A szavazatok erejével ...

Turczi István dedikál a június 12-én.

A Budaörsi Olvasókörünk vendége lesz 2016. szeptemberben Turczi István költő. Vasárnap dedikál 16 órakor a Vörösmarty téren.

A loire-völgyi kastélyokba, Franciaországba látogatunk. Reggelizzünk a Napkirállyal. Együnk egy francia ratatuoille-t reggelire Katalin előadásában, és nézzük meg, hogy mit eszik egy closard. A Kastélyok sora: Blois, Amboise, Chenonceau. Katalin Halsalátát készít nekünk tonhalból. A Motiváció Alapítványnak magyar ratatouille-t sütök.

ZENEI betétek

Az ábécét franciául hallgatjuk meg. A Casablanca c. filmből a Marseilles-t. Charles Trenet, Edit Piaf, Charles Aznavur, Gilbert Beco énekel, és a párizsi harmonikásokkal búcsúzunk a loire-völgyi kastélyoktól.

Mit főzzek? – Válassz! A fakanálnál Tóth Zoltán, kedden 13-14 óra között. Ismétlés szombaton 14-15 óra között.

Lettországba látogatunk. Katalin lettországi reggelijével kezdünk, majd Riga városát nézzük meg. Riga városában született Eisenstein, akiből a világhírű szovjet filmrendező és itt dolgozott évekig Richard Wagner, akiből világhírű német zeneszerző lett. Egy magyar erasmusos egyetemista beszámolóját hallgathatjuk meg Riga belvárosáról. Egy pillantást vetünk a jurmalai tengerpartra májusban, megkóstoljuk a Rigai fekete balzsamot hideg időben és romantikus körülmények között. Liepajából búcsúzunk Lettországtól. Hallgatóink főzték rovatunkban Katalin halakat főz lett receptek alapján. Vegetáriánusoknak tökfőzelék készül húsmentes feltétekkel. A mozgássérült gyermekeknek sárkányhajózást szerveztek Sukorón. A Motiváció Alapítvány istápoltjainak 300 adag paprikáskrumplit főztünk.

ZENE Mungo Jeery énekel nyáridőben, majd meghallgatjuk Lettország hivatalos himnuszát, amely úgy kezdődik: Isten, áldd meg a letteket. Lettországi fiatalok angolul énekelik az ábécét. Összehasonlítjuk a rigai feketemacskák nyávogását a helyi hipszter zenekar produkciójával. Bornai Tibor és Koncz Zsuzsa egy-egy számát is meghallgatjuk.

Skóciába látogatunk. Magyarországi Katalin skót reggelijével kezdünk, majd az edinbourghi várat nézzük meg. Shean Connery Oscar-díjas skót filmszínészt idézzük a James Bondból.  Skara Brae  ősemberek lakta településére is ellátogatunk Skóciában. Hallgatóink főzték rovatunkban Margit skót ételt főz a Rádió Bézs hallgatóinak. Nagy János egy szerdai programról számol be: mozgássérült gyermekeknek sárkányhajózást szerveztek Sukorón. A Motiváció Alapítványnak készítek pörköltet vadász vagy vadászné módra.

ZENE

Skót dudások és dobosok zengedeznek, majd Mendelson skót szimfóniájából hallgatunk meg részletet. A magyar Loch Ness-i szörny, Süsü énekel nekünk. Bornai Tibor és Koncz Zsuzsa egy-egy számát is meghallgatjuk.

Hunting stuw vagy Hungarian Goulash és a világon mindenütt megértenek, ha ezt mondod. Bár egyes Afrikai országokban a mókushúsból készítik pörköltet[i], de általában marhából, vagy vadhúsból készül, és ritkán tesznek bele leveszöldséget, de az sem kizárt.

66 ezer találat az interneten a pörköltre, de a vadász módra már csak 5 ezer, vadászné módra már csak 3 ezer. Gondolat-játékkal szűkíthetjük a kört az eredeti ételre, amelyet az ősember készít/he/tett.

