A szavazatok erejével ...

Ellenzék! Gyertek ki a parlamentből!

A jelenlegi (Orbán) kormány elszánta magát, hogy megvétózza az Európai Unió 7 éves költségvetését és a járvány miatt kiosztásra kerülő tagállami támogatásokat és hiteleket.

Az uniós támogatások nélkül a magyar gazdaság súlyos válságba kerül, miközben elvesztettük a régióban a vezető helyünket.

Társadalmunk kettészakadása egyre mélyebb. A NER-ben és a járványban az elszegényedő középosztály és a reménytelenségbe taszított szegények a legnagyobb kárvallottak.

Az unió ellen emelt vétó a magyar gazdasági és politikai rendszer elleni legagresszívebb lépés, amelyre készül a jelenlegi (Orbán) kormány.

Miért nem tart a jelenlegi kormány nemzeti konzultációt az uniós vétó bejelentéséről? Azért nem, mert a „nemzeti konzultáció” egy politikai intézmény, amelynek nincs alaptörvényi alapja, pusztán a kormány napi akaratán múlik, hogy tartanak-e ilyet vagy sem.

Miért nem tart a jelenlegi kormány országos népszavazást a vétóról? Azért, mert biztos politikai vereséget szenvednének a népszavazáson – és ezt ők is tudják.

Miért nem lép fel a parlamenti és a civil ellenzék határozottan a vétó ellen? Erre már a józan ész nem adhat választ, midőn a 90 napos felhatalmazása a kormánynak és a borsodi 6-os választókerület ügye sem magyarázható meg a kulturált közbeszéd alapján.

2018 tavaszán a civil szervezetek egy része már kezdeményezte az ellenzéki pártoknál, hogy az országgyűlési választások után ne vegyék fel az parlamenti képviselői megbízatást. A pártvezetőknél ez süket fülekre talált, úgy tettek, mintha nem is hallották volna a javaslatot. (Ezt a kezdeményezést folytatja most Barabás János és Lendvai Ildikó.) A választás után (ismét kétharmados parlamenti többség a Fidesznek az ellenzéki együttműködés hiányában!) az ellenzéki győztesek „becsekkeltek” a parlamenti helyekre, és összefogás nélkül minden ellenzéki párt önállóan indított listát az európai parlamenti választáson. Meg is lett az eredménye: katasztrofális vereség az Európai Parlament magyar tagjainak a megválasztásán. 2019. tavaszára valamit talán megtanultak az ellenzéki pártok: Budapesten előválasztást rendeztek és vidéki nagyobb városokban a részleges összefogás fontos eredményeket hozott az önkormányzati választásokon. Talán 2022-re az ellenzéki pártok megtanulják az „előválasztás és közös lista” leckéjét?!

De mit csinálnak a parlamenti ellenzéki pártok jelenleg az országgyűlésben? Dolgozgatnak, minden eredmény nélkül: nem képesek a megakadályozni a Fidesz kétharmad hengerét, nem tudják a közvéleményt tematizálni, nem tudják szavazótáborukat csak egymás rovására növelni. A parlamenti jelenlétük minden nappal megerősíti a Fidesz hatalmát és a nyugat-európai közvéleménnyel elhiteti, hogy Magyarországon mégis van demokrácia.

Az országgyűlési képviselői megbízatás politikai és anyagi előnyökkel is. Ennek ellenére: bojkottra fel! A parlament tevékenységének a bojkottálása azt jelenti, hogy a plenáris üléseken nem kell részt venni és nem kell szavazni. Azonban a képviselő megbízatásokat meg kell tartani, nem szabad lemondani a mandátumról; a választókerületekben kell kampányolni.

Eljött az idő! Az ellenzéki pártok álljanak a választóik mellé! Gyertek ki a parlamentből és úgy készüljetek a 2022. évi választásra: előválasztás és közös lista!

2020-11-23 20 óra Civil Rádió. Alkotmánybíró volt és akadémikus mai is Dr. Vörös Imre jogász. A Civil Rádió Olvasókörének vendége érthető módon beszél a jogállamiságról, amely jelenleg a vita középpontjában áll az Európai Unió 25 tagországával: kontra Orbán  és Kaczynski.

A jogtudományban vannak viták jogállam fogalmáról. Vörös Imre korrektül ismerteti a vita lényegét, és bemutatja annak két elméleti alapját: a kereszténység eredeti gondolatait és a francia felvilágosodás eszmeiségét. A jogállamiság jelenlegi tagadói (Orbán és Katzinszky) visszaélnek a jogalkotás lehetőségével és a jogalkalmazás gumiszabályaival.

A jogtudós bemutatja a korábbi magyar alkotmánybíróság eredményeit a jogállamiság védelmében. Világos magyarázatát kapjuk az elfogadásra váró uniós rendeletnek, amely a jogállamiságot szankciókkal védi a diktatúrákkal szemben.

