Félúton. Hogyan választunk 2014-ben?
Második rész
Az Országgyűlés 2011 karácsonya előtt már jóváhagyta a parlamenti képviselők választásáról szóló törvény érdemi (anyagi jogi) szabályait. 2012 október elején kiegészült az Alaptörvény, amely a választási regisztrációról szól. Most folyik a Parlamentben a választási eljárási törvényjavaslat vitája. Félúton van tehát a választási szabályrendszer átalakítása, egyenlőre nem tudni, hogy 2014-ben pontosan hogyan lehet és kell szavazni. A választási törvényeknek nincs társadalmi-szakmai vitája, így ez az írás igyekszik az olvasókat az eltérő véleményekről is tájékoztatni.
(A korábban 22 évig hatályos választási törvények, továbbá a nemzetközi tendenciák ismertetését, értékelését az ÉS 2012. szeptember 21-ei /LVI. évfolyam 38./ számában olvashatják. Ez a cikk megjelent az ÉS 2012. október 31-ei /LVI. évfolyam 44. számában.)
Tartalom és a forma
A választásokon a szakértők és a nemzetközi megfigyelők a választójogi alapelvek törvénybe foglalásán túl azok gyakorlati megvalósulását is figyelemmel kísérik. A választás lebonyolításának a minőségét, a demokratikus szabályok betartását, a nemzetközi standardok gyakorlati érvényesülését három szempontrendszeren keresztül vizsgálják: szabadság-fok (free), tisztességesség-esélyegyenlőség (fair) és átláthatóság (transparency). A vizsgálat kiterjed törvényalkotás folyamatára, a választópolgárok jogainak a valóságos érvényesíthetőségére, az állam (pártsemleges) közszolgálati jellegű tájékoztatási kötelezettségére, a jelöltek és pártok tevékenységének elemzésére, a választási szervek semleges viselkedésére, a rendőrség és az igazságszolgáltatási szervek tevékenységére, a média szerepére, a párt- és kampányfinanszírozásra, a szavazás technikai feltételeire és az alkalmazott technológiákra.
A választások szabadsága
1990-2010 között a magyar parlamenti választások szabadsága érvényesült. A választási törvény az alkotmányos alapelvekre épült, megvalósult a többpárt-rendszer, a hatalom-megosztás elve szerint elkülönült hatalmi ágak közül a polgárok ciklikusan képviselőket választottak az Országgyűlésbe, a tulajdon szabadsága és pluralizmusa keretet adott a szabályozott piacgazdaságnak, a fegyveres szervezetek civil kontroll alatt működtek, a jelöltek és a pártok szabadon kampányolhattak. A választások szabadságát a belföldi közvélemény és külföldi kormányok elismerték. Negatív változásnak kell azonban értékelni, hogy a választási törvényeknek sem társadalmi, sem szakmai vitája 2011 óta nincs, amely erősen rontja a választási törvények társadalmi elfogadottságát és valószínűleg negatív kihatással lesz a választási eredmény legitimitására is.
Tisztességesség, esélyegyenlőség
A jelenlegi kormánypártok egyértelmű célja, hogy a választási törvények eszközével a magyarországi sokpárt-rendszer kétpárt-rendszerré alakítása át. Ennek módszere az, hogy a kispártokat a választási eljárásban hátrányos helyzetbe hozza a jogalkotó. Az egyfordulós, relatív többségű választási rendszer kifejezetten a két legtöbb szavazatot elért pártot preferálja a mandátumok megszerzésében.
A jelölésre a jövőben nem csak pártok, hanem civil szervezetek is jogosultak lesznek. A jelenlegi kormánypártok kifejezett célja, hogy a jelöléshez szükséges ajánlások számának radikális csökkentésével (750 helyett 200 aláírás, miközben a választókerületi lakosságszám kétszeresére nő) az egyéni választókerületi jelöltek száma növekedjen, hogy akadályozza ezzel is az ellenzék választási koalíciós lehetőségeit. A civil jelöltek országos listát nem állíthatnak, így a rájuk leadott szavazatok nem hasznosulnak a töredékszavaztok szempontjából.
