www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2021-julius-14-szerda-1605-18597
8 perc 25-től 22 perc 22-ig Tóth Zoltán Bolgár György Megbeszéljük című műsorában hallgatható, ha a fenti linkre kattint.
www.klubradio.hu/archivum/megbeszeljuk-2021-julius-14-szerda-1605-18597
8 perc 25-től 22 perc 22-ig Tóth Zoltán Bolgár György Megbeszéljük című műsorában hallgatható, ha a fenti linkre kattint.
1100 € AZ AUTÓNÉLÜLIEKNEK - ZEIT Hamburg, RózsaS
Az autók száma egyre növekszik, vele a város terhelése. A berlini Changing Cities pénzt adna annak, aki nem tart autót.
Autózni Németországban kifizetődő. A kormány kedvezményt ad az új autókra, a dízel és a szolgálati kocsiknál alacsony adót számít föl. A Changing Cities és az Institut für urbane Mobilität 1100 € szabadút-prémiumot (Freie-Straßen-Prämie) adatna azoknak, akiknek nincs autójuk és klímabarát módon közlekednek. A berlini közközlekedési bérlet (Öffentliche Personennahverkehr, ÖPNV) 1000 € évente. Így hosszú távon 60 000 autó tűnne el az utakról. Az akció egy mrd euróba kerülne, ezt a CO2-adókból fedeznék.
Tim Lehmann, várostervező: Az emberek visszakaphatják életterületüket házaik előtt. Ez nagy érték. Az UBA a jövő városában 150 autót tart elviselhetőnek, 1000 lakosra. Ma országszerte 580-nál tartunk és csak tovább nő.
Andreas Knie, közlekedéskutató (Digitale Mobilität am Wissenschaftszentrum Berlin für Sozialforschung): "A kezdeményezés jó. Nagyvárosokban, mint Berlin, Hamburg, München, a dolog működne." Az autótulajdonosok fele nélkülözhetné járművét a hétköznapokban. Pénzbeli jutalmazás rávenné őket, hogy elgondolkodjanak közlekedésükön. Az E-autók vásárlási kedvezménye nem hatékony.
Knie: "Az autósok más kiszolgáláshoz szoktak. A közközlekedést jelentősen javítani kell, el kell érni a kaputól-kapuig való kiszolgálást minden időben. A Berlkönig, a Clever Shuttle vagy a Moia pontszerű, ride-sharing ajánlatai nem elegendőek. Az ÖPNV könnyű, egyszerű és ösztönösen használható kell, hogy legyen. Amíg a menetrendet kell tanulmányozni, az átszállás sok ember számára szóba sem jöhet.
Ráadásul Németországban az autózás továbbra is kedvező. Míg 2000-2018 között a busz- és a vonatjegyárak 79%-ban drágultak, az autó költségei (beszerzés, üzemeltetés), csak 36%-kal.
Az ÖPNV direkt összehasonlításban mégis olcsóbb. Az autóközlekedés infrastruktúra, egészségi és klímaköltségei évi 110 mrd €-ra rúgnak, ennek fedezete csak 60 mrd €-ig ered az autó-adókból. A másik felét, 50 mrd-ot, a társadalom egésze fizet. Az ÖPNV, költségeit tekinve, kétharmaddal hatékonyabb. Versenyképességét emelendő, először el kell törölni az autó adókedvezményeit, az ingázó pénzt, a dízel és a szolgálati kocsi kedvezményeit. Ezek 2016-ban 15,6 mrd-dal terhelték az adófizetőket.
Miriam Dross, fenntartható mobilitás, Umweltbundesamt: Ezek a szubvenciók szaporítják az autóközlekedést és szociálisan igazságtalanok. Főleg a szolgálati kocsi kedvezményeiből részesülnek a magas jövedelműek és a sokat autózók. 1500 mobilitásnapló elemzése mutatja, hogy ezek kétszer annyi távot tesznek meg, mint a privátautók. Akinek szolgálati kocsija van, az sokat használja, mert szinte nem kerül neki semmibe. Ennek véget kell vetni. Legyen szolgálati kocsijuk pl. csak a szerelőknek, akik szerszámaik szállításához járműre vannak rászorulva.
