Kívánság: EU Parlament tagjainak a választása szünjön meg!
A jelenlegi magyar miniszterelnök 7 pontban foglalta össze kívánságait Európai Unió jövőjét illetően. Ezek között javasolta: az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára.[i] Magyarán: ne a választópolgárok közvetlenül válasszák az Európai Parlament képviselőit, hanem a nemzeti parlamentek delegáljanak képviselőket. A kívánság teljesülése az Európai Uniót visszavezetné az 1960-as évekbe, mert akkor még a tagállamok delegálták a képviselőket, és nem választották.
Az általános választójog a demokratikus hatalomgyakorlás elengedhetetlen feltétele. Az ENSZ alapokmánya, az Európai Unió alapszerződése és Magyarország alaptörvénye egyértelműen rögzíti: az általános választójog alapján rendszeresen, meghatározott időszakonként választásokat kell tartani a parlamenti képviselők (törvényalkotók) megválasztására.
A közvetlen választások igénye olyan mélyen beivódott az emberek demokrácia iránti érzelmei közé, hogy még a legvadabb diktátorok (Hitler, Sztálin, Khadafi, stb.) is rendszeresen tartottak választásokat annak bizonyítására, hogy a nép akaratából uralkodnak, a felhatalmazásukat a néptől kapják (gaz)tetteik elkövetésére.
A közvetlen választások szükségessége vitathatatlanul beépült az állami hatalomgyakorlás elengedhetetlen módszerei közé. A diktatúra, a hatalom egységének sztálini/hitleri elvét jelenti, szemben a demokratikus hatalommegosztás elvével, amely Montesqieau írt be a demokrácia történelmébe. A diktatúrának különböző fokozatai vannak: a nyílt fegyveres terrortól az általunk is megélt kádári puha diktatúráig. A diktatúrában a választásokon az uralkodó hatalmi csoport kisajátítja a választási kampányt, az ellenzéket korlátozza a sajtónyilvánosságban és nem riad vissza a választási csalásoktól sem. A demokráciákban a választójog alkotmányos alapelvei érvényesülnek: a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos. A választási eljárás alapelvei: a választás szabad, tisztességes és átlátható.
2010-ben még érvényesületek Magyarországon a választójog és a választási eljárás alapelvei. 2014-ben és 2018-ban az országgyűlési választások már csak félig szabadok, tisztességtelenek és átláthatatlanok voltak. 2022-re is így készül a kormányon levő hatalmi csoport. Az előválasztások új intézményével azonban a koalícióra lépett ellenzék megfordíthatja a politikai hatalmat.
A jelenlegi miniszterelnök dupla vagy semmit játszik. A választási költségvetéssel új szavazóbázist épít (25 év alatti fiatalok, családosok adóvisszatérítése, stb.) az időközben csökkenő támogatás pótlására, és ismét 2/3-os parlamenti többségben bízik. Az Európai Parlament tagjainak a delegálásával – a közvetlen választás helyett – megduplázná győzelmét, mert a magyar országgyűlés ez esetben kizárólag Orbán hívő mamelukokat küldene az Európai Parlamentbe.
Azonban ehhez a tervhez meg kellene nyernie még 26 tagállam miniszterelnökének/köztársasági elnökének a támogatását, mert csak egyhangúan lehet a választási szabályokat módosítani…
Jogilag tehát esélytelen a közvetlen választás megszüntetése, de a politikai vágyálomra valamilyen választ kellene adni az ellenzéknek. Csupán kárhoztatni a kívánságot szerintem kevés: az előválasztás után egy újabb politikai kezdeményezéssel kellene fellépni a koalícióra lépett ellenzéknek: az európai szintű, személyes tagságra épülő pártok rendszerének a létrehozását.
Az előválasztás intézményének a megvalósításához 8 év kellett az ellenzéki pártoknak. Az új európai pártrendszer megvalósulására én adok 16 évet is!
[i] https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/orban-viktor-europai-parlament-eu-jovoje-beszed.731357.html
