Bognár Áron András: Választások a „Demokratikus nacionalizmus”  mentén.

Szerb elnök-, parlamenti és önkormányzati választások zajlanak. Ilyenkor érdemes megvizsgálni mindazon politikai törésvonalakat melyek a szerb társadalomra kihatnak.

Szerbia esetében, mely ország társadalma elszenvedte délszláv háború okozta veszteségeit, (ne feledkezzünk meg róla a háborút, Milosevic politikáját a lakosság zöme, beleértve az értelmiségi réteget is támogatta) új utak előtt áll. A Milosevic rezsim lezüllesztett állama, az intézményesített korrupciótól megfertőzött társadalom, az állam által gerjesztett nacionalizmus feltámadása, napjainkban is megannyi veszélyforrást hordoz magával. A mostani választásokat megelőzően érdemes megemlíteni, hogy 2012. március 2-án hivatalosan is EU tagjelölt lett az ország, ezzel kapcsolatban megosztóak a vélemények a szerb társadalom részéről. Későbbi EU tagság paradoxona látszódik kibontakozni. Megvizsgálva az uniós irányelvet, kitűnik, az európai értékek érvényesítésével kötelező érvénnyel néz szembe Szerbia, amelynek be nem tartása súlyos következményekkel járhat. Figyelembe véve hogy Magyarország sokkalta stabilabb helyzetből kezdte meg az uniós tárgyalásokat, Szerbiában nyugtalanságra ad okot a helyzet.

 Mit várhat el a szerb társadalom, az egyes állampolgár a jövőjére nézve?

 Nyugati típusú képviseleti rendszert, az intézményesített korrupció megfékezését célzó törvényeket, független igazságszolgáltatás által őrzött jogállamiságot, a közvélemény akaratának számbavételét, szabad és pluralista médiát, amiket említhetnénk.

 Az elmúlt évtized nemzeti politikája nincs kedvező hatással a szerb társadalom jövőjére nézve. Gondoljunk a megosztó etnikai hovatartozásra. A kisebbségek szerepére (vajdasági látszatautonómia) a többnemzetiségű Szerbia nacionalista megnyilvánulásai továbbra is veszélyforrásokat hordoz magában. Újra felerősödni látszik a nemzetállam eszméje.

 A kisebb csoportok által magáénak vallott nemzettudat, szintén kiutat vall magának a jelenkor megoldatlan problémáira. Amely társadalom teret enged ezen szélsőséges megnyilvánulásoknak, rákényszerítve a politikai elitet ezen nézetek felvállalására, sokszor tévesen nemzeti önazonosságra hivatkozik.

Egyes szélsőséges nacionalisták, a politikai elit tagjai, továbbra is hisznek egyfajta szerb integritásban a balkánon, mindezen nézetek ellentétben állnak az uniós irányelvvel. Félő, hogy ezen politikai szerveződések, társadalmi támogatottsága, további konfliktusok táptalaja lesz Szerbia demokratikusnak látszó nacionalizmusában.