A szavazatok erejével ...

Miután mindenki kiheverte a Húsvét megpróbáltatásait, a maradék hóból sikerült a gyerekeknek hónyuszit építeniük, érdemes újra elgondolkodnunk, milyen erővel bírnak szavazataink.

El lehet-e csalni a választásokat a határon túlról, teszi fel a kérdést Kósa András és M. László Ferenc a hvg.hu-n http://hvg.hu/itthon/20130326_valasztasi_csalas_hataron_tuli_magyarok

A cikkből számomra két lényeges dolog jött le. Egyrészről, hogy a FIDESZ-nek fogalma sincs, hogyan kellene úgy megoldani a szavazólapok eljuttatását a szlovákiai és ukrajnai határon túli magyarokhoz úgy, hogy a helyi hatóságok előtt névtelenségük megmaradjon, másrészről szerzők szerint legalább 100-150 ezer határon túlinak kell egy irányba, egy pártra szavaznia, hogy az legalább egy mandátum sorsát befolyásolja.

Mennyi az annyi? Hány határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező választópolgárral számolhatunk, és mi az országonkénti megoszlásuk? Ez az adat a kormányzat rendelkezésére áll. Véleményem szerint semmi nem indokolja, hogy a közvélemény ne ismerhesse meg. Az most más kérdés, hogy közülük ki kíván, és ki fog szavazni. Ha a magyar Országgyűlés 2/3-os többséggel felvállalta, hogy ezeknek az embereknek könnyített módon állampolgárságot és szavazójogot ad, akkor azt is vállalnia kell, hogy nyilvánosságra hozza az adatokat, biztosítja a választási eljárás átláthatóságát, a választói névjegyzék valamilyen módon történő megismerhetőségét, és a választás folyamatának ellenőrizhetőségét. Titkos ügynök van, de titkos választópolgárok tömegéről egy magát demokratikusnak mondó kormány nem beszélhet.

A következő kérdés választásmatematika. A jelenleg hatályos, illetve a tervezett jogszabályok szerint milyen mértékben fognak hatni a választás végeredményére határon túliak szavazatai? Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de ilyen megalapozott tanulmányt, cikket még nem láttam. Jogszabályi szinten megalkotásra vár a külhoni magyarok szavazásának eljárási rendje. Tartok tőle, hogy a politikai döntéshozók, a külhoni magyarok választási jogának megadásakor fel sem mérték, hogy döntésükkel mekkora felelősséget vállalnak.

Egy kis történeti visszatekintés.

A Belügyminisztérium, illetve a felügyelete alá tartozó Országos Választási Iroda (OVI) szakemberei már a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon (1989) jelezték, hogy a hogy szükséges lenne a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazási lehetőségét valamilyen módon biztosítani. Az 1989. évi XXXV. törvénybe az került be, hogy a külföldön tartózkodó választópolgárok (akiknek van Magyarországon állandó lakóhelyük van, és diákok, továbbá munkavállalás, katonai vagy diplomáciai kiküldetés miatt tartózkodnak ideiglenesen külföldön) akadályoztatva vannak a választójog gyakorlásában. Az éppen megalakult Alkotmánybíróság első döntései között megsemmisítette ezt a rendelkezést, és megállapította, hogy az Országgyűlés a mulasztásos alkotmánysértés állapotában van, mert nem szabályozta a külföldön tartózkodó választópolgárok választójogának a gyakorlási lehetőségeit. A magyar Országgyűlés válaszul az Alkotmánybíróság döntésére, 1990 márciusában az Alkotmányba iktatta a külföldön tartózkodók akadályoztatását a választójog gyakorlásában.

1996-ban a választási eljárási törvény kidolgozásának a menetében ismét felmerült a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok szavazásának a lehetővé tétele. Az OVI szakemberei a levélben való szavazás intézményének a bevezetésére törvénytervezetet is készítettek, amely azonban még a parlamenthez való benyújtás előtt elbukott: egyrészt mert Torgyán József a Kisgazdapárt akkori vezetője kitörő örömmel üdvözölte a javaslatot minden médiában, azt hangoztatva, hogy Erdélyben, a Felvidéken és a Bácskában minden magyar szavazhat. Másrészt az MDF frakciója (Boross Péter) a csalás melegágyának nevezte a levélben való szavazást, és ezzel végképp elvette a balliberális kétharmados parlamenti többség politikusainak a kedvét a probléma megoldásától.