A prémium csak egy kiegészítés. Dross: Fontos nekifutás, össztársadalmi vitát generál. Ám az infrastruktúrába való befektetéshez még egy prémium kell. Az infrastruktúra mindenkinek jól jön. Párizs megmutatta, milyen gyorsan lehet az autóuralta utakat kerékpárutakká változtatni - ha ez az embereknek biztosnak és praktikusnak tűnik. Ezzel tartós magatartás-változást támogatunk, amely szükséges a mobilitás-fordulathoz.
Tim Lehmann: A szabadút-prémium nem lehet más intézkedések, pl. kerékpárutak építésének alternatívája. Ráadásként jutalmazza azokat, akik klímabarát módon közlekednek, ezzel sokakat követésre ösztönöz. A pénzbeli ösztökélés fontos, mert a kormány eddig mindig visszautasította az autó-közlekedés visszanyesését. Hatékony eszközök, mint a citymaut, a parkolók drágítása, a helyiek kedvező díjai nem kerülnek megvalósításra. Egy biztos: a pénz mindent megmozgat.
KOMMENT
Avatar: Jó ötlet, a fedezet jöhetne a járműadó emeléséből.
Hyperion: ÖPNV olcsóbb? Számolták a hosszabb utakat, a késéseket, az átszállás-kieséseket? Februárban 4 napig nem volt busz. Ha a kórházam dolgozói az ÖPNV-ra lettek volna rászorulva, katasztrofális lett volna.
ZEIT, 8. 7. 2021
1.100 Euro im Jahr fürs Leben ohne Auto
Az Eötvös Gimnázium IV. B osztálya 10 éve közösen ünneplik a születésnapjukat egy budaörsi kertben.
Sokan utálják a birkának még a nevét is!
A birkát, mint állatot sokan büdösnek tartják. A legtöbben azok vannak a büdösnek tartók között, akik még soha nem láttak és nem is szagoltak birkát. Számukra mentségként mondom, hogy a Freud-i értelemben a tudatalattijukból a „szegénység bűze” sugárzik, anélkül, hogy a valóságban tisztában lennének a birka-hús tényleges voltával.
A birkát elítélő véleményt jól tudom összevetni édesanyámnak a puliszkáról alkotott állásfoglalásával: „Puliszkát Mi nem eszünk, mert azt a koldusok eszik!” – mondta, miközben olyan szegények voltunk, mint a templom egere. Midőn egy családi ünnepséget a budaörsi Rózsakertben tartottunk, ott megdicsérte a köretként felszolgált polentát, mert az finom volt.
Az első birkapörköltet az endrődi (Viharsarok) nagyapámtól ettem, a kukorica-törés után, a családi közösségi munka végén (1960). Mindenki poros-piszkos volt, a vénasszonyok nyara (szeptember közepe) még melegen tartotta Körös vizét, így egy gyors fürdés a kosz nagyját lemosta mindenkiről. Közben a bérelt társzekér elindult a kukoricagóré (tároló) felé. A Sócó-zug szélén - a Körös partján - már dél óta rotyogott a birka, sok hagymával, őrölt paprikával, paradicsommal és zöldpaprikával. A 3 kilós parasztkenyér már hajnalban kiérkezett a kukorica törőkkel együtt a földre és konyhakendőbe csavarva várta a sorsát, a nagy kést és az éhes szájakat. A mélytányérhoz kanál járt, és kovászos uborka az 5 literes üvegből. A városi önkéntesekre tekintettel a nagyon erős hüvelyes piros paprikát nem tették az ételbe, hanem aki akarta, az maga morzsolhatta a pörköltjébe.
