A szavazatok erejével ...

Augusztus közepén minden zöldség-féle kapható. Kevés hús, sok zöldség, sőt, zöldséget-zöldséggel! – mondhatjuk parafrázisként a Kabos Gyula „Hagymát, hagymával!” beszólását Hyppolitnak.

A töltött paprika receptjét százával olvashatjuk az interneten. Nézzünk néhány elvi kérdést a töltött paprika köréből.

Milyen húsból készítsük a tölteléknek valót? Sertés, marha, csirke, pulyka, teve, elefánt? Ezt a családi szokások határozzák meg. A magam részéről a sertés-marha (fele-fele) keveréket használom, mert így kevesebb zsírt tartalmaz, de a disznóhús íze az páratlan. Előre daráltan csak olyan helyem veszem meg a húst, ahol bizalommal vagyok a hentes iránt pl. a Klauzál téren, Józsefnél vagy a budaörsi Auchanban a háttérben henteskedő Istvánnál.

Milyen fajta paprikából készítsük a töltenivalót? TV paprika, kaliforniai, bolgár, Blondy, kápia, bogyiszlói (erős). Én a kápia paprikát használom töltött paprikának, mert a feleségem az szereti. (Mélyebb okok elemzésére nincs is szükség!)

Milyen fajta paradicsomot használjunk a mártás elkészítéséhez? A fürtös a leggyakoribb fajta, az ökörszív a legdrágább, ezért nem ajánlom. A hagyományos kerekparadicsom (parasztparadicsom) a legolcsóbb, jó ízű, de magas a víztartalma, többet kell főzni, hogy besűrűsödjön. A Lucullus ritkábban lehet kapni, de azért ajánlom, mert kevés benne a víz és intenzív az íze.

A töltött paprikához hagyományosan kockára vágott főtt krumplit adnak körítésnek, azonban javasolom, próbálják ki egyszer kockára vágott, párolt zellerrel.

Bevásárló lista 4 személyre                Árak (2013)

0,5 kg sertés-marha darált hús           700 Ft

8 db paprika                                       150

2 kg paradicsom                                 400

0,5 vöröshagyma (tavalyi)                 100

1 nagy vagy 2 db kisebb zeller          300

1 db tojás                                              40

0,1 kg zabpehely                                    5

Só, fehérbors                                        15

Olaj                                                      10

Összesen:                                           1800 Ft kb.

Ügymenet

A darált húst összekeverem a sóval, (esetleg piros paprikával), a fele zabpehellyel, tojással, borssal. A keverés után pihenni hagyom, hogy a tojás jól összeköthesse a húsgombócokat.

A paradicsomot forrásban levő vízben 3 percig főzöm, hogy a héja könnyen lehúzható legyen. (Lehet venni paradicsomszószt is készen, de az drágább és szezonban inkább dolgozzunk többet a frissel.) Amíg hűl a paradicsom, addig dinsztelem egy kevés olajon a felvágott hagymát, majd ráöntöm a megnyúzott paradicsomokat és a beleteszem a zeller zöldjét. Só, bors után bot-turmix segítségével egyenletes simaságú paradicsommártást készítek, majd beleöntöm a másik fele zabpelyhet. Gyorsan felforralom (250 fok C), majd 170 fok C-on lassan beforralom sűrűbbre a mártást.

A kicsutkázott paprikákba betöltöm a tölteléket. Ügyeljünk arra, hogy a paprikát belül teljesen töltse be a töltelék, mert ha levegő marad a benne, akkor a főzéstől összeesik a paprika és nem szép a látványa (az íze ugyan olyan marad!). A maradékból húsgombócokat formálok (mert az unokáim nem szeretik a paprikát). A mártásba beleültetem a töltött paprikákat és húsgombócokat, és 120 fok C-on lassan főzöm kb. 20 percig. A húsgombóc puhaságát könnyű ellenőrizni egy beleszúrt fogpiszkálóval.

Ha a húsgombócok szétestek, akkor legközelebb 2 tojást tegyünk a töltelékbe. Ha a paprikából is kiestek a töltelékek, akkor ne hívjunk erre az ételre vendéget, és legközelebb passzírozott bébiétellel próbálkozzunk.

A zellert meghámozom és kockára vágom. Nagyon kevés – sós - vízben kb. 3 percig párolom. A főzőlevet hozzáöntöm a mártáshoz. Lehet forrón vagy hidegen is feltálalni körítésnek. Aki nem szereti, az kaphat töltött paprikához friss fehér kenyeret.

A terítéskor tegyünk kanalakat is a tányérok mellé.

Augusztus közepén szezonja van a friss zöldeknek. A piacok (a budaörsi Auchan, a budapesti Fény utca, a Vámház körúton a Nagyvásárcsarnok, a Fehérvári úton /volt Skála/ vagy Tiszakécskén pénteken) mind-mind alkalmatosak arra, hogy korán reggel, délben vagy kora délután friss zöldeket vásároljunk az ebédhez vagy vacsorához. A piaci vásárlást egy kicsit meg kell alapozni. Első lehetőség, hogy a lángossütőnél együnk egy fél-fél lángost (én a feleségemmel járok a piacra), és igyak egy fél pohár sört (a feleségem nem szereti a sört, de önfeláldozó). Így máris kellemesebb a világ és nem ettük-ittuk túl magunkat. A második lehetőséget mindenki maga választhatja meg.

A piaci vásárlás fontos tudnivalója, hogy a vásárló fizet az általa vásárolt termékekért. Ezt azért fontos tudatosítani, mert az eladók egy része úgy gondolja, hogy a vásárlás feltételeit saját kedve szerint állapítja meg, és ha az nem tetszik a vásárlónak, akkor húzzon el. Konkrét példaként említem az én vásárlási szokásaimat. Tekintettel arra, hogy a feleségemmel ketten alkotjuk (már) a háztartásunkat, ezért nagyon csekély mennyiséget vásárolunk egy-egy termékekből: pl. 2 szelet húst, 25 dkg gyalult tököt, 2 db zöldpaprikát, 1 almát és 4 krumplit, stb. Az árusok egy része kezdetben azt hitte, hogy viccelek, amikor 1 db almát kértem. Szoktatni kell az eladókat. Valamelyik árusnál sikerült 1 db almát vennem, és azt tüntetőleg körbehordtam a többi árus orra előtt, akik nem adtak el 1 db almát nekem. A savanyúságos asszonyság is megjegyzéséket tett a 25 dkg gyalult tökre, de nála soha többé nem vásároltam, de a közvetlenül mellette áruló savanyúságosnál vettem a karácsonyi töltött káposztának valót és utána még kértem fennhangon 25 dkg gyalult tököt, amelyet tüntetőleg vittem el az orra előtt.

Meg kell tanulni „keveset” vásárolni. Változik a család mérete. És növekednek az élelmiszer árak. 2012 augusztusa és 2013 augusztusa között az általunk vásárolt élelmiszerek ára 50 %-kal nőtt. Aki ezt nem hiszi, az gazdag ember, és nem maga vásárol a piacon!

Új piacon mindig indokolt egy sétakör megtétele, mielőtt hübelebalázs módjára az első árusnál megvennénk a legdrágább és egy hete ott punnyadó zöldséget. Ismerős piacon sem árt egy körbetekintés. Azonban az ismerős piacon úgy kell körbejárni, hogy a bejáratott helyek árusai ne vegyenek észre, mert akkor sértődés lehetséges.

Az emberek többsége a születése után anyatejjel táplálkozik. Első szilárd ételként püréket kap, amelyek a tv hirdetések hatására zöldségeket tartalmaznak. Mire a gyermek első foga kijön, már utálja is az örökös spenótot, sárgarépát és a korszerű zellert, továbbá a remek cékla-, saláta-trutymót, kiemelkedően a finom főzeléket. Az etetést végző anyuka soha nem eszik ezekből a bébiételekből, apuka pedig undorát igyekszik leplezni a zöld-piros kenőcsöktől. Az óvodában folytatódik a nagyon egészséges táplálkozás, még politikai ügyletet is gyártanak belőle, hogy a gyerek ne egyen húst.

Miért nem szereti az emberek többsége a főtt-párolt zöldségeket?

·         Elsődlegesen azért, mert a főtt zöldségeknek önmagukban zöldség íze van és az ízetlen.

·         Másodsorban azért, mert a főtt-párolt zöldségekre nem lehet ráharapni, hanem nyamkás az állaga, ami a gyerekkorra vagy a fogatlanságra emlékeztet.

Az okokból adódik a szakács számára a főtt-párolt zöldség megkedveltetésének a módszere is:

·         A főtt-párolt  zöldségeket fűszerezni kell ahhoz, hogy jó ízűek legyenek: só, bors, erős paprika, csili, rozmaring, kapor, ánizskapor, petrezselyem, koriander, fahéj, kömény, bármi, ami tetszik nekünk, családtagjainknak vagy vendégeinknek.

·         A főtt-párolt zöldséget turmixba tesszük és pürésítjük. Ezzel a pürével kiváltjuk a rántás, staubulás és más sűrítési eljárásokból a lisztet. Friss, nyers zöldséget teszünk az ételbe a pürésített zöldség mellé, amire rá lehet harapni!

Kísérleti nyúlként magamon próbáltam ki néhányat a turmixolt és friss zöldség kombinációjára:

1.       paradicsompürébe friss, felkockázott paradicsom,

2.       pürésített lecsóba friss paradicsom és paprika kockák,

3.       darált főtt gombába kockázott friss gomba,

4.       főtt turmixolt krumplipürébe kevert főtt krumpli,

5.       pürésített tökfőzelékkel sűrített tökfőzelék,

6.       zöldborsópürébe kevert főtt zöldborsó, stb.

A lehetőségek száma végtelen.

Nézzünk meg konkrétumot, aminek a neve töltött karalábé, fűszeres tökmártással.

Bevásárló lista (2 személyre):

25 dkg darált hús                             400 Ft

2 db       karalábé                              200

25 dkg gyalult tök                            100

1 cs kapor                                             80

1 db tojás                                             40

1 fej fokhagyma                                50

0,5 l kefír                                            200

10 dgk zabpehely                                5

só, olaj, bors, p.paprika                100

Összesen:                                          1200 Ft

Elkészítési metódus:

A legnagyobb unokám (13 éves) már tudja, hogy a főzést azzal kezdjük, hogy elmosogatunk!

Elsőre a tölteléket állítjuk össze: a húst, a tojást, a zabpelyhet, a sót és pirospaprikát összekeverem. Vizes kézzel 4 gombócot alakítok ki, és pihenni a hűtőbe teszem.

A karalábékat meghámozzuk. Minden „fás” rétegét szigorúan levágjuk (nincs rosszabb, mint a soha meg nem fővő fás karalábé!). Ketté vágjuk a karalábékat, és valamely praktikával a belsejét kiszedjük.

Ez történhet direkt e célra vásárolt, a karalábé belső részét kivájó speciális kanál (á 2500 Ft) segítségével, én egy kis kést enyhén bemélyesztek a félkaralábé belsejébe, és finoman kivágom félgömre. A kivájt karalábé darabkák lesznek a „harapnivalók” a mártásban.

Egy kis lábosba egy ujjnyi vizet vagy maradék levest töltöttök és a karalábé félgömböket félpuhára párolom (onnét tudni, hogy félpuha, hogy a beleszúrt villa nehezen megy át rajta! Ha túlfőzted, az sem baj, majd kanállal kell megenni, de az íze ugyanolyan.

A kis lábosban maradt lében megfőzöm a tököt, a fokhagymát, sózom, hozzáöntöm a 0,5 l kefirt, apróra vágott kaporral és fehér borssal ízesítem. Bot-turmix segítségével pürésítem. Megkóstolom. ?! Igazítok az ízén.

Egy sütőformába helyezem a 4 félgömb karalábét, megtöltöm a hústöltelékkel. Ráöntöm a fűszeres tökmártást, beledobálom a nyers karalábé nyesedéket, és a sütőben (250 fok C indulással 170-re csökkenteni kb. 20 perc) addig sütöm, amíg a húsba beleszúrt fogpiszkáló simán kijön belőle. Kikapcsolom a sütőt és 20 percig pihentetem az ételt. (Azonnal is fel lehet falni, de a csendes meleg összeérleli az ízeket.) Ha elfelejtetted a karalábé nyesedéket beletenni a mártásba, akkor utóbb tedd egy kistányérra és helyezd a kész étel mellé „Így vegásabb!” felkiáltással.

Ha a szakács nem árulja el az étel elfogyasztóinak, hogy miből készült a mártás, akkor az emberek 90% nem találja el, hogy mi volt az alapanyag. A töknek nagyon kedvező tulajdonsága, hogy minden más alapanyaghoz és ízhez képes idomulni.

Így már szerethetjük a főtt-párolt zöldségeket is!

Elektronikus szavazás - előzmények

Egy újszülöttnek mind vicc új…Egyes politikusok kezdik újra felfedezni az elektronikus szavazás lehetőségét, amelyre már 1995-ben a közigazgatáson belül javaslat született, és amelyet törvényjavaslat formájában a kormányzat elvetett 1997-ben. 2002-2004 között ismét volt rá szakmai szándék, de a politika ismét elvetette a javaslatot.

Az emberek és a politikusok hajlamosak arra, hogy az általuk megszokott dolgokat úgy tekintsék, hogy a világon mindenütt úgy van, ahogy ők azt szűkebb hazájukban megszokták. Így sokan azt hiszik, hogy a szavazásnak hagyományosan papír alapú, erre a célra kialakított szavazólapon kell megvalósulnia.

A görög városállamokban (agórákon) sem papír alapú szavazólapon szavaztak, hanem agyagból készült karcolható „cserépen”[i]. Egyes parlamentekben – így a magyarban is – előfordult, hogy a titkos szavazások alkalmával a képviselők fehér vagy fekete golyó bedobásával szavaztak igennel vagy nemmel egy törvényjavaslatról. Az USA egyes államaiban (pl.: Oregon, California), ahol lyukkártya lyukasztó géppel rögzítik a választópolgárok a szavazásuk tartalmát egy lyukkártyára. (A lyukkártyákat a szemeteszsákhoz hasonló nylon zacskókban gyűjtik össze /ez az urna/ és a helyi kommunális vállalat a tisztára mosott szemétszállító teherautókkal szállítja a „szavazólapokat” a szavazókörökből egy központi adat feldolgozóba, ahol csattogó lyukkártya-olvasó gépekkel számszerűsítik a választás eredményét.)

Más államokban (pl.: Texas) választás szakmai zsargonnal „egykarú rabló” elnevezéssel illetett háromajtós szekrény méretű, a z 50-60-as évek „számoló gépeinek” elvén működő, 2 tonna súlyú vasszerkezetekbe lehet leadni a szavazatokat, amely egy 10 cm széles lyukszalagba rögzíti az egyes polgárok szavazatait. Az egyenként 20 kg súlyú papírtekercseket megyénként egy központi lyukkártya-olvasóval összesítik.

A papíron való szavazás sem egyforma a világban. Izraelben mindenki annyi szavazólapot kap, amennyi a pártok száma, és a borítékba csak egy párt céduláját kell beletenni, a többit haza lehet vinni, vagy egy a szavazóhelyiségben levő szemétkosárban elhelyezni. (A képes beszédnek jó lehetősége ez a szavazási mód: egyet szeretek, a többi kukába!) Más országokban egy pipát (stimt) kell elhelyezni. Sok-sok országban az X a szavazási módszer: amely párttal, jelölttel egyetértek behúzok egy X-et egy négyzetbe. Más országokban egy körben kell egy X-et elhelyezni (Magyarországon is).

Az elektronikus szavazás elődje a „szikra-távírókkal” vette kezdetét, a világ óceánjain hajózó katonák szavazásával. Hiszen a hazáért harcoló hős katonákat nem lehet megfosztani a választójogtól. Később a diplomácia képviseletek kaptak lehetőséget arra, hogy szavazhassanak a választáson. (A jelölés jogával nem élhettek.) Új lehetőséget teremtett a „telex”, majd a teletext, még később a telefax megjelenése a választási igazgatás folyamatban.

Az „internet” kifejlesztése kifejezetten a XX. század végén harcoló katonai alakulatok számára történt.

Tankönyvet már írtam. Írtam törvénymagyarázatokat és ismeretterjesztő írásokat.  Írtam 500 cikket, értekeztem 100 könyvről, tanulmányról. Azonban még nem írtam a szélesebb nyilvánossághoz szóló „könyvet”, amely részben önéletrajz, részben szakma, kicsit történelemtudomány és egy picit politika. (Pártpolitika kizárva.)

Az európai uniós csatlakozással (2004. május 1J), beérett 27 év közigazgatási munkám gyümölcse. "Jutalmam" az lett, hogy a kormányzaton belüli háború tárgyaként kirúgtak a köztisztviselői állásomból. Tengtem-lengtem, majd újra felcsillant egy lehetőség 6 hónapra. 5 évig újra volt munkaviszonyom, de nem sikerült bekerülni az érdemi közigazgatási munka körébe, csak kihasználták a tudásomat.  Nyugdíjba kényszerítettek, amikor még nagyon teljesítő képesnek éreztem magam. „Tudod, így van ez!” A dal folytatása a szerint a „szerelem mindenkit bolonddá tesz”. Engem a politika tett bolonddá.

A közvéleményt meg akarom ismertetni munkáimmal és azokkal a politikusokkal, akik használták tudásomat.

Fontos, hogy az emberek bepillantást nyerjenek a politika és az állam működésének a rejtelmeibe.

A legfontosabb, hogy a családom legifjabb tagjai kapjanak egy könyvet, amely a nagypapájuk-nagymamájuk életéről szól. Miattuk dolgoztunk egy életen át. Ezt a munkát nem lehet egy vasárnapi ebéd alatt elmesélni…