A szavazatok erejével ...

Őszinte beismerésben van a jelenlegi kormánypárt. Korábban cáfoltak, illetőleg agyonhallgattak minden olyan sajtóvéleményt, ellenzéki pártállítást vagy civil szervezeti megjegyzést, amely arra utalt, hogy az állami és önkormányzati közbeszerzések - még a pályázat kiírása előtt – eldőltek volna, valamely Fidesz közeli cég javára. Az átlátható és versenysemleges pályázati döntés indoklásában első helyen az állt, hogy tekintettel a nemzetbiztonsági érdekre, nem is kellett pályázatot kiírni, mert az Országgyűlés illetékes bizottsága felmentést adott a pályázat kiírása alól. A második indok az volt az érdemdús győztes mellett, hogy nem volt pályázatban olyan előírás, hogy csak a cégbíróságon már bejegyzett vállalat indulhat, így a bíráló bizottság jogszerűen járt el, amikor még be nem jegyzett céget hirdetett ki győztesnek. A pályázati győztes melletti kormányzati kiállás arra is utalt, hogy az elengedhetetlenül szükséges speciális szakismerettel csak a nyertes cég rendelkezett. Hasonló indokkal lehetett győzni egy pályázaton speciális műszaki tudás birtokában. További indok lehetett a közbeszerzés elkerülésében, ha az illetékes állami szerv megvásárolta a korábbi piaci szállítót, így a jó állam már nem versenyeztet állami szervet közbeszerzés keretében, hanem utasítja az adott tevékenység költségtakarékos és eredményes elvégzésére. Az idő szűkösségére való hivatkozás többször is lehetővé tette az időrabló pályázatok elkerülését, illetőleg az év december 24-én megjelent pályázat elbírálási határidejének még szilveszter előtti napra való megállapítását.

Ha ezek a módszerek még mindig kevésnek bizonyultak a megfelelő pályázati győztes kihirdetéséhez, akkor jött a „pályázati kiírás érvénytelenítése” c. állami döntés. Újra kiírták a pályázatot, amelynek új feltételei már tartalmazták a megfelelő korrekciót az érdemdús győztes számára.

A közbeszerzési atombomba a Paks 2. „Államtitok!”, „Szigorúan titkos!” jelzésekkel láttak el minden olyan információt (írásban, szóban, képben, digitalizálva, stb.) amely 30 évre meghatározza egy állami beruházás megvalósítóinak a körét. Nem szabad megtudnunk, hogy melyek azok a vállaltok, amelyek a beruházásokat megvalósítják. Magyar állampolgárok ezrei dolgoznak majd azoknál a vállaltoknál, amelyek az atomerőművet Pakson bővítik, de nem mondhatják gyermekeiknek, szomszédjaiknak, barátaiknak, hogy hol dolgoznak. Senki nem ismerheti meg a fizikai terveket, a technológiát, az eljárásokat, amelyeket alkalmaznak. Midőn Magyarország részese az Európai Uniónak, ezen belül az Euratomnak (melynek székhelye Bécs).

A jelenlegi kormánypárt társadalompolitikai célja, hogy a már háromba/négybe hasított országban egy újabb kivételezett társadalmi csoportot hozzon létre: a politikai hatalmát valamikor később elvesztőkből előre kijelölje a „gazdasági túlélők” még szűkebb családjait.

Azok a Fidesz közeli vállalkozók, akik korábban elsőbbséget élveztek a „közbeszerzési győztesek” csoportjában, most revízió alatt állnak. Eljött számukra a Remegő Térdek Órája.  A hamiskártyások új lapokat osztanak a régi és az új játékosoknak. A kibicek Remegő Térdekkel rohangálnak, hogy ki mögé álljanak.

Az új közbeszerzési győztesek Remegő Térdekkel várják, hogy nagyobb falathoz juthassanak a mi adóforintjainkból.

