A szavazatok erejével ...

A Lukács-archivum sorsáról, a Budapesti Iskoláról, a Lukács-óvodáról beszélget Kardos András esztétával, filozófussal Tóth Zoltán szerkesztő a Civil Rádió Olvasókör c. műsorában 2020. szeptember 7-én, hétfőn 20-21 óra között.

2020-09-07 12 óra Rádió Bézs. Elhatároztuk, hogy az Eötvös gimnázium 4/b osztálya 60. születésnapjuktól kezdve 60 évesek maradunk. Ezért ebben az évben ünnepeljük a 9. hatvanadik születésnapot. Ennek a közös születésnapnak, az készült ételeknek állít emléket a műsor. Welcome drink és előételek, töltöttkáposzta másképpen, sok zöldség sok hússal, szénhidrátok kerülése a későn megtanult ételek receptjei állnak a műsor középpontjában. Most született és már egyetemista unokák is szóba kerülnek. Olyan dalokat hallgatunk Koncz Zsuzsa, Bródy János, Presser Gábor előadásában, akik az 1970-80-as évek és a 2020-as éveknek is dédelgetett kedvencei. „Keveset és finomat!” elvet ütköztetjük az áremelkedéssel, amely a nyuggereket alaposan érinti. Műsorvezető-szerkesztő Kiss katalin.

Meghívó a Budaörsi Olvasókörbe

2020. szeptember 9. szerda 17 óra

Az Olvasókörünk célja, hogy mindenkinek lehetőséget adjon művészeti és olvasmányélményeinek a megosztására másokkal. Minden hónap 2. szerdáján találkozunk a budaörsi PostART kulturális színtér épületében.

Cím: Budaörs, Clementis László utca és Ébner György köz sarok.

Új jelentkezőket is szíves látunk!

2020. szeptember 9. szerda 17 órára elfogadta meghívásunkat Závada Pál író.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A1vada_P%C3%A1l

A bizonytalan járványügyi helyzetre tekintettel a rendezvényünk az épület előtti szabad téren lesz. Kérjük hozzatok esőkabátot, esernyőt, hogy kisebb esőt átvészelhessünk odakinn. Ha nagyobb (nem várt) eső lenne, akkor a nagyteremben lehetünk. A szokásos helyünk (a szalon) nagyon szép lett, köszönjük Selmeczi Ágnesnek!

Terveink

2020. október 14-én, szerdán, Göncz Árpád emlékestet rendezünk a köztársasági elnök halálnak 5. évfordulójára.

2020. november 18-án (a hónap 3. szerdája!) 17 órakor Markó Béla költő, író és politikus a vendégünk.

2020. december 11-én, szerdán Kéri László jogász, politológus lesz a vendégünk.

2021-re elfogadta meghívásunkat Koncz Zsuzsa. Időpont egyeztetés alatt.

2021-re elfogadta meghívásunkat Beregi Péter. Időpont egyeztetés alatt.

Várjuk a további javaslatokat!

Megvalósult programjaink

2014. szeptemberében alakult meg az Olvasókörünk. Beszélgettünk már Jókairól, Szabó Magdáról, Karinthyról, Örkényről, Ulickajáról, vendégünk volt Erdős Virág költő, Dr. Bodó Miklós és Ágh Attila professzorok. Spiró György és Kukorelly Endre írók, Horvát János tv-s személyiség. Kerékgyártó István író, Ágoston László (Moltopera) áriákat énekelt a könyvtárban. http://tothzoltan.blog.hu/2015/03/05/budaorsi_olvasokorben_a_moltopera.

2015. év nyarán a sukorói kajak-kenu pályán önkénteskedtünk mozgássérültek számára, majd egy sárkányhajóval hasítottunk a vízen. Augusztusban Krúdy Gyulára emlékeztünk az óbudai Vendéglátó Múzeumban. A „Civilek éjszakáján” gyógyító ételeket főztünk a Motiváció Alapítvány vendégeinek.

