy mit akart mondani”, lehetőséget adva a korrekcióra.

Mi tegyen akkor az interjúkötet szerkesztője, amikor az első kézirat megküldése után az interjúalany olyat ír bele a szövegbe, amely el sem hangzott, vagy éppen a fordítottja hangzott el az interjúban?! Nos, ez már a hálószoba titkokkal egyenlő megítélés alá eső kérdés, amelyet majd a következő részben pertraktálok.

Fotó: Kiss Katalin