Újpest és Veszprém utáni, Tapolca előtti időközi választásokról beszélgetett a Klubrádió Mandátum c. műsorában Szentpéteri Nagy Richard szerkesztő, Tóth Zoltán és Wiener György választási szakértő.

http://www.klubradio.hu/index.php?id=205%23c

1. rész 5,50-től

2. rész végig

3. rész 40 másodpercig

Veszprém előtt beszélgetett az időközi választásokról a Mandátum c. műsorsorozat 25. részében Szentpéteri Nagy Richard, szerkesztő, Szoboszlai György politológus és Tóth Zoltán választási szakértő.

 http://www.klubradio.hu/index.php?id=205%23c

1. rész 7 perctől

2. rész elejétől végig

3. rész 1 percig

Időközi választás Veszprém megyei 1. sz. választókerületben 2015. február 22-én.

Az időközi választáson (előzetes adatok) a jogosultak 42%-a vett részt. Győzött Kész Zoltán, független jelölt. Második Fidesz-KDNP jelöltje 33%-kal, a harmadik a Jobbik jelöltje 13 %-kal.

Az adatok aránya a végleges feldolgozásig már nem változik.

Kétharmadozik a Fidesz, kétharmadozik a KDNP, kétharmadozik a parlamenti ellenzék, továbbá kétharmadoznak a pongyola újságírók (tisztelet a kivételnek), a kétharmad a közbeszéd része lett: úton és útfélen, közterületen és magánházakban mindenki használja, mert azt hiszi, hogy tudja pontosan: mit jelent a kétharmad.

A kétharmadozás, mint köznyelvi kifejezés a Fidesz politikai retorikájának a terméke: a választási eredmények győzelmi jelentései úgy tálalták a választás eredményét, hogy az „a magyarok kétharmadának akaratából” született. A győzelmi mámorban az „elsöprő győzelem” bejelentésében – szándékosan - elfeledkeztek arról, hogy a választópolgárok 39%-a nem szavazott: 8 millióból 5 millió választó ment el szavazni. A Fidesz politikusai arról sem beszéltek, hogy a leadott szavazatok 44%-val győztek: 2,2 millió szavazattal megszerezték a parlamenti mandátumok (199) több mint kétharmadát (133), míg 2,8 millió ellenzéki szavazat a parlamenti mandátumoknak összesen csak egyharmadát (66) eredményezte.

A Fidesz kétharmadozása a választópolgárok kb. egynegyedén alapult, és ha a Fidesz retorika szerinti „magyarságot tekintjük” 15 millióval, akkor 15%-nak felel meg a valóságban.

Számmágia, amely összekapcsolódott a média kormánypárti uralmával: „Röviden beszélünk, hogy az egyszerű ember is megértse!” Ennek a politikai-médiai sulykolásnak köszönhetően a közvélemény többsége elhitte, hogy kisebbségben van.

Fordul a kocka. Az ellenzéki pártok és megbomlott Orbán-Simicska médiahatalom újdondászai újabb időben „a kétharmad elvesztéséről” beszélnek. Az új számmágia és a média többségi képviselőinek szokásává vált inkorrektség: a veszprémi 6. sz. (Navracsics) után a 3. sz. egyéni választókerület (Lasztovicza) is megüresedett, és már kétharmadoznak[i] – most ellenkező előjellel.

Alaptörvény és sarkaltos törvények

Az Alaptörvény elfogadásához és módosításához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának az egyetértő szavazata szükséges a parlamentben: 199 képviselő kétharmada 133 képviselő.

A sarkaltos törvények megalkotásához és módosításához az Országgyűlésben jelenlevő (nem az összes!) parlamenti képviselő kétharmadának az egyetértése szükséges. Azonban az Országgyűlés csak akkor alkothat törvényt, ha a képviselők több mint a fele jelen van az ülésen (199:2=100, mivel 99,5 képviselő nincs). Az Országgyűlés határozatképességéhez a minimum 100 jelenlevő képviselő szavazatából legalább 66 képviselő egyetértő szavazata kell: így a sarkalatos törvények módosításához – ha a parlamenti ellenzék nincs jelen – akkor elegendő 66 Fidesz-KDNP szavazógép gombját megnyomni!

Az egyszerű többségű törvények megalkotásához elegendő a jelenlevő képviselők „egyszerű többségének” a támogatása: a határozatképes létszámból 51 képviselő támogató szavazató, ha az ellenzék nincs jelen.

Ha a parlamentben nincs az ellenzék jelen, akkor a szó jogi értelmében (!) a kormánypártok bármiről bármilyen tartalmú törvényt alkothatnak, még a saját képviselőik egy részét is szabadságolhatják a törvényalkotás folyamatából.