2016 januárjában vendégünk volt Faragó András és Dési János, akik az első köztársasági elnökről – Göncz Árpádról - készült könyvet mutatták be. Februárban Heller Ágnes beszélgetett velünk a jó és a rossz ember fogalmáról, az olvasónapló írásának a szépségéről. Márciusban Simon Attila Mozart dalokat énekelt. Áprilisban Sas József mesélte el az életének mókás és szomorú eseményeit, majd a Holocaust Emlékközpontban Várady Júlia könyvével ismerkedtünk meg. Indonéziában készült fotókat nézhettünk meg (Jáva és Bali) Kocsis András Sándor – olvasókörünk tagja – előadásában. Májusban újra sárkányhajóztunk Sukorón, Nagy János – olvasókörünk tagja - szervezésében. Budapesten, az V. ker. Deák Ferenc téri Evangélikus Templomban J. S. Bach műveiből hallgattunk meg egy hangversenyt, Tóth Mónika barokk hegedűművész, olvasókörünk tagjának meghívására. Júniusban Benda László, külpolitikai szakíró és tv-s személyiség válaszolt kérdéseinkre Dél-Kelet Ázsia kapcsán. A Budaörsi Könyvtár nyári szünetében meglátogattuk a Petőfi Irodalmi Múzeumot, ahol az állandó kiállítás mellett megnézhettük – idegenvezetővel – a múzeum zárt részeit, és az időszaki kiállítást az írók gasztronómiai élvezeteiről. 2016. július 31-én a Heti Betevő Egyesület budaörsi önkénteseiként 136 adag ételt főztünk az egyesület istápoltjainak.

http://tothzoltan.blog.hu/2016/07/07/heti_betevo_egyesuletnek_foztunk_budaorsi_onkentesek_2016_julius

2016 szeptemberében meglátogattuk Gergely Beatrix és 4 kollégája fotókiállítását, és meghallgattuk a Budaörsi Könyvtárban Bornai Tibor történeteit. Októberben Matuscsák Tamás a Tesla c. könyv és a Rejtő Jenő életrajzának írója a volt a vendégünk, és a Vigadóban barokk zenét hallgattunk a Miszla Barokk kamarazenekar előadásában. Novemberben Szabó T. Anna költő olvasott nekünk verseket, írásaiból részleteket. Decemberben Hábetler András operaénekes rengette meg a könyvtár falait áriákkal, majd 2017 januárjában énekes társaival együtt az Óbudai Társaskörét, amelyen szintén ott voltunk.

2017. januárjában Olvasókörünk vendége volt Baranyi Ferenc költő és Dinnyés József zenész. Telt ház előtt vastaps köszöntötte, majd az előadás végén búcsúztatta a művészeket. Februárban Turczi István költő, műfordító olvasott fel verseiből a könyvtárban, a közös fényképet megnézhetik a blogunkon. Simon Attilát hallgattuk meg a Fészek Klubban mozART előadásában. A MU Színházban megnéztük az „Emlékeink 1956-ról” c. előadást, amelyben olvasókörünk tagjai is szerepeltek. Márciusban Péterfy Gergely író volt a vendégünk az Olvasókörben. Áprilisban Bitó László orvos és író életével és könyveivel ismerkedhettünk meg. A Kamaraerdei Ifjúsági Parkban a Budaörsi „Esély” Szociális Központtal közösen 50 rászorult gyermek és szüleik számára főztünk a „Családi Nap” -on ünnepi ételt és Szabó T. Anna költő, valamint Simon Attila színész verselt és dalolt számukra. Májusban Ághné Dr Ring Évával beszélgettünk a magyar történelem XVI-XVIII. századi migrációs eseményeiről. Május 31-én, ismét részt vettünk a Sukorói Sárkányhajózáson, amelyet mozgássérülteknek szerveznek Olvasókörünk támogatásával. 200 főnek főztünk budaörsi paprikáskrumplit. Június 7-én „Színház az egész világ!” címmel Magyar Fruzsinával, dramaturggal beszélgetünk az Olvasókörben a színházi foglalkozásokról. Júliusban a Vendéglátóipari Múzeumba látogattunk, az „Ügynök a bárpultnál” c. kiállításra. Augusztusban az Uránia Filmszínházban néztük meg az „Ötven tavasz” c. francia filmvígjátékot. Szeptemberben Gerendás Péter zenész, énekes, zeneszerző volt a vendégünk, akinek a dalain pirosra tapsoltuk a tenyerünket. Októberben az Örkény Könyvesboltban Kocsis András Sándor festő és szobrászművész Kiállítását nézzük meg együtt, a művész tárlatvezetésével. Horvát János tv-s személyiség Kuba - Castro után címmel tartott előadást. Mozgássérülteknek rendezünk kulturális estet Nagy János szervezésében: Babinszky László költő és Simon Attila zenész részvételével. Novemberben Galkó Balázs előadóművész Erdei Ferenc Néprajzi ínyesmesterség c. könyvéből olvasott fel részleteket, majd József Attila verseket hallgattunk. Erdei Ferenc életútjáról Varga Gyula, a Kaposvári Egyetem tanára emlékezett meg. Decemberben Dési János újságíró új közéleti könyveit mutatta be az Olvasókörben.

