A szavazatok erejével ...

A kormány minden nap nehezebbé teszi  az ellenzék összefogását a választásra.

A kormány csöpögtetve jelenti be, hogy milyen módosításokat kíván a kormánypártok újabb győzelme érdekében bevezetni a 2014. évi választásokra.

A legújabb kormányzati javaslat az, hogy a fekete kampánypénzek megszüntetése érdekében a jövőben ne pártok, hanem a jelöltek személy szerint kapjanak 2-3 millió Ft kampánytámogatást.

A jelöltek személyes jövedelemmel való támogatása azt jelenti, hogy a sok-sok kalandor lelkületű ember jelentkezik a 2-3 millió Ft reményében. A helyzetet még egyszerűbbé teszi, hogy a tegnapelőtti kormányzati bejelentés szerint mindenki egyoldalú nyilatkozattal nyilváníthatja magát jelöltnek.

Kész a lehetőség: „Grátisz kapok 2-3 millió Ft-t, és legfeljebb nem leszek képviselő!” kiált fel a kalandos életű próbálkozó és már terveket kohol a pénz elköltési módjára és tanulnányozza az azeri ügyön szerzett tapasztatain okulva azon országok listáját, amelyeknek nincs kiadatási egyezménye Magyarországgal.

A kormánypártok célja az ellenzéki jelöltek mellett sok-sok jelölt indítása, hogy szétaprózza a szavazatokat. Az újabb politikai trükk megnöveli a szavazólapon szereplő jelöltek számát és megoszthatja az ellenzéki szavazókat.

A kormány készen áll megvásárolni 2-3 millió Ft-ért „áljelölteket”, és ezt még a kampánypénzek megtisztításának is nevezik. További bejelentés arról szól, hogy a jelöltek ingyen lehetőséget kapnak a közszolgálati médiában való szereplése. Ha a médiában való szereplés olyan kiegyensúlyozottan kerül kiosztásra, mint amilyen most, akkor az ellenzéki jelölteknek nem kell sok szereplésre készülniük!

Újabb rendőr-haver üzlet

Elsőként azt kell tisztázni, hogy nem minden rendőrnek van haverja, és nem minden havernak van rendőre. Természetesen egyes rendőrökről van szó, nem a rendőri testület egészéről. (Ha a manapság zajló rendőrségi tisztogatást nézzük, akkor most a rendőri testület egy része, amely ártatlan a korrupciós ügyekben, az letartóztatta a testület másik részét, akik viszont sárosak, és hosszú évekig karcerben lesznek. Ha majd jön az újabb hatal/om/a váltás, akkor majd helyet cserélnek.) Magyarán arról van szó, hogy mindig vannak jó és rossz rendőrök, legalábbis az amerikai krimikben és gengszter filmekben, ahol Robert de Niro már minden szerepet eljátszott: volt már jó és rossz rendőr, beszélő és hallgatag gengszter, volt már örökre börtöntöltelék és happy end élvező. Jelen esetben tehát nem a magyar rendőri testület egészéről van szó, hanem de Niro szerepeinek egy részéről. Mégpedig szerepeinek arról a részéről, amelyben a haverok volt rendőrök, akik fiatalon és különféle okok miatt hagyták el a testületet és jelenleg becsületes vállalkozók. Hiszen még a szolgálati szabályzat sem tiltja, hogy a jelenlegi rendőrnek egy  volt rendőr a haverja legyen, aki egyben tisztes vállakozó. Sőt a szolgálati szabályzaton túl a szolidaritás szelleme nagyon erős a testület jelenlegi és volt tagjai között, amely köteléket egymás között csak úgy neveznek: „Együtt húztunk csizmát!”. De Niro ebben az értelemben (csizmahúzás) soha nem lehetett partnere másnak, mert az amerikai bűnügyi nyomozók mind civilek, és nem egyenruhás rendőrök, de ez a lényegre nincs kihatással.