Ősember=vadász

Mamut/szarvas/bölény= vadhús

Vadhús=hús/máj

Ősasszony=gyűjtögetés

Gyűjtögetés= gomba/hagyma

Összegezzük az eredményt:

Ősember+Ősasszony=vadászat+gyűjtögetés=hús+máj+gomba+hagyma

Bevásárló lista

Vaddisznó comb/ marhalábszár 100%

 Zsír 10%

 Hagyma 20%

 Gomba 20%

 Örült pirospaprika 1%, Törött bors 0,5%, Só 2%,

 Metódus

 A zsíron a hagymát sárgára pirítom. A kockázott marhahúst gyors keverés mellett kifehérítem, majd jöhet a só és  paprika. Lassan puhítom, minimum 1 órán át 160 fok C-on. Ha a leve elfőtt, akkor kevés forró vízzel vagy alaplével pótolom. Ha már puha, akkor az apróra vágott májat, majd a legvégén a szeletelt gombát hozzáadom.

 Az étel színe: sötétbarna

 Az étel állaga: sűrű lében vajpuha húskockák.

 Az étel íze: A hús íze uralja a gombát.

 Köretként krumpli, rizs, sült zöldségek adhatók hozzá. Savanyúság mellőzhető, mert a gomba íze nem igényli. A legkedvezőbb köret a friss fehér kenyér, és a pörköltet kanállal fogyasztjuk!

 Jó étvágyat!

Nyitnikék pince 2015-ben: Született feleségek.

Badacsonyban terem a szőlő, budaörsi pincében készül bor már 3 éve. Szigeti Andrea „Nyitnikék” pincéje mindig kristálytiszta fehér borokkal mutatkozik be. A csavaros zárókupakkal ellátott üveg kívülről rendkívül elegáns: nyomdaipari formatervezett címkéje szemre is szépen csavarodik az üveg körül, a feliratok betűkészlete decens és jól olvasható. A reduktív módszerrel[i] készült olaszrizlinget érthető magyar nyelven reklámozza a hátsó címke, és még azt is megtudjuk, hogy a palack hányas sorszámot visel (max. 785.). Korrekt a tájékoztatás arról is, hogy a bor szulfitot tartalmaz[ii].

Ha kinyitottuk a zárókupakot nem csapja meg az orrunkat semmilyen kéndioxid (szulfit) illat, és ez már nagyon megnyugtató. Az olaszrizling illata egy kicsit édeskésnek tűnik, ami a női bor jellegre utal. A pohárba kitöltött fehérbornak éppencsak egy kis sárga színe van, kristálytiszta és átlátszó, ahogy a Nyitnikéktől már megszoktuk. Az első korty üde és enyhén savas ízű, és ezt a minőséget a többi korty után is megtartja. Az alkohol térfogataránya 12,5%, amely a boroknál már jelentősnek mondható.

„Született feleségek” fantázia nevet visel a 2016. májusában megjelent bor. A saját reklám szerint: friss, üde társ, mint a született feleségek a filmsorozatban. Aki nem nézi a filmsorozatot az is tudja: a jóból is megárt a sok! Egy is éppen elég. Miközben egy decis metszett pohárból iszogatjuk az olaszrizlinget és kis szelet almákat és natúr kétszersülteket majszolunk mellé, még több nagy igazságot is megbeszélhetünk barátainkkal: „Se vele, se nélküle!”, „Egy szükséges és elégséges is?!”. A Született felségek illata édesebb, mint az íze. Csak szokni kell és már fel sem tűnik az ellentmondás, mert a rendszertipikus jellemző lesz.

Egészségünkre!

http://tothzoltan.blog.hu/2015/06/15/nyitnikek_pince_2014-ben_hosszu_lanykeres

http://tothzoltan.blog.hu/2015/06/15/nyitnikek_pince_2014_olaszrizling

http://tothzoltan.blog.hu/2014/10/02/bordivatok_valtozasai

http://tothzoltan.blog.hu/2014/10/01/noi_bor

Nyitnikék pince 2015-ben: Hableány.