A választási eljárásrólszóló 1997. évi C. törvény 2005. évi módosítása (LXXXI. törvény) tette először lehetővé, hogy a külföldön tartózkodó, és állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok élhessenek szavazati jogukkal. A törvény módosításakor az Országos Választási iroda (OVI) szakemberei több alternatívát dolgoztak ki, javasolva a levélszavazást, illetve a számítógépes szavazást. Az OVI ez irányú javaslatait legfőképpen az ellenzékben lévő FIDESZ utasította el azzal, hogy a módszer nem kellően ellenőrizhető, csalásra ad lehetőséget. (A szakemberek szerint a külképviseleti szavazás általuk kidolgozott tervezete a hazaival azonos biztonságot jelentett) A választási eljárásrólszóló törvény 2005 évi módosítása következésképen a lehető legbonyolultabb, legköltségesebb megoldást vezette be. Itt és most érdemes hangsúlyozni, hogy az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező, 2006-2010 között külföldön szavazó állampolgárok száma csekély volt (kb. 50 ezer). Szavazataik a végeredményt érdemben nem befolyásolhatták.

Az eljárás röviden, a teljes részletességet mellőzve a következő volt. A külföldön szavazni kívánó állampolgárnak a szavazást megelőzően több héttel egy nyomtatvány kitöltésével, írásban kellett bejelentenie a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, hogy melyik külképviseleten kíván élni ez irányú jogával. A külképviseletek (nagykövetségek, főkonzulátusok) nem voltak szavazókörök, csupán un. külképviseleti választási irodák (KÜVI). A szavazó urnákat nem nyithatták fel, külföldön szavazatszámlálás nem történt. Minden külképviseletre kiszállították a szavazólapok speciális alnyomatait, egyes esetekben még a kész szavazólapokat is. Minden külképviseletre kiutazott a Külügyminisztérium egy köztisztviselője, a KÜVI második tagja a külképviselet egyik diplomatája lett. Számos olyan távoli külképviselet volt, ahova 2-3 választó jelentkezett be, az ide történő kiutazás pedig több százezer forintba került. A szavazó urnákat felbontatlanul, diplomáciai küldeményként kellett hazaszállítani a kiutazóknak. Mivel az ilyen diplomáciai küldeményeket nem lehet csomagként feladni a repülőre, azt kabincsomagként kell szállítani, a nagyméretű urnák részére külön repülőjegyet kellett vásárolni. A KÜVI-n a szavazó állampolgárnak nyilatkozatot kellett aláírnia arról, hogy az általa leadott szavazólap az ő szavazatát tartalmazza. Az így beérkező zárt borítékban lévő szavazatokat a szavazó polgár állandó lakása szerint illetékes valamelyik szavazókörben összesítették a hazai szavazatokkal.

Aminek evidenciának kell lennie, az átláthatóság. A kormány által különböző fórumokon bejelentett 300-500 ezer új külhoni, nem állandó magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgár szavazati jogának megadása befolyásolhatja a választás végeredményét, azonban annak mértékét még nem ismerjük.

Még nincs kidolgozott eljárási rend? Véleményem szerint bármely állam, kormány, párt alapvető érdeke a szabad, demokratikus, mindenki által áttekinthető és ellenőrizhető választási szabályok megalkotása, alkalmazása és a választások annak alapján történő lefolytatása. Ellenkező esetben a győztes pártot a hazai és nemzetközi szervezetek könnyen megvádolhatják választási csalással.

Az idősebbek még emlékeznek Öveges professzorra, aki bonyolultnak tűnő fizikai jelenségeket rém egyszerűen, közérthetően tudott megmagyarázni. Jól jönne egy-két választási professzor, aki közérthetően elmagyarázná, hogyan fog működni a külhoni magyarok választási rendszere. Hol lehetnek benne csapdák? Szavazatuk befolyásolja-e a választás végeredményét?

