Francia elnökválasztás - francia sajt és baguette
„Hogyan lehetséges egy olyan országot kormányozni, ahol 246-féle sajt létezik?” - tette fel a kérdést Charles de Gaulle, Franciaország tábornoka és elnöke. De Gaulle 1959-69 között volt elnök, és a sajttal, valamit a kormányzással kapcsolatos nézetei beigazolódtak, mert egy népszavazás következménye távolította el a hatalomból.
A Természettudomány c. folyóirat II. évfolyam 3. száma 1947 májusában 400 sajtféleségről tud, l: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/sajt/francia.html, azonban lehet, hogy a következő 20 év alatt csökkent a sajtválaszték Franciaországban.
A friss, a lágy, a préselt, a penészes, a kemény és az ömlesztett sajtok közül még a legkisebb boltban is lehet válogatni, mert hozzátartozik az étkezés lezárásához. A felnőttek a sajt elcsipegetése közben egy pohár vörösbort is megisznak, még akkor is, ha munkaközben vannak vagy autót vezetnek. (Persze ez a bor nem egy nehéz, tannintól keserű „nagybor”, csupán a víz helyett a szomjat oltja.)
A Szocialista Párt jelöltje Francois Hollande győzött a francia elnökválasztáson 2012. május 6-án. Az újsütetű elnök, már több kérdésben nyilatkozott (eu-politika, gazdasági ügyek, stb.). Azonban még várni kell az első politikai uborkaszezonig, hogy a médiából a francia baguette kérdésről megtudjuk a véleményét.
Én a magam részéről nagyon szeretem a francia baguette-t - Franciaországban. A francia baguette onnét ismerszik meg, hogy friss, ropogós, gyakorlatilag csak héja van a kenyér-helyettesítőnek. Honnét tudjuk meg, hogy a francia baguette nem friss? Roppant egyszerűen: ha megroppantjuk és beton kemény, akkor már 6-8 óránál (!) régebben sütötték. Ilyen esetben le kell ugrani a sarki pékhez és újat kell venni.
A magam részéről lelkes híve vagyok a családi vagy baráti ebédek előtti vagy utáni sajttálak összeállításának. A sajttál roppant praktikus megoldás egyes problémák áthidalására.
A családi összejöveteleknél gyakran előfordul, hogy egyesek korábban, mások későbben érkeznek a meghirdetett időpontnál. Igen jó megoldás a sajttál a korán érkezettek farkaséhségének a csillapítására, sőt jó melléklete lehet az aperetívnek. (A franciák az aperetívet digesztívnek hívják és az étkezés után fogyasztják konyak vagy egyéb formában.)
Baráti összejöveteleknél gyakran előfordul, hogy a váratlanul többen érkeztek, mint számítottunk rá, mert „Tudod mondtam Nekik, hogy gyertek Ti is!” és jöttek. Mivel nehéz a főétkezés mennyiségét duplájára növelni, viszont nagyon egyszerű egy sajttálat összerakni, ezért jó hiánypótló lehet a sajttál.
A sajttál összetevői: sajtok, szárított és friss gyümölcsök, zöldségek, kenyerek, magok.
Sajtok:
többféle sajtból állítsuk össze a tálat: friss, lágy, préselt, penészes, kemény vagy ömlesztett sajtok (nem kell mindegyikből!)
Gyümölcsök:
többféle szárított, aszalt vagy friss gyümölcs szezonálisan: pld: alma, körte, szőlő, meggy, narancs
Zöldségek:
többféle zöldség szezon szerint: paprika, paradicsom, sárgarépa, hagyma, saláta, stb.
Kenyerek:
többféle kenyér frissen vagy pirítósnak: fehér, barna, fekete, magos, péksütemények, magyar bagett, stb.
Magok:
többféle maggal megszórhatjuk a kész tálat: pl: tökmag, napraforgó, mogyoró, mandula, dió, darálatlan mák.
Mennyiség:
a vendég létszámának megfelelően 5-10 dgk sajtot, 10-15 dkg zöldséget és gyümölcsöt, 5 dkg kenyeret és 1 dkg magot számítsunk személyenként. A sajttál nagy előnye, hogy könnyű a vendégek létszámához és a pénztárcánkhoz igazítani.
Ami megmaradt a sajttálból az másnap reggelire kitűnő!