Parlamenti matematika után

A parlamenti matematikai alapfogalmak után következhet a parlamenti pártpolitika: Mely pártnak lehet frakciója, és melyiknek nem? Lehet-e kötelezni a képviselőket a frakció álláspontjának a támogatására? Milyen magatartásért lehet megbüntetni a képviselőt? Mi a frakcióból való kilépés politikai, társadalmi és anyagi következménye? Hogyan lehet egy parlamenti képviselő szavazatát megvásárolni? Lehet-e kormánypárti frakcióból „átülni” ellenzéki frakcióba? Ellenzéki képviselőből hogyan lehet kormánypárti képviselővé válni? Mi kell egy Alaptörvény módosításhoz szükséges ellenzéki képviselői szavazat „bevásárlásához”? Miért lépne ki a kormánypárti frakcióból egy (két-három, stb.) képviselő az ellenzék padsoraiba? Miért nem képesek az ellenzéki pártok közös frakció létrehozására?

Jogilag nagyon fontos a Veszprém megyei 1. és 3. sz. egyéni választókerületben a választás eredménye, de mi lesz azzal a képviselővel, aki bekerül az Országgyűlésben? Magára akaszthatja a „Megszűnt a kétharmad!” táblát, az ellenzék onthatja magából a „Megtörtük a kétharmadot!” jelmondatokat.

A közvélemény figyelmébe ajánlom: a Fidesz támogatottsága 900 ezer szavazóval csökkent. A parlamenti ellenzéki pártok közül a Jobbiké nőtt.

A választáson való részvétel minden választópolgár erkölcsi kötelessége!

A pulyka vitatott a húskedvelők körében. Egyesek dicsérik a pulykahúst az alacsony zsírtartalom és a kedvező ár miatt, mások az íztelensége és szárazsága miatt kárhoztatják. A pulykahús kedvelők és elmarasztalók érvei egy jó szakács szemében előnyre fordíthatók: az alacsony zsírtartalom előnye vitathatatlanná válik, ha megfelelő fűszerezéssel jó ízessé tesszük a húst, továbbá bacon vagy füstölt szalonna körítésével és fokhagymás tejben előáztatással a hús természetes szárazságát enyhítjük. További segítségre lehet a pulykahús kiszáradása ellen, ha mintegy leveshúsként kezdjük el megfőzni, és nem a grillen próbáljuk tovább szárítani. (A grillezésre elsődlegesen a tarja ajánlható.)

A pulyka a méreteit illetően igen eltérő lehet: a köznyelvben az 5 kg-nál kisebb pulykát bébi pulykának, az 5-8 kg súlyú pulykát parasztpulykának, a 8 kg fölötti súlyút karácsonyi pulykának nevezik. (Ez utóbbi óriáspulykát amerikai karácsonyi vígjátékokban lehet látni leginkább, amelyre 20 vendéget hívnak, majd a füstöt okádja a tűzhely, de a vendégek azért jól érzik magukat és a vége happy and a házigazdáknak is.)

A pulyka húsa részenként igen eltérő: a melle a fehérhúsra (csirkére, tyúkra), a combja a vörös húsokra (pl. marhahúsra) hasonlít. A pulyka húsának az állaga is megoszlik a könnyebben főzhető mellhús, felsőcomb, és a több hőkezelést igénylő alsócomb között.  A combban olyan inak is találhatóak, amelyek más húsban nem léteznek, és amelyek a sütés után külön speciális eltávolítást igényelnek (állítólag a struccnak és emunak is vannak ilyen horgolótűhöz hasonlító inai, de én még nem főztem egyikből sem.)

Hogyan juthatunk a pulykahúshoz?