2018-tól a Civil Rádió minden olvasóköri rendezvényt közvetít az interneten.

2018. januárjában Kóra Zsuzsa pedagógus egy alternatív pedagógiai módszertant mutatott be az olvasókör tagjainak. Februárban vendégünk volt Radnóti Sándor esztéta és Heller Ágnes filozófus, akikkel a világban fellelhető filozófiai iskolákról beszélgettünk. Márciusban Wolf Péter zeneszerzővel beszélgettünk a könnyű- és a komolyzene ellentmondásos helyzetéről és a zeneoktatás iskolai hiányosságairól. Áprilisban Szabó János költő, tavaszi verseiből olvasott fel nekünk, zongorán kísérte Gárdos Éva zongoraművész. Májusban vendégünk volt Gábor György, aki „Mi az azonosság és a különbség Mózes törvényei és Jézus Hegyi-beszéde között?” címmel tartott előadást. A gyermeknapot a Budaörsi Uszodában ünnepeltünk 50 gyermek részvételével, majd Sárkányhajóztunk Sukorón, ahol 200 gyermeknek főztünk ebédet. Júniusban Szentpéteri Nagy Richard politológus volt a vendégünk, aki az Alaptörvény lehetséges módosításairól tartott előadást. Júliusban Bolgár György újságíróval beszélgettünk, nem a Klubrádióról, hanem a Shakespeare-i és a Woody Allen-i drámáiról. Augusztusban Vácott meghallgattuk Beer Miklós előadását püspöki jelmondatáról, valamint Ferenc pápa támogatóinak és ellenzékének a vitáiról. Szeptemberben ismét vendégünk volt Heller Ágnes filozófus, akinek előadását a Budaörs Tv is közvetítette. Októberben Hábetler András operatársulatának (Fá-re-mi-dó) első előadásán vettünk részt, az újonnan épített Újpesti Kulturális Központban. A PostArtban vendégünk volt Ráday Mihály műemlékvédő építész. Novemberben ismét vendégünk volt Spiró György író, aki a Shakespeare életútját mutatta be és a drámáit elemezte nekünk. Részt vettünk Kocsis András Sándor könyvének bemutatóján az Örkény könyvesboltban. Elfogadtuk a meghívást Bitó László „Sámson a vadon fia” c. könyvének a bemutatójára. 2018. év zárórendezvényére elfogadta meghívásunkat Dr. Vörös Imre v. alkotmánybíró, aki a történeti alkotmány és az alaptörvény összefüggéseit mutatta be.

2019. januárjában az olvasókörben debütált az RTP gitárzenekar egy oratóriummal, továbbá Szabó János költő a verseiből olvasott fel nekünk. Februárban Kamarás István vallásszociológus, az Isten bohócai szerzetesrend megalapítója volt a vendégünk, akivel az új könyvéről beszélgethetünk: Ferencpápisták egyházreformjai Csereháton. Februárban az Örkény könyvesboltban megnéztük (a Budaörsi Olvasókör tagjának) Gergely Beatrixnak fotókiállítását. Márciusban Huncik Péter pszichiáter, író, politikus, aki „Rezervátum vagy integrálódás a határon túli magyarok sorsa?” címmel tartott előadást. Áprilisban Szunyogh Szabolcs író, meseíró, szerkesztő Bibliai mesék címmel beszélgetett az olvasókör tagjaival. Májusban Iványi Gábor, a John Wesley Főiskola lelkész-elnöke az egyházi szervezetek történelmi átalakulásáról tartott előadást. Júniusban Mécs Imre 1956-os halálraítélt volt a vendégünk, aki Nagy Imre mártír miniszterelnökről emlékezett meg. Júliusban Tóth Zoltán „Két kor gyermeke” és „Civil a konyhában” c. könyvei kerültek bemutatásra. Augusztusban Pitti Zoltán közgazdász beszélgetett velünk az önkormányzatok gazdasági helyzetéről a 2019. évi választások előtt. Szeptemberben Parti Nagy Lajos író, költő a könyveiről beszélgetett velünk, és verseit olvasta fel. Októberben Szegvári Katalin újságíró, tv-s személyiség új könyvét mutatta be. Megemlékezünk Göncz Árpád köztársasági elnökről a róla elnevezett sétányon. Október 23-án megkoszorúztuk az 56-os forradalom emlékművét. Novemberben Lendvai Ildikó „Csendes ulti” és „Civilkönyv” c. könyveit mutatta be. Decemberben Hegedűs D Géza, színművész olvasott fel részleteket Kertész Imre Nobel-díjas író esszéjéből.