A korábbi választási törvénnyel ellentétben a képviselői mandátumok között sokkal nagyobb súlyt kapnak az egyéni választókerületek győztesei (106), míg az arányosságot képviselő országos listákon elnyerhető mandátumok száma csökken (93), így a győztes párt burkoltan prémium helyeket kap az Országgyűlésben. Ezt a tendenciát – nemzetközileg példátlan módon - elősegíti a a győztest másodszor is jutalmazó kompenzációs „töredékszavazatok” intézménye, amely korábban a vesztesek számára jelentett arányosítást. A legtöbb szavazatot elért párt számára további kedvezmény, hogy az országos lista mandátumaiból részesednek a nemzetiségi listák is, amelyek tovább csökkentik a pártok lehetőségeit. Kiegyensúlyozott választási eredmény esetén a magyar Országgyűlésben a többséget eredményezhetik a nem párt alapon működő nemzeti kisebbségi képviselők a két legtöbb mandátumot elért párt között (mérleg nyelve).
A jelenlegi kormánypártok folytatják az alaptörvényben megkezdett „cikluson túl nyúló” szabályozás politikáját. A 2010 nyarán meghozott törvény szerint a választási bizottságokat minden választásra újra kellett választani. Most azt javasolják, hogy a Nemzeti Választási Bizottságot és annak elnökét 9 évre válassza meg a jelenlegi országgyűlési többség. (Már 2010-ben a jelenlegi kormánypártok kialakították azt a gyakorlatot, hogy az általuk vezetett önkormányzatok kizárólag pártkatonákat választottak meg a választási bizottságok tagjainak.) Ennek a folyamatnak egyenes következménye lesz, hogy a választási bizottságokban mindenütt a jelenlegi kormánypártok képviselő alkotják majd a többséget, így a „pártatlan” tevékenységük erősen megkérdőjelezhető.
A tisztességesség, esélyegyenlőség szempontjából a választási szabályok egyértelműen a jelenlegi kormánypártnak kedveznek. Azonban ha fordul a kocka, akkor ugyanezek a szabályok keményen visszaütnek a megalkotójára.
A médiahasználatnak, a párt- és kampányfinanszírozásnak e törvényekben semmilyen szabályozása nem szerepel. Kérdéses, hogy lesznek-e egyáltalán ilyen szabályok, vagy a kampánycsend intézményéhez hasonlóan egyszerűen hatályon kívül kerülnek?!
Átláthatóság
A választási eredmények megállapítása, az eredményeket alkotó adatforrások megjelölése, a leadott szavazatok fajtái közötti matematikai összefüggések rendszere a választás átláthatóságának és tisztaságának a talpköve. A jelenlegi szabályok hatályon kívül helyezték a korábbi rendet és ezzel a teljes bizonytalanságba sodortak mindent. Létezik olyan jogállami megoldás, hogy egy miniszter fogja megállapítani a választási eredményet rögzítő jegyzőkönyvek tartalmát? Elképzelhető az, hogy a közvélemény nem tájékozódhat előre a szavatok mandátummá alakításának a folyamatáról?
Valószínűleg megszűnik a választási eljárást támogató számítógépes rendszer is, mivel a törvény halvány utalást sem tartamaz erre a technológiára, sőt a javaslat 2.§ (3) bekezdése 5 nap közzétételi határidőt ír elő a közérdekű adatokra. A közvélemény 5 napig nem tudja meg a választási eredményt, csak a bennfentes kormánytagok?
A nemzetközi megfigyelőkre vonatkozóan súlyos korlátozásokat tartalmaz a törvényjavaslat. A nemzetközi megfigyelők nem kapnak jogot arra, hogy a jelöltekkel, pártokkal, civil szervezetekkel kapcsolatot tarthassanak. Teszi ezt a törvényjavaslat nemzetközi szerzédéses kötelezettség ellenére. Másrészt a nemzetközi megfigyelők regisztrációs jegyzékéből a választási iroda vezetője – indoklás nélkül – bárkit, bármikor törölhet. Ilyet eljárást eddig csak az Európai Unión kívüli államban tapasztaltam.
A jelenlegi kormánypártok az 1989-2010 között hatályos választási törvény alapján, legitim módon győztek a szavazatok 53%-val és megkapták a képviselői helyek 68%-át. Ha ugyanilyen arányban kapnak szavazatokat 2014-ben, akkor a mandátumok közel 80%-át nyerik el. Mi szükség van ilyen mértékű önérdekűségre és inkorrektségre?
A trükkös, tisztességtelen és esélycsorbító szabályokat akkor is módosítani kell, ha a jelenlegi kormánypártok vesztenek a választáson. Az esetleges új győzteseknek ismét törvénybe kell iktatniuk a most hatályon kívül helyzett választási eljárási alapelvet: a választáson csalni tilos!
