Ki dönti el, hogy hány fő nemzetközi megfigyelő érkezhet a választásra?
Abszolút akadálya a nemzetközi választási megfigyelésnek az, ha a fogadó országba vízumkötelezettség van. A vízumot az adott ország külügyminisztériuma küldő országonként szám szerint és személy szerint is meghatározhatja, hogy melyekből fogad vagy nem fogad megfigyelőket.
Oroszország és Belorusszia „üzemszerűen” alkalmazza ezeket a vízum szabályokat, sőt még azzal a lehetőséggel is élnek, hogy csak közvetlenül a választás napja előtt adnak vízumot a beutazáshoz, hogy ezzel is korlátozzák a nemzetközi megfigyelők tevékenységét.
A demokratikus államokban nem korlátozzák a nemzetközi megfigyelők létszámát.
Az Európai Unióban az utazásnak nincs korlátja. Azonban azt minden választási bizottságnak célszerű tudnia, hogy kik a nemzetközi megfigyelők, hogy információval, jogszabályokkal, hivatali épületekbe való belépés elősegítésével és adatokkal támogathassák munkájukat. A támogatás adminisztratív elősegítésének a nemzetközi gyakorlatban elfogadott formája a regisztráció. A regisztráció nem szolgál politikai vagy más szempontú megkülönböztetést.
A nemzetközi megfigyelők lehet magánszemélyek (egyetemi oktatók, szakértők), külföldi országok választási bizottságai vagy nemzetközi szervezetek.
A nemzetközi szervezetek kb. egy évvel a választás előtt egy un. előzetes megbeszélésen egyeztetik a fogadó ország illetékeseivel a megfigyelők várható létszámát, az időtartamot, stb.
Az Európai Parlament 2013. júniusában felkérte a magyar kormányt egy ilyen előzetes egyeztetésre, de a külügyminiszter - egy sajtóközlemény szerint - erre nem tartotta szükségesnek reagálni.
A 2013. évi XXXVI. – frissiben módosított – törvény szerint a magyarországi választásokra érkező nemzetközi megfigyelőket a Nemzeti Választási Bizottság elnöke regisztrálja, illetőleg törli. Egyik döntéshez sincs indoklási kötelezettség, és jogorvoslattal sem élni. A magyar választási jogszabályok e vonatkozásban is hiányosak.
