A szavazatok erejével ...

EBESZ megfigyelők a 2014. évi választásokon?

Az Atv Híradó Németh Zsolt államtitkárt és Tóth Zoltán kérdezte a nemzetközi megfigyelés lehetőségeiről.

http://www.atv.hu/videok/video-20140102-esti-hirado-2014-01-02  8 perc 13 másodperctől

 Boldog Új Évet kívánok 2014-re minden kedves Olvasómnak!

 2014 a választások éve: országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokra is sor kerül.

 Az országgyűlési választásokra kívánok minden olvasómnak egy közös listát a jobbcentrumtól a baloldalig, és ugyanezen pártok, civil szervezetek és függetlenek támogatásával a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet.

Tisztelettel: Tóth Zoltán

Letilthatjuk az adatainkat?

A választási eljárási törvény (Ve.) lehetővé teszi, hogy az adatainkat letiltsuk a pártok elől a választási kampányban. A pártok nem írhatnak levelet (direct marketing) az adataikat letiltóknak. A jelenlegi miniszterelnökre nem vonatkozik ez a szabály, mert ő egy másik törvény alapján (un. nemzeti konzultáció) jogosult levelet küldeni mindenkinek, azoknak is, akik a Ve. alapján letiltották az adataikat. Tóth Zoltán kommentálta az adatletiltás álságos szabályozását az Atv Hiradónak.

http://www.atv.hu/videok/video-20131229-esti-hirado-2013-12-29

Karácsonykor sokféle hal és hús kerülhet az ünnepi asztalra. Minden családban más és más a szokás a főételekre. A háziasszony akár a halakat, akár a húsokat részesítik előnyben, mindig szembesül azzal a problémával, hogy mikor lehet tálalni a főételt?! Mikor jönnek a gyerekek, az unokák?! A vendégek mennyit késnek?! Ajándékozás előtt vagy után legyen-e a főfogás?! A tálalhatóság és az étel frissessége, gusztusossága szempontjából a karácsonyi „várakozás” után is maradjon „zaftos” a főétel! A háziasszonyi szempontok érvényesülését nagyban elősegíti a mártás beiktatása a menübe.

A mártás előnyei:

·         frissen tartja a halat vagy a húst,

·         megtartja a főétel ízeit, sőt javíthatja az ízeket,

·         elfedi a főétel gyengeségeit (a főétel sós, sótlan, száraz, zsíros, stb.),

·         nem szárad ki az alatta levő étel,

·         nagyon könnyű az ételt a mártással együtt melegíteni (mikróban vagy sütőben)

·         a feltálalás után a szikkadt mártás pótolható az asztalnál,

·         napokkal karácsony előtt elkészíthető, három napig fagyasztás nélkül is kibírja a hűtőszekrényben.

Természetesen mindennek van története, így ennek a karácsonyi mártásnak is van. Az előzmény a besamelmártásig[1] nyúlik vissza. A besamel (a francia Bechamel XIV. Lajos udvarmestere volt) egy alapmártás, amelynek egyszerű összetevői vannak: vaj, liszt, tej, só. A leggyakrabban a sült és főtt zöldségekhez használják „csőben sütéshez”, magyarán a sütőben való sütéshez. A görög muszaka[2] elképzelhetetlen besamel nélkül. Azonban egy karácsonyi menübe egy könnyedebb mártást képzeltem el, ezért kihagytam a vajat és lisztet (lisztérzékenyek!), és új elemekkel bővítettem az eredeti receptet: zöldségekkel. Az első próbálkozás után rá kellett jönnöm, hogy a fehérbors elengedhetetlen tartozéka a karácsonyi mártásnak.

Bevásárló lista 4 személyre

1 db fehérrépa (paszternák)

1 db kápia paprika (nagy vagy 2db kicsi)

0,3 l tej (ellepje a zöldségeket a lábosban)

Só, fehérbors.