Másodsorban azt is tisztázni szükséges, hogy mit jelent az, hogy „üzlet”? Nem kell semmilyen bonyolult dologra gondolni: üzlet az, amelyben az állam képviselője, mint megrendelő a piacon pénzért megveszi a testület egésze és az egyes harcos tevékenységéhez szükséges dolgokat és szolgáltatásokat. A dolgok és szolgáltatások nagyon szűk körűek és alacsony az áruk. Pl.: épületek százai, autók ezrei, fegyverek arzenálja, benzin tonnaszám, egyenruhák tízezrei, papír kamionnyi, számítógépek és telefonok százezre, stb., stb., stb. És ezt évente meg kell venni, üzemeltetni, javíttatni… Ugye milyen nehéz a rendőrök élete, mire ezt mind közbeszerzik, megveszik, adminisztrálják. Hát nem csoda, hogy az utcára nem jut annyi rendőr! És akkor még nem beszéltünk az árakról! minden egyre drágább lesz! Így a rendőrség kénytelen az állami költségvetésen kívül az önkormányzatoktól támogatást kérni, (hiszen milyen drága a benzin), a lakosságtól pedig a „kreatív” jogalkalmazás eszközeivel pénzbüntetés formájában finanszírozási forrást találni. Erre nagyon jó példa Robert de Niro, aki ebben a filmben a 10 év óta nem működő vasút egyik átjárójában a bokorból ugrik elő és megbünteti a „vasúti átjáró” táblát figyelmen kívül hagyó indián autóst. De Niro egy másik filmjében a záróvonalra ráhajtó autóst bünteti egy havi fizetésre, mert a vonalra rámenni sem szabad. (Persze a tűzoltók sem maradnak ki a kreativitásból. Már azok a tűzoltók, akik még soha nem oltottak tüzet, mert irodisták.) Így tehát a lakosság megbírságolása is az üzlet része.

Az üzletnek van egy speciális területe, amelyhez a rendőrök (egyesek) és haverjaik (egyesek) értenek a legjobban: ez a autók (szgk és tgk) nyilvántartása, rendszáma és az eredetiségük vizsgálata.

Miért „újabb” ez az üzlet? Ahogy de Niro egy volt barátnőjére mondja: „Egyszer már meg volt!” A rendszerváltás kapcsán Magyarország minden autója (3 millió) új rendszámot kapott. A törzskönyv kötelezővé tétele és privatizált eredetiség-vizsgálat a 90-es évek nagy slágere volt, az autólopások elleni küzdelem részeként. Majd második körben is eredetiségi vizsgálatokat kellett alkalmazni, mert az első nem hozta meg a kívánt eredményt.

Minden egyes állami intézkedésért az autó tulajdonosának fizetnie kellett. Soron kívül és kézpénzben, mégpedig döntően privát cégeknek. Vagy az államnak, amely a privát céget kifizette. Miközben az autókkal kapcsolatos minden egyéb állami költség is emelkedett: a tulajdon átírás, az adó, stb., stb. Összességében milliárdokról van szó, amelyet a privát cégek és milliárdokról, amelyet az állam kapott.

Robert de Niro-nak az államkassza szűkössége és az (egyes) rendőr-haverok pénzigénye miatt újabb ötlete támadt: ÚJ RENDSZÁMOT MINDEN AUTÓRA (szgk., tgk., stb.)! Az amerikai filmszínész szakmai indokai elég egyszerűek: jobb lesz az embereknek, mert a rendőrség könnyebben azonosítja az autójukat szabálysértés vagy bűncselekmény esetén.

Hurrá, hurrá, Csapajev gerój!

Emberek! Menjetek a kasszához és fizessetek az új rendszámért! És ha nincs új rendszámod, akkor a rendőr megbüntet 2 havi fizetésedre!

A rendszámtáblákat titkosított közbeszerzési eljárásban szerzi be állam titkosított magáncégektől. A rendszámtábla felszerelését végző magáncégek titkosított közbeszerzési eljárásban kerülnek kiválasztásra. Viszont nyilvánosan hirdetik ki, hogy mennyit kell majd fizetni érte ismét az embereknek.

Hogy mik nem történnek az amerikai filmekben?!

Polgármesterválasztás számokban.

Hódmezővásárhelyen 2012. szeptember 2-án időközi polgármester választást tartottak.

Pártjelöltet állítottak: a jelenlegi kormánypártok, az MSZP és a Jobbik.

Nem állított jelöltet az LMP és a DK, és nem támogatták az MSZP jelöltjét sem.

1 fő független jelölt is indult a választáson.

A választás egyfordulós és relatív többségi (legtöbb szavazat) rendszerben került lebonyolításra, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. (Ilyen rendszerben kerül megtartásra a 2014. évi országgyűlési választás is.)

A választáson résztvett a választópolgárok 33%-a. Nem vett részt a választópolgárok 2/3-a.

Győzött a jelenlegi kormánypárt jelöltje 52%-kal (a szavazók több mint a fele), az összes választójogosult 16%-ának a szavazatával.

Második lett (vesztett) az MSZP a szavazatok 22% -val (az összes választópolgár 1/5-e).

Harmadik lett (vesztett) a Jobbik 14%-kal (az összes választópolgár 1/7-e).

Indult még egy független jelölt (10%).

Az LMP és a DK jelölt hiányában nem kapott szavazatot.

Az MSZP és a Jobbik is pozitívnak értékelte, hogy növelték a szavazataik számát a 2010. évi választáshoz képest.