Ha ajándékba kaptunk egy egész pulykát, akkor miután felocsúdtunk az ájulásból, akkor egy komplex pulykaprojektre készüljünk fel. (Ez általában egy napi gondolkodási időt igényel a szakácsnak/háziasszonynak.) A filézett pulykamellből készíthető sült, töltött hús vagy darált hús, a csontos combok jól hasznosíthatóak sültnek vagy filézve apróhúsnak, a pulyka nyaka, mája, szíve, nagyon alkalmas levesbetétnek, míg az összes többi csont, bőr, láb, farhát mehet az alaplébe. Az alaplevet sok zöldséggel, hagymákkal, és sóval, borssal főzzük legalább 3-4 órán át (forralás után, lassú tűzön). Az elkészült alaplevet (zsírtalanítás után) két úton is hasznosíthatjuk: levest készítünk belőle vagy sült húsok párolásához (puhításához) vagy rizshez, pörköltekhez, főzelékekhez víz helyett adjuk hozzá „felengedésre”.

Ha magunktól vásárolunk pulykarészeket, akkor szabadon döntjük el, hogy főzési célunkhoz mely részek a passzolnak a legjobban.

Ha a budaörsi Rózsakert Vendéglőben főzőcskézel, akkor az étlap az irányadó és a chef határozza meg, hogy miből mit kell készíteni.

A „pulykacomb zöldségágyon” több szempontból is jó választás: a vörös hús jelleg a húsevőket is könnyebben elcsábítja, a zöldségágy arra utal, hogy nagyon egészséges, sőt, fogyókúrás ételt választottunk. Amikor kihozzák az ételt, akkor jóleső mosollyal állapíthatjuk meg, hogy az étel tetején pirosra sütött burgonyakockák is lakoznak, amelyeket már nem lehet visszaküldeni.

Bevásárló lista (4 személyre)

2 db egész pulykacomb (1,5 kg)                                               1.400 Ft

1 kg pulykaaprólék alapléhez                                        400

1 kg vegyes zöldség                                                          500

2 kg burgonya                                                                        400

Só, bors, fűszerek kevés olaj/zsír                                  300

Összesen:                                                                            3.000 Ft

A pulykacombot a forgójánál kettévágjuk: felsőcombra és alsócombra (ez utóbbi a „kapaszkodós” csontos rész). Ha mind a kettő részt megsütjük, akkor az két személyre is elegendő, bár vannak nagyon húsevők, akik a desszert helyett kérik a sült másik részét desszertnek. A húsokat enyhén sózzuk, majd pulyka-alaplében (ellepje) egy vastag lábosban feltesszük főni. Tanult kollégáimnak említem, hogy a pulykacomb nem igényel elősütést, inkább előfőzést. Amikor felforrt a lé, akkor tesszük bele a nagy darabokra vágott zöldségeket: nagy fej vöröshagyma, hámozott sárgarépa, vastag karikára vágott zeller. Visszaveszünk a főzés hevéből a csontos húst kg-ként egy órát főzzük. Onnét tudjuk, hogy a pulykacomb megfelelően puha, hogy a húsból kilógó inakat könnyedén ki tudjuk húzni a húsból. Ha nem lógnak ki az inak, vagy nem tudjuk könnyen kihúzni ezeket a horgolótűre emlékeztető (fogyasztásra alkalmatlan) rugalmas csontokat, akkor tegyük vissza nyugodtan egy további órára a pulyka részleteket, és nézzük meg az interneten a leveleinket.

Ha még további idő szükséges a pulykának, akkor pucoljuk meg a burgonyát, vágjuk kiskockára és tegyük fel sós vízben főni. Ha megfőtt, akkor leöntjük a forró vizet (egy pohárral elteszünk arra a célra, ha a comb alól elfőne a lé), és a burgonyakockákat kevés olajon/zsíron pirosra pirítjuk. Kevés sóval megszórjuk. A pirosságot elősegíti, ha a megsült burgonyára a végén egy kiskanál pirospaprikát hintünk, egyszer-kétszer kavarjuk és kész!

A tálaló edényben alulra helyezzük a sült zöldségeket és ráöntjük a comb alatt még meglevő zöldséges-húsos levet. Beletesszük a vaj puha csontos húsrészeket. Utoljára a sült burgonyát a húsok tetejére helyezzük. (A lé ne lepje el a húsokat, mert akkor a sültburgonya elázik a lében!)

Díszítésként a kapaszkodós combcsont végére alufóliából egy kis fogót készíthetünk, egy-két paradicsom cikkel, hegyes erős paprika vagy lilahagyma karikákkal egészíthetjük ki a „pulykacombok zöldségágyon”-t.

Jó étvágyat! 

