Megérintette a politikai kampány a franciákat két héttel ezelőtt. A szavazók több mint 80 %-a ment el szavazni. Valószínű, hogy a holnapi második fordulón is ilyen magas lesz a részvétel.

Ha az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint a felét, akkor a másodikban a két legtöbb szavazatot elért jelölt indul. A szocialista és a néppárti jobboldali jelölt (a jelenlegi elnök) érték el a legtöbb szavazatot, bár mélyen az 50% alatt maradtak. Ők küzdenek holnap az elnöki pozícióért. Szélsőjobbról és szélsőbalról is voltak jelöltek – ők jelentős számú szavazatot értek el (10-20%), és több „futottak még” centrum környéki versenyző is indult.

A közvélemény-kutatók egyértelműen a szocialista jelöltet jósolják a székbe. A választási szakértő azonban nem a vágyait vetíti a számokba, hanem megpróbál a tények, a számok realitása mellett maradni.

Reálisan nem jósolható meg, hogy ki lesz vasárnap éjfélkor a francia elnök.

Ennek az oka kettő tényből származik: mintegy 20%-ra tehető azon francia szavazók aránya (65 millióhoz kell viszonyítani!), akik a bizonytalan szavazók táborába tartoznak. A másik ok, hogy a szélsőjobb pártja a 3. legtöbb szavazatot érte el az első fordulóban, és ha a 2. legtöbb szavazatot elért jelölt (Sarkozy) javára szavaznak, akkor biztosan több szavazatot ér el az egyesített jobboldal, mint a szélsőbal szavazataira számító szocialista Hollande.

A két forduló közötti kampányban ki tudta a saját oldali szélsőségeseit megnyerni? és ki tudott többet magához csábítani a bizonytalanok közül?

A politika boszorkánykonyháján azonban más is kavartak az elmúlt két hétben. A szocialista jelölt egy kicsit unió elleni lengetésekkel jobboldali szavazókat próbált megszerezni, míg a néppárti jelölt néhány szociális demagóg kiszólással balról is gyűjtene szavazókat szívesen. A külpolitikai kérdések között megjelent a német-francia kétoldalú kapcsolatok változtatása is, amely kinek kedvezhet?

A francia elnökválasztás eredményének lesznek-e magyar belpolitikai hatásai? Amíg a magyar miniszterelnök a kazahsztáni egypárti sajtónak panaszkodik az unió tévútjaira, addig csak a kormányzati píárosok gondolkodnak arról, hogy a mit is írjanak a hétfői magyar sajtónak. Abban biztos vagyok, a kormányzati nyilatkozat úgy fog kezdődni: „A FIDESZ már régen megmondta…és tényleg mi győztünk!”

Vajon mit írnak majd a görög vagy szerb elnöki, parlamenti és önkormányzati választások eredményéről? Ugyanezt!