Tisztelt Szerkesztőség!

Népi kezdeményezést indított Érden a helyi civilek egyesülete, a Civil Érdek Egyesület (a meggyesek), az alábbi témában.

„Kezdeményezem, hogy az érdi Közgyűlés tárgyalja újra a 2012. évi  kéményseprési díjról szóló javaslatot, figyelembe véve, hogy az előterjesztésben javasolt 5%-os áremelés helyett, több mint 57%-kal nőtt a díja a szilárd, gáz és tartalékkémények ellenőrzésének.”

A fenti szövegű aláírási ív a helyi jegyzőhöz a mai nap benyújtásra került, jóváhagyásra.

Az aláírásgyűjtést a jóváhagyás után kezdik meg a Civil Érdek Egyesület tagjai és szimpatizánsai.

Háttér információk:

Az Érden szolgáltató Magyar Kémény kft drasztikus mértékű áremelését nagy lakossági ellenérzés fogadta. A lakossági fórumok, a képviselői fogadóórák, a lakossági irodába beadott panaszok állandó témája az áremelés mértéke.

Emiatt tavasszal a Környezetvédelmi Bizottság elé kérték a Magyar Kémény kft ügyvezetőjét.  Ezután sem történt semmi érdemleges a díjakkal kapcsolatban, bár a Közgyűléseken azóta is többször felvetették a képviselők a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos változtatások szükségességét, de a várható törvény- illetve rendeletmódosításra hivatkozás miatt, egyszer sem került napirendre az ezzel kapcsolatos előterjesztés.

Egyesületünk tagjait is többen megkeresték a magas díjemelés miatt, ezért utánanéztünk az áremelés tényleges mértékének.

Az érdi honlapon szereplő publikus közgyűlési anyagokat megvizsgálva vettük észre az alábbiakat.

2011. nov. 4.-i előterjesztés és a 2012-es díjtervezet:

http://79.120.218.133/doc/szervezes/elot.nsf/04c4e1ea56e0ce3500256f7f001820c6/d26875015581ec85c1257948004f7ce2?OpenDocument&Highlight=0,_fde16r0jef5pmas3i0q5g_

A mellékelt linkben olvashatóak a 2012 évre tervezett és elfogadott díjtételek, és az előterjesztésben szereplő mondat:

„A benyújtott díjjavaslat megközelítőleg 5%-os áremelést tartalmaz.”

A 2011. jan. 14.-én benyújtott előterjesztésben szerepelnek a tervezett és elfogadott 2011-es díjak:

http://79.120.218.133/doc/szervezes/elot.nsf/04c4e1ea56e0ce3500256f7f001820c6/992549c3de8eaba8c125781f004deb61?OpenDocument&Highlight=0,_fde16r0jef5pmas3i0q5g_

A díjjavaslatokban szereplő kifejezések megváltoztak, ezért nem könnyű az összehasonlításuk. A két díjtáblázatot szakértő segítségével összevetve, világosan láthatóvá vált a díjemelés igazi mértéke.

Például a 2011-es táblázat 1. sorában szereplő „Lakossági LKS ÜKS és Közületi KKS (gáz-vegyes)” felöleli az összes használatban lévő egyedi kéménytípust, amelyek éves ellenőrzési díja 1551 Ft volt.

Ezek a kémények a 2012-es táblázatban már 2., illetve a 6. sorban szerepelnek, mint „egyedi, szilárd, nyitott,” alkalmanként 1225 Ft-ért, (mivel évente kétszer kell ellenőrizni, tehát évi 2450 Ft-ért),  illetve „egyedi, gáz, nyitott,” alkalmanként, vagyis évente 2445 Ft-ért.

A tartalékkémény a 2011-es díjtábla 2. sorában szerepel, éves ellenőrzési díja 884 Ft volt.

A 2012-es táblázatban a 17. sorban szerepel az ugyanilyen tartalékkémény, alkalmanként, vagyis évente 1394 Ft-ért.

Egyszerű számtani művelettel látható, hogy 2011 és 2012 között, - az említett kémények esetében -, a nettó ellenőrzési díj több mint 57 %-al nőtt. Mivel a munkafolyamatok túlnyomó részét ezeknek a kéményeknek az ellenőrzése teszi ki, (a többi esetben kb 5 % a díjemelés mértéke), ezért súlyozott átlagszámítást végezve  is valószínűleg 50 % felett van az áremelés átlagértéke.

Tehát legalább tízszer akkora áremelés történt, mint amely az előterjesztésben szerepelt.

A képviselők az előterjesztésben szereplő téves állítás figyelembevételével szavazták meg a díjemelést.