1980-ben ettem a második birkapörköltet Mezőfalván, a család mezőségi ágánál. A 20 év mezőgazdasági fejlődése már nem a családi szegénység összekényszerítő erején alapult, hanem a közös érdekeltségen. A hosszú és széles paradicsomföldön a paradicsomot egy egyköbméteres ládákba kellett tenni, de a munka végén annyi paradicsomot vittél haza, amennyit elbírtál, vagy amennyit az autód elbírt. (Mivel nem szokta a cigány a szántást, ezért már 11 órától nem hajolva szedtük a paradicsomot, hanem egy felfordított vödrön ülve. Délután 3 óra után már egymást segítve tudtunk csak felállni a vödörről.) És déltől már főtt a birka! Egy egész birka. A helyi szakács a kérdésemre, csak annyit mondott: a füle és a farka is benne van! Majd azt láttam, hogy lekvárt kever a pörkölbe. Belém villant a gondolat: Innét éhen megyünk haza! Azonban a kemény munka és a várhatóan sokáig tartó hazautazás gondolata legyőzte a diszkrepancia érzetem, és óvatosan – kanállal – megkóstoltam a birkapörköltet. Azonnal haraptam hozzá kovászos parasztkenyeret és kovászos uborkát, hogy megelőzzem az ízkatasztrófát. Magam is elcsodálkoztam a birkapörkölt finomságán! A mikor jóllaktam (pukkadásig) külön keresgéltem a csontos részeket, és tíz ujjam segítségével szopogattam (amit édesanyámtól tanultam). Este 11 órára értünk haza a Wartburgunkkal. A kipakolásnál egy 25 kg-os ládát leejtettem az úttesten, és a vaksötétben keresgéltük a paradicsomokat. Reggelre kiderült, hogy pirosra festette az utat a más autók által eltiport és általunk éjfélre össze nem szedett paradicsom. A kár ellenére én boldogan gondoltam vissza a lekváros birkapörköltre.
Újra birkapörköltöt ettem, immár fontos elvtársként néhány év múlva. A központi államigazgatás egy kiküldöttjeként a városi önkéntes tűzoltó egyesületének a bálján képviseltem a „felsőbbséget”. Ott érzékeltem először az önkéntes és az állami tűzoltók közötti szakmai és emberi feszültséget. Az önkéntes tűzoltók alig kaptak korszerű tűzoltó technikát, sokszor még lovaskocsival vonultak a tűzhöz. Az államiak már gépi emelő tűzoltókosárral és nagynyomású fecskendővel rendelkeztek. Ennek a technikai különbözőségnek ellenére gyakran az önkéntesek gyakran előbb értek és oltottak, mint az államiak. Azonban a birkapörköltöt mindenki szerette. Mélytányérból, kanállal, csípős almapaprikával és fehér kenyérrel. A szakmai feszültségeket a birkapörkölt sem enyhítette, de az emberi konfliktusok gyakorlatilag megszűntek az alföldi savanyú borok hatására.
A rendszerváltás (1989) után Nagylaposon a Birkacsárdában ettünk a feleségemmel birkapörköltet. Endrődön minden rokonunk elhalt vagy elköltözött, ezért a Halottak napján csak ketten voltunk elődeink sírjainál (Fülöp és Tóth családok). Még a nagyapámtól hallottam, hogy Nagylaposon van egy Birkacsárda[i], ahová ritkán, de eljártak, hogy asszonyok hiába keressék őket a Domszögön, az endrődi „elegáns” kocsmában. (Itt tartották a 1930-1960 között minden évben a kötelezően sorozott vöröskatonák éves találkozóját. A találkozók azért szűntek meg, mert a korabeli tanács a rendezvényt 30 Ft-os részvételi díjhoz kötötte.) Nagylaposon 35 Ft-ot kellett fizetniük a birkapörköltért. Az idő múlásával nekünk 550 Ft-ot kellett fizetnünk egy birkapörköltért fejenként, de kaptunk hozzá főtt krumplit is. Nagyapám és nagyanyám emlékére ettük meg a birkapörköltet.
A múlt héten kényszerűen a Nagykörúton sétálgattam. (Az ember önkéntesen nem nagyon vágyik erre a korábbi szép emlékű körútra.) Török és kínai üzleteket üres üzletek sora szakítja meg. Egy török hentes kirakata azonban megragadta a figyelmemet. Szépségesen csomagolt húsok, bármelyik formációban: szeletben, darálva, egészben, frissen vagy fagyasztva. Amíg a ragyogóan tiszta hűtőpult tartalmát bámulásztam, addig a legelegánsabb éttermeknek a kifutó fiú érkeztek és távoztak a legszebb húsokkal: bárány-gerinc, bélszín egészben, borjú szűzérmék, rablóhús török kolbásszal tűzdelve. Kissé szégyenkeztem, mert megláttam egy darab csontos birkahúst, és azt kértem. Erre a hentes közölte, hogy jól választottam, mert a csontos birka csak fele annyiba kerül, mint a többi hús. Ennek különösen örültem, mert a korábbi vásárlók mind aranykártyával fizettek, nekem ennél szerényebb kártyám volt.