A 10. házassági évfordulóinkat[i] azzal ünnepeltük meg, hogy nászútra Velencébe utaztunk. (Az olvasó fantáziájára bízom, hogy miért telt el házasságkötésünk után 10 év, mire összespóroltuk a velencei nászút pénzét.) A nászutakról szóló filmvígjátékok forgatókönyve szerint a velencei szállodában már az első napon ellopták a pénzünk nagy részét, így radikálisan lerövidült a nászútunk időtartama, és az éttermek látogatási lehetősége a sarki marketre szorult vissza. Ha így, akkor így: irány a sarki piac!

Egy kissé elkedvetlenedtünk a piaci árak láttán: hús és mortadella[ii] szóba sem jöhetett, a tengeri herkentyűk ára a csillagos égben fenn! Azonban három dologgal megpakolhattuk a hátizsákunkat: grissini[iii] (ropogós kenyérrúd), az „olaszban” is újdonságnak számító kopaszbarack (nektarin)[iv], és a frizzante.

A velencei piacról egy óriási palack frizzantéval felszerelkezve indultunk el a pályaudvarra, ahonnét Bécsbe indult a vonat, de az utolsó kocsit Bécsben átkapcsolták egy Budapestre induló vonatra, így egy napnál rövidebb idő alatt hazaértünk. Az úton a ropogós kenyérrudakat megettük, a kopaszbarackokat felfaltuk, és a frizzantét fröccsként megittuk.

A Nyitnikék pincéből tudtam meg három évtized múltán, hogy a frizzante nem fröccs, hanem kizárólag bor, amelyet mesterségesen szénsavval dúsítanak fel. Sőt egy ’bortovábbképzésen’ is részt vettem, és megtudtam, a frizzantén túl, a habzóbor és a pezsgő szénsav rejtelmeit is. (A habzóborban még több mesterségesen bevitt szénsav van, a pezsgő szénsavtartalma természetes módon jön létre a borban). Szigeti Andrea Hableánya egy kellemes palackba zárva várja a nyitányát. Elegánsan kunkorodó formatervezett címke, „színre tervezett” csavaros zárókupakkal, amely tartalmazza a kötelező információkat: borfajták (száraz szürkebarát és pinot grigio) Badacsonyból, reduktív módszerrel készült, alk. 12% vol. A palack sorszáma (max. 588), valamint szulfitot tartalmaz.

A külső ismeretek begyűjtése után térjünk rá a belbecsre. A badacsonyi szürkebarát[v] kitűnő szőlő és borfajta, amelyet a világ sok országában termelnek[vi]. A pino grigio a szakirodalmi besorolás szerint a szürkebarát egyik borstílusa. Nyissuk ki az üveget és egy nagyon kellemes, üde, savas illat üti meg az orrunkat, amely illat a későbbiek után sem változik. /Szombat esti össztánchoz vagy szolid polgári táncos összejövetelekhez, nyugdíjas klubok ismerkedési délutánjaihoz különösen ajánlott./ A pohárba öntött fehérbor pezsegve (nem a fröccs nagy szemű szénsavjával, hanem a pezsgő gyöngyözésével) tör a felszínre, sőt még egy szerény sistergő hangot is hallunk a pohárból.

A frizzante íze kellemes, nem karcos, kissé savanykás, megnyugtató édeskés háttérrel. Természetesen ezeket az ízeket csak akkor érezzük, ha kellő megfontoltsággal isszuk ki poharunkból a gyöngyöző bort.

A gyöngyözés időtartamát megvizsgáltam: kb. egy hétig pezseg a megnyitott üveggyöngyöző bor. Utána a maradékot egyszerre kell meginni!

Egészségünkre!

Párt és kampányfinanszírozás.