A bevásárló lista is mutatja, hogy nem egy drága mártás. A fehér répának és a kápia paprikának nagy előnye, hogy nem édes (mint a sárgarépa) és semleges az íze, ezért bármilyen halhoz, húshoz használható. A kápia paprikát kicserélhetjük kaliforniai vagy tv paprikára. A tejnél gondoljuk azokra, akik laktóz érzékenyek. A mártás elkészítése is egyszerű: a zöldségeket össze kell darabolni, a tejben lassan blansírozzuk[3], „kicsit megfőzzük” (ne lobogjon a tej!). A zöldséget nem kell masszává főzni! Egy bot mixerrel összezúzzuk a tejben a zöldségeket. A só és a fehérbors szükséges mennyiségét többször is ellenőrizzük.

Ez a mártás egy híg mártás, amely azonban az idő múlásával önmagától sűrűsödik, a zöldségek magukba szívják a tejet. A mártás színe kápiával rózsaszínű-pirosas, más paprikával felveszi annak a paprikának a színét.

A mártást egy nagyobb mártásos edényben vagy kisebb tálkákban szervírozunk a karácsonyi asztalra.

Amennyiben az egyik unokánk csak ezt a mártást eszi, és nem kér a halból-húsból, akkor ne lepődjünk meg: a tejben turmixolt zöldségek könnyed ízűek és sima állagúak, igazi karácsonyi csemege, amely bármilyen más alakalomra is elkészíthető.

A demokrácia és a demokratikus választási rendszer módszerei történelmi korszakonként változóak. Közép- és Kelet-Európában a rendszerváltások időszakában a demokrácia alapjait a többpárt-rendszer létrehozása, a hatalom-megosztás elvének megvalósítása, a magántulajdon egyenjogúságának a visszaállítása, a széles hatáskörű Alkotmánybíróság létrehozása és az állami erőszakszak-szervezetek civil ellenőrzése jelentette. A XX. sz. végén a környező országokban és Magyarországon is a demokratikus választásokon az un. vegyes (egyéni választókerületi és pártlistás) választási rendszereket alkalmazták.

A politikai és társadalmi tapasztalatok, továbbá a regnáló kormányok önérdekűsége változásokat hozhat a demokratikus választások módszereiben is.

A pártokkal szemben sok-sok országban – így Magyarországon is- egyfajta elégedetlenség alakul ki. Ennek okai egy részt a média által közvetített üres parlamenti üléstermekben, tartalmilag azonban a pártoknak a választók tömegeitől való eltávolodásában (elszakadásában) találhatók meg. A fekete kampánypénzekre Nyugat-Európa nagy részében találtak orvosságot, de a mi régiónk lassan kullog utánuk – Magyarország egyhelyben ácsorog, a közvélemény háborgását tovább erősítve.

Több demokráciát a pártokba

A közvélemény negatív irányú eltolódására a demokratizmus kiterjesztésében látják az orvosságot az észak-atlanti országokban: a pártok már a választás napja előtt egy évvel kikérik a választópolgárok véleményét arról, hogy kik képviseljék őket majd a szavazólapon. Szakmai nyelven a pártok humánerőforrás politikájának kialakításába bevonják a választópolgárokat is. Nem a pártok elnökei vagy szűk körű vezetősége dönt arról, hogy kik legyenek a hivatalos jelöltjeik a választáson, hanem milliós tömegek – párttagok és pártonkívüliek – előszavazhatnak a pártjelöltekről. A kampány bővítése időben és személyekben: ez a demokratikus pártok válasza az új kihívásra.

Gyógyszer az egy forduló ellen

A pártok hozzászoktak a kétfordulós választási rendszerhez. Az első fordulóban minden párt önállóan megméretődött (kicsik és nagyok egyaránt) majd a 2. fordulóra koalíciókat kötöttek. Ha a választási rendszer egyfordulós, akkor a pártok az előválasztással egy „selejtezőt” tartanak arról, hogy a hivatalos választáson, mely pártokkal koalícióra lépve induljanak közös jelöltekkel.

Előválasztások külföldön

Előválasztásra 20-30 évvel ezelőtt elsőként az USA-ban került sor. Az előválasztásnak az elmúlt évtizedben a legkülönbözőbb formái alakultak ki Nyugat-Európában. Franciaországban a szocialista párt köztársasági elnökét az adott párt tagjai titkos szavazással választották ki több jelölt közül; sőt külföldről is bárki szavazhatott, aki 1 eurót befizetett a párt kasszájába. Izraelben egy párt miniszterelnök jelöltjét a pártagok szavazták meg több jelölt közül. Olaszországban 5 demokratikus ellenzéki párt így választotta ki a közös miniszterelnök jelöltet; az előválasztásra 2 fordulót tartottak, mert az első fordulóban „mindössze” 3 millió választópolgár szavazott; a második fordulóra 50 %-kal nőtt a szavazók száma. Németországban is ismerik az előválasztás módszerét, sőt, a szociáldemokrata párt nagykoalíciós szerződését (a lapzárta után) titkos szavazásra bocsátják. (Érvényességi küszöb a párttagok 20 %-nak a szavazása, a szavazás eredménye kötelező a pártvezetőségre!)

Első javaslat a magyar előválasztásra

2012. januárjában született az első javaslat az előválasztásra: http://tothzoltan.blog.hu/2012/02/06/bejegyzes_url_cime_1398 . Ennek a javaslatnak a kiváltó oka az volt, hogy az Országgyűlés 2/3-os többséggel elfogadta 2011. karácsonya előtt az új (anyagi jogi) választási törvényt. A törvény végszavazásáról a demokratikus ellenzék kivonult. Az előválasztásról szóló szakmai dokumentum arra a politikai vákuumra reagált, hogy nincs érdemi kontrája a kormánypárti törvénynek, amely lejtőssé tette a pályát a 2014-re a legtöbb szavazatot elérő pártnak. A jelenlegi kormánypárt egy csapdát állított a demokratikus ellenzéki pártok: csak egy előre létrehozott választási koalíció veheti fel a versenyt a választási és parlamenti matematika alapján a Fidesszel. Ezt a csapdát el kell kerülni vagy beleesve abba, újabb négy év következik a jelenlegi kormánypárt parlamentáris diktatúráját elszendvedve.

Az előválasztási javaslat elsődleges célja a „többpárt-rendszeren belül a sokpárt-rendszer” fenntartásáért született. A megszavazott törvény titkos célja ugyanis a kétpárt-rendszer létrehozása volt a parlamentben. A kormánypártok saját magukon kívül a szélsőjobboldali pártnak szántak parlamenti szerepet. Diszkreditálni kívánták a demokratikus ellenzéki erőket a magyar Országgyűlésből. (Szerencsére 2013. év végi közvélemény-kutatási adatok a szélsőjobb gyengülését jelzik.)

Az előválasztási javaslat második célja az volt, hogy „több demokráciát a pártokba!” jegyében a választópolgárokat már egy évvel és tömegesen vonják be az egyfordulós választásba a választópolgárokat.

Az előválasztás tartalma megegyezett a hatályos választási rendszerrel: kétszavazatos (egyéni és pártlistás) rendszer, amelyben minden demokratikus ellenzéki párt jelölteket állíthat, és a győztes-vesztes töredékszavazatok számítása is korábbi (1989) korrekt módon történik. A hivatalos választáson az egyéni választókerületben közös jelöltként – közös választási párt közös egyéni jelöltjeként (106) – a legtöbb szavazatot elért párt jelöltje indul. A közös pártlistán (1) a pártok által elért szavazatok arányában szerepelnek – erősorrendben – a jelöltek. A miniszterelnök-jelöltet az előválasztáson győztes jelöltek egy konferencián választanak. A miniszterelnök-jelölt a közös választási párt nevében kampányol 2013-14-ben.

Magyar civil szerveztek javaslatai

Rendkívül színes és szertágazó javaslatok is születtek az előválasztás tartalmi és formai megvalósítására. Kiemelkedik közülük – közjogilag is kidolgozott tartalma miatt – az Alkotmányozó nemzetgyűlés gondolata. Ennek lényege, hogy a közjogi választások előtt egy olyan testületet kell választás útján létrehozni, amely egy új Alkotmány megfogalmazására és jóváhagyására is jogosult. Más javaslat szerint az új Alkotmányt népszavazás útján kell jóváhagyni, mint az az 1989. évi új Alkotmányban is szerepelt.

Egy másik megfontolásra érdemes javaslat szerint a hivatalos országgyűlési és európai parlamenti választásokat két választási fordulónak kell - politikai értelemben - demokratikus ellenzéki pártoknak elfogadni. Az „első fordulón” – az országgyűlési  választáson a demokratikus ellenzéki pártok által folytatott tárgyaláson kialakított erősorrend szerint – indulnak a közös jelöltek. A” második fordulónak” elfogadott európai parlamenti választási önálló pártlisták indulnak, és a az EU választás eredménye alapján a demokratikus ellenzéki pártok korrigálják az országgyűlési választáson elért közös lista mandátumait. Amely demokratikus ellenzéki párt kevesebb mandátumot kapott, mint amire jogosult, az aránytalanul több mandátumot elért demokratikus pártok „visszaléptetik” arányosan a listás győzteseiket.

További megfontolásra érdemes az az előválasztási javaslat, amely az egyéni választókerületben működő civil szervezetekre bíznák a pártjelöltek közötti – azonos feltételek mellett megtartott – közmeghallgatást, amelynek eredménye a helyi és országos médiában megjelenve befolyásolhatja a pártokat jelöltajánlásban.

A demokratikus ellenzéki pártok

Bajnai Gordon - elfogadva előválasztás gondolatát – a megvalósítás formájára azt javasolta, hogy a közvélemény-kutatás adatait vegyék figyelembe a miniszterelnök-jelölt személyének a kiválasztásánál.

Mesterházi Attila – elfogadva az előválasztás gondolatát - a 106 egyéni választókerületi közös jelölt kiválasztására tett javaslatot.

Bajnai és Mesterházi - a javaslataik bejelentését követő 1 nap múlva - abban egyeztek meg, hogy nincs előválasztás: mind a két párt önálló jelölteket indít 75-31 arányban az egyéni választókerületekben, és mind a két párt önálló országos pártlistát indít 2014-ben.

Gyurcsány Ferenc az első előválasztási javaslattól kezdve támogatta az előválasztás gondolatának a megvalósítását. Jelenleg a Demokratikus Koalíció is 106 önálló jelölt és önálló pártlista állításán dolgozik.

Kuncze Gábor 2013. október 23-án a 106 közös egyéni jelölt és az egy közös országos pártlista szükségességét hangsúlyozta.

Bokros Lajos javaslatának lényege, hogy a2014. évi parlamenti választásra „népszavazásként” közös jelölteket kell állítani a jelenlegi kormánypártok leváltására, és a 2016-ban a jogállam visszaállítása után kell egy pártok közötti szabad választást tartani.

A demokratikus pártok vezetői 2013. karácsonyáig (lapzártáig) nem jutottak egyezségre az előválasztásról. Még van egy kis lehetőség arra, hogy tegyenek valamit ?!

Hogyan szavazzunk akkor, ha megmarad az önálló egyéni jelöltek és önálló országos pártlisták rendszere? Az év végi ünnepek kellő időt szolgáltatnak a választópolgároknak a gondolkodásra.

Csak a választópolgárok ösztönözhetik választási koalícióra a pártvezetőket. Rövid az idő a 2014. (valószínűleg) április 6-ai választásokig. Nem csak a pártvezetők kampányolhatnak a választópolgárokra, hanem a választópolgárok is meggyőzhetik véleményükről a demokratikus pártok vezetőit.

http://nepszava.hu/cikk/1006181-elovalasztasok-mindenutt

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Már készülünk a tavaszra: Tóth Zoltán és Kiss Katalin

Tétényi ÉVa és Kukorelly Endre után új választási fogalmak Tóth Zoltántól, a 30. perctől

http://www.atv.hu/videok/video-20131218-voks-2-resz-2013-12-17

Jobban teljesítő rendőrök

·         Jelentkezem, Államtitkár Úr!

·         Köszönöm, hogy ilyen gyorsan kijöttek a lakásom kifosztása után! 1 óra 40 perccel a bejelentésemet követően már meg is jelentek a helyszínen: ez a gyorsaság az államtitkári beosztásomnak köszönhető!? 150 méterre van a lakásomtól a rendőrség épülete!

·         Jelentem, Államtitkár Úr, hogy az egyszerű állampolgárokhoz gyorsabban megyünk ki helyszínelni lakás betörés esetén! Nem szeretnénk, ha az államtitkárok lakása kifosztásának nyomozását soronkívüliségnek, ne adj’Isten protekciónak tekintenék a népek. Tiltakozom az Ön tényállítása ellen, mert nem 150, hanem 152 méterre van a rendőrség épülete a bejelentés szerinti tetthelytől.

·         Köszönöm a gyors segítségüket! Javasolom, hogy koncentráljanak a konyhai kisablakra (40x40 cm), amelyen keresztül elvitték az értékeinket, de csak azokat, amelyek a kisablakon kifértek. Nem, a televíziónk régi típusú, sőt a rádiónk sem fért ki a kisablakon. Viszont elvitték az ismeretlen tettesek a konyhai pulton levő készpénzt, az arany(nak látszó) zsebórámat.

·         Teccik tudni ezek a cigányok ilyenek, sőt a még cigányabbak még rafináltabbak! Bélyeggyűjteményeket is lopnak! Az újságban azt írják, hogy a rendőrök verik a feleségüket, ami aljas hazugság! Még a macákat sem verjük. Persze jogosan megfenyítjük a rendőri szervek elleni támadásokat. És az sem igaz, hogy a Honvéd kórházban a sebészeti ügyeleten azért kell sokat várakozni a betegnek, mert minden letartóztatott elesik a lépcsőn. Nagyon kevés a fizetésünk, és a polgármesteri hivatal sem adott elég benzinpénzt a rendőrségnek! Sőt! Nem tudunk ujjlenyomatot venni a kisablakról! Mit tetszik gondolni, milyen sok pénzbe kerül az ujjlenyomat levétele! Sőt, utána még azonosítani is kell! A maga lakásában alig esett kár, és MI közpénzeket herdáljunk a cigányok felderítésére, amikor mindenki tudja, hogy a cigányok voltak! 30 nap múlva kiadjuk a nyomozás megszüntető végzést, és mehetnek vele a…. biztosítóba!

Még jobban teljesítő rendőrök

Jó ütemben autóztam az Október 23. úton. Szerencsémre a Kosztolányi Dezső téren zöldet kaptam, majd hirtelen fékezés a tér közepén, mert a Bocskai út sarka után a legbelsőbb sávban egy rendőrautó villog. Hirtelen autós káosz, a 3 sáv egyre szűkül, mert a buszok sem férnek be a buszmegállójukhoz. A közúti rendőrlámpának láthatólag nincs tudomása az a villogó rendőrautósok intézkedéséről, ezért a pirosnál masszívan áll a forgalom. Lassú araszolás, mindenki kerülgeti a villogó rendőrautót. Közvetlen a rendőrautó mellé érve azt látom, hogy a 3 rendőr ül az autóban és lehúzott ablakon keresztül vegzálják a hajléktalant. A szerencsétlen embert ismerem, mert évek óta ott ácsorog a zöld füvön és kéreget (ha kap valamit, azt szépen megköszöni, ha nem kap semmit, akkor is jó utat kíván). A rendőrök a meleg autóban intézkednek, a hajléktalan a + 1 C fokban cidrizik. Sokat nézelődni nem lehet, mert végre zöldet kapok, és gázt neki, az üres Bocskai úton szabadon lehet továbbhajtani. A szemben levő forgalmi sávokban végeláthatatlan dugó. A Kosztolányi Dezső tértől a Budaörsi útig áll a forgalom.

Lehetséges, hogy egy másik rendőrautó tartja fel a forgalmat egy másik hajléktalan vegzálása miatt?

2013. december 17. (kedd) 14,50 történt a koldusok vegzálása. Boldog karácsonyt a jobban teljesítő rendőröknek is!

Jogállam, jogtudósok, törvények, jogalkalmazók, állampolgári jogtudat. Sok-sok feltétele van annak, hogy emberek biztonságban érezzék magukat saját államukban. A pártpolitika mindig egyszerű történelmi ikonokat állít a nép elé az általa képviselt értékekről: István a stratéga, Mátyás király az igazságos, Horthy a …,  Kádár a… Általában ezen ikonoknak nincs sok köze a valósághoz, de a sulykolásukkal sok szavazatot lehet elérni.

Egy állam jogrendjének számos összetevője van, és a pártok politikája ritkán jelenik ezen a területen a társadalmi nyilvánosság előtt. 1989-ben a jogállamiság eszméjének a meghirdetése és megvalósítása azonban kivétel volt, ez az alkotmányos alapelv (is) általános elfogadottságra talált a társadalomban.

Kopik a jogállamiság eszméje

A jogállamiság eszméje azonban a két értized alatt sokat kopott az emberek szemében, mert a bíróságok képtelenek voltak az állampolgárok egymás közötti jogvitáit (pl. válóperek, birtokháborítások), továbbá a gazdasági felek közötti jogvitákat (pl. hibás teljesítés, kölcsönön szerződések) gyorsan lezárni. A büntetőbírósági ügyek is évekig húzódnak, és a tudósok szerint a magas bűnözési szint alapvető oka az, hogy nagyon alacsony a lebukás és a gyors ítélet esélye. Mielőtt azonban a bíróságok felett törnénk pálcát minden évekig húzódó bírósági ügy miatt, arra is világosan rá kell mutatni, hogy a kormányok sem sokat tettek a bírósági eljárások gyorsítása feltételeinek megteremtéséért.

A választások kapcsán is érezni lehetett az elmúlt két évtizedben a jog erejének a lanyhulását: a pártok, sőt parlamenti pártok maguk voltak kezdeményezői egyes választási csalásoknak: pl. ajánlószelvények, fekete pénzek, láncszavazások, kampánycsend sértések, sőt arra is volt példa, hogy egy pártelnök maga járt elöl törvénysértésre buzdítással (’Oszt jónapot!)

A rendőrség rendszeresen megtagadta a kétszer vagy többször szavazók ügyeiben a választási iroda által tett feljelentések nyomozását, az ügyészség figyelmeztetéssel és nem vádemeléssel zárta le az ilyen ügyek egy részét, a bíróság is enyhe fokban találta társadalomra veszélyesnek a kétszer vagy többször szavazókat. A politika ma is megakadályozza, hogy a választási bűncselekmények feljelentéseiről és a jogerős bírósági ítéletekről nyilvános statisztikai adatok szülessenek.

A pártok leleményes találmánya, hogy egy adott társadalmi viszony vagy élethelyzet vitájában „joghézagot” kiáltanak a törvényre. Bár minden jogi szakértő tudja, hogy nincs semmilyen joghézag (pl. ittasan gépkocsit vezető országgyűlési képviselők rendőrségi tettenérése), azonban mégis sokan megúszták a büntetést mindaddig, amíg az Országgyűlés törvényt alkotott arról, amiről már volt törvény. Joghézagot kiáltók és ittas vezetők minden pártban akadtak a választási törvények kapcsán is.

A jogállamiság – egyik - pillére a független bíróság. A jelenlegi kormánypárt már nem is titkolja, hogy a vezető bírókat azért küldte el nyugdíjba, hogy a megfelelő (politikailag szolgálatkész) magatartásra késztