Külföldi választások
A francia elnökválasztás első fordulójáról megjelent rövid hírrel a blogon új rovat indult, amely a külföldi választásokról kíván tájékoztatást nyújtani. 2012-ben a világ 50 kb. országában lesznek választások. Új kolléga bevonásával közösen igyekszünk tartani a világgal a ritmust és információkat szolgáltatni a blog olvasóinak.
Az új kolléga Páli Zoltán politológus hallgató mellett Bognár Áron András, az ELTE TÁTK szociológus hallgatója. Fogadják bizalommal írásait!
A jelenlegi kormánypártnak a valódi neve: 16%-osok pártja. Az 2010. évi országgyűlési választások óta mintegy egymillió szavazó elpártolt a jelenlegi kormánypárttól és a „nemszavazók” vagy bizonytalan szavazók táborában állomásozik. Az elpártolók eddig nem pártoltak át másik párthoz vagy pártokhoz.
Örvendetesen csökken tehát azok száma, akik belátták, hogy a kormánypártok olyan társadalom-politikát folytatnak, amely egy magyar burzsoá társadalmi csoport, egy magyar multinacionális csoport kialakulását és egy új, az állam, az adófizetők pénzén finanszírozott középosztály létrejöttét célozta meg. A rendszerváltás után kialakult középosztály alsó felét a kormány magára hagyta, és az alacsony jövedelmű/szegénysorsú társadalmi csoportoktól a társadalmi szolidaritást keményen megvonta és bünteti.
A jelenlegi kormánypárt gazdaság-politikája ezt a társadalom-politikai célt az adópolitikával támasztja alá.
A 16%-os személyi jövedelemadó bevezetése a bruttó 250-300 ezer havi jövedelemmel rendelkező dolgozókat még sújtja, azonban az ennél jelentősebb munkajövedelemmel rendelkezőket jelentősen premizálja.
Ez a társadalmi csoport amely élvezi a 16%-os Szja előnyeit. A korábbiakhoz képest stagnáló bruttó jövedelem mellett is lényegesen megnőtt a nettó jövedelem, hiszen mintegy 50%-kal kevesebb Szja-t kell fizetniük. Akiknek viszont az elmúlt két évben növekedett is a jövedelmük, azok elmondhatják, hogy közeledik a paradicsom, ez a kormány nagyszerűen dolgozik.
A 16%-os Szja előnyeit közvetlenül élvező társadalmi csoport létszáma mintegy 1 millióra tehető. (Ha a családtagokat is hozzászámítjuk, akkor a 2 milliót is elérheti.) Ez a csoport szilárd társadalmi bázist jelent a kormány számára. Ez az 1 (+1) millió szavazó csak akkor hagyja el a jelenlegi kormánypártot, ha egy másik párt 15%-os Szja-t ígér. Tehát ez a társadalmi csoport nem vándorol el politikai-ideológiai okok miatt, nem zavarja a társadalmi szolidaritás hiánya. A 16%-osok a ZSEBÜKRE SZAVAZNAK.
Ha lenne olyan kalandor párt, amely 2014-re beígérné a 15%-os Szja-t, akkor ez a társadalmi csoport habozás nélkül követné ezt a pártot, és a jelenlegi kormánypárt ellen szavazna. Reméljük nem lesz ilyen kalandor párt?!
A telefonadóval is a gazdagok járnak jól
Ma tárgyalja a kormány a telefonadót. A kormány nem egyeztet senkivel az adózók közül: sem egyénekkel, sem szervezetettel, sem pártokkal. A távközlési társaságokkal folytatott tárgyalások megszakadtak, és pénteken már az Országgyűlés előtt lesz a törvényjavaslat.
Évközbeni diktátumként jelenik meg az új adó, amely a 16%-os személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a gazdagokat támogatja és a szegényeket sújtja.
Mindenki, aki telefonál 10 percig az új adótól mentesen teheti, 10 perc után a telefonadót fizetni kell mindenkinek egy maximum összegig. Ez a maximum lakossági fogyasztónként 700, vállalati felhasználóként 2500 Ft lesz (várhatóan).
Miért kedvezőtlen ez a szegényeknek? Azért, mert a szegények kevesebbet telefonálnak, így gyakorlatilag minden telefonjuk után az adót meg kell fizetniük.
Miért kedvező ez a gazdagoknak? Azért, mert sokat telefonálnak, de csak maximum 700 Ft-ig kell az adót megfizetniük, utána mentesülnek az adó alól.
A kormánynak megint saját maga és az általa képviselt csoportok felé hajlik a keze.
A válság terhei megint az alacsonyabb jövedelműekre hárul nagyobb részt. Ennyit az arányos közteherviselésről.
Bognár Áron András: Választások a „Demokratikus nacionalizmus” mentén.
Szerb elnök-, parlamenti és önkormányzati választások zajlanak. Ilyenkor érdemes megvizsgálni mindazon politikai törésvonalakat melyek a szerb társadalomra kihatnak.
Szerbia esetében, mely ország társadalma elszenvedte délszláv háború okozta veszteségeit, (ne feledkezzünk meg róla a háborút, Milosevic politikáját a lakosság zöme, beleértve az értelmiségi réteget is támogatta) új utak előtt áll. A Milosevic rezsim lezüllesztett állama, az intézményesített korrupciótól megfertőzött társadalom, az állam által gerjesztett nacionalizmus feltámadása, napjainkban is megannyi veszélyforrást hordoz magával. A mostani választásokat megelőzően érdemes megemlíteni, hogy 2012. március 2-án hivatalosan is EU tagjelölt lett az ország, ezzel kapcsolatban megosztóak a vélemények a szerb társadalom részéről. Későbbi EU tagság paradoxona látszódik kibontakozni. Megvizsgálva az uniós irányelvet, kitűnik, az európai értékek érvényesítésével kötelező érvénnyel néz szembe Szerbia, amelynek be nem tartása súlyos következményekkel járhat. Figyelembe véve hogy Magyarország sokkalta stabilabb helyzetből kezdte meg az uniós tárgyalásokat, Szerbiában nyugtalanságra ad okot a helyzet.
Mit várhat el a szerb társadalom, az egyes állampolgár a jövőjére nézve?
Nyugati típusú képviseleti rendszert, az intézményesített korrupció megfékezését célzó törvényeket, független igazságszolgáltatás által őrzött jogállamiságot, a közvélemény akaratának számbavételét, szabad és pluralista médiát, amiket említhetnénk.
Az elmúlt évtized nemzeti politikája nincs kedvező hatással a szerb társadalom jövőjére nézve. Gondoljunk a megosztó etnikai hovatartozásra. A kisebbségek szerepére (vajdasági látszatautonómia) a többnemzetiségű Szerbia nacionalista megnyilvánulásai továbbra is veszélyforrásokat hordoz magában. Újra felerősödni látszik a nemzetállam eszméje.
A kisebb csoportok által magáénak vallott nemzettudat, szintén kiutat vall magának a jelenkor megoldatlan problémáira. Amely társadalom teret enged ezen szélsőséges megnyilvánulásoknak, rákényszerítve a politikai elitet ezen nézetek felvállalására, sokszor tévesen nemzeti önazonosságra hivatkozik.
Egyes szélsőséges nacionalisták, a politikai elit tagjai, továbbra is hisznek egyfajta szerb integritásban a balkánon, mindezen nézetek ellentétben állnak az uniós irányelvvel. Félő, hogy ezen politikai szerveződések, társadalmi támogatottsága, további konfliktusok táptalaja lesz Szerbia demokratikusnak látszó nacionalizmusában.
Francia elnökválasztás - francia sajt és baguette
„Hogyan lehetséges egy olyan országot kormányozni, ahol 246-féle sajt létezik?” - tette fel a kérdést Charles de Gaulle, Franciaország tábornoka és elnöke. De Gaulle 1959-69 között volt elnök, és a sajttal, valamit a kormányzással kapcsolatos nézetei beigazolódtak, mert egy népszavazás következménye távolította el a hatalomból.
A Természettudomány c. folyóirat II. évfolyam 3. száma 1947 májusában 400 sajtféleségről tud, l: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/sajt/francia.html, azonban lehet, hogy a következő 20 év alatt csökkent a sajtválaszték Franciaországban.
A friss, a lágy, a préselt, a penészes, a kemény és az ömlesztett sajtok közül még a legkisebb boltban is lehet válogatni, mert hozzátartozik az étkezés lezárásához. A felnőttek a sajt elcsipegetése közben egy pohár vörösbort is megisznak, még akkor is, ha munkaközben vannak vagy autót vezetnek. (Persze ez a bor nem egy nehéz, tannintól keserű „nagybor”, csupán a víz helyett a szomjat oltja.)
A Szocialista Párt jelöltje Francois Hollande győzött a francia elnökválasztáson 2012. május 6-án. Az újsütetű elnök, már több kérdésben nyilatkozott (eu-politika, gazdasági ügyek, stb.). Azonban még várni kell az első politikai uborkaszezonig, hogy a médiából a francia baguette kérdésről megtudjuk a véleményét.
Én a magam részéről nagyon szeretem a francia baguette-t - Franciaországban. A francia baguette onnét ismerszik meg, hogy friss, ropogós, gyakorlatilag csak héja van a kenyér-helyettesítőnek. Honnét tudjuk meg, hogy a francia baguette nem friss? Roppant egyszerűen: ha megroppantjuk és beton kemény, akkor már 6-8 óránál (!) régebben sütötték. Ilyen esetben le kell ugrani a sarki pékhez és újat kell venni.
A magam részéről lelkes híve vagyok a családi vagy baráti ebédek előtti vagy utáni sajttálak összeállításának. A sajttál roppant praktikus megoldás egyes problémák áthidalására.
A családi összejöveteleknél gyakran előfordul, hogy egyesek korábban, mások későbben érkeznek a meghirdetett időpontnál. Igen jó megoldás a sajttál a korán érkezettek farkaséhségének a csillapítására, sőt jó melléklete lehet az aperetívnek. (A franciák az aperetívet digesztívnek hívják és az étkezés után fogyasztják konyak vagy egyéb formában.)
Baráti összejöveteleknél gyakran előfordul, hogy a váratlanul többen érkeztek, mint számítottunk rá, mert „Tudod mondtam Nekik, hogy gyertek Ti is!” és jöttek. Mivel nehéz a főétkezés mennyiségét duplájára növelni, viszont nagyon egyszerű egy sajttálat összerakni, ezért jó hiánypótló lehet a sajttál.
A sajttál összetevői: sajtok, szárított és friss gyümölcsök, zöldségek, kenyerek, magok.
Sajtok:
többféle sajtból állítsuk össze a tálat: friss, lágy, préselt, penészes, kemény vagy ömlesztett sajtok (nem kell mindegyikből!)
Gyümölcsök:
többféle szárított, aszalt vagy friss gyümölcs szezonálisan: pld: alma, körte, szőlő, meggy, narancs
Zöldségek:
többféle zöldség szezon szerint: paprika, paradicsom, sárgarépa, hagyma, saláta, stb.
Kenyerek:
többféle kenyér frissen vagy pirítósnak: fehér, barna, fekete, magos, péksütemények, magyar bagett, stb.
Magok:
többféle maggal megszórhatjuk a kész tálat: pl: tökmag, napraforgó, mogyoró, mandula, dió, darálatlan mák.
Mennyiség:
a vendég létszámának megfelelően 5-10 dgk sajtot, 10-15 dkg zöldséget és gyümölcsöt, 5 dkg kenyeret és 1 dkg magot számítsunk személyenként. A sajttál nagy előnye, hogy könnyű a vendégek létszámához és a pénztárcánkhoz igazítani.
Ami megmaradt a sajttálból az másnap reggelire kitűnő!
Győzött a Szocialista Párt (PS) jelöltje, Hollande, a francia elnökválasztás vasárnapi 2. fordulójában.
http://hirek.msn.mainap.hu/kulfold/hollande-legyozte-nicolas-sarkozyt-14287/
http://nol.hu/kulfold/hollande_unnepel__es_nem_akar_tobb_megszoritast
http://mno.hu/kulfold/hollande-gyozelme-egy-vilagmozgalom-kezdete-kepek-1073982
http://atv.hu/cikk/20120506_gorog_valasztas_a_ket_nagy_part_sulyos_kudarca?source=hirkereso
A nagypártokat leszavazták... A magyar kispártok mire gondolnak? És a Nagyok?!
http://index.hu/kulfold/2012/05/06/valasztasok_ejszakaja/
Az elektronikus újságok nagyon gyorsak. Én éjfélig kitartok a biztos információra várva.
Megérintette a politikai kampány a franciákat két héttel ezelőtt. A szavazók több mint 80 %-a ment el szavazni. Valószínű, hogy a holnapi második fordulón is ilyen magas lesz a részvétel.
Ha az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint a felét, akkor a másodikban a két legtöbb szavazatot elért jelölt indul. A szocialista és a néppárti jobboldali jelölt (a jelenlegi elnök) érték el a legtöbb szavazatot, bár mélyen az 50% alatt maradtak. Ők küzdenek holnap az elnöki pozícióért. Szélsőjobbról és szélsőbalról is voltak jelöltek – ők jelentős számú szavazatot értek el (10-20%), és több „futottak még” centrum környéki versenyző is indult.
A közvélemény-kutatók egyértelműen a szocialista jelöltet jósolják a székbe. A választási szakértő azonban nem a vágyait vetíti a számokba, hanem megpróbál a tények, a számok realitása mellett maradni.
Reálisan nem jósolható meg, hogy ki lesz vasárnap éjfélkor a francia elnök.
Ennek az oka kettő tényből származik: mintegy 20%-ra tehető azon francia szavazók aránya (65 millióhoz kell viszonyítani!), akik a bizonytalan szavazók táborába tartoznak. A másik ok, hogy a szélsőjobb pártja a 3. legtöbb szavazatot érte el az első fordulóban, és ha a 2. legtöbb szavazatot elért jelölt (Sarkozy) javára szavaznak, akkor biztosan több szavazatot ér el az egyesített jobboldal, mint a szélsőbal szavazataira számító szocialista Hollande.
A két forduló közötti kampányban ki tudta a saját oldali szélsőségeseit megnyerni? és ki tudott többet magához csábítani a bizonytalanok közül?
A politika boszorkánykonyháján azonban más is kavartak az elmúlt két hétben. A szocialista jelölt egy kicsit unió elleni lengetésekkel jobboldali szavazókat próbált megszerezni, míg a néppárti jelölt néhány szociális demagóg kiszólással balról is gyűjtene szavazókat szívesen. A külpolitikai kérdések között megjelent a német-francia kétoldalú kapcsolatok változtatása is, amely kinek kedvezhet?
A francia elnökválasztás eredményének lesznek-e magyar belpolitikai hatásai? Amíg a magyar miniszterelnök a kazahsztáni egypárti sajtónak panaszkodik az unió tévútjaira, addig csak a kormányzati píárosok gondolkodnak arról, hogy a mit is írjanak a hétfői magyar sajtónak. Abban biztos vagyok, a kormányzati nyilatkozat úgy fog kezdődni: „A FIDESZ már régen megmondta…és tényleg mi győztünk!”
Vajon mit írnak majd a görög vagy szerb elnöki, parlamenti és önkormányzati választások eredményéről? Ugyanezt!
Találnak-e szövetségest...most?!