Végezetül friss magyar példákat kapunk a jelenlegi magyar kormány alaptörvény ellenes rendeletéről, amely megengedi fegyveresen grasszálni a TEK alkalmazottait este 20 és reggel 05 óra között az elnéptelenedett utcákon…

Kökény Mihály - az Olvasókör vendége  - orvos, kutató, egészségügyi miniszter, nyugdíjasként a WHO-nak dolgozik, önkéntes a Lions nemzetközi civil szerveztnél. Pályafutásának indulásáról, tanárairól beszélgetünk. Hogyan kezeli a kormány a járvány második hullámát? Lesz-e harmadik? Összehasonlítjuk a különféle kormányok egészségpolitikáját. Szabadidejében a komolyzenét kedveli, ezért a szigorú megállapításokat zenével könnyebbítjük 2020. november 16-án, hétfőn 20-21 óra között az online Civil Rádión.

2020-11-16 12 óra Európa eszik címmel jelent meg az uniós csatlakozásunk alkalmából egy receptgyűjtemény, amely a korabeli 24 országból tartalmaz étel készítési módokat. Juhani Nagy János a kötet szerkesztője, és a Szabad Föld Kiadó gondozásában jelent meg a kiadvány. A gyűjtemény a mai napig nem vesztett értékéből, mert az egyes országok régiós specialitásait mutatja be. Első állomásunk Ausztria. A Bécsi tányérhús mellett a bécsi kávét is bemutatjuk, és máris indulunk Gratzba, hogy a helyi gombóccal megismerkedjünk. Alsó-Ausztria után Salzburgba is ellátogatunk, Mozart városába, és közben Mozart zenéjét hallgatjuk. Egy kis osztrák polka is bekerült a műsorba. Virtuálisan utazunk a járványkorlátozások miatt, de érezzük magunkat szabadnak a zene segítségével!

Főzzünk jó kocsonyát!

Más népek zselének nevezik azt, amit mi kocsonyának hívunk. Tipikusan téli étel, de a hidegkonyhai készítmények között nyáron is megtalálhatjuk, zselé, aszpik formájában. A megfőzésre váró húsok, bőrök, csontok nagy mennyiségben tartalmaznak kollagént, ez „kocsonyásítja” meg azt a levet, amelyben megfőztük az alkotóelemeket. Mindenből lehet kocsonyát főzni, de nem minden megfőzött alkotóelemet tálalunk fel a vendégeknek. Rossz kocsonyát főzni könnyű! A jó kocsonyához legalább két nap szükséges: bevásárlás, főzés az egyik napon 5-6 óra, éjszaka alszunk és a kocsonya dermed, másik napon újra-melegítés, válogatás, tányérokba való szétosztás 2-3 óra.

A jó kocsonya legfőbb tulajdonsága, hogy a kihűlt lé magától is megdermed. Kezdő kocsonyakészítővel előfordul, hogy nem akar összeállni a kocsonya leve. Akkor azzal segítünk a problémán, hogy zselatint veszünk a boltban, majd mégegyszer felmelegítjük a levet, és a zselatin zacskó hátlapján levő használati utasítás szerint belekeverjük a hűlő lébe. Ha továbbra sem állna össze (ami nagyon ritkán fordulhat elő), akkor alapléként használjuk főzelékek, rántások, pörköltek hígításához.

A jó kocsonya fontos ismérve, hogy zsírmentes. Nagyon könnyű ezt megvalósítani, mert a megfőtt levet a húsokkal kitesszük a hidegre, és reggelre a zsír feljön a kocsonya tetejére és megfagy. Egy nagy kanállal leszedjük, és a zsírt más módon hasznosítjuk, pl. bacont sütünk benne.

A jó kocsonya leve ízletes! Téves hiedelem, hogy a kocsonyát nem kell sózni, mert akkor nem fagy meg. Ha nem fagy meg, akkor annak az az oka, hogy kevés benne a kollagén. A jó szakács is tanult fizikát az iskolában és ott megtanultuk, hogy a vízbe tett só csökkenti a fagyáspontot. Ez igaz, de a kocsonya kollagéntől dermed meg és nem a hidegtől. A kocsonya elengedhetetlen ízesítője a fokhagyma. Személyenként 3-5 gerezd fokhagymát is számíthatunk bele a lébe. Egész borsot is bőven tehetünk a készülő levünkbe, amely nem brutális erősséget ad, csupán a háttérben ízesít. Leveszöldségekről se feledkezzünk el! Sárgarépa és zeller a második melegítéskor kerüljön a lébe, mert a húst kell puhára főzni, és nem a zöldséget.

A jó kocsonya színe világos és átlátszó. A fehér és a sárga szín közötti átmenet attól függ, hogy miből főztük a kocsonyát: a füstölt húsok sötétítik a levet (de jó ízt adnak), a csirkemell csontok a fehérség irányába tolják a színskálánkat. Az átlátszóságot az biztosítja, hogy sűrű anyagon átszűrjük a levet. Ha kristálytiszta levet akarunk, akkor egy tojásfehérjét habbá verünk, és ezt a habot belekeverjük az ismételten megmelegített lébe, majd egy szűrőkanállal a kidobjuk a léből az összeesett habot a szöszökkel együtt.

A jó kocsonyába csak válogatott és ronggyá főtt húsok kerülhetnek, ízlésesen elrendezve. Díszítésként használjuk fel a zöldségeket a tányér aljára szimmetrikusan elhelyezve. Na sajnáljuk egy-egy karika főtt tojást sem a kocsonyából, különösen jól mutat a fürjtojás.

A jó kocsonya nem a mennyiségével, hanem a kis edényben való gusztusos tálalással nyeri meg családtagjaink és vendégeink tetszését. A hűtőszekrényben a kocsonya egy hétig is eláll. Mielőtt az asztalra tesszük egy kevés pirospaprikával a tetejét meghinthetjük, továbbá a friss ízt citromkarikával segíthetjük.

Jó étvágyat!

Fotó és szakács: Kiss Katalin

Megválasztott USA elnök Biden. Trump jogi vigaszágon küzd tovább. Fotó: internet 2020. november 7.

Mélységesen igazságtalan az USA elnökválasztási rendszere. Vereséget szenvedhet az az elnök-jelölt, aki több szavazatot kapott mint a győztesnek nyilvánított ellenfele, aki kevesebb szavazatott kapott. Ez már így történt 4 évvel ezelőtt is, amikor a demokrata jelölt 3 millióval több szavazatot kapott, mint a győztesnek nyilvánított Trump. Szakmailag könnyen érthető az "igazságtalanító" mechanizmus: az elektori rendszer (történelmileg kialakult intézmény) aránytalananítja a választási rendszert. Ugyanezt tette a Fidesz 2011-ben! A demokrata jelöltnek kb. 10%-kal több szavaztot kell elérni a győzelemhez, mint a regnáló elnöknek, ahhoz hogy győztes legyen. A rendszerben azonban az is benne van, hogy aki sokkal több szavazatot szerez, az olyanlátványos győzelmet arat, amely távol áll a szavaztok számától. Az ilyen választási rendszer akkor is igazságtalan, ha az ellenzék győz!

Ablakból a virágok

A hálószobánk ablakából egy 3x3 méteres kertre látni. A kert gondozása a feleségem önként vállalt feladata, én csak a segédkertész szerepet (menj ide-menj oda, vidd el, hozd ide, stb.) és tevékenységeket látok el.

 Januárban az első a hóvirág, amely már a hó alól is kidugja a fejét. A gyerekeink még láttak nagyobb havakat kiskorukban, de az unokáink 4-5 éves korukban találkoztak a Tátrában először hóval. A hóvirágból többféle is van a piciny kertben: az egyszerű hóvirág kis csokrokban növöget. Az amszterdami repülőtéren vásárolt hagymákból óriás méretű, egyedülálló hóvirágok nőnek ki. Január végéig, február közepéig kitartanak a hóvirágok, és már jönnek is a sárga kikericsek (krókuszok). Kora tavasszal jön a nárcisz, amelyek már magasságukkal legyőzik a törpe tulipánokat is. A tulipánok egész tavasszal váltják egymást: sárga, piros, fekete (volt), vannak zöldek és tarkák, majd a cirmosak (hágai repülőtér) és a duplák. Májusra már nyílik az aranyvessző, és ezzel párhuzamosan a tulipánfán csak virág van, amely virágok átalakulnak zöld levéllé. Az orgonabokor évre-évre változóan hoz virágot: van amikor egy egész érettségiző osztályt elláthatunk belőle, de vannak satnya évek is (ez az év ilyen volt). A rózsák közül az ablakunk alatt egy rózsaszínű rózsabokor és egy piros is nyílik egész nyáron és későn ősszel is. Az elhervadó virágokat gondos metszéssel távolítja el a feleségem a bokorról, így egy szezon alatt 4-6 rózsanyílást is megfigyelhetünk az ablakból a rózsabokron. Most november eleje van, de még mindig van egy félig kinyílt rózsabimbó a bokor csúcsán. A májvák májustól októberig minden színben virágzanak. Az utolsó virág a krizattén, amely januárig kitart. Sajnos vannak olyan „virágaink” is, amelyek nem virágoznak. Pl. a piros trombitafolyondár, amely Budaörs szerte ontja a virágokat, a kertünk ebben az évben 1 azaz egy virágot izzadt ki magából. A földjét nem szereti vagy minket?

Fotó: Sipos Sára és Kiss Katalin. "Ablak és kiskert"