Hazaérve a birka-nyak részleteivel, mérsékelt lelkesedés fogadott. Egyes családtagok emlékeztettek rá, hogy a birka szegények étele, mások megemlítették, hogy hogy a birka nem tartozik az egészséges táplálkozás körébe. A feleségem azonban – immár 50 éve – most is mellettem állt a konyhában is. A családi hagyományokat és a közéleti tapasztalatokat felelevenítve készítettem el a birkapörköltet: Dinsztelt hagyma, a hús kifehérítése saját levében, pörkölt alap készítése, kevés lekvár, annyi vízzel való feltöltés, hogy két órán át gyöngyözve fődögéljen. Kóstolás után újabb 2 óra főzőcske. Zsírjára sütjük. Jöhet a mélytányér, kanál, kovászos uborka. Az íze 60 év múltjába tekint vissza, egészséges és örömteli. (A csontok mellett +30 perc ínyenckedés! Önkéntes! Addig a többiek egyenek pizzát.)
Jó étvágyat!
2021-ben eddig 840 adag meleg ételt főztünk, amelyet a VIII. ker csapat osztott ki a vendégeinek.Júliusban újra fúzünk!
Kívánság: EU Parlament tagjainak a választása szünjön meg!
A jelenlegi magyar miniszterelnök 7 pontban foglalta össze kívánságait Európai Unió jövőjét illetően. Ezek között javasolta: az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára.[i] Magyarán: ne a választópolgárok közvetlenül válasszák az Európai Parlament képviselőit, hanem a nemzeti parlamentek delegáljanak képviselőket. A kívánság teljesülése az Európai Uniót visszavezetné az 1960-as évekbe, mert akkor még a tagállamok delegálták a képviselőket, és nem választották.
Az általános választójog a demokratikus hatalomgyakorlás elengedhetetlen feltétele. Az ENSZ alapokmánya, az Európai Unió alapszerződése és Magyarország alaptörvénye egyértelműen rögzíti: az általános választójog alapján rendszeresen, meghatározott időszakonként választásokat kell tartani a parlamenti képviselők (törvényalkotók) megválasztására.
A közvetlen választások igénye olyan mélyen beivódott az emberek demokrácia iránti érzelmei közé, hogy még a legvadabb diktátorok (Hitler, Sztálin, Khadafi, stb.) is rendszeresen tartottak választásokat annak bizonyítására, hogy a nép akaratából uralkodnak, a felhatalmazásukat a néptől kapják (gaz)tetteik elkövetésére.
A közvetlen választások szükségessége vitathatatlanul beépült az állami hatalomgyakorlás elengedhetetlen módszerei közé. A diktatúra, a hatalom egységének sztálini/hitleri elvét jelenti, szemben a demokratikus hatalommegosztás elvével, amely Montesqieau írt be a demokrácia történelmébe. A diktatúrának különböző fokozatai vannak: a nyílt fegyveres terrortól az általunk is megélt kádári puha diktatúráig. A diktatúrában a választásokon az uralkodó hatalmi csoport kisajátítja a választási kampányt, az ellenzéket korlátozza a sajtónyilvánosságban és nem riad vissza a választási csalásoktól sem. A demokráciákban a választójog alkotmányos alapelvei érvényesülnek: a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos. A választási eljárás alapelvei: a választás szabad, tisztességes és átlátható.
2010-ben még érvényesületek Magyarországon a választójog és a választási eljárás alapelvei. 2014-ben és 2018-ban az országgyűlési választások már csak félig szabadok, tisztességtelenek és átláthatatlanok voltak. 2022-re is így készül a kormányon levő hatalmi csoport. Az előválasztások új intézményével azonban a koalícióra lépett ellenzék megfordíthatja a politikai hatalmat.
A jelenlegi miniszterelnök dupla vagy semmit játszik. A választási költségvetéssel új szavazóbázist épít (25 év alatti fiatalok, családosok adóvisszatérítése, stb.) az időközben csökkenő támogatás pótlására, és ismét 2/3-os parlamenti többségben bízik. Az Európai Parlament tagjainak a delegálásával – a közvetlen választás helyett – megduplázná győzelmét, mert a magyar országgyűlés ez esetben kizárólag Orbán hívő mamelukokat küldene az Európai Parlamentbe.