A demokratikus államokban a pártok az alkotmányok első rendelkezései között szerepelnek. A megfogalmazások különbözőek, de a lényeg az, hogy legalább két (vagy több) párt vetélkedik a közjogi hatalomért, a parlamenti képviseletért és a parlamenti többség birtokában a kormányzati (végrehajtó) hatalomért.

A demokratikus államokban párton egy olyan társadalmi vagy civil szervezetet értünk, amely képes az emberek számára megfogalmazni és képviselni egy átfogó gazdasági, politikai és társadalmi alternatívát, amely a választásokon elnyeri a választópolgárok többségének[i] a támogatását.

A nem demokratikus államokban „a párt” a hatalom centrumában van, és közvetlenül gyakorol közhatalmat. Mindezt úgy teheti meg, hogy érdemi versenytársa nincs a politikai arénában, a választások formálisak, előre ismert a parlamenti többség és a kormányzati hatalom birtokosa.

A nem demokratikus államokban „a párt” egy uralmi központ, amelynek ideológiai-filozófiai irányultsága, továbbá az érdek és értékrendje kizárólag a gazdagokhoz, a tulajdonosokhoz köti a regnálókat[ii], mert maguk is azok, vagy azok akarnak lenni.

Pártok finanszírozásának változásai

A XIX. század végéig a pártokat általában a tagságuk finanszírozta. Az arisztokrácia és a kapitalizálódott polgárság, illetve a szegény dolgozó osztályok tagjai maguk finanszírozták a párt alapításának és működésének a költségeit. Érthető módon, ezért óriási bevételi és vagyoni különbségek jöttek létre a pártok között. A legnagyobb változások a párt- és kampányfinanszírozásban a sztálini és a hitleri pártokban érhető tetten: a nagyvállalatok és a bankok mellett megjelenik az állam, mint az uralkodó párt finanszírozója. A Kelet-Európai szocialista államokban az állampártok fő finaszírozója az állam lesz, amelynek lényeges formájává az ingatlanjuttatás válik. A szocialista országokban a templomokkal versenyző számban jönnek létre „pártházak”. Új finanszírozási forma lesz az is, hogy a párt kiadásai az állami költségek között kerülnek elszámolásra (pl. média, pártingatlan működési költségei), továbbá a párt olyan gazdasági tevékenységet folytathat, amelyben az állam garantálja a monopóliumot (pl. könyvkiadás, állami gazdaságok, üdülés).

1945 után a demokratikus államokban is megjelenik a pártok állami finanszírozása. Az állami támogatások olyan mértékben bővülnek, amilyen mértékben csökkennek a párttagok egyéni befizetései a pártkasszákba. A finanszírozási formák változásai a pártok működési rendszerében is döntő változást hoznak: az egyéni (szervezett) tagságra és kötelező tagdíjra épülő pártok egyre inkább „választási pártok”-ká alakulnak át. Ennek a változásnak a lényege, hogy a pártok apparátusának a létszáma lényegesen lecsökken, helyükbe önkéntes aktivisták lépnek. Megszűnik a „párt szervezeti élete”, helyébe a szabadidő közös eltöltésének a formái lépnek: tüntetések, kulturális rendezvények, családi és gyermekprogramok, választási kampány rendezvények.

A választási pártokban lényegesen csökken az ideológia elkötelezettség, helyette a kampányban jól használható, praktikus jelszavak, szlogenek lépnek, amelyeknek leghatékonyabb hordozói a média és az internet világa. A pártok tevékenységének a lényege - az átfogó gazdasági, politikai és társadalmi alternatíva kidolgozása, képviselete -, valamint a pártok megjelenése az emberek előtt a mediatizált világban, egyre jobban eltávolodik egymástól.

A választópolgárok előtt egyre ködösebbé válnak a célok, egyre jobban eltávolodnak a pártok valódi tevékenységétől, a pártközpontok egyre nagyobb homályt teremtenek tényleges céljaik és a propaganda között. A nem demokratikusan működő pártban még a legfelsőbb vezetéshez közel állók sincsenek informálva az állami képviseleti szervekben és apparátusokban végzett munka lényegéről. Megszűnik az állami szervekben a döntéselőkészítő tevékenység, privát cégek titkosan készítik az uralkodó párt nevében a törvény-tervezeteket és döntési javaslatokat, a képviseleti szervek csupán demonstratívan, szavazógépként hitelesítik a pártvezetés által megrendelt döntéseket.

A demokratikus választások csődjét jelenti, amikor a választási kampányban már nincs is kampány: az uralkodó kormánypárt nem ismerteti a választási kampányának, programjának érdemi elemeit, gazdasági, politikai céljait, hanem helyette a kampányeszközök az ellenfelek rendőrségi, ügyészségi, bírósági meghurcolásáról szólnak. Magyarországon ez történt 2014-ben.

A pártok finanszírozásának a vizsgálata csak akkor lehet korrekt, ha vizsgálat kiterjedhet és kiterjed mindenre, amelyre a párt létesítéséhez és működéséhez szükség van: pártvezetőkre, pártpénztárnokokra, fekete kasszákra, egyéni támogatókra, számlavezetőkre, készpénzre, hitelekre, állami támogatásra, ingatlanokra, önkéntesekre, tagságra, vállalkozókra, médiára, állami szervekre, az ellenőrzés rendszerére és a nyilvánosság hozzáférési lehetőségeire.

Miért van szükség ilyen kiterjedt ellenőrzésre és széles nyilvánosságra?

Fejétől bűzlik a hal

Sok nyelven ugyanazt jelenti „a fejétől bűzlik a hal[iii]”. A vezetők rossz példával járnak elöl.

Csak az első milliót ne kérdezzék! John D. Rockefeller szállóigévé vált kijelentése[iv] a közbeszéd része. Nos, ezek a szólások, idézetek jól kifejezik a civil szervezetek által közvetített általános véleményt a pártokról. A pártok már a megalakulásukkor, az első lépéseik megtételekor szembesülnek a pénztelenséggel, viszont mindenért fizetniük kell: székházért, apparátusért, médiáért, rendezvényekért, biztonságért stb. A nincstelenség szembesül az ideologikus hatalomvággyal, amely gyakran vezet a pénzesek karjaiba[v]. Szociológia közhely, hogy a gazdag vállalkozók egy része szívesen kiterjeszti a vagyon hatalmát társadalmi-politikai folyamatokra is.

Jogi vizsgálatok

Nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve a kampányfinanszírozás jogi számbavétele és módszertana nagyon szűk terjedelmű[vi]. Vannak kísérletek a jogdogmatikai módszer meghaladására[vii], azonban az összes kezdeményezés belefullad a hatályos jogszabályok bírálatába, és kimerül néhány (önmagában logikus) törvénymódosítási részlet kezdeményezésébe. A párt és kampányfinanszírozási jogi vizsgálatot nem szabad az ilyen megnevezésű törvényekre[viii] szűkíteni, hanem a pártok alapításáról, működéséről, bevételeinek és kiadásainak könyveléséről, az adózásról, az állami támogatásról, a gazdálkodás ellenőrzéséről stb. szóló törvényeket és kormányzati gyakorlatot is – komplexen - vizsgálni szükséges.

A demokratikus államokban a párt és kampányfinanszírozás jogi rendszere a bevétel és a kiadás korlátozó jogi szabályokra épül. Míg az első a pártok által begyűjthető pénzek mennyiségét korlátozza a választópolgárok és a vállalkozók vonatkozásában, addig a kiadás korlátozó rendszer a pártokat – a begyűjtött pénz mennyiségétől függetlenül – az elkölthető pénz mennyiségében korlátozza. Alapvető gyengesége ennek a jogi módszernek az, hogy az egyes jogszabályok konkrét §-ait kívánja módosítani, a többi visszaélési területről nem folytat elemzést. (Érthetően nem folytatható komplex elemzés, ha az elemzőket a kormánypárt vagy a titkosszolgálat finanszírozza.)

