Civil Rádióban csütörtökön Kövesdi Péter beszélgetett Tóth Zoltánnal. A jogász és szakács Tóth Zoltán a civil szervezetek és pártok különbségeiről, valamint az emberek véleménye megismerésének jogi és politikai kereteiről mondta el véleményét.
Civil Rádióban csütörtökön Kövesdi Péter beszélgetett Tóth Zoltánnal. A jogász és szakács Tóth Zoltán a civil szervezetek és pártok különbségeiről, valamint az emberek véleménye megismerésének jogi és politikai kereteiről mondta el véleményét.
A gyermek a házi feladatát befejezte, és várta, hogy a szülője kikérdezze a leckét. A szülő kissé rezignáltan tekintett az 3. osztályos olvasókönyv 76. oldalára és megnyugodva látta, hogy a gyermek Szent István ítéletét tanulta meg. „Na, végre, beérett a termés, immár jóra oktatják kisdedjeinket!” – szakadt ki belőle akaratlanul a szó, mert nagyon bántotta, hogy a III. Orbán kormány megalakulása óta már nem az államtitkár asszony bölcs irányításával nevelik jövőnk zálogait az iskolában.
A szorgalmatos gyermek szép szavakkal idézte fel István király tetteit, midőn besenyők érkeztek messze országból Magyarországra István király ítéletéért, addig a magyar katonák kifosztották a kérvényező besenyőket, sőt egy részüket kardélre hányták. A maradék besenyők mégis az igazságos István elé térdelve kértek ítéletet. A magyar király a magyar rablókat az útszélén felakaszttatta, majd a tanmese imígyen összegzi a tanulságot:
„István király a besenyőket bőségesen kárpótolta, minden veszteségüket megtérítette. Mindezt azért cselekedte, mert Magyarországot minden külföldi menedékének szánta, olyan országnak, ahová mindenkinek szabad bejárása legyen, és senki a vendéget bántalmazni, sértegetni ne merészelje.”
A szülő elsőre felkapta a fejét, hogy a besenyőkkel másodszor is találkoztak a magyarok, mert amikor még ő járt iskolába, akkor azt tanulta, hogy a magyarok a honfoglalás időszakában besenyő támadás ellen húzódtak a Kárpátok védelme alá. „Bizonyára új kutatási eredmények alapján készült a kisiskolások olvasókönyve!” – vélelmezte a haladó magyar hagyományokat ápoló szülő.
A szülő másodikra még jobban meglepődött azon, hogy a jelenlegi miniszterelnök által napjainkban hangoztatott menekültellenes kijelentéseivel nincsenek összhangban a 3. osztályos olvasókönyv 76. oldalának zárószavai. „Miniszterelnökünk világosan kifejezte akaratát, hogy a menekülteknek kívül tágasabb!” Majd a szülő, mint lényegi ellentmondás első felismerője (Hogy létezik, hogy a tanár nem vette észre a tankönyvírók hibáját?!) a Szülői Munkaközösség (SZMK) elnökéhez fordult, akivel a körzetben együtt szervezték az idősek buszoztatását a Fidesz választásokra, ezért teljes egészében megbízott benne. Az SZMK elnöke hitetlenkedve csóválta a fejét az ellentmondáson, és határozott lépéseket tett az iskolai igazgató irodájának az irányába. Az iskolai titkár vette elsőre a panaszt, és aggodalommal kérdezte az igazgatót? „Most mit tegyünk?” Az igazgató rutinos volt már szülői panaszok kezelésében. A helyi KLIKK vezetőjéhez fordult az SZMK-ra hivatkozva – kérve a szükségesnek ítélt intézkedés megtételét. A helyi KLIKK vezetője friss volt még a pályán, mert Gyesről tért vissza és korábban ügyfélszolgálat munkatárs volt egy jelentékeny vállalatnál, így - Remegő Térdekkel - azonnal feletteséhez fordult állásfoglalásért, hogy mi legyen a saját állásfoglalása István király viszonylatában. A közép KLIKK vezetője hanyag mozdulattal a papírkosárban iktatta az aktát, amit nagyon hamar megbánt. A helyi KLIKK-ista sürgette a döntést, amelyet megerősített a helyi Fidesz vezetőjének előzetesen elmarasztaló – mellékelt - nyilatkozata is. Az átszervezés alatt álló központi KLIKK Remegő Térdekkel hívta össze az értekezletet István király ítélete ügyében. Tekintettel arra, hogy a Fidesz központ éppen a kotonok és azok tartalmának a központi kezelésére vonatkozó közbeszerzési eljárásnak a lebonyolításával foglalkozott, amelyre egyedül a KÖZGÉP nyújtott be pályázatot, így István király ítéletének ellentmondása átmenetileg háttérbe szorult a tengernyi geci mellett.
Az érintett szülő a gyermekét betegnek jelentette az István király ítéletét számon kérő iskolai dolgozat megírásának napjára.
http://nepszava.hu/cikk/1048087-remego-terdek-oraja
A jelenlegi kormány 4 milliárd forinttal kampányol az időközi választáson, Veszprémben.
A Klubrádió ezzel kapcsolatos kérdésére – többek között – Tóth Zoltán válaszol:
http://www.klubradio.hu/index.php?id=238%23c
2015 02 12
1 rész 19 perc 30 másodperctől
A hét embere a Civil Rádióban 3.
Mi a jelentősége az Országgyűlés létszámának? Mit jelent a kétharmad? Ruzsa Viktor beszélgetett Tóth Zoltánnal.
ARD (német közszolgálati rádió) blogján Tóth Zoltán.
Az interjút Harriett Ferenczi készítette.
A hét embere a Civil Rádióban. Péterfy Ferenc beszélgetett kedden Tóth Zoltánnal az országos és helyi népszavazásokról, Svájcról, az előválasztásról, a preferenciális szavazásról. Demokratikus pártok nélkül nincs demokratikus állam! – összegezte álláspontját Tóth Zoltán az interjú végén. (12 perc)
A hét embere a Civil Rádióban (98 FM).
Hétfőn Tóth Mónika készített interjút Tóth Zoltánnal (16 perc): Népszavazások Magyarországon (1989, 1990, 1997, 2008). Nehezedtek-e a népszavazás megtartásának a feltételei 2015-re? Milyen irányba halad a közvetlen demokrácia az Európai Unióban?
https://www.youtube.com/watch?v=0II9Zyxr5dk&feature=em-upload_owner
„Buda egyetlen kőszínháza!” hirdeti magát a Klubrádióban Buda egyetlen kőszínháza. Egy hirdetéstől még nem jön meg a színházba mehetnékem, azonban kellemes - korábbi - élmények fűznek Buda egyetlen kőszínházához. Így amikor a barátom felhívott telefonon, hogy ott áll Buda egyetlen kőszínházának a pénztáránál és „venni vagy nem venni” kérdésével küzd, akkor a válaszom süvített - a véletlenül - kihangosított mobilból: VENNI! Utóbb megkérdeztem: És mit nézünk meg Buda egyetlen kőszínházában?
Nyitott ablak – zenés vígjáték 2 felvonásban. Nóti Károly – Fényes Szabolcs – Szenes Iván szerzői hármasával, rendező Karinthy Márton.
Szerencsésen kezdődött az előadás. A barátainknál elkészült a kocsonya, amelynek meg kellett ágyazni egy kellemes szőlőpárlattal. Azt gondoltam, amikor felment a függöny: ha rossz lesz az előadás, akkor békésen szunyókálok a szünet előtti tapsig. Ebből a szempontból jól indult az előadás. Vidámnak szánt beköszöntő (élőzene, a helyszín és a főszereplők rövid bemutatása, a főtéma referálása, élőzene), és bágyadt taps.
Arra ébredtem, hogy a feleségem és a barátom felesége nevet. Lapos pillantást vetettem a színpadra, és láttam, hogy ott egy történet formálódik. Először azt hittem a jelmez, a díszlet, a zene alapján, hogy a XX. század elején játszódik a darab, de rácsodálkoztam a polgármester házának a nagyszobájában levő óriás poszterre, amelyen Ferenc József bajsza és haja alatt, Horthy Miklós arca nézett ránk, Kádár János kacsintásával. Rögvest felélénkültem: kérem, itt üzennek nekünk valamit, mert a következő jelentben Orbán Viktornak kell következnie! És nem, és nem! Hiába próbáltam bármit beleképzelni az egyre sűrűsödő poénokba, az egyre gyarapodó abgangokba, ez a Karinthy Márton nem vitt be jelen idejű politikai poénokat az előadásba, beérte Nóti eredeti szövegeivel.
Egyszerre azt vettem észre magamon, hogy nevetek, sőt, egyszer-kétszer hangosabban nevettem, mint a közönség, mert a XX. sz. elejei közigazgatási-katonai hivatkozást a közönség átlagánál – szakmai okok miatt – jobban értettem.
Nyitott ablak! – a francia vígjátékokra hajaz a cím, és konkrétan nyitva is az ablak, minden következményével együtt. A poénok egyre jobban sülnek el, a színdarabban és a közönség között is. Néha- néha vastaps szakítja meg az előadást. Ez a Karinthy Márton tapsoncot ültetett a nézőtérre!- gondolom azt addig, amíg egyszer azon kapom magam, hogy én egy tapsoncként kezdeményezem a tapsot.
De jó a szünet! A szűkös nézőtérről kimehetünk a még szűkebb előtérbe. Szerencsére a barátunk elsőként érte el a büfét, ahol türelmetlenül várt minket hideg pezsgővel. Még megmelegszik! – nyújtotta felénk a pezsgőt, nem tudva arról, a Nóti vígjáték másik fontos francia mondanivalóját vetíti előre.
Igazi polgári ízlésű vígjáték a Nyitott ablak! Minden második mondat vicces, minden első mondat feladja a labdát a második mondatnak. A nézőtéren egyre jobb a hangulat, sőt, a színészek egyre jobban összedolgoznak. Lehet, hogy a színészek is élvezik a színházat? Bizonyos foglalkozásokban ez tilos, de azt tudjuk, hogy még jobb, ha a másik is tudja, hogy neki is jó.
Vastaps a zárótablónak, tapsrend szerint újra és újra jönnek a színészek különféle magán-poénokkal. Vége.
A hálás közönség az előcsarnokban visszavedlik a szokásos tömeggé: harc a ruhatárban, a büfé zárva, egy ajtó van nyitva az utcára.
Nekünk szerencsénk van: egy kézfogással gratulálhattunk - a tolakodó tömegben – Karinthy Mártonnak, a rendezőnek. A színháza azt üzeni, hogy van remény…Addig is érezzük jól magunkat!
Az első szó a vegetáriánusokat illeti. A hús emlegetése nem az ellenük irányuló merénylet, hanem az átlagos emberi étkezés része. Az a vigasztaló szó is megilleti a vegetáriánusokat, hogy hús nélkül is kitűnő ételeket lehet főzni, sőt, a fűszerek intenzív használatával pompás elő-, fő- és utóételek is elkészíthetőek. No, de ennyi kunkorkodás után térjünk rá a húsra, mint a méhecske kedvenc eledelére. (Nem tévedés, a méhek imádják a húst, jobban, mint a virágokat! Személyesen is meggyőződhetnek a méhek hús imádatáról: tegyenek egy kis darab nyers húst az egyik, egy csokor mezei virágot egy másik tányérra egy tavaszi-nyári napsütéses délután. 15 perc múlva számolják meg, hogy hány méhecske lakmározik az egyik, és hány csipeget a másik tányérról. Az eredményt írják meg nekem, ha a virágon több a méhek száma!)
Milyen húsokat süssünk? A legfontosabb, hogy csontos hús süssünk. Sőt, a csonttal együtt süssük meg a húst. A sült húsnak elengedhetetlen része a csont, amely az elősütés, továbbá a párolás a során kiengedi magából azokat az ízeket és anyagokat, amelyek a megsült húst önmagában ízessé teszik, és sütés során a sütőanyagba (zsír, olaj, vaj, stb.) beleengedi a csontlét, mely kocsonyásítja a levet.
Hosszasan lehet pertraktálni (vitatkozva rágcsálni) a megsütendő hús fajtáját: csirke, sertés, marha, őz, vaddisznó: tanulmányokkal ijesztgetik a népeket a disznóhús átkos és rákkeltő voltáról, más húsok előnyeit felmagasztalva. Könnyű cáfolni szakmailag (dietetika[i]) az egyes termelő cégek által finanszírozott „tanulmányok” ijesztgetéseit, viszont általános tapasztalat, hogy „olcsó húsnak híg a leve!” Azonban gondos eljárásosokkal, főzési technikákkal az olcsóbb húsból is királyi étel készíthető (pl. csirke szárnyból világbajnok a KFC sültje, ennél csak az a sült csirke szárny jobb, amelyet én készítetek. Ne feledjük: a csirkeszárny csontos hús!).
Soroljunk fel néhány csontos húst a kezdők számára: karaj egészben, tarja egészben, csontos csirkecomb, csirke szárny, malac comb egészben, oldalas /sertés és marha/, bárány borda, birka gerinc, fél vagy egész csirke, egészben őz és vaddisznó gerinc és comb, marha- és borjú lábszár, stb.
Miben süssük a húst? Zsírban, olajban, vajban, grillben, zsírmentes sütőben, római tálban, vas-lábosban?
Mindegyik sütőanyag és sütőedény kitűnő! Így kövessük a Kama Sutra[ii] tanácsát: „Ezt a gyakorlat tanítja!” Egy szakács/háziasszony számára évtizedek állnak rendelkezésre az összes hús-, sütőanyag és sütőedény kipróbálására. Ne ragadjunk le kizárólag az egyiknél, mert a M. T. Cicero[iii] szerint „A változatosság gyönyörködtet!”
Konkrétan tekintsük át a mézes-mázos marha/sertés/malac oldalas elkészítésének a folyamatát.
Fejenként legalább 25 dkg csontos húst kell számításba venni. Oldalasnál ez kilónként 1200-1400 Ft 2015-ben.
Az oldalast a hentessel (kedves mosollyal küldjük a feleségünket a henteshez) vágassuk hosszában kettőbe. Így, az oldalas-csík szélessége legfeljebb 5-7 cm lehet, a hossza kb. 50 cm.
Elősütjük (pirítjuk) az oldalas csíkokat egészben, forró zsírban (vagy akármiben). Közben sózzuk és borsozzuk. A kifehéredett csontos húst kiszedjük, és a csontok között falatokra vágjuk. A párolás következik.
Megszórjuk az apróra vágott csontos húst grill fűszerrel (vagy elgondolásunk szerinti fűszerkeverékkel), majd alaplével felengedjük. Az alaplé nem kell hogy ellepje a húst. Fedő alatt pároljuk (1 kg hús 1 óra párolás, lassú tűzön). Ne feledjük a pirítást maximumon, a párolást alacsony hőfokon végezzük!
A hús mellé helyezünk személyenként 2-3 gerezd hámozatlan foghagymát. A párolást addig folytatjuk, amíg a hús vajpuha lesz. Kezdő szakácsok/háziasszonyok általában türelmetlenek a hús puhítás alatt. Sokat segít, ha a húst időkapcsolóval állítjuk be párolódni, így a felszabadult időnkben a számítógépen leírhatjuk barátainknak a receptet.
Ha omlóssá vált a hús, akkor a födőt levéve beforraljuk a levet, ha úgy jobban tetszik, akkor zsírjára sütjük az oldalast. Amíg a víz elpárolog a lábosból, addig egy fél pohár forró vízben (gyorsforraló!) feloldunk egy evőkanál mézet, majd a vizes mézet összekeverjük az oldalas falatokkal, midőn újra hevesen pirítjuk a húst.
Meglepő lehet a mézes hús, azonban a japán-kínai konyha bevált módszere. Ha azonban magyar hagyományokhoz akarunk visszanyúlni, akkor pillantsuk bele a XVII. sz. magyar főúri udvarok étkezési szokásaiba[iv] és máris pompás hivatkozási alapot teremthetünk a mézes hús felszolgálásához: „Főúri módon készítettem!”
További csavart vihetünk az oldalas ízébe, ha a méz mellett egy kis chili port is keverünk a felöntő vízbe! Óvatosan bánjunk a chilivel, mert nem mindenki szereti. Az ételnek nem csípős-erősnek kell lennie, hanem a „háttérben” kell csupán egy kis pikáns ízt éreznünk! Aki nagyon csípősen szereti, az utóbb még erősködhet magának.
Az apró oldalas falatok színe egy kicsit sárgás a méztől, továbbá ragacsos a mártássá sűrűsödött szaft. Nyugodtan kézzel is megfoghatjuk a csontos darabokat, és jó egy kicsit rágcsálódni a csontokon. Az egész gerezd fokhagyma belülről krémmé puhult, így amikor a szánkba vesszük, akkor meglepő ízkompozíciót tapasztalhatunk: méz-fokhagyma-chili-hússzaft, Heuréka!
Jó étvágyat!
[iv] http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CB8QFjAA&url=http%3A%2F%2Farchivum.piar.hu%2Fbatthyany%2Fbenda%2Fdoktori-disszertacio.pdf&ei=bZbVVJzYCoSvaZGwgLAE&usg=AFQjCNGIAOo46hZArluHoD8N0iY1IXghgg&sig2=6PI4EK-YHiXGxZcXNvZtcA
Óriási különbség van a gomba leves és a gombakrém leves között! Míg a gombaleves inkább hasonlít a magyaros krumpli/zöldség levesekre, addig a krémleves inkább a francia/amerikai gyökerekhez tér vissza, ahol gyakorlatilag ismeretlen a magyarban/Kelet-Európában megszokott „leves” fogalma.
Miben tér el a krémleves az levestől? Elsősorban attól, hogy a krémleves meghatározó alapanyaga pürésített állagú (turmix, botmixer, passzírozó gép, stb.), míg a leves valamilyen sűrítési eljárással készül (rántás, habarás, lisztszórás, burgonyapép, tejföl, tojássárgája, stb.). Fontos különbség az is, hogy a levesek általában valamilyen formában tartalmaznak húst (pörkölt, elősütött húsdarab, húsalaplé, stb.), míg a krémlevesek inkább vegetáriánus jellegűek. A krémlevesekben a levesbetét kemény és apró „ráharapható” falatkából áll (pirított magok, sült zöldborsó, stb.), míg a levesben az alapanyagokat (hús, zöldség) általában tészta egészíti ki.
Összegezve a krémlevesek lényegét: pürésítés és vegetáriánus jelleg, kemény és apró levesbetéttel.
Természetesen egyetlen konyhában sem főznek tudományos-elméleti alapon! Vannak átjárások a levesek és krémlevesek között. Az egyik legfontosabb hasonlóság az, hogy „Így sikerült!” Sok a leve vagy sűrű lett? Mindegyikre lehet magyarázat. A lényeg az, hogy amikor az ételt az asztalra tesszük, akkor egy határozott felkiáltó mondatot mondjuk az általunk készített ételről. Pl.:
Azért sok a leve, mert a múltkor keveseltétek!
Azért kevés a leve, mert a múltkor sokaltátok!
Azért kemény, mert sportos!
Azért puha, mert a fogorvos kérte!