Kedves választási Öveges professzorok, pártok, civilek, segítsük hozzá a kormányt, a FIDESZ-t, hogy egy demokratikus, átlátható, és a külhoni magyarok érdekeit is figyelembe vevő választási eljárási rendszert dolgozzon ki.

Kiss Károly

Egyre szaporodik a demokratikus ellenzékinek tekinthető pártok száma. A Népszabadság szerint a fő kérdés az elkövetkező hetekben az, hogy ki lehet és ki lesz a vezetője ennek az összefogásnak?!

http://nol.hu/belfold/20130330-sok_kicsi_mire_megy

A krumplicukor krumpliból készül! Önök erre nem gondoltak soha? Mert azt sem tudják, hogy mi az a krumplicukor? A krumplicukor kemény, de ha ráharapnak egy falatkára, akkor omlós. A krumplicukor édes, de nem gejl, nem émelyítően édes, hanem eltelíti a gyermeki lelket. A krumplicukor fehér, nagy kockákra van vágva, de ha harapdálod a fogaiddal, akkor sokáig kitart, nem tűnik el a szádban, mint semmise.

Hosszú évtizedekig azt hittem, hogy a krumplicukor cukorból készül. Az édesség ritka volt gyermekkoromban, ajándéknak számított szüleimtől vagy a nagyon közeli rokonoktól. Rajtuk kívül senkitől sem kaptunk édességet, bár a cukros bácsival való ijesztgetése a gyerekeknek állandó beszédtéma volt. (Ki volt a cukros bácsi? A cukros bácsi az egy városi legenda és rém volt, aki cukorkával kecsegteti a gyerekeket, majd elcsalva őket fajtalankodásra kényszeríti őket.) Az édesség igen nagy becsben állt az 1950-60-as években a gyermekek és felnőttek körében.

Nézzük árnövekvő sorrendben a korabeli édességeket.

A krumplicukor legfontosabb jellemzője az volt, hogy a legolcsóbb volt az édességek közül, így relatíve a leggyakrabban juthattam hozzá. Egy nagy darab krumplicukor 50 fillérbe került és egy fél napon át lehetett harapdálni és nyalogatni.

Stolverk eredetileg egy cukrász volt, majd egy márkanév lett, de így nevezték azt a cukorból készült karamellát (kemény fogragacsot) is, amelyet darabonként 20 fillérért árultak a trafikban. A gyerekek körében népszerűbb volt a 30 filléres puha stolverk (mert nem ragadt rá a fogadra), még népszerűbb az omlós karamell, amelyet Lengyelországból importáltunk és megfizethetetlen ára volt számunkra.

Egy gombóc fagylalt a Váci utca 63. alatt 50 fillérbe került, de édesanyám szerint „Megfájdul tőle a torkod!” Legfeljebb nyári vasárnap délutánján lehet a gyerekeknek egy-egy gombócot kapni. A váci utcai ismerős gyerekek egymást bevárva, „bandába verődve” ették a vaníliát vagy a csokoládét, más fagylalt nem volt. A főorvos gyereke 2 gombócot evett, így nem is szerettük nagyon.

A nyalóka (ma is lehet kapni az olcsó élelmiszerboltokban), akkor 1 Ft-ba került. A vékony fapálcikára tömörített piros cukortól a nyelved élénk piros lett, így otthon nem tudtad eltitkolni, hogy a heti zsebpénzed jelentős hányadát mire költötted.

A Gellért-hegyi családi kirándulások fő attrakciója a darált kristálycukorból készült vattacukor volt! 1 Ft 50 fillérért lehetett kapni a szerpentin végén a Citadella előtti téren (ma buszparkoló). A vattacukor előnyei: soha nem kellett a saját zsebpénzből fizetni, nézhetted, ahogy a bácsi darálja a cukrot és a cukorfátyol feltekeredik a fapálcikára, pompásan lehet eszegetni, sőt, beleharapni a vattába, végül a fapálcikát haza is lehetett vinni. Hátránya, hogy mivel se közel, se távol nem volt víz, ezért hazáig úgy ragadt az arcod, mint a légycsapdának kitett légypapír.