Ezért kérjük, hogy a közgyűlés szakértő bevonásával tárgyalja újra az eredeti előterjesztést, és a valós ismeretek birtokában hozzon döntést.

(Érdekesség, hogy Százhalombattán, ahol szintén a Magyar Kémény kft végzi alvállalkozóként a szolgáltatást, az áremelés mértéke nem volt ennyire drasztikus, mert az ottani képviselőtestület, - igaz többszöri tárgyalás után -, de csak az infláció mértékével, – ami kb 5 % -, engedte emelni az árakat.)

Tisztelt Szerkesztőség!

Ha Önök is úgy gondolják, érdemes támogatni,

•          hogy egy közösség politikamentesen védhesse az érdekeit, az indokolatlanul magas díjakat szedő, kötelező közszolgáltatást végző társasággal szemben,

•          hogy egy nyilvánvaló tévedés miatt ne legyenek nagyobbak a lakosság, - így sem elhanyagolható -, terhei,

akkor kérem, hogy a médiában való megjelenési lehetőséggel adjanak esélyt  számunkra.

Tisztelettel:

Leszák Ferenc

Civil Érdek Egyesület

társelnök

www.meggyesek.hu

Előzményként olvassa el a következő cikket:

http://tothzoltan.blog.hu/2012/08/15/fizess_a_kemenysepro_cegnek_a_semmiert

A FRÜH-KER KFT. (így írja a nyugtán a nevét) savanyúságot árul a budaörsi TESCO-ban. Már többször vásároltam itt, mert nem előre csomagolt savanyúságot árulnak, hanem hordóból a káposztát, dézsából az uborkát – és ez a frissesség benyomását kelti. Már többször is tapasztaltam, hogy sokkal több savanyúságot veszek, mint amit a fridzsidernek az erre szánt részében el tudok helyezni, és sokkal többet, mint amit meg is eszünk.

Megláttam a kovászos uborkát, így azonnal kértem fél kilót (690 Ft/kg).

Lehet kicsit több?! – kérdezi/közli az elárusító hölgy, és már nyomja is a mérleg árcimke nyomtató gombját, nem is várva a válaszomat.

Még valamit? – kérdezi azonnal, mert nem is kiváncsi a „kicsit többet”-tel kapcsolatos válaszomra. Én, mint a  katonatiszt bólintok, majd kérek 10 dkg savanyított fokhagymát (1990Ft/kg). Gyors mozdulatokkal meri a nylonzacskóba, majd a szokásos kérdés/közlés: Lehet kicsit több?!

Még ekkor sem az jut eszembe, hogy nincs szükségem kicsit többre, hanem csupán az, hogy nincs nálam annyi pénz, hogy „kicsit” sokkal többet fizessek. Nézem, nézem a pénztárgépen az árat, az elárusító már lezárta a zacskót és ráragasztotta az árcédulát. Mivel nem nyúlok a két zacskóért az elárusító emelt hangon szólít fel a fizetésre (a budaörsi TESCO-ban a savanyúságot árusító FRÜH-KER KFT.-nél helyben kell fizetni).

Gyenge hangon közlöm az eladóval, hogy kevesebbet kértem, mint amennyit lemért és számlázott nekem.

Hát ekkor következik a még emeltebb hangú kioktatás arról, hogy normális ember válaszol, ha kérdezik és néma gyereknek híg a leve. Midőn a kultúremberi minimum felé közeledik az elárusító szókészlete és hangszíne, eközben a zacskókat feltépi, kivesz mind a kettőből annyit, hogy az eredetileg kért mennyiség maradjon, majd új árcimkéket nyomtat. Midőn ezt a tevékenységet végzi az elárusító szövetségre lép a sorban hátam mögött türelmetlenül álló vásárlóval, és midőn távozom a hátam mögött jót nevetnek rajtam. „Hisz ennek nincs is pénze!”

Szégyenkezve kullogok el, hiszen a „helyi közvélemény” ellenem ítélt. Az elárusító nem tudott többet eladni nekem, mint amennyit kértem – pedig ő abból él, hogy sokat ad el olyanoknak, mint amelyen én is vagyok, mivel gyáván nem merjük sokan azt mondani: „NEM! Nem kérünk többet ebből!”

Szolidaritás nélkül, ellenem ítélt a másik vásárló is, hiszen 30 másodpercet várnia kellett a két zacskó újramérésére, és a kinevetésemmel bebizonyította az eladónak, hogy neki bezzeg van pénze! Tőle nyugodtan kérdezhetik: „Lehet egy kicsivel több?!”

Pedig csak egy gyáva ember, mert nem meri azt mondani: „NEM! Nem kérünk többet ebből!”

NEM KÉRÜNK TÖBBET,  EBBŐL SEM!