A szavazatok erejével ...

A francia nemzetgyűlési választások előtt, melyek azok politikai törésvonalak, amelyek a társadalmi rétegződés mentén alakulnak ki Franciaországban? A frissen megválasztott köztársasági elnök Francois Hollande és pártjának jövőbeni elképzelései, jelentős megrázkódtatással járhatnak a francia társadalom szerkezetére. Az adórendszer gyökeres megváltoztatása (a gazdagok-szegények közötti társadalmi olló szűkítésére tett egyik lépésként ígérkezik a 150 ezer euro feletti fizetések adókulcsának, valamint a társasági adónak növelése) és a nyugdíjkorhatár változtatása (anno Sarkozy emelte fel 62 évre) könnyen rossz társadalmi közérzetbe csaphat át, így az ősz folyamán akár utcára is vonulhat a politika.

A bevándorló családból származó Sarkozy szociálpolitikája szemet hunyt a fiatalság körében tömegesen meglévő munkanélküliség és az etnikai kisebbségeknél jelentkező mélyszegénység felett. A gall társadalmat kettéválasztó szakadék mélyebb, mint valaha, amely ellenkezik a hagyományos francia szellemmel. Franciaországnak a forradalom óta lényegéhez tartozott, hogy szolidárisabb társadalom, mint az angol vagy az amerikai, jobban törődött például a nyugdíjasok vagy a társadalom más, sérülékenyebb tagjaival. A Sarkozy éra viszont kevés pozitív példát szolgáltatott e szellemiség továbbvitelére, inkább az egyenlőtlenségek kiéleződése erősödött fel a társadalmi rétegződés mentén.

A fiatalokat övező magas munkanélküliség további problémákra világit rá, mivel nem jutnak megfelelő munkahelyhez, így tömegével hagyják el az országot a jobb megélhetés reményében. Ezért lázadtak fel anno az első munkahelyt érintő munkajogi szigorítások ellen, amely a kormány meghátrálását eredményezte. Hogy milyen jövő vár ezekre a fiatalokra Hollande idején? Egyelőre kérdéses, a frissen megválasztott köztársasági elnök kiemelt ígéretei között szerepel, hogy döntéseinél fontosnak tartja, hogy a fiatalok érdekét szolgálják.

Ahogy a választok kihúzták a létrát a konzervatív Sarkozy alól, a szavazatok erejével a jövőben bármi megtörténhet. Franciaország most új mechanizmusok, átalakítás előtt álló újraelosztási rendszerek, megújuló gazdaságpolitika előtt áll a jövőre nézve, kérdéses mekkora társadalmi elfogadtatásra fog találni. Várható-e a francia társadalom szociológiai-politikai átrendeződése? Valószínűleg nem, de fontos üzenet lehet az Európai Uniónak a francia parlamenti választás eredménye: konzervatív vagy szocialista többség lesz-e a kormányzatban?

Hogyan hat a francia politikai változás a saját társadalmi rétegződésére?

Mely társadalmi csoportokat támogat a francia belpolitika és mely országokat támogat a francia politika az Európai Unióban?

Csupa kérdés, amelyre hamarosan választ kaphatunk 2012 június 10-én és 17-én?!

Társbérlet vagy szocialista többség?

A francia elnökválasztás 3. fordulója következik? A 2002 óta mindig közvetlenül az elnökválasztás után tartott nemzetgyűlési választások elébe néz Franciaország. A korábbi évek eredményeit nézve eddig tényleg az elnökválasztás harmadik fordulójaként funkcionált. A helyzet ma annyiban biztosan más, hogy a jelenlegi elnököt már a szocialisták adják.

Franciaországban kétkamarás parlament működik, amely méretét tekintve aszimmetrikus és csak a Nemzetgyűlést (alsóházat) választják közvetlenül az állampolgárok. A 348 fős Nemzetgyűlés tagjait 5 évre, kétfordulós, tisztán egyéni választókerületi, többségi elvű, egyszavazatos rendszerben választják meg. A szavazók csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, pártlistákra nem. Az első forduló június 10-én, a második pedig június 17-én lesz.

A Szenátust (felsőházat) viszont nem a választópolgárok, hanem a polgármesterek választják elektori típusú rendszerben.

Franciaország kormányformáját tekintve „félelnöki” típusú. A franciák esetében mindez annyit jelent, hogy az elnök nevezi ki a kormánytagokat, de ők mégis a Nemzetgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Tehát Francois Hollande gondolkodás nélkül új kormányt nevezett ki, amely nem csak a miniszterek és a miniszterelnök, hanem az elnök fizetését is csökkentette.