„Köleskása tejben, jó sok cukorral” olvashatjuk a Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig! c. regényében Misi kedvencét, amelynek az 1950-60-as évekbeni megfelelője a tejberizs volt. Az első cukrászdai emlékek a tejberizshez fűződnek, mert 2 Ft-ért lehetett kapni a Károlyi Mihály utcai cukrászdában, de ott már lányok is voltak velünk. Sőt, a Veres Pálné utcai cukrászdás még mazsolát is tett a tejberizsbe, ezért már érdemes volt a Reáltanoda utcai Eötvösből kirándulni az ellenséges területnek számító Veres Pálné gimnazisták felségterületére.

A fiatalságunk a szűkösségben telt el, de ennek ellenére jól éreztük magunkat. Játszottunk az Erzsébet híd építése miatt 2 évre lezárt Váci utca homokjában, foci és lábtengó (egyérintő) sorozatmeccseket rendeztünk a környékbeli utcák gyerekbandái ellen. És a fiatalság lelkesedett a cukorért: nyersen, főzve, sütve, keményen, puhán, bárhogyan.

Nagyot fordult a világ, és a mai szülők már inkább egészségtelennek tekintik a cukor fogyasztását. Sok igazság lehet abban, hogy a közvetlen és közvetett túlzott cukorbevitel káros az egészségre. Azonban az emberek továbbra is szeretik az édességet. Stolverknek, Dobosnak, ma is vannak követői, akik újat, egészségeset akarnak kitalálni, feltalálni és megédesíteni az életünket.

„Kézműves aszalt gyümölcsök és magvak” feliratot olvastam a Budapesti Sokadalom Várbéli rendezvényének egyik árusító bódéja oldalán. Mivel magam is korlátozva vagyok a közvetlen és közvetett cukor bevitelben, ezért nagy érdeklődéssel néztem a vonzó krumplicukor halmot. „Tessék megkóstolni!” szólít meg egy fiatalember, aki láthatólag itt dolgozik. „Köszönöm, de gyerekkorom kedvenc krumplicukrát már nem ehetem, csak sóvárogva nézhetem!” Egy fiatal lány lép mellém: „Tessék megkóstolni a szárított hibiszkuszvirágot!” és felém nyújt egy olyan virágot, amit a feleségem nagy műgonddal kezel otthon az erkélyünkön. Köszönöm nem, mert ez is cukorral készült! –tiltakozom az egzotikus kísértés ellen. „A hibiszkuszvirág egy részéből kipréseljük a levét, azt a többi levélre spricceljük és nagy szárító szitákon a napsütéssel aszaljuk! Cukorbetegek is bátran fogyaszthatják!” Az unszolásnak engedek. Érdekes újfajta íz! Édes is, nem is. Még soha nem ettem ilyet.

Eszembe jut Erzsébet királyné, aki az ibolyából készített fagylaltot nagyon szerette. És manapság már a világ legmenőbb cukrászai az ehető virágokat használják a készítményeikhez. Nézem a „Kézműves aszalt gyümölcsök és magvak” termékeinek az árát és nem esek hanyatt. Nem olcsó, de megfizethető annak, akinek van munkája. Az aszalt szilvát jól ismerem az endrődi nagymamámtól, az aszalt szőlőből mindig kaptunk karácsonyra egy fürtöt a mezőfalvi nagymamámtól. De nézem sorban az aszalt cseresznyét, meggyet, körtét, narancsot, ananászt, és örülök neki, hogy egy új édesség fajtát fedeztem fel.

Egy masszív, láthatólag dolgos asszony lép hozzám: „A napot használjuk energiának és kóstolja meg a gyömbért! Lakatos Anna vagyok, ennek a kis vállalkozásnak a vezetője. Mindig ilyen piacokon áruljuk azt, amit saját kezünkkel termelünk otthon!”

Örömmel találkoztam egy olyan emberrel, aki saját munkájával akarja megédesíteni mások életét. Sokan rászorulunk ma erre az édesítésre!

Már csak azt kellene megtudnom, hogy hogyan készül a krumplicukor krumpliból?

Eötvös Öregdiák Ballagás

Az Eötvös József gimnázium öregdiákjai ballagást szerveznek 2013. május 4-én (szombaton) 10 órára. Az eseményre saját oldalt is működtetnek http://www.facebook.com/groups/ballag2013/ a szervezők.

