2022-ben is szükséges lenne a számítógépes szavazatösszesítés manuális ellenőrzésére. Az ellenzék 2010 óta erre képtelen. Mi lesz 2022-ben? Bolgár györgy kérdéseire Tóth Zoltán válaszolt a Klubrádióban.
www.klubradio.hu/kereses?search_txt=tóth+zoltán&is_cikk=1&is_musor=1&is_musorvezeto
A Helyzet Műhely tudományos kutatói az Olvasókör vendégei voltak: Gerőcs Tamás, Nagy Kristóf, Dés Fanni. Mai vendégünk Csányi Gergely szociológus. A műsorsorozatban a kapitalista világrendet, és annak egyes részelemeit mutatjuk be. A mai műsor a nemi szerepek társadalmi meghatárzottságát és magyarországi pornóipar kifejlődését és a világgazdaságba való integrálódását mutatja be. Szerkesztő-műssorvezető Tóth Zoltán.
A Helyzet Műhely tudományos kutatója Dés Fanni szociológus és szociális munkás. A szex és a prostitúció különbségeinek meghatározásával kezdjük a műsort, majd a szexet áruló nők (és férfiak) prostituálódásának okait vizsgáljuk Magyarországon és külföldön. Van-e kiút a női test áruba bocsátásának zsákutcájából? A fiatal kutató intézményi szolgáltatások és a szegénységből való kitörés lehetőségének a megteremtésétől vár eredményeket. Műsorvezető-szerkesztő Tóth Zoltán.
Ibi, Ibi néni, Ibolya, Tanító néni, Elvtársnő, Úrhölgy. Minek szólítsalak, miután elmentél? Maradok a Kedves Tanárnőnél kedves Ibolya!
Köszönöm, hogy segítettél a proletár sorból az értelmiségi létbe átalakulni. Tudtam-e én segíteni másokon? Te segítettél sokakon! Tőled tanultam meg a másokon való segítés metódusát! Köszönöm a saját és a Kati nevében!
Emlékedet őrzi a Civil Rádió, a Rádió Bézs, a Két kor gyermeke című könyv, továbbá sok tanítvány szíve és esze!
Kiss Katalin Mit főzzek? c. műsorában egy egészben sült töltött hagymával indítja a recepteket. Vegetáriánusokra és húsevőkre is gondolt a szerkesztő-műsorvezető, ezért húsos és húsmentes olasz tészták is sorra kerülnek. A skót krumplipürét egy érdekes recept mutatja be. A görögdinnyének sokféle tálalási lehetősége van, sőt egy botmixerrel még finom görögdinnye lé elkészíthető, sőt egy kis vodkával javítható is.
At Olvasókörben új sorozat indul: " Hogyan távozunk? Hogyan távozzunk?!" címmel. Első beszélgetőtárs Huncik Péter, Szlovákiában élő magyar pszichiáter és író. Hogyan készüljünk fel saját halálunkra? A Civil Rádió szerkesztő-műsorvezetője Tóth Zoltán.
Nagy Kristóf szociológus és művészettörténész, a Helyzet Műhely tagja. A kultúra és a gazdaság összefüggéseiről beszélgetünk a kapitalista világrendszer keretében. A kultúra a társadalmi egyenlőtlenségek legitimitását, elfogadottságát erősíti? A műsorvezető-szerkesztő Tóth Zoltán, a Civil Rádióban.
Marosi Károly Táncsics Mihály ükunokája. A szabadságharcos (1849) erényeit és problémáit örökölte. Verset ír és igazat mond, amellyel keseríti saját életét, de írja a verseit és az elbeszéléseit. A Budaörsi Olvasókörben Tóth Zoltán kérdezte Marosi Károlyt a pályafutásáról és új terveiről.
„Hiszek abban, hogy a rossz döntéseknek legalább töredékét sikerül módosítani, és lehet nevelni a fiatalokat arra, hogy a jövőben is érdemes küzdeni közös kincsünkért, az épített és természeti örökségért” (Ráday Mihály)
79 éves korában elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, számos városvédelemmel foglalkozó könyv szerzője, épített örökségünk megőrzéséről szóló műsor készítője, Budapest díszpolgára. Ráday Mihály halálhírét a családja közölte.
A Budapesten született Ráday a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező-operatőrként, illetve az ELTE-n művészettörténészként végzett. Édesapja a neves színész, Ráday Imre volt, édesanyja, Ferda Erzsébet Magdolna divatszalont vezetett. Három gyermeke, két unokája van.
Ráday a hatvanas évektől kezdett dolgozni a Magyar Televízióban, és miközben több ismert műsor rendezője vagy operatőre volt (Mi újság Pesten?, Keménykalap és krumpliorr, Bánk bán, Tudós nők vagy a Horváték című Csáth Géza-adaptáció), az igazán legendás alkotása, amiről egy ország ismerte meg, a 30 éven át futó Unokáink sem fogják látni… (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) című városvédelemmel,
műemlékvédelemmel foglalkozó műsora, amelynek ötletgazdája, szerkesztője és házigazdája is volt.
Saját elmondása szerint a műsor ötlete úgy jött, hogy a Bánk bán című tévéfilmhez kerestek helyszínt, de mindenhol lepusztult műemlékeket találtak, így aztán végül egy ausztriai vár lett a forgatás helyszíne. A később évtizedekig futó műsorral nemcsak a még megtalálható értékek bemutatása volt a célja, hanem az azok védelmére való felhívás is. A műsorból könyvek is születtek, amikben Ráday azt is bemutatja, milyen hatása volt egy-egy adásnak, illetve mi lett az ott bemutatott épületek, műemlékek sorsa.
Ráday 2001-ben megjelent Városvédőbeszédek című könyvének ajánlójában Göncz Árpád így írt róla: „1980 óta Budapestet – sőt, jószerivel az egész országot – Ráday Mihály szemével látom. Nem csak azt, amit (…) »unokáink sem fogják látni« jóslattal címkéz, hanem azt is, amit országjáró útjaimon már jómagam is azzal a kimondatlan gondolattal idézek: vajon látta-e Ráday? Írt-e róla Ráday? Ami mögött ott bujkál a remény?”
A legendás műsort 30 év után, 2010-ben szüntette meg a televízió új vezetése. A megszűnés körülményeiről maga Ráday nyilatkozott úgy, hogy az okok számára sem voltak világosak, vele senki sem beszélt azokról. Saját elmondása szerint az akkori ügyvezető nyugdíjba szerette volna küldeni, de a műsor folytatásáról még egyeztetést ígértek neki, ez azonban végül elmaradt. Hiába írták alá több ezren azt a petíciót, amit a műsor folytatásáért indítottak.
Műsorának kezdeti éveire esnek országszerte a helyi városvédő szervezetek megalakulása is, így például a Budapesti Városvédő Egyesület, amelynek elnöke is volt Ráday. Ezt 1982-ben alapították, majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, 1991-ben pedig a művészi értékkel bíró sírok, emlékhelyek felkutatásával, megóvásával foglalkozó Nemzeti Panteon Alapítványt. „Mindig az a cél lebegett a szemem előtt, hogy legyen egy olyan biztos civil, ”társadalmi munkás„ háttér, amire az éppen aktuális kormányzat szakmailag is támaszkodhat, ha az ország kulturális örökségének védelméről komolyan gondolkozik” – mondta erről a munkáról tavaly a Hvg.hu-nak adott interjújában.
Ráday politikában is részt vett: Országgyűlési képviselő volt 1990 és '94 között az SZDSZ színeiben, emellett tagja volt a Fővárosi Közgyűlésnek 17 éven át, ahol komoly szerepe volt a műemlékvédelem kialakításában, a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásában, és több műemlékvédelmi, felújítási projekt megszervezésében. „Megszerveztem az Andrássy út kandelábereinek, a Szabadság híd, majd a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaik címer helyreállítását, elindítottam Róth Miksa egykori házának emlékházzá, múzeummá alakítását” – írta többek között a munkáiról.
Munkásságáért rengeteg díjjal tüntették ki élete során. Megkapta a Balázs Béla-díjat, 1996-ban a Kossuth-díjat, 2005-ben a Táncsics Mihály-díjat, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét többek között.
Ráday Mihályt sokan, sok helyen méltatták a műemlékvédelemben, az örökségvédelemben folytatott kitartó munkájáért, harcáért; azért a kitartásáért, ami élete utolsó éveiben sem hagyott alább, legyen szó a Várban történő átalakításokról, a Kossuth tér felújításáról. Vagy épp a Liget-projektről, ami ellen határozottan szólalt fel többször is („Normális város nem épít a közparkjába új épületeket, hanem a parkot rendben tartja.”). De pár éve még egy interjú időpontját is hosszasan kellett szerveznie a Népszavának, hiszen – ahogy Ráday fogalmazott – „egy csomó szervezet elnöke, társelnöke, alelnöke vagyok társadalmi munkában”.
„Munkám során számos eredményt értem el határon innen és túl. Ennek látható, kézzelfogható nyomai vannak a józsefvárosi Róth Miksa emlékháztól kezdve a Gresham palotán át a kézdivásárhelyi napfényműteremig. Évtizedekig úgy érezhettem, hallgatnak rám. Most nem hallgatnak, tehát lelkesen éneklem, hogy ”Ne vágj ki minden fát, legalább néha-néha lazíts egy félórát… te ott fenn a magas létrán„. Igen, meggyőződésem, hogy an nak, aki a magas létrán ül, akitől minden ered, igenis lehet és kell kérdéseket föltenni, lehet ellentmondani” – mondta 2016-ban.
(Nagyváradi Szűcs Mihály közlése. Fotó: Kiss Katalin a Budaörsi Olvasókörben.)