A párt és kampányfinanszírozás jogi szabályozásának bőséges eszköztára lehetőséget ad/na/ a tényleges ellenőrzésre és az átláthatóság (nyilvánosság) megteremtésére, azonban a jogi csattanó a törvénytelenséget elkövető párt szankcionálásában van. Általánosnak tekinthető a törvénysértés tényének a hivatalos közzététele és a pénzbírság. A parlamenti pártok azért óvatosak a jogi szankciók törvénybe foglalásával, mert nem tudják előre, hogy saját pártjukat mikor kellene szankcionálni fekete kassza miatt. A jogi szankcióknál sokkal szigorúbbak lehetnek a politikai szankciók, amelyeket a „pártadomány ügy[ix] vagy a Watergate botrány jól bizonyít[x], amely Kohl és Nixon lemondását eredményezte.

Politológia

A politikatudományi vizsgálódások a választásokat sok szempontból vizsgálják: a választási részvételtől kezdve, a pártpreferenciákon keresztül, a szervezet szociológiai kutatásokig széles a vizsgálati kör. Témánk szempontjából a legfontosabb vizsgálati területek a média viszonyok elemzése (kik a média tulajdonosai, és a tulajdonosok milyen viszonyban vannak a kormánnyal és a pártokkal stb.), továbbá a választási kampány anyagi forrásai mennyire fertőzöttek a korrupciótól.

A kampánypénzek korrupciós forrásai már 1861-től dokumentáltak[xi] Lampedusa: Párduc című regényében. A „lobby” angol szó is korrupciós pénzt jelent, amely 1920-tól alakult ki az USA-ban a képviselők megvesztegetésére[xii]. Ugyanakkor a lobbinak van kulturáltabb, törvényes politikai jelentése is, amely azonban nem vesztette el pejoratív köznyelvi tartalmát.

A korrupció lényege, hogy korrumpáló gazdasági-politikai érdekeinek megfelelő tartalmú törvények szülessenek a parlamentben, és a költségvetésből (is) finanszírozott  beruházások meghatározott vállalkozóknak jussanak.

Államfilozófia

Filozófiai, államfilozófia kérdés, hogy az uralkodó párt (koalíció) a Parlamentben milyen viszonyt alakít ki - a választások előtt - a választópolgárok által leadott szavazatok politikai súlya és a tulajdonosok (tőkések, munkáltatók) által birtokolt vagyonok társadalmi ereje között. A demokratikus államokban, különösen a parlamentáris kormányformákban nagyjából azonos súlya van a képviselők megválasztásában a választópolgárok szavazatainak és a tulajdonosok (tőkések) társadalmi csoportja által birtokolt média és kormányzati szervek által képviselt vélemények súlya között. A választópolgárok politikai akarata a jelöltajánlásban és a szavazatokban jogilag testesül meg, de a tulajdonosok társadalmi csoportjainak a nyers gazdasági súlya határozza meg azokat a kereteket, amelyeken belül a szavazatok leadhatók.

A választópolgárok szavazata a tulajdonosok, a tőkések hatalmának a korlátja az Euro-Atlanti szövetségeben, a demokráciában. Magyarország (és több Kelet-Európai ország) abba az irányba halad, hogy a választópolgárok szavazatának a politikai súlya egyre csökken a tulajdonosok, a tőkések nyers gazdasági érdekei szerint. Kifelé tartunk a demokráciából 2010-2016 között. A 2018-2019. évi választásokra újra lejteni fog a pálya.

Avarkeszi Dezső, Kajdi József, Tóth Zoltán

A Szalay kör tagjai

Színházba járni jó.

Moliere mindig jó. Még akkor is jó, ha a hivatásos színészek elrontják az előadást. Akkor is jó, ha sete-suta amatőrök adják elő a művet. És még jobb, ha műkedvelők (amatőrök) profi előadást mutatnak be!