A legtöbb mandátum valószínűleg a baloldali és szociáldemokrata értékekkel rendelkező Szocialista Párt (SP) és a jobboldali, konzervatív világképű UMP között fog eldőlni. Mindenesetre érdemes megfigyelni a szélsőjobb előretörését is. Ugyan Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front (FN) támogatottsága az elmúlt hetekben csökkent a közvélemény-kutató cégek szerint, de az FN 2007-ben csak 1 millió, az elnökválasztáson pedig 3 millió szavazatot kapott, míg Marine Le Pen a 2012-es elnökválasztáson már majdnem 6,5 millió szavazatot kapott.

A közvélemény-kutató cégek erősen megosztottak az előrejelzésekkel kapcsolatosan. Ahány felmérés, annyi végeredmény létezik, így a most vasárnapi választáson bármi megtörténhet.

A döntő kérdés az, hogy a szocialista köztársasági elnök hatalmával szemben létre jöhet-e egy jobboldali, konzervatív többségű parlamenti alsóház. Ilyen „társbérletre” már volt példa Franciaországban. (Pl. 1997 áprilisában Chirac elnök feloszlatta a nemzetgyűlést, az ezt követő választások a jobboldal súlyos bukását eredményezték; miniszterelnök a szocialista Lionel Jospin lett, így újabb „társbérlet” jött létre a jobboldali elnök és a baloldali kormányfő között.) http://www.c3.hu/~klio/klio072/klio152.htm.

Társbérlet vagy szocialista többség? A világ és az Európai Unió politikai közvéleménye erre a kérdésre várja a választ a franciáktól.

Páli Zoltán

Választók importja külföldről és itthoni választójogosultak egy részének a megfosztása a választójogtól

Közismert tény: a kormányzat külföldön élők számára biztosít választójogot a 2014. évi országgyűlési választásra. Ugyanakkor a szakmai közvélemény már megismerhette a kormány azon határozott szándékát, hogy a Magyarországon élő választópolgárok egy részét meg akarja fosztani a választójogától.

A kormány választójogosultakat importál külföldről azok közül, akik soha nem éltek Magyarországon, soha nem fizettek adót a magyar államnak. Viszont megfosztják a Magyarországon élő magyar állampolgárok egy részét a választójogtól, akik mindig Magyarországon éltek, és ha volt munkahelyük vagy jövedelmük, akkor adót fizettek az államnak.

A Magyarországon élő, önmagukat nemzetiséginek vallók nem szavazhatnak pártlistára, csak a kormánybarát - 2011-ben megválasztott – nemzetiségi önkormányzatok által állított listára. Ez különösen vonatkozik a cigány/roma emberekre.

Az általános választójog csökkentése az un. regisztrációval egy kormányzati politikus kijelentése alapján a „vadbarmok” megfosztását jelenti a választójogtól. A vadbarmok kirekesztése valóban fontos elem volna a kormányzati politikusok közül. Azonban az, hogy akár 1 millió választópolgárt távol tartsanak a választástól, az 1910. évi jogfosztó, a választói cenzust felerősítő Tisza-féle törvény felmelegítését jelenti.

A választójog egyenlőségének a nemzetközi és alkotmányos elvét sértő tervek, az egyéni választókerületek átrajzolását megvalósító „választási földrajz” a választási szakma által 100 éve feltárt visszaélési módszer. A XXI. században visszatérni ehhez a méltatlan és nyilvánvalóan a választók akaratát csorbító módszerhez csak azok módszere, akik diktatúrát árasztó szovjet utódállamok (pl. kazah) valamelyikét tekintik követendő példának.

Az új külföldi választópolgárok nyilvánvalóan örülnek, hogy beleszólhatnak a hazai belpolitikába, de gondoljanak arra,hogy az itt élő választópolgárok egy részét a kormány megfosztotta ettől a lehetőségtől.

Hogyan lehetséges az autokrata, unortodox választási törvény ellenére a szavazatok erejével győzni a demokratikus pártoknak a következő valamelyik parlamenti választások egyikén? E kérdésre csak a választópolgárok és a demokratikus pártok adhatnak választ.

Lampert Mónika, Szanyi Tibor és Debreceni József nyilatkozott Dr. Tóth Zoltánnak az "előválasztással" kapcsolatos javaslatáról a Magyar Nemzetnek. Karácsonyi Gergely az LMP részéról nem nyilatkozott.

http://mno.hu/belfold/uj-szoci-otlet-meg-gyurcsanyek-alelnoke-is-szkeptikus-1080909

Botka László, az MSZP választmányi elnöke nyilatkozott Dr. Tóth Zoltánnak az "előválasztások"-kal kapcsolatos javaslatáról a Magyar Nemzetnek 2012. június 2-án.

http://mno.hu/belfold/botka-ellenzeki-elovalasztast-szeretne-1080582