Azonban ehhez a tervhez meg kellene nyernie még 26 tagállam miniszterelnökének/köztársasági elnökének a támogatását, mert csak egyhangúan lehet a választási szabályokat módosítani…
Jogilag tehát esélytelen a közvetlen választás megszüntetése, de a politikai vágyálomra valamilyen választ kellene adni az ellenzéknek. Csupán kárhoztatni a kívánságot szerintem kevés: az előválasztás után egy újabb politikai kezdeményezéssel kellene fellépni a koalícióra lépett ellenzéknek: az európai szintű, személyes tagságra épülő pártok rendszerének a létrehozását.
Az előválasztás intézményének a megvalósításához 8 év kellett az ellenzéki pártoknak. Az új európai pártrendszer megvalósulására én adok 16 évet is!
[i] https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/orban-viktor-europai-parlament-eu-jovoje-beszed.731357.html
Tóth Zoltán szerkesztő-műsorvezető kérdései Iványi Gáborhoz: Mit jelent a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) neve? Miért ismerik el a XVIII. századi metodista egyház egy részének az elveit? Miért jött létre a MET? Milyen az egyház jogállása és kapcsolata a magyar hatóságokkal? Az Oltalom Karitatív Egyesület milyen tevékenységet folytat? Az Olvassunk és Főzzünk! mozgalom mit ünnepel 2021. július 14-én a Dankó utcában? Iványi Gábor válaszait meghallgathatják a Civil Rádió 2021. július 12-ei műsorában is.
A választási szakértő egy hármas rendszert talált ki ennek orvoslására. Tóth Zoltán a KlikkTv Tíz című műsorában elsőként a matematikai okot mutatta be. Szerinte azért kellett az előválasztást kitalálni, „hogy a választás új rendszerének matematikáját helyesbíteni lehessen és a társadalmi igazságosság felé lehessen tolni, hogy az emberek véleményét jobban kifejezze maga a választási eredmény.” Második indokként a politikusok felkészítését hozta, nevezetesen azt, hogy „egy koalíciós győzelem esetén megtanuljanak kompromisszumokat kötni.” A harmadik pedig, hogy a lakossághoz közelebb kerüljön a jelölés folyamata. „A pártok elnökeitől el kell venni azt a kizárólagos jogkört, hogy csak ők jelölhetnek embereket és ajánlhatnak a jelölési folyamatba. Ezt demokratikusan szét kell húzni időben és tömegében is.” Tóth Zoltán rámutatott, hogy a Fidesz választástól választásig kampányolt, ezért is gondolta, hogy az előválasztással sikerül a választási kampányidőszakot az ellenzék javára módosítani. Fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy nagy kérdés a szavazatok együtt számolása. Emlékeztetett, utoljára négyezer ellenzéki szavazatszámláló-bizottsági tag volt a 22 ezer helyre. 11 ezer szavazókörzet volt, kettőt küldhettek volna mindenhová, de ez nem sikerült. Hozzuk helyre a választási kampányt emberközeli politizálással, ennek vezető eleme a civil szervezetek bevonása a kampányba – folytatta a választási szakértő. „Akik eleve butaságnak nyilvánították az előválasztást, ma teljes mellszélességgel emellett kampányolnak.” Tóth Zoltán szerint a felsorolt elvek jó része megvalósul, „talán sikerül kivenni a pártelnökök kizárólagos jogköréből a jelöltállítási lehetőséget és egy sokkal demokratikusabb módszer szerint haladni, sikerül a civil szervezetek szerepét növelni, már mutatják jeleit egyes szakpolitikák kidolgozásában. A politikusoknak ezen javaslatok társadalmi integrációjával kell foglalkozni, megmutatni a választóknak, mit is képviselnek. Ki kell válogatni azokat a területeket, amikkel foglalkozni lehet és nem egy-egy szó mögé bújtatni.” Reagált arra is, hogy fanyalgás van a visszaléptetések körül, főleg a Jobbik és a DK kapcsolatában, elvész a versenyeztetés a szabad választásban. „Ezt a pártok által kialakítandó, közös társadalmi, gazdasági, politikai tartalom irányába tett lépésnek tekintem, nincs egy igazi vezető út, nincs egy felkent ember, aki rámutat a helyes útra és a többiek egy emberként követik, ez az emberi természettel ellentétes folyamat. Van helye vitának, van helye koalíciónak. Egy koalíciós kormányprogram csak úgy jöhet létre, ha elviselik egymást a koalícióra lépő felek már a programkészítés időszakában. Most ezt éljük. Ennek a folyamatnak vannak vesztesei és vannak nyertesei.” „Ha nincs ilyen folyamat, akkor nem lehet együtt kormányozni. A kormányzáshoz biztonság, nyugalom, éleslátás és nagy adag kompromisszumkészség kell.” Tóth Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy van egy súlyos szakmai hiba. Szerinte az rendben van, hogy egyéni választókerületi jelöltek indulnak, ott lehet koalíciót kötni, azonban a másik szavazattal a miniszterelnök-jelöltre kell voksolni. „Akire az állampolgár szavaz, az egy ember és annak az embernek a rátermettsége, népszerűsége dönt. Egy országot nem egy embernek kell vezetni, mint Orbán Viktornak. A pártok között kellene választani nem az emberek között – most nem tudni, hogy milyen alapon jön létre a majdani koalíciós kormányzás.” Szerinte nem a személyiség kiválasztása fontos, „mert ez a vezérelvű politikai intézményrendszereket jellemzi, mint amilyen a mai rendszer – Orbán a vezér. A miniszterelnöknek nem ilyennek kell lenni. A miniszterelnöknek szolgálni kell a győztes pártok által kialakított társadalmi, gazdasági, politikai konszenzust és az más, szakértőbb feladat, mint politikusnak lenni. A politikus szerepe a társadalomban az integráció, a közös értékek megtalálása és minden társadalmi csoportnak valamilyen érdekét beengedni a közös jóba. A miniszterelnöknek szolgálnia kell ezt a politikát.” „A pártoknak van kormánya és nem a kormánynak van pártja, pártjai, ez egy minőségi különbség.” Tóth Zoltán szerint létrejöhet vezérelvű kormány még Karácsony Gergellyel is. „Ha az egyéni választókerületben győztes párt ennek az eredményét automatikusan átvetíti az országos listára, máris itt van, hogy lesz egy „nemakarnok” emberből egy vezérelvű miniszterelnök. Nagy politikai hiátusnak tartja, hogy nem tudjuk, miként oszlik meg a 106 egyéni választókerületi győzelem után, a 93 országos listás mandátum. Erre több megoldási javaslata is van. Az egyik, hogy lesznek közvélemény-kutatási adatok, ennek az átlaga alapján kerüljön kiosztásra a 93 országos listás mandátum a koalíciós pártok között. A másik, hogy a hivatalos szavazás napján több közvélemény-kutatóval kell exit poll-t csináltatni és a pártok eleve nyilatkozzanak arról, hogy elfogadják ezeket az eredményeket és ennek alapján osztják a ki a 93 mandátumot. Akik eleve butaságnak tartották az előválasztást, ma teljes mellszélességgel emellett kampányolnak
Tóth Zoltán választási szakértő, aki már korábban bedobta az előválasztások ötletét a politikai köztudatba, emlékeztetett arra, hogy 2011-ben fogadta el a jelenlegi kormánypárt a saját választási törvényét, amelynek lényege, hogy feléjük lejt a pálya. „Nyolc-tíz százalékkal kell többet szereznie az ellenzéknek a választáson ahhoz, hogy ő kerüljön kormányra."
A Civil Rádió Olvasókörének vendége Karsay Eszter református lelkész. A Biblia emberei c. sorozatnak ebben a részében a lelkésznő Pál apostol (Saulus-Paulus) bibliai alakját választotta a beszélgetés témájául. Hogyan lett kereszténnyé Saulus? Minden ember életében vannak "pálfordulások"? Miben különdözik a pálfordulás a köpönyegforgatástól? Mit jelent a női egyenjogúság a református egyházban? Szerkesztő-műsorvezető Tóth Zoltán. A zenékkel kiegészített rádióműsort 2021. július 5-én, hétfőn, 20-21 óra között hallgathatja meg a Civi Rádió Olvasókör c. műsorában.