Aggodalmasan osztottam meg a Budaörsi Olvasókör tagjaival a Másik Színház meghívóját (Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola), mert még nem láttam egy előadásukat sem. Viszont bíztam abban az emberben, aki a meghívót küldte, mert kellő önmérséklettel szólt az invitációhoz.

A jegyár mérsékelt (900 Ft/fő), de rendezett környezet és mosolygós portás fogadott minket a bejáratnál. A lépcsőházban újabb mosolygós arcokkal találkoztunk, akik előre köszöntek, láthatólag bennfentesek voltak az intézményben. 

Pontosan kezdődött az előadás, kényelmesek a székek, a nézőtér nincs túltöltve, de teltház, és megilletődött csend várja a kezdést.

Moliere Mizantrópjával[i] már régen ismeretséget kötöttem. Mindig Mészöly Dezső fordításában[ii] olvastam, amely rokokós, kicsit finomkodó, affektáló stílusú, ezért inkább tanmesére, mint egy valódi történetre alakította a drámát. Bodolay Géza fordítása a mai színházi nyelven szól, közérthetőbb, ha úgy tetszik „fiatalosabb”. A rendezés, Majer Tibor, napi aktualitásokat is belesző a darabba, anélkül, hogy a történet hitelességét rontaná. Az aktualitások nem politikai jellegűek, inkább az életmódhoz köthetőek (pl. pláza), amely - a meglepően nagyszámú fiatal néző számára - biztosan közelebb hozta Moliere-t. Rendezési többlet a „táncok” beiktatása is, amely a szunyókálásra hajlamos nézőket visszazökkenti a drámába. A táncok jó ritmusúak, és nem kíméli az idősb színészek ízületeit sem, akik derekasan ugrálnak az asztalokról föl s alá. A jelmez – Jakab Judit munkája - is az aktualitást szolgálja, a kortalanságra is utalva, de a színészekre lett minden jelmez egyedileg szabva. Ahol kell, ott a jelmez karcsúsít, ahol domborítás szükséges, ott kiemel, ahol zsenge muszklikat kell erősíteni, ott izmosít: decensen, visszafogottan és dicséretesen teszi mindezt, ahogy az egy csapatjátékostól elvárható. A jelmezes egyben súgó is, de a társulat egészét dicséri, hogy a súgó munkanélküli maradt: a súgó háta mögött ültem, így személyesen tanúsíthatom a színtársulat kitűnő szövegtudását (amely természetesen az idő múlásával érthetően csökkenni fog). Schepácz András dolgozott a hangon és a fényen: mindig eltalálta a szükséges ritmust, munkájával támogatta a csapatot. A hang és a fény kiemeli a mondanivalót, segíti a nézőket a lényeg megértésében. A zene Dmitrij Sosztákovicstól[iii] származik. Nem tudjuk, hogy a rendező vagy más válogatta-e be, de jól választott az illetékes.

A műkedvelő színészek csapatának összmunkája és a színészek egyenként[iv] is dicséretet érdemelnek. Az egyéni adottságok nyilvánvalóan (természetesen) eltérnek egymástól, de a közös munkához mindenki szakmai szolgálattal (alázattal) járult hozzá: a főszereplők is beilleszkedtek a kórista szerepbe, és az epizodisták is emelték a közös munka színvonalát a főszereplőkig.

Miről szól a dráma? Egyszerű azt mondani, hogy menjenek el megnézni, és megtudják. Azonban semmilyen poént lövünk le, ha azt mondjuk: életről és halálról, szerelemről és elhagyattatásról, boldogságról és csalatkozásról. Hétköznapiságról és ünnepélyességről, sőt dagályosságról, túlfűtöttségről és visszafogottságról. Ki a jó ember, ki a még jobb ember, ki a rossz ember és ki a még rosszabb?

Mindenki maga adhatja meg a választ, a szünet nélkül, 90 percig tartó előadás után. Büfé nincs.

Menjenek el megnézni!