Elnök az utamban c. 10 perces film, amely a Rottenbiller utca lakóinak a Putyin látogatás alatti közlekedési lehetőségeit mutatja be.

http://index.hu/mindekozben/poszt/2015/02/18/kedvenc_orosz_gazdasagi_bevandorlonk_videot_keszitett_abbol_ahogy_putyin_elnok_ur_megbenitotta_budapestet/

A kollégisták és szüleik nagyon örültek annak, hogy felvették őket – tandíjmentes – az egyetemre, továbbá a szakkollégiumnak is tagjai lehetettek. A szakkollégisták döntő többsége vidéki volt, így a kollégiumi elhelyezés is sokkal olcsóbb volt, mint az albérlet. Sőt, az otthoniak jövedelmi helyzete szerint „szociális ösztöndíj” is járt, plusz, aki meghaladta a 3,5-es tanulmányi átlagot, az még „tanulmányi ösztöndíjat” is kapott. Továbbá aki egymást követően 4 szemeszteren (2 évfolyamon) át legalább jeles átlagot ért el, az az egyetemi hallgató „Népköztársasági Ösztöndíjat” is kapott. Ha ezeket az összegeket összeadjuk, akkor egy kollégista sokkal több pénzt kapott, mint egy pályakezdő értelmiségi fizetése; majdnem annyit keresett, mint egy ereje teljében levő munkás darabbérben a szocialista gyáróriás szocialista brigádjában.

A kollégisták között is voltak további kivételezettek. Azok, akik elnyerték tanáraik elismerését (szorgalom a korabeli rendszer által hirdetett elvek számonkérésében, sürgölődés a korabeli rendszer kritikájában, a közösségi élet fellendítése fiúk és leányok körében, stb.), azok további lehetőségeket kaptak a szocialista országok egyetemeinek a meglátogatására, sőt a csúcson teljesítők olyan ösztöndíjakat kaphattak a korabeli Nyugatra, amelyből korábban csak a nagyon hazafias vagy nagyon lojális alattvalók részesülhettek.

A Remegő Térdek Órája eluralta a BM illetékes főosztályának a személyi állományát a Nagy Imre újratemetés televíziós közvetítésének a vége felé. „Nem ebben egyeztünk meg!” „Szó sem volt erről!”. „Hiszen már régen mennek kifelé, és ezt ő is tudja!” – és más félhangos megjegyzések surrogtak a BM központi épületének 5. emeletén (a lift csak a 4. emeltig járt). A kollégisták szorgosan részt vettek a Nemzeti Kerek-asztal megbeszéléseken (1989), a megegyezés aláírását megtagadták. A kollégisták – immár pártként – harcosan harcoltak, miért? A liberalizmusért! Nyilvánosan fújoltak az Antall kormány ellen, majd hűségesküt tettek titokban Boross Péter belügyminiszternek 1993. decemberében a liberalizmus ellen. A Remegő Térdek Órája eluralta a kollégista beltagok liberális részét. Győzött a kollégista szobatársak többsége és kizárt néhány liberálisnak tűnő kollégistát a pártból.

A kollégisták egyre erősödő pártja a választásokon egyre többször veszített. Azonban eljött az idő (1998), amikor az ellenfelek olyan sokat hibáztak, hogy a volt kollégisták ölébe hullott az állami hatalom. Azonban a megszületett a fontos felismerés: a kollégistáknak nem csak a politikai, hanem a gazdasági hatalmat is meg kell szerezniük, mert egyébként a következő választásokat elvesztve a semmi hullnak. Így újra eljött a Remegő Térdek Órája a volt kollégisták között, mert a bárd lecsapott azokra, akik nem akartak kizárólagos politikai és állami hatalomra szert tenni. Az elvesztett humánerőforrás helyett új humánerőforrás kellett, akiknek a lényeg a hatalom volt. Sőt, akik Remegő Térdekkel vettek részt a húsosfazék lehetőségeiből: „Semmik vagyunk, és minden leszünk!” – most megerősödtek.

Nyolc év sok lehetőséget adott a kollégisták maradékának: a soraikat összezárták, a pénzre és médiára koncentrálta, sok fütyülőt vásároltak, terjeszkedtek a rendészeti szervezetekben, beépültek a nem nyilvános tevékenységet folytató (titkos) szervezetekbe, a pártpénzeket olyan magáncégekbe forgatták be, amelyek visszaadták a „tiszta” pénzt a pártjuknak. A Remegő Térdek Órája folytatódott az álorcát váltó PÁRT-ban: aki nem MAGYAR, az nem magyar!

Népért, nemzetért nem küzdenek, hanem saját zsebükért harcolnak Magyarország ellen.

Remegő Térdek Órája

A kollégisták és szüleik nagyon örültek annak, hogy felvették őket – tandíjmentes – az egyetemre, továbbá a szakkollégiumnak is tagjai lehetettek. A szakkollégisták döntő többsége vidéki volt, így a kollégiumi elhelyezés is sokkal olcsóbb volt, mint az albérlet. Sőt, az otthoniak jövedelmi helyzete szerint „szociális ösztöndíj” is járt, plusz, aki meghaladta a 3,5-es tanulmányi átlagot, az még „tanulmányi ösztöndíjat” is kapott. Továbbá aki egymást követően 4 szemeszteren (2 évfolyamon) át legalább jeles átlagot ért el, az az egyetemi hallgató „Népköztársasági Ösztöndíjat” is kapott. Ha ezeket az összegeket összeadjuk, akkor egy kollégista sokkal több pénzt kapott, mint egy pályakezdő értelmiségi fizetése; majdnem annyit keresett, mint egy ereje teljében levő munkás darabbérben a szocialista gyáróriás szocialista brigádjában.

A kollégisták között is voltak további kivételezettek. Azok, akik elnyerték tanáraik elismerését (szorgalom a korabeli rendszer által hirdetett elvek számonkérésében, sürgölődés a korabeli rendszer kritikájában, a közösségi élet fellendítése fiúk és leányok körében, stb.), azok további lehetőségeket kaptak a szocialista országok egyetemeinek a meglátogatására, sőt a csúcson teljesítők olyan ösztöndíjakat kaphattak a korabeli Nyugatra, amelyből korábban csak a nagyon hazafias vagy nagyon lojális alattvalók részesülhettek.

A Remegő Térdek Órája eluralta a BM illetékes főosztályának a személyi állományát a Nagy Imre újratemetés televíziós közvetítésének a vége felé. „Nem ebben egyeztünk meg!” „Szó sem volt erről!”. „Hiszen már régen mennek kifelé, és ezt ő is tudja!” – és más félhangos megjegyzések surrogtak a BM központi épületének 5. emeletén (a lift csak a 4. emeltig járt). A kollégisták szorgosan részt vettek a Nemzeti Kerek-asztal megbeszéléseken (1989), a megegyezés aláírását megtagadták. A kollégisták – immár pártként – harcosan harcoltak, miért? A liberalizmusért! Nyilvánosan fújoltak az Antall kormány ellen, majd hűségesküt tettek titokban Boross Péter belügyminiszternek 1993. decemberében a liberalizmus ellen. A Remegő Térdek Órája eluralta a kollégista beltagok liberális részét. Győzött a kollégista szobatársak többsége és kizárt néhány liberálisnak tűnő kollégistát a pártból.

A kollégisták egyre erősödő pártja a választásokon egyre többször veszített. Azonban eljött az idő (1998), amikor az ellenfelek olyan sokat hibáztak, hogy a volt kollégisták ölébe hullott az állami hatalom. Azonban a megszületett a fontos felismerés: a kollégistáknak nem csak a politikai, hanem a gazdasági hatalmat is meg kell szerezniük, mert egyébként a következő választásokat elvesztve a semmi hullnak. Így újra eljött a Remegő Térdek Órája a volt kollégisták között, mert a bárd lecsapott azokra, akik nem akartak kizárólagos politikai és állami hatalomra szert tenni. Az elvesztett humánerőforrás helyett új humánerőforrás kellett, akiknek a lényeg a hatalom volt. Sőt, akik Remegő Térdekkel vettek részt a húsosfazék lehetőségeiből: „Semmik vagyunk, és minden leszünk!” – most megerősödtek.

Nyolc év sok lehetőséget adott a kollégisták maradékának: a soraikat összezárták, a pénzre és médiára koncentrálta, sok fütyülőt vásároltak, terjeszkedtek a rendészeti szervezetekben, beépültek a nem nyilvános tevékenységet folytató (titkos) szervezetekbe, a pártpénzeket olyan magáncégekbe forgatták be, amelyek visszaadták a „tiszta” pénzt a pártjuknak. A Remegő Térdek Órája folytatódott az álorcát váltó PÁRT-ban: aki nem MAGYAR, az nem magyar!

Népért, nemzetért nem küzdenek, hanem saját zsebükért harcolnak Magyarország ellen.

A Remegő Térdek Órája - Putyin előtt és Putyin után - a volt kollégisták kicsiny maradékát illeti.

Remegő Térdek Órája

A kollégisták és szüleik nagyon örültek annak, hogy felvették őket – tandíjmentes – az egyetemre, továbbá a szakkollégiumnak is tagjai lehetettek. A szakkollégisták döntő többsége vidéki volt, így a kollégiumi elhelyezés is sokkal olcsóbb volt, mint az albérlet. Sőt, az otthoniak jövedelmi helyzete szerint „szociális ösztöndíj” is járt, plusz, aki meghaladta a 3,5-es tanulmányi átlagot, az még „tanulmányi ösztöndíjat” is kapott. Továbbá aki egymást követően 4 szemeszteren (2 évfolyamon) át legalább jeles átlagot ért el, az az egyetemi hallgató „Népköztársasági Ösztöndíjat” is kapott. Ha ezeket az összegeket összeadjuk, akkor egy kollégista sokkal több pénzt kapott, mint egy pályakezdő értelmiségi fizetése; majdnem annyit keresett, mint egy ereje teljében levő munkás darabbérben a szocialista gyáróriás szocialista brigádjában.

A kollégisták között is voltak további kivételezettek. Azok, akik elnyerték tanáraik elismerését (szorgalom a korabeli rendszer által hirdetett elvek számonkérésében, sürgölődés a korabeli rendszer kritikájában, a közösségi élet fellendítése fiúk és leányok körében, stb.), azok további lehetőségeket kaptak a szocialista országok egyetemeinek a meglátogatására, sőt a csúcson teljesítők olyan ösztöndíjakat kaphattak a korabeli Nyugatra, amelyből korábban csak a nagyon hazafias vagy nagyon lojális alattvalók részesülhettek.

A Remegő Térdek Órája eluralta a BM illetékes főosztályának a személyi állományát a Nagy Imre újratemetés televíziós közvetítésének a vége felé. „Nem ebben egyeztünk meg!” „Szó sem volt erről!”. „Hiszen már régen mennek kifelé, és ezt ő is tudja!” – és más félhangos megjegyzések surrogtak a BM központi épületének 5. emeletén (a lift csak a 4. emeltig járt). A kollégisták szorgosan részt vettek a Nemzeti Kerek-asztal megbeszéléseken (1989), a megegyezés aláírását megtagadták. A kollégisták – immár pártként – harcosan harcoltak, miért? A liberalizmusért! Nyilvánosan fújoltak az Antall kormány ellen, majd hűségesküt tettek titokban Boross Péter belügyminiszternek 1993. decemberében a liberalizmus ellen. A Remegő Térdek Órája eluralta a kollégista beltagok liberális részét. Győzött a kollégista szobatársak többsége és kizárt néhány liberálisnak tűnő kollégistát a pártból.

A kollégisták egyre erősödő pártja a választásokon egyre többször veszített. Azonban eljött az idő (1998), amikor az ellenfelek olyan sokat hibáztak, hogy a volt kollégisták ölébe hullott az állami hatalom. Azonban a megszületett a fontos felismerés: a kollégistáknak nem csak a politikai, hanem a gazdasági hatalmat is meg kell szerezniük, mert egyébként a következő választásokat elvesztve a semmi hullnak. Így újra eljött a Remegő Térdek Órája a volt kollégisták között, mert a bárd lecsapott azokra, akik nem akartak kizárólagos politikai és állami hatalomra szert tenni. Az elvesztett humánerőforrás helyett új humánerőforrás kellett, akiknek a lényeg a hatalom volt. Sőt, akik Remegő Térdekkel vettek részt a húsosfazék lehetőségeiből: „Semmik vagyunk, és minden leszünk!” – most megerősödtek.

Nyolc év sok lehetőséget adott a kollégisták maradékának: a soraikat összezárták, a pénzre és médiára koncentrálta, sok fütyülőt vásároltak, terjeszkedtek a rendészeti szervezetekben, beépültek a nem nyilvános tevékenységet folytató (titkos) szervezetekbe, a pártpénzeket olyan magáncégekbe forgatták be, amelyek visszaadták a „tiszta” pénzt a pártjuknak. A Remegő Térdek Órája folytatódott az álorcát váltó PÁRT-ban: aki nem MAGYAR, az nem magyar!

Népért, nemzetért nem küzdenek, hanem saját zsebükért harcolnak Magyarország ellen.

A Remegő Térdek Órája - Putyin előtt és Putyin után - a volt kollégisták kicsiny maradékát illeti.

„Zsúfolt ház” előtt léptek fel a Budaörsi Olvasókör előadói, mondták azok, akik összetömörültek a könyvtárban 2015. február 11-én este. „Kicsi volt a terem”, mondták azok, akik a folyosón állva kényszerültek az előadóinkat meghallgatni a Budaörsi Könyvtárban. A Moltopera énekese (igazgatója) Ágoston László[i] nyitotta meg az estét azzal, hogy a spanyol opera áriát (Bizet: Carmen) adott elő a résztvevők nagy örömére. Az énekes bevezető után Dr. Bodó Miklós orvos professzor impresszióit hallgathattuk meg frissen szerzett kubai élményeiről. Az élvezetes beszámolót fényképek és rövid videó bejátszások gazdagították. Az Olvasókör tagsága és az alkalomra érkezett vendégeink értő hozzászólásokkal egészítették ki az előadónk gondolatait a távoli ország kultúrájáról és a változás alatt levő társadalmi-politikai helyzetéről. Az Olvasókör tevékenységének tartalmi részét énekléssel zártuk: Ágoston László egy grúz, majd egy spanyol dal ritmikai interpretálásába vonta be a jelenlevőket, akik nagy tapssal zárták közös produkcióikat.

Rövid szünet (Miklós kubai rumból készített üdítője és Zsuzsa asszony diós süteménye) után az Olvasókör tagjai megbeszélték az elkövetkező időszak rendezvényeinek a tartalmát. A tagság lelkesen fogadta a hírt, hogy Erdős Virág költő[ii] a korábbi meghívást elfogadta, és 2015. március 11-én, szerdán, 17 órától a költővel találkozhatunk személyesen és verseinek egy részét meghallgathatjuk.

Az Olvasókör tagjai megköszönték Kósa Zsuzsának az Olvasókör saját blogjának[iii] és fb oldalának[iv] az elkészítését és gondozását. Ezúton is kívánunk Zsuzsának gyors gyógyulást!

Az Olvasókör ülésén részt vett Kocsis András igazgató, aki átadta a Kossuth Kiadó ajándék könyveit az olvasókörünk legtöbb önkéntes munkáját végző Kiss Károlynak, Babinszky Lászlónak, és az Olvasókör legfiatalabb tagjának Tóth Gréta Zsófiának (15).

Az Olvasókör tagjai több javaslatot is tettek az áprilisi rendezvény tartalmára, azonban döntés csak a március 11-ei rendezvényen fog születni.

Azonban a májusi rendezvényre javaslat érkezett Nagy Jánostól, aki a főszervezője a május 20-án, Sukorón megrendezésre kerülő mozgássérültek sárkányhajó versenyének. Nagy János felkérte az Olvasókörünk tagjait, hogy a rendezvény szünetében Örkény István „Egy percesei”-ből tartsunk felolvasást a rendezvény színpadán 30 percig, a mintegy 700 résztvevő előtt. Az Olvasókör tagjai a fellépési lehetőséget elfogadták, mert jól emlékeztek még a 2014. november 12-ei programra, ahol Örkény egyperceseket olvastak fel – egymásnak.

A rendezvény végén Tóth Zoltán megköszönte a könyvtár igazgatójának és munkatársainak az Olvasókör működéséhez nyújtott támogatást.

A rendezvényről Gergely Beatrix készített fotókat[v].