2020. januárjában Horváth István diplomata, volt bonni és bécsi nagykövet volt a vendégünk, aki a rendszerváltás külpolitikai feltételeiről beszélgetett velünk. Februárban Kárpáti János külpolitikai szakújságíró volt a vendégünk, akivel az Európai Unió aktuális problémáiról beszélgethettünk. Március 15-én virtuálisan megkoszorúztuk a budaörsi Kossuth szobrot. A Budaörsi Távolvasókör keretében találkoztunk áprilisban Spiró Györggyel és májusban Bokros Lajossal. Májusban elmaradt A Sárkányhajó Fesztivál is. Júniusban Dés László zeneszerző volt a vendégünk az internet útján. Júliusban Székesfehérváron voltunk a helyi olvasókör vendégei, majd a belváros nevezetességeit tekintettük meg. Augusztusban a Wekerle munkás-lakótelepet néztük meg Szunyogh Szabolcs vezetésével.

Fotó: Stekovics Gáspár 

Szeptember 2-3-4-re önkormányzati sztrájkot szervez az MKKSZ szakszervezet. Augusztus 31-én, hétfőn 20-21 óra között Boross Péterné a szakszervezet elnökével beszélgetek a sztrájk okairól és követelésekről a Civil Rádió Olvasókör c. műsorában.http://myonlineradio.hu/civil-radio 

Lemondott a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, mert nem egyeztett velük az új kuratorium semmilyen kérdésben. https://nepszava.hu/3090171_lemondott-az-szfe-vezetese 

Elhunyt Varga Gyula, professzor emeritus, MTA közgazdasági doktora, a Hazám díj kuratóriumának a tagja, a Civil Rádió többszörös interjúalanya.Emlékét tisztelettel megőrizzük! Egy Vele készült interjút itt hallgathatnak meg:

https://civiltavasz.hu/egyeb/in-memoriam-varga-gyula/ 

Mínusz harminc

1988-ban bevezették a világútlevelet! Az emberek Budapesten a Duna partig álltak órákig sorban, hogy a hőn áhított szabadság okmányhoz hozzájussanak. Azonban a többség a világútlevél birtokában sem utazott sehova, mert a nem volt pénze az utazáshoz. De olyan jó volt tudni, hogyha akarok, akkor bárhova elutazhatok. Igaz, hogy a világ országainak a többségébe  még sem lehetett beutazni – nem csak azért, mert a pénznek (valuta) híján voltunk, hanem azért mert, beutazási vízumot sem adtak olyan könnyen, minimum hetekbe, de inkább hónapok tellett egy jó országba vízumot kapni.

A szabadság érzése volt a fontos 1988-ban. Az évek múlásával azonban a valuta szabályok is enyhültek és a társadalom tehetősebb része belevágott a külföldi utazásba. Azonban a fránya vámszabályok nem ettek lehetővé, hogy a lakosság által a legkívánatosabbnak tartott tartós fogyasztási cikkeket külföldről behozza, mert itthon nagyon magas vámot kellett fizetni. De a lakossági furfang túljárt az alacsonyan repülő hatóságok eszén! Mivel a szabad vámtételek személyre voltak megállapítva, ezért a tartós fogyasztási cikkekért kiutazó családi delegációba bevették a nagypapát és nagymamát, és máris lehetett a kocsi tetejére szerelt csomagtartón mosógépet, hűtőszekrényt, fagyasztóládát hozni, belül pedig a kalaptartón elfért két videó készülök, az egyik a családnak, a másik eladásra.

A bevásárló turizmus máig megmaradt, csak most már nem magyarok járnak külföldre, hanem az euróért vásárolnak nálunk fogyasztási cikkeket.

A korabeli kormányok azonban nem számoltak azzal, hogy a kiutazó magyarok tömegei nem csak vásárolnak, hanem látnak is nyugaton. Mégpedig olyat látnak, amelyeket itthon nem láthattak: kátyú mentes utakat, rendben tartott falvakat, csinos kisvárosokat, kultúrát környezetet, a virágos kerítéseket. A korlátlan pénzköltési lehetőségek pedig nagyon vonzóak voltak a hiánygazdálkodás megszokott itthoni rendszere után: ha pénzed van, akkor sem kapsz érte semmit!

Nem volt Magyarország és a szomszédos országok között autópálya, így amikor a bevásárló turisták hazafelé tartottak, akkor óhatatlanul érezték a kátyús utak gödreit, a lepusztult házakat és falvakat. …és jöttek a kormányok az ígéreteikkel: utolérjük az osztrákokat, leelőztük a szlovákokat, a horvátokat, a románoknál mindig jobbak voltunk! …és múlt az idő és nem értük utol az osztrákokat, sőt gyorsabban fejlődnek nálunk. Utolértek minket gazdaságilag a szlovákok, a horvátok és a románok is. De még jobbak vagyunk a bolgároknál! A múlt héten voltam a családdal Pandorfban, és ahogy Sopron felé jöttünk (nem az autópályán) ugyanazt láttuk, mint harminc évvel ezelőtt: kátyús utak, lepusztult házak és falvak, virágos kerítések sehol.

Egy régi vicc jutott eszembe: Hajóskapitány miért megy lassan a hajó? Mert én betartom az utasításokat: a legtöbb gőzt a dudára kell adni, és csak kevesebbet a motornak!

Augusztus 20. a politikai kurzusok saját ünnepe. A római egyház a XIII-XV. században a „szentkirályt” ünnepelte, a török uralom nem ünnepelte, Mária Terézia és Ferenc József állami ünneppé nyilvánította a magyar nemességgel való szövetség jelképeként, a Horthy korszakban a trianonozás jelképe lett. A II. világháború után is gyakran változott augusztus politikai tartalma: alkotmány, államalapítás, új kenyér ünnepe is volt. A rendszerváltás után visszajött a Szent Jobb körmenet és jelenleg a Bazilikában családosan ünnepelnek az uralgó politikusok, miután nemzeti zászlót vontak fel, és a tisztavatáson mondtak hazavédő beszédeket.

A hazaffyas beszédek ma sem maradtak el: hősök, héroszok, szentek védték meg Magyarországot, és magukat a beszédet mondó politikusok ugyanilyeneknek tartják, most ők védik meg a világ és Európa fenyegetése ellen a magyarságot.

Az embereket leginkább a tűzijáték vonza. Millióan jönnek Budapestre, megbénul egy fél napra Budapest közlekedése, és egy másik millió ember nézi a tv-én a zenével dúsított látványosságot. 8 millió ember soha nem nézte. ma senki nem fogja nézni, mert a járvány miatt elmarad. De a furfangos kormány biztos kitalál valamit, hogy a tv nézők ne maradjanak estére szórakozás nélkül.

Az augusztus 20 körüli munkanapok átrendezésével a hivatali munkarendben dolgozók nagyon jól járnak, mert 4 nap soronkívüli szabadság keletkezett. A dolgozók nagyobb részét legfeljebb iriggyé teszi, hogy míg másoknak kedvező, addig a szolgáltatásban, kereskedelemben, három műszakban és ügyeleti rendben dolgozóknak kedvezőtlen a munkanapok átrendezése.

Családilag örülünk a 4 szabad napnak, mert egyik gyermekünknél így lehetőség van a lakás átalakítás befejezésére, a másiknál a parkettázásra. A feleségemmel avval vesszük ki részünket a családi folyamatból, hogy mindenütt nyírjuk a füvet és főzzük az ebédet. Az öntömjénező ünnepséget senki nem nézte a helyszínen vagy a tv-ben, sokkal fontosabb elfoglaltságot találtunk magunknak.

Mi az augusztus 23-ai ünnepre készülünk, amikor 140 éhes gyereknek főzünk a budaörsi önkéntesekkel, amelyet a heti betevő egyesület VIII. ker önkéntesei osztanak szét a rászorultak között. Ez ünnepi érzést kelt mindenkiben! Együtt leszünk és együtt dolgozunk a szolidaritás elve jegyében a szegényekért!