A szavazatszámlálási tevékenységnek fontos – de nem kizárólagos – feltétele a jogszabályok ismerete és alkalmazásának a képessége. A törvényeket és rendeleteket nem az embereknek írják közérthető nyelven (sajnos) a jogalkotók és kodifikátorok, hanem egy sajátos hivatali nyelven készítik a jogalkalmazók számára.
Kik a jogalkotók? A jogalkotók azok az állami szervek, akiket az Alaptörvény T./ cikke jogszabályok megalkotására felhatalmaz Összefoglaló néven jogalkotóknak nevezzük a jogszabályalkotásra felhatalmazott állami szerveket és tagjaikat: az Országgyűlést és az országgyűlési képviselőket, a Kormányt és a minisztereket, továbbá az önkormányzatokat és az önkormányzati képviselőket. Összefoglaló néven a jogalkotásban résztvevő személyeket politikusnak nevezzük.
Kik a kodifikátorok? A jogszabályok előkészítésével és szövegének megfogalmazásával élethivatásszerűen kormányzati és önkormányzati tisztviselők (hivatalnokok), akiknek az a munkája, hogy az egyes jogszabályok szövegét megfogalmazzák, majd a politikusok által elfogadott tervezetet a jogrendszer egészébe beillesszék. A több ezer jogszabálynak egy összefüggő (koherens) rendszert kell hogy alkosson, amelyben egyetlen jogszabály sem lehetnek ellentétes az Alaptörvénnyel és egymással.
A politika kiválasztja azokat a társadalmi érdekeket és értékeket, amelyeket a jogszabályok tartalmaznak. A képviselőtestületekben levő többségi (párt) akarata dönti el, hogy a lakosságra milyen törvények és rendeletek vonatkozzanak.
A törvényeket és rendeleteket összefoglaló néven jogforrásnak nevezzük. A törvény és a rendelet általánosan kötelező magatartási szabály. A Magyar Közlönyben kihirdetett kötelező magatartási szabályok mindenkire kötelezőek itthon, és kötelező a magyar állampolgárokra külföldön is. Aki megszegi az általánosan kötelező magatartási szabályt, az a személy a magyar állam joghatósága előtt felelősségre vonható.
A választásokkal kapcsolatos általánosan kötelező magatartási szabályokat az Országgyűlésben többségségben levő pártpolitikusok határozzák meg, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kodifikációs tevékenysége alapján.
A választások vonatkozásában az elsődleges jogforrás maga az Alaptörvény, továbbá az Országgyűlés által megalkotott un. sarkalatos törvények a magyar országgyűlési, valamint az európai parlamenti, továbbá az önkormányzati választásokról.
A jogforrások alapján mindenki jogosult a jogszabályokat értelmezni. A Magyar Közlönyben megjelenő hivatalos szövegek gyakran ellentmondásosak nyelvtanilag, logikailag vagy a józan paraszti ész alapján. Sőt, gyakori helyzet, hogy a kormánypárti politikusok szándékosan csalafinta, furfangos vagy megtévesztő szövegeket írnak be a jogforrásokba, hogy értelmezést adjanak a jogszabálynak, amely csak számukra kedvező (Lejt a pálya!).
Minden embernek alapvető joga, hogy maga is értelmezze a jogszabályt. Azonban a jogszabályok értelmezésének a jogállamban vannak értelmes határai: Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a választási bizottságok is értelmezhetik a jogszabályt, amelyet joguk van megosztani a közvéleménnyel.
Sőt, a szavazatszámláló bizottság minden tagjának is joga van értelmezni a jogszabályt, és ezt a véleményét a média útján (tv, rádió, nyomtatott és internetes sajtó, blog, facebook, twitter, youtobe) vagy bármilyen más módon joga van a nyilvánosság elé tárni!
Kedves Kollégák!
Azért szólítom kollégáknak Önöket, mert közös tevékenységet folytatunk, és ebben az értelemben a kolléga szó http://hu.wiktionary.org/wiki/koll%C3%A9ga az azonos tevékenységet folytató személyt jelent a nemétől függetlenül (bár az egyetemi latin nyelv a „kollégina”megszólítást alkalmazza a nőkre), mert együtt dolgozunk a 2014. évi választások tisztasága érdekében.
Tanuljunk meg együtt a 2014. évi választásokra a jogszabályokat!
Az első közös feladat számunkra, mint jogalkalmazók számára az országgyűlési képviselők választásról szóló 2011. évi CCIII. elolvasása, megértése és értelmezése.
A törvényszöveg nehéz és sok háttérismeretet igényel. Mielőtt ebbe belevágna, javasolom nézzen meg néhány rövid és érthető szakmai videót.
http://tothzoltan.blog.hu/2013/04/12/a_valasztasi_rendszerek_tortenelmi_kialakulasa_xx_sz_masodik_fele
http://tothzoltan.blog.hu/2013/04/07/a_valasztasi_rendszerek_tortenelmi_kialakulasa_xix_sz_utolso_harmada
http://tothzoltan.blog.hu/2013/04/02/a_valasztasi_rendszerek_tortenelmi_kialakulasa_xix_sz_elso_harmada
Ha az alapfogalmak egy részét átrágtuk, akkor induljunk el az első törvényszöveggel. Ha elolvasta, akkor a kérdéseire szívesen válaszolok!
Nehéz lesz, nem ígérek könnyű munkát, de dolgozzunk együtt a tisztességes és átlátható választásokért!
Az első olvasási és értelmezési feladat: http://www.valasztas.hu/hu/ovi/23/23_1_20.html
Várom a kérdéseket, a kommentárokat és az észrevételeket!