Konkrétan a gombakrém levest a következőképpen javasolom elkészíteni. A bevásárlás reggelén a piacon alaposan nézzünk szét. Nem kell az első gombaárusnál előrántani a szatyrot és a pénztárcát, mert a gomba frissességének a megállapítása fontos körülmény! Minél frissebb a gomba, annál aromásabb az íze. A friss gombának a kalapja alatt a spóra tok fehér lebernyegje sértetlen. Ha már felrepedt, akkor lépjünk másik gombaárushoz. A gomba kalapja erőtől feszülő, nem ráncos. A gomba tönkje egészséges, nem kukacos. Általában csiperke (champion) gombát használunk, mert olcsó és standard a minősége. E fajtán belül van fehér és barna változat is. /Ha társaságban vásárolunk (feleség), akkor mindig a másikat kell venni, mint amely felé elsőre nyúltál, mert a másik frissebb./ Ünnepi alkalomra azonban vegyünk vargánya gombát! Az árával egyezően többet is nyújt, mint az egyszerűbb fajtársa. Sokan sokféle gombát ismernek, és az erdő helyett a piacot járom, így gombafajták ismerete nem az erősségem, viszont nyugodt lélekkel adhatom a gombakrém levest a családi asztalra.
A gomba nagy előnye, hogy nem kell meghámozni! Bár vannak szőrös szívű anyósok, akik pikirten nézik menyük első gombakrém leves kísérletét, és hangosan sikoltják: „Meg kell hámozni!” Vérmérséklet kérdése az ilyen anyós-felkiáltások kezelése, pl. a mérges gomba állítólag hatékony gyógyszer.
A folyó vízben megmosott gomba 80%-át pürésítjük. (20% gombakocka levesbetét lesz.) Ha végeztünk, akkor válaszút elé kerülünk: hagymával vagy hagyma nélkül? (Döntésünket nagyban elősegíti, ha nincs otthon vöröshagyma.) A vöröshagymát kevés olajon (lehet zsíron, még inkább libazsíron!) megpirítjuk, rátesszük a pürésített gombát és egy kicsit pároljuk. Födőt ne használjunk, mert a gomba kiengedi magából a vizet. (Ha az a célunk, hogy a gomba elveszítse víztartalmát, pl. fogas Gundel vagy bélszín Wellington módra, akkor födő alatt kell párolni a gombát, majd a gombalevet leönteni /másképpen hasznosítani/). A párolódó gombát sózzuk és fehérborsozzuk. (Ha nincs fehér, akkor feketebors is megfelelő). A gombapürét egy kevés alaplével hígítjuk. Az alaplét aszerint választjuk meg, hogy milyen van otthon: csirkéből, marhából vagy zöldségből is készülhet. Gondosan beállítjuk a gombakrém leves sűrűségét. Ha túl hígra sikerült, akkor egy kis étkezési keményítővel sűríthetjük az állagot.
A szakács ezen a ponton újabb válaszút elé kerül: chilivel vagy anélkül? Javasolom, hogy a csípősebb utat válasszák! Természetesen mindenki a saját (családja) ízlése szerint dönt, de egy kevés chili por kifejezetten jót tesz a gombának. A nehéz döntés után a kész levesbe beletesszük a gombakockákat. A forró levesben a gombakocka (al dente) fogkemény állagúra, a szükséges mértékben megpuhul.
A tálalásnál pirított magokat kínálunk a gombakrém leves mellé: tökmag, szezám vagy napraforgó is lehet. Ha egyik sincs otthon, akkor egyszerűen zsemle/kenyér kockákat is piríthatunk egy serpenyőben egy kevés vajon. (A konyhaablakot gondosan kitárjuk, mert a pirított kenyér illatára könnyű rátámaszkodni!)
Érdekesebb a tálalás módja, ha csészékben tálaljuk az asztalra, mint tányérban, mert a tálalás módja is megkülönbözteti a krémlevest a hagyományos levestől.
Jó étvágyat!