A Reáltanoda utcai középiskolába 4 évig tanulgattam, ott is érettségiztem és „b” osztályba jártam. A „b” osztály (mint jóval később megtudtam) a leggyengébb gyerekeket kapta: az „a”-ban kiemelten oroszul tanultak, a „c”-ben bioszkémia, „d”-ben kiemelt matfiz oktatás volt, az „e”-ben németül tanulták a földrajzot, az „f”-ben mást is. Ettől még a „b”-ben is voltak kiemelkedően jó tanulók: Eszter magyar nyelvből és irodalomból, a Gyuri matematikából és fizikából, mások más tantárgyakból. 1968-ig a naplóban (ezt is jóval később tudtam meg) betűvel jelölték a gyermekek származását, én az „f” betűvel szerepeltem (fizikai dolgozók szülők). Ennek az f betűnek nem tudom volt e szerepe az osztályzataimban, ritkán kaptam egyest, de akkor nagyon, általában négyes és ötös volt a bizonyítványomban.

Sok tanár volt az életemben, akikre emlékszem. Kevés tanár van, akire határozottan dühvel vagy haraggal gondolok, és érdekes, hogy ezek a kellemetlen emlékek mind egy-egy jó lehetőség elmulasztásához kapcsolódnak. Ugyanakkor kevés tanár van, akire mint példaképre, mint az életemet jó irányba befolyásoló személyre gondolok. Ilyen volt Korhecz Imre a szigorú, de igazságos matektanár, Bogyó (Dr. Bánhegyi György), kémia és latin tanár. Tekintélyelvű férfiak, akik tiszteletet követeltek tudásuknak és tiszteletet adtak a „jótanulóknak”. Laci bá’ (Varga László testnevelő tanár) az alsóbélatelepi Eötvös táborban jól megdolgoztatott minket, de utána irány a strand, a Kalóz vitorlás és a fagylaltozó!

Bíró Ibolya történelmet tanított nekünk 3. és 4. évben. Az első óráján megkérdezte tőlünk: Ki akar egyetemre menni? Jelentkeztem. Ki akar olyan egyetemre menni, ahol a történelem felvételi tárgy? Jelentkeztem. Aki jelentkezett, az kedden és csütörtökön délután történelem szakkörre is jár! Ez nem kérdés volt már, hanem felszólítás. És én (is) jártam minden kedden és csütörtökön délután történelemszakkörre. Újratanultuk az első két év tananyagát, megtanított minket jegyzetelni, felelni, vizsgázni, dolgozatot írni, gyakoroltatta velünk az érettségi tételeket. Folyamatosan követelményeket támasztott. Jutalmazott és büntetett, kijavított, átjavított és ismételtetett.

 …és szeretett minket. A letolás nem meggyalázás volt, hanem újabb pozitív ösztönzés. Ha sikered volt a tanulmányi versenyen, akkor példának állított mindenki elé. Bejártuk a V. kerület minden nevezetes épületét, mint egy úttörő csapat, és zsíros kenyeret ettünk újságpapírból. 17-18 évesen rajongtunk Ibi néniért, pedig ebben az életszakaszban keveseknek van tekintélyük a fiatalok előtt.

Negyedikben Ibi néni azt mondta nekem, hogy „Beiratkozol az egyetemi felvételi előkészítő tanfolyamra!” Megrendülten kérdeztem, „..-akkor nem járhatok történelem szakkörre? Szakkör kedden és csütörtökön van, az előkészítő hétfőn és szerdán! Így járnod kell mind a kettőre! És jártam mind a kettőre. Ibi néni tudta, hogy mit jelent a „f” betű.

Az érettségi után évtizedekig nem találkozunk. A Facebookon hozott össze vele a jó sors. Szerencsés az ember, ha a sorsát befolyásoló tanároknak a saját pályafutásának a végén még megköszönheti a munkájukat.

Ibi néni egyszer egy pozitív letolás alkalmával azt mondta nekem: „Emberré nevellek!”

Megtörtént. Köszönöm!

A Népszava szerint jön a tavasz

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=634087#null

Minden államosított média a kormánypártok szolgálatában áll. A kereskedelmi média retteg a politikától, így akarva-akaratlanul is kormánypártokat szolgálja.

Várom, hogy a kormánypárti független média cáfolja a Népszava állítását. Eljön ennek is az ideje…

Húsvét a tavaszvárás, a természet megújulásának az ünnepe is. Együtt a család apraja-nagyja, sokan ülhetünk az asztal körül. Sok féle igénynek kell megfelelni egy húsvéti családi-baráti reggelinek, mert sokan sokfélék vagyunk.

A húsvéti reggeli készítésnek lehet egy konzervatív megközelítése, hogy: ez van! ezt kell szeretni! Ez a reggeli készítési elv egyféle ételt preferál, de abból az egyféléből sokat kell enni mindenkinek, mert az elfogyasztott étel mennyisége lineárisan arányos a szeretet megnyilvánulásával.

Másik végletként a bőségtálak elve alkalmazható: sokféléből sokat! és húsvét után három hétig esszük a maradékot.

Az arany középút a húsvéti reggelinél is irányadó lehet: sokféléből kis adagokat!

Elfogadva a húsvéti arany középút elvét, tekintsük át röviden, hogy melyek azok az ételek, amelyek igazodnak tavaszvárás ünnepéhez. A sor a primőr zöldségekkel kezdődik: a piros hónapos retek, az újhagyma, a kápia paprika még árban is elfogadható a bevásárló központokban. A torma most éli igazi évadját, bár tavaly ősszel termelték. Második sorban vegyünk számba kisebb halakat, amelyeket általában konzervként vásárolunk, olajban vagy natúr lében: sprotni, szardínia, tonhal, stb. Harmadsorban a tojások következnek: főzve, sütve, bárhogyan. A főtt tojások sárgájából, tejfölből és fűszerekből kiváló krémek készíthetőek, amelyek önállóan vagy szendvicsekre kenve is használhatóak. Gondoljunk az édesszájúakra is: készítsünk vaníliás, mazsolás krémtúrót.

A húsvéti sonkának már a nevében is benne van az ünnep. Egy nagycsalád kedvezőbb helyzetben van, mint egy kisebb létszámú, mert könnyebben hoznak döntést egy egész parasztsonka megvásárlásáról. Egy egész parasztsonka súlya is tekintélyes: 5-8 kg. Az ára fajlagosan nagyon kedvező, mert az egész sonka kilója 1500 Ft, azonban nagyon gondosan meg kell terveznünk, hogy kezdünk ennyi füstölt színhússal. Sőt, felvágni sem egyszerű egy ilyen óriás sonkát. Bárha Budapesten, a Klauzál téren József hentesnél vásárolunk, akkor szívesen segítenek a megfelelő húsbárd és csontfűrész alkalmazásával. Egy egész füstölt parasztsonkából 4x1 kg színhús (vékony bőrrel és leheletnyi zsírréteggel), és egy 1,5 kg csülök alakult ki. Természetesen kisebb parasztsonka részletek is vásárolhatóak, azonban a fajlagos költség emelkedik.

Ha már egy megfelelően kezelhető mennyiségű füstölt nyers sonkára (lapockára, combra) szert tettünk, akkor az elkészítésre, fogyasztásra is sokféle módszert választhatunk.

A nyers füstölt sonka hajszálvékonyra szeletelve mennyei eledel! Aki egy nagykéssel kanyarít egy szeletet és nekiáll beleharapni, az nem tudja, hogy miképpen kell a nyers sonkát mennyei élvezet tárgyává tenni! Senki ne tegyen ilyet! A füstölt nyers sonka szeleléséhez szeletelő-gépre van szükség. A nagyobb családi konyhákban van ilyen, akinek nincs, az Józsefet kérje meg erre a mesteri operációra! A szinte átlátszó sonkaszeleteket nagyon könnyű egy éles késsel 2x3 cm élű kockákra vágni. Az első falatot ebből kenyér nélkül kóstoljuk meg: enyhén fűszeres és kellemesen füstös íz a legkiválóbb és legdrágább spanyol sonkák juthatnak eszünkbe, amelyért 3000 km távolságra utaztunk, míg a magyar parasztsonkáért elég elmenni a boltba. Aki a bélszínből készült carpaccio-t szereti, és már megkóstolta a füstölt sonkát nyersen, az nagy barátja lesz a magyar nyers sonkának is – harmad áron.

