2015.03.17.
17:56

Írta: Dr. Tóth Zoltán

Magyarország - 2015. március

Puha diktatúra van Magyarországon?! A politikai ellenzék még nincs börtönben, az élesen kritizálókat még nem ölik meg ismeretlen bérgyilkosok, a sajtó – körbehatárolt részében – még szabadon lehet kritizálni a jelenlegi kormányt és kormánypártokat. Puha az a diktatúra, amely a lakosság támogatását egzisztenciális függőséggel kényszeríti ki. A puha diktatúra a választási kampányában az ellenzéki politikusokat bilincsben vezetik el a legnagyobb média hírverés közepette, majd évek múltával a kormányzati sajtó hallgatása mellett kiszabadulhatnak.

Parlamentáris diktatúra van Magyarországon?! Formálisan még vannak választások, amelyen - az egzisztenciális függőségbe kényszerített emberek - a zsebükön keresztül szavaznak. A „demokratikus ellenzéki politikusok” beleestek a választási politikai csapdába, és a parlamentben havi fizetést felvevő képviselőik elégedettek a bérezésükkel. Az állam szükségszerűen független szervezetei és alkalmazottai (választási bizottság, nemzeti bank, ügyészség, közigazgatás) politikai alattvalói a kormányzatnak - tetszős fizetésekkel kárpótolva a lelki és szakmai terrorér elszenvedéséért. A jelenlegi kormány és parlamenti ellenzéki pártok képviselői utat nyitottak a „matyóhímzéses” jobboldali szélsőséges pártnak. Lelkük rajta.

A jelenlegi kormányzat saját szolgálóinak a zsebét tömi az adófizetők pénzével, a közszolgáltatások megszorításával. Csalnak a közbeszerzéseken. Eddig Simicskát pénzelték, cserében a politikájuk pénzügyi támogatásáért, most új kedveltek győznek a közbeszerzéseken.

A jelenlegi kormányzat ellensége a modernizációnak: csökkenti az oktatásra fordított közpénzeket, megbetegíti a szegényeket az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának lefaragásával.

A jelenlegi kormányzat üldözi a szegény sorsú embereket és előnyben részesíti az urizálást. Általános a korrupció a jelenlegi kormányzati megrendelésekben. Hiányoznak a tiszta kezek az adóbeszedésben és a büntetőeljárások egy részében.

1848. március 15-e a polgári forradalom ünnepe. Minden értékkel szembefordult a jelenlegi kormány és kormánypárt, amely a társadalmi haladást szolgálja. Még a jót is rosszul csinálják.

2015. március 15-én Magyarországon puha és parlamentáris diktatúra van.

Az emberek akkor akarnak változást, ha annak majdani eredményessége reális alapokon nyugszik. Nem reális alap az, hogy a jelenlegi kormány helyébe egy másik kormány lép, amely folytatja a puha és parlamentáris diktatúrát.

A diagnózis után szükséges a terápia is. A változtatásra az elgondolások színesek és tarkák. Jó is, hogy nem egy „ellenvezér” jelöli ki a kormány leváltásának a lépéseit, mert akkor ugyanoda jutnánk, ahol ma Magyarország van: a puha és parlamentáris diktatúrába. A változást akaró demokratikus párt és civil szervezeteknek kell tematizálnia a közbeszédet: meghatározni azokat az érték- és érdekválasztó elemeket, amelyek meggyőzik az embereket a változás utáni várható eredményről.

A közbeszédet az utcai tüntetéseken, a tudományos és művészeti műhelyekben, a civil szervezetekben, az olvasókörökben, a szomszédokkal és barátokkal folytatott beszélgetésekkel kell formálni, alakítani. A Fidesz és a Jobbik szavazóbázisának a józan részével lokálisan párbeszédet kell folytatni a helyi önkormányzati és kulturális ügyekben. A nemzeti együttműködési minimum kialakításában mindenkinek helye van, aki változást akar Magyarországon.

http://nepszava.hu/cikk/1051348-magyarorszag-2015-marcius

 

1 komment

Címkék: választás rendőrség demokrácia pártok kormánypárt jóállam 2015 Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://tothzoltan.blog.hu/api/trackback/id/tr787278651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Harcz László 2015.09.11. 17:04:54

100 évvel ezelőtt még nem volt az emberiség a hosszú távú jövő szempontjából ugyanabban a helyzetben, mint most: az emberiség pusztítóképessége pillanatok alatt el tudja törölni akár az egész emberiséget is a Föld színéről.
Tehát ma már ugyanannak a közéleti mozzanatnak százszoros jelentősége lehet, mint régebben.
A politikai oldalak, pártok számomra a teljes képtelenség kategóriájába tartoznak: miközben az emberiség, sőt, ma már az élet fennmaradása érdekében globális, emberiségi szintű, hatalmas jelentőségű közös döntéseket kellene meghoznunk és betartatnunk, mi arról vitatkozunk, hogy ki a nagyobb tolvaj, a másik polit. oldal, vagy a miénk; ki (melyik címeres gazember) tud többet ígérni az alultájékoztatott választóközönségnek; hogy a másik oldal a hibás mindenért, stb
Az Ungvári-féle mutáns fasizmussal kapcsolatban is hiányolom azt, hogy megemlítődjék: a fasizmusra vivő késztetések mindenkiben ott vannak, rendes ember küzd ellenük, a többinek meg tilos. Tehát nem a következmény jellegű jelenségekkel, hanem az ezeket kiváltó, kikényszerítő okkal: az emberi természettel, és ami azt a leginkább torzítja, a hamis önbecsüléssel, a gyarlósággal kellene foglalkozni, mert úgy százszor könnyebben és gyorsabban leleplezhetők lennének a negatív társadalmi jelenségek elkövetői, okozói, kiagyalói, haszonélvezői.
Ennek persze van egy hatalmas akadálya, ami idáig sikeresen blokkolta is azt, hogy belemélyedjünk az emberi viselkedés, az emberi természet mélyebb megismerésébe: a hamis önbecsülésünk nem engedi, hogy a saját hibáinkkal foglalkozzunk, pláne, hogy azokat nyilvánosan kitárgyaljuk... De mindenki választhat: megy a pokolba jó hírnévvel, vagy elismeri, hogy neki is gyarló a természet, és csökkentebb image-dzsel, de életben marad, az élő természettel együtt...
süti beállítások módosítása