2012. október 23-án összejött a választópolgárok egy része Budapesten, hogy Juhász Péter, Kónya Péter és Bajnai Gordon vezérszónoklataival népgyűlést tartson. A sokadalom egyetértett azzal, hogy "Együtt 2014" megnevezéssel elinduljon egy mozgalaom a jelenlegi kormánypártok leváltása érdekében.
Órómmel vettem részt a népgyűlésen, érdemes volt.
Sokan találgatják, hogy miért Bajnai lesz a demokratikus ellenzék vezetője?! Juhász ebben a cikkben azt mondja, hogy maga választotta ki Bajnait erre a szerepre. Mások mást mondanak. A lényeg az, hogy valaki kezdje már el a demokratikus ellenzék közös programjának a kialakítását - velünk közösen.
http://mno.hu/ahirtvhirei/juhasz-elarulta-miert-bajnait-valasztottak-1112737
http://nol.hu/belfold/20121020-a_mi_korunkban_
Lengyel László cikke a Népszabadságban, amely Bajnai Gordont ajánlja a demokratikus ellenzék vezetőjének.
http://nol.hu/belfold/20121020-a_mi_korunkban_
Bajnai Gordon kérjen felhatalmazást a néptől az őszinte politikai beszédre.
Kevesen vannak azok, akik elmúlt két évtizedben politikusként vagy vezető köztisztviselőként őszintén beszéltek a nyilvánosság előtt. Még kevesebben voltak és vannak, akik Magyarország valódi problémáiról, nehézségeiről, gyengeségeiről mondtak őszinte szavakat. Elenyésző azok száma, akik képesek úgy megfogalmazni az előttünk álló nehézségeket, hogy az erőt adó és ne lefegyverző legyen. Az emberek mindennapi életét a gazdasági helyzet határozza meg. Ebből a szempontból különösen fontos a gazdasági helyzet őszinte feltárása, mert jobb dolog előre felkészülni a szerény lehetőségekre, mint kábítani a népet az égből hulló mannával és belekényszerülni a szűkös valóságba. Őszinte politika – politikai őszinteség, ez jellemezze Bajnai Gordon fellépését.
Bajnai Gordon kérjen felhatalmazást a néptől az Alaptörvény felülvizsgálatára, a kétharmados törvényekből a selejt, továbbá a szegény és szándékosan elszegényített népcsoportok negatív megkülönböztetését előíró törvények kiválogatására és megsemmisítésére.
Az elmúlt kettő évben nem csak olyan törvények születtek, amelyek a társadalom középső és szegényebb rétegeit sújtották. Nem lehet válogatás és mérlegelés nélkül minden törvényt megtagadni, amelyet ebben a parlamenti ciklusba alkottak. Még van annyi idő a választásig, hogy gondos szakmai munkával a felülvizsgálat programja és tartalma összeállítható. Társadalmi vitára kell bocsátani az új törvényalkotási programot.
Bajnai Gordon kérjen felhatalmazást a néptől, hogy minden demokratikus erővel és szervezettel tárgyalásokat folytasson.
A tárgyalásokra meg kell hívni minden olyan pártot és civil szervezetet, amely készen áll a jelenlegi kormány leváltására. Ebbe a körbe bele kell érteni a jelenlegi kormánypártok volt szavazói táborának képviselőit is, sőt, szükséges a jelenlegi kormánypártok azon képviselőivel való konzultáció is, akik nem kizárólag Orbán vezérségében gondolkodnak a jobb oldalon.
Bajnai Gordon kérjen felhatalamazást a néptől a jobboldali és baloldali centrumok együttműködésének a kialakítására.
A jobb és baloldali szélsőségeket és azok képviselőit a nemzeti párbeszédből kihagyni nem lehet. Meg kell tudni, hogy mit akarnak és mi az elképzelésük a jövőről. Azonban egyetértésre nem lehet velük jutni, mert a szélsőségesek a demokrácia keretein kívül akarják céljaikat megvalósítani. A szélsőségeseken kívül mindenki más kapjon lehetőséget arra, hogy résztvehessen a jobbközép és balközép együttműködésében, sőt a pártpreferenciával nem rendelkező civil szerevezetek, független jelöltek javaslatait is hasznosítani kell. A jelenlegi kormány projektei közül tovább kell folytatni mindazokat, amelyek nem önös pártpolitikai céljaikat szolgálják.
Bajnai Gordon kérjen felhatalmazást a nemzeti politika és az európai politka összehangolt vitelére.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatait összegezni és a különböző kormányok által elkövetett hibákat elismerni szükséges. Vitathatatlan, hogy a nemzeti politika szükségessége a határon innen és túl élő magyarok számára éltető erő. A jövőért érzett felelősség azonban azt diktálja minden magyarnak, hogy az életünk helyszínét és perspektívánkat Euróbában és az Európai Unió keretében kell megtalálnunk. A magyarságból nincs joga senkinek senkit kirekeszteni. Lehetnek jól vagy rosszul gondolkodó magyarok, helyesen vagy helytelenül cselekvő magyarok, de nincs magyarabb a magyarnál és legmagyarabb.
Nem a teljesség igényével fogalmaztam meg ezeket a gondolatokat. Bizonnyára másnak más gondolatai támadnak Október 23-a kapcsán. Javasolom, osszuk meg a gondolatokat egymással és a nyilvánossággal.
Ön szerint mire kérjen felhatalmazást Bajnai 2012. október 23-án?
Budaörs, 2012. október 13.
Dr. Tóth Zoltán, választási és közigazgatási szakértő
Bajnai Gordon kérjen felhatalmazást a néptől az őszinte politikai beszédre.
Kevesen vannak azok, akik elmúlt két évtizedben politikusként vagy vezető köztisztviselőként őszintén beszéltek a nyilvánosság előtt. Még kevesebben voltak és vannak, akik Magyarország valódi problémáiról, nehézségeiről, gyengeségeiről mondtak őszinte szavakat. Elenyésző azok száma, akik képesek úgy megfogalmazni az előttünk álló nehézségeket, hogy az erőt adó és ne lefegyverző legyen. Az emberek mindennapi életét a gazdasági helyzet határozza meg. Ebből a szempontból különösen fontos a gazdasági helyzet őszinte feltárása, mert jobb dolog előre felkészülni a szerény lehetőségekre, mint kábítani a népet az égből hulló mannával és belekényszerülni a szűkös valóságba. Őszinte politika – politikai őszinteség, ez jellemezze Bajnai Gordon fellépését.
Bajnai Gordon kérjen felhatalmazást a néptől az Alaptörvény felülvizsgálatára, a kétharmados törvényekből a selejt, továbbá a szegény és szándékosan elszegényített népcsoportok negatív megkülönböztetését előíró törvények kiválogatására és megsemmisítésére.
Az elmúlt kettő évben nem csak olyan törvények születtek, amelyek a társadalom középső és szegényebb rétegeit súlytották. Nem lehet válogatás és mérlegelés nélkül minden törvényt megtagadni, amelyet ebben a parlamenti ciklusba alkottak. Még van annyi idő a választásig, hogy gondos szakmai munkával a felülvizsgálat programja és tartalma összeállítható. Társadalmi vitára kell bocsátani az új törvényalkotási programot.
Bajnai Gordon kérjen felhatalmazást a néptől, hogy minden demokratikus erővel és szervezettel tárgyalásokat folytasson.
A tárgyalásokra meg kell hívni minden olyan pártot és civil szervezetet, amely készen áll a jelenlegi kormány leváltására. Ebbe a körbe bele kell érteni a jelenlegi kormánypártok volt szavazói táborának képviselőit is, sőt, szükséges a jelenlegi kormánypártok azon képviselőivel való konzultáció is, akik nem kizárólag Orbán vezérségében gondolkodnak a jobb oldalon.
Bajnai Gordon kérjen felhatalamazást a néptől a jobboldali és baloldali centrumok együttműködésének a kialakítására.
A jobb és baloldali szélsőségeket és azok képviselőit a nemzeti párbeszédből kihagyni nem lehet. Meg kell tudni, hogy mit akarnak és mi az elképzelésük a jövőről. Azonban egyetértésre nem lehet velük jutni, mert a szélsőségesek a demokrácia keretein kívül akarják céljaikat megvalósítani. A szélsőségeseken kívül mindenki más kapjon lehetőséget arra, hogy résztvehessen a jobbközép és balközép együttműködésében, sőt a pártpreferenciával nem rendelkező civil szerevezetek, független jelöltek javaslatait is hasznosítani kell. A jelenlegi kormány projektei közül tovább kell folytatni mindazokat, amelyek nem önös pártpolitikai céljaikat szolgálják.
Bajnai Gordon kérjen felhatalmazást a nemzeti politika és az európai politka összehangolt vitelére.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatait összegezni és a különböző kormányok által elkövetett hibákat elismerni szükséges. Vitathatatlan, hogy a nemzeti politika szükségessége a határon innen és túl élő magyarok számára éltető erő. A jövőért érzett felelősség azonban azt diktálja minden magyarnak, hogy a életterünket és perspektívánkat Euróbában és az Európai Unió keretében kell megtalálnunk. A magyarságból nincs joga senkinek senkit kirekeszteni. Lehetnek jól vagy rosszul gondolkodó magyarok, helyesen vagy helytelenül cselekvő magyarok, de nincs magyarabb a magyarnál és legmagyarabb.
Nem a teljesség igényével fogalmaztam meg ezeket a gondolatokat. Bizonnyára másnak más gondolatai támadnak Október 23-a kapcsán. Javasolom, osszuk meg a gondolatokat egymással és a nyilvánossággal.
Ön szerint mire kérjen felhatalmazást Bajnai 2012. október 23-án?
Budaörs, 2012. október 13.
Dr. Tóth Zoltán, választási és közigazgatási szakértő
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
Október harmadika után sok kérdésre kaptunk választ, de ezek a válaszok még több kérdést vetettek fel. Vajon Romney utol fogja érni Obamát (vagy esetleg meg is előzi majd) a népszerűségi versenyben? Esetleg már meg is előzte? Mit jelent az, hogy Romney nyerte az első elnökjelölti és mi történt a vita utáni napokban és ezek milyen hatással voltak a lakosságra? A következő vitákon, a többi témában vajon mit gondolnak a jelöltek? Ezekre és még hasonló kérdésekre keresik milliók a választ, így a Tisztelt Olvasó és én is.
A legelső elnökjelölti vita után igen csak felpörögtek az események. Miután Romney felülkerekedett ellenfelén, Obama őszintétlenséggel vádolta meg republikánus kihívóját, sőt még a munkanélküliségi ráta is csökkent (az Obama adminisztráció eddigi legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját érte el, 7,8%-ot).1
Növeli a feszültséget a két jelölt között a különböző felmérések eredményei. Egyes felmérések szerint Mitt Romney már át is vette a vezetést (a biztos szavazók között 49% - 45%), míg például a Gallup felmérése szerint ugyanezen szavazóknál Obama előnye még megmaradt az első elnökjelölti vita után is (50% - 45%).2
Még érdekesebb, hogy miközben a csütörtöki alelnökjelölti vitára készülnek az Államokban és miközben ezeket a sorokat olvassa a kedves Olvasó, immáron három újabb államban (California, Indiana és Oregon) szavazhattak azon állampolgárok, akik valamilyen oknál fogva nem tudnának szavazni november 6-án. Ehhez a három államhoz további államok fognak csatlakozni. Paul Gronke professzor szerint még a választás hivatalos napja előtt a szavazók 40 százaléka fogja leadni idő előtt a voksát.3
A két jelölt legközelebb október 16-án fog újra megküzdeni a szavazatokért. A nemzetközi politika talán egyik legérdekesebb kérdése lesz terítéken: az Amerikai Egyesült Államok külpolitikája. Ilyen forrongó világpolitikai események közepette (arab tavasz, polgárháború Szíriában stb) egyáltalán nem mindegy, hogy ki lesz az USA elnöke. A két elnök külpolitikai elképzelései teljesen jól elkülöníthetőek egymástól.
Obama elnök külpolitikai terveit nem nehéz kitalálni. Csökkenteni akarja a külföldön állomásozó katonák számát miután likvidálta Osama Bin Ladent, folyamatosan csökkenti kívánja a hadsereg költségvetését és inkább reaktív külpolitikát folytat.
Ezzel szemben vetélytársa teljesen az ellenkezőjét tenné. Nagyobb hangsúlyt fektetne a külföldi amerikai jelenlétre, mint a jelenlegi elnök. Nem félne további szankciókat alkalmazni Irán ellen és emellett természetesen még szorosabbra fűzné kapcsolatait Izraellel. Ezen túlmenően pedig nehézfegyverekkel támogatná a szíriai felkelőket és folyamatosan pénzt pumpálna a hadseregbe (új hadihajók építésére).4
Bárki is nyerje meg a következő vitát, az biztos, hogy egy kifejezetten izgalmas vitának nézünk elébe.
Páli Zoltán
1. http://www.bbc.co.uk/news/business-19845234
4. http://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2012/10/08/romney_bekemenyit_a_kulpolitikaban/
Választójogi konferenciát szervezett a Demokratikus Koalíció. Az előadók Dr. Tóth Zoltán választási és közigazgatási szakértő, Wiener György, az MSZP v. országgyűlési képviselője, Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás kuratórium tagja és Böcskei Balázs, politológus voltak. A konferenciát Gyurcsány Ferenc v. miniszterelnök nyitotta meg. A konferencia elnöki teendőit Kolbert István, v. országgyűlési képviselő látta el.
2005-ben fogadta el az ENSZ a választások nemzetközi megfigyeléséről szóló egyezményt. Ezzel az egyezménnyel ellentétes a magyar választási eljárási törvény tervezete, mert nem biztosítja a nemzetközi megfigyelőknek a jelöltekkel, pártokkal való szabad érintkezés és kapcsolattartás jogát. Az egyezmény betartása a tagországok számára ajánlott.
http://nol.hu/belfold/20121006-bajnai_es_mesterhazy_egymasra_vannak_utalva
Tóth Zoltán véleménye: a miniszterelnök és a pártelnök funkciója külön-külön feladatkör, két személynek kell ellátnia.
A jelenleg még hatályos Választási eljárási törvény (Ve.) a szavazás módjának a meghatározáskor úgy rendelkezik, hogy a választópolgár a szavazólapokkal együtt egy borítékot is kap, és a szavazólapok kitöltése után a szavazólapokat borítékba helyezve dobja az urnába a szavazatát.
Mi volt az értelme és az indoka annak, hogy a Ve. boríték használatát rendelte a szavazáshoz? És miért nem fűzött a törvény szankciót ahhoz, ha a választópolgár a borítékkal együtt, - de a szavazólapokat nem belehelyezve a borítékba – dobta be szavazatát az urnába? Miért nincs szankciója annak, ha a választópolgár üres borítékot dob be az urnába (elviszi a szavazólapokat)?
A törvényalkotó célja a boríték használatával az volt, hogy azok a szavazók is vegyenek részt a választáson, akik nem tudnak vagy nem akarnak érvényes szavazatot leadni a jelöltek egyikére sem.
Boríték nélküli szavazás esetén lehetőség van arra, hogy a szavaztszámláló bizottság tagjai észleljék azt, hogy a választópolgár nem szavazott érvényesen, mert a szavazólapon „nem üt át” a tollal behúzott kereszt. Ha nincs boríték, akkor a választópolgár nem tudja a fülkében a zsebébe tenni a szavazólapot, és az üres borítékot tenni az urnába. A választók egy része pedig szereti demonstrálni a szavazatszámláló bizottság tagjai előtt, hogy élt az alkotmányos jogával és szavazott, de szeretné titokban tartani azt, hogy nem tudott választani a szavazólapon szereplő jelöltek, pártok között. Sőt, az is lehetséges, hogy nem talált a saját meggyőződésének megfelelő politikai pártot vagy jelöltet a szavazólapon. És ezek a megfontolások elismerésre méltók a választást lebonyolító állami szervezetek részéről.
Demokratikus érték, hogy a választópolgár inkább vegyen részt a választáson és szavazzon érvénytelenül vagy imitálja a szavazást, mint maradjon otthon, és ezzel csökkenjen a választás legitimációs ereje, mind a majdani kormánypártok, mind a majdani ellenzék szempontjából.
A boríték egy demokratikus érték – a választási részvétel – megvalósulásának technikai biztosítéka.
Mit tervez az új törvény tervezője?
1. A Ve. jelenleg folyó radikális átalakításának kormánypárti trükkös eszköze az a tervezett szabály (180.§ (1) bek. a/pont), hogy a borítékba nem helyezett szavazólap érvénytelen. E szabály szerint a jóindulatú szavazatszámláló bizottság vehemens tagja(i) behatóan figyelni fogják azt, hogy a szavazópolgár belehelyezte-e a borítékba a szavazólapot. Fel kell-e mutatnia a polgárnak a borítékot előlről és hátulról, hogy mindenki érzékelhesse, hogy nem csak hozzáfogta a szavazólapokat? Sőt, azt is ellenőrizni fogják, hogy a boríték nem üres-e? És mit tesz majd a bizottság, ha üres borítékot észlel a szavazó kezében? Vajon le kelle-e zárni a boríték ragasztós részét vagy elég csak a boríték fedőt behajtani a szélek alá?
A rosszindulatú szavazatszámláló bizottságoknak roppant egyszerű lesz az urna felnyitása után az ellenzéki szavazatokat érvényteleníteni, mert csak annyit kell jegyzőkönyvezni, hogy érvénytelen szavazólapok, mert „nem voltak a borítékban”.
Ennek a kormánypárti trükkös megoldásnak egyértelmű célja, hogy a törvénybe kódolja a rosszindulatú szavazatszámláló bizottságok számára a választási eredmény meghamisítását, a jóindulatú szavazatszámláló bizottságokban az értelmetlen vitát.
2. Három kormánypárti képviselő módosító javaslatot adott be a törvényjavaslathoz, hogy a boríték kerüljön megszüntetésre, és ennek indokát is megjelölték: a/ a boríték akadályozza a szavazatszámláló bizottságot a szavazatok megszámlálásában b/ 30 millió Ft megtakarítást tesz lehetővé, ha nem kell borítékot vásárolni a szavazáshoz.
A tudatlanság boldog optimizmusa vezeti a három képviselőt: a/ Nem tudják (vagy úgy tesznek), hogy nincs semmilyen tudásuk a még hatályos Ve. szabályainak a tartalmáról és annak indolásáról. A BORÍTÉK EGY DEMOKRATIKUS ÉRTÉK TECHNIKAI BIZTOSÍTÉKA. Ha ezt nem tudják, akkor a lelkük rajta, vagy ha tudják és javaslatukban a céljuknak nem a valódi indokát írták le, akkor méltó utódai a népbutító politikusoknak, akiket már Madách Imre is bemutatott. b/ Nem tudják, hogy a választások után a közigazgatási eljárásban kötelező volt a borítékok újrahasznosítása, így a 30 millió Ft nagyon is hasznosul a polgármesteri hivatalok más jellegű munkájában.
Trükközés vagy tudatlanság? Borítékkal vagy anélkül? Szomorú a törvényalkotás résztvevőire mind a kettő. És sajnos ennél fontosabb dolgokban is trükkösen vagy tudatlanul döntenek. 2/3-os trükközés és tudatlanság, ez jutott a választópolgároknak 2012-ben, akik bizalmat szavaztak a képviselőknek 2010-ben.