A füstölt nyers sonka élvezhetővé tételének a másik módja az egy darabban főzés. A füstölt főtt sonka elkészítése nem rejtelmes, de kellő időt és gondosságot igényel. Hideg vízbe kell beletenni egy jóval nagyobb lábosban. A vizet felforraljuk, majd lekapcsoljuk gyöngyöző forrásra. A 1kg sonkát 75-90 percig főzzük. Egy villával beleszúrva ellenőrizzük a puhaságot. Ha már erőltetés nélkül tudunk szúrni, akkor lekapcsoljuk a tüzet és saját levében hagyjuk kihűlni a sonkát (kb. egy éjszaka).

A kész füstölt, főtt sonkát vékonyra szeletelve (!) tálaljuk.

A megmaradt húslét kb. egy hétig a hűtőszekrényben tárolhatjuk leves alapanyagnak, rizs főzéshez, főzelék felengedéshez, stb.

A nyers sonka maradékot tojáshoz sütve, ledarálva mártásokba keverve hasznosítjuk. A főt sonka maradékból sonkás kockát, pizza feltétet, leves betétet vagy bármit készíthetünk.

Egy füstölt nyers parasztsonka egy hónapig kitart egy nagyobb családban is, változatosan elkészítve nem unja meg senki.

Bevásárló lista 4 főre

1 cs retek                            130 Ft

1 cs újhagyma                   100

2 db kápia paprika           100

1 ü ecetes torma             400

1 doboz szardínia            300

15 db tojás                         700

1 kg nyers füstölt s.        2000

0,5 l tejföl                           650

mustár, fehérbors, só   100

Édes vagy sós kalács      400

0,5 kg túró                          400

marék mazsola                 100

piros tojásfesték             100

Összesen                            5500 Ft

Metódus

A tojásokat hideg vízbe tesszük, felforraljuk, majd 15 percig gyöngyözve főzzük. A még meleg tojásokat pirosra festjük - fejenként egyet. A többi tojást még melegen megpucoljuk (könnyebben lejön a héj!), és kettévágva a sárgákat egy tálba szedjük. A fehér főtt tojásokat megtöltjük a krémekkel. A szardíniát egy kevés mustárral és tejföllel kikeverjük, és kis tálkákba töltjük. A tojás sárgákat elkeverjük mustárral, fehérborssal, tejföllel, és kis tálkákban szervírozzuk.

Az édesszájúakra is kell gondolni egy ünnepi reggelinél, ezért számukra a mazsolás túró ajánlott. A túrót a mazsolával összekeverjük előző este, és a hűtőszekrényben szépen összeérlelődnek az ízek. A nagyon édesszájúaknak még kristálycukrot is keverhetünk hozzá. Gondoljunk arra, hogy a kristálycukor a túróból kipréseli a vizet, ezért a felszolgálás előtt a poharakba vagy kistálakba adagolt túrót meg kell keverni.

A vékonyra szeletelt nyers vagy főtt sonkát ízlésesen tálaljuk egy tálra, és összerendezzük egy másikra a primőr zöldségeket. Húsvétkor piros tojást kell enni a sonka mellé! A maradék piros tojást a hétfő locsolóknak ajándékozhatjuk.

Hagyomány kenyér helyett kalácsot tenni az ünnepi asztalra. Általában édes (kakaós, mazsolás, stb.) kalácsot vágunk vastagabb szeletekre. (Én a sós kalácsot kedvelem.)

Egy ilyen mennyiségű reggeli után hosszabb szünetet tarthatunk az étkezésben, de estefelé nyugodtad kérdezzünk rá: Megsült már a báránycomb?

Ha felfaltuk a húsvéti reggelit, akkor már biztosak lehetünk benne, hogy mi minden megtettünk a tavasz beköszöntéért!

(P.S. Ne feledkezzünk el a sonkacsontról, ami jár a Csoki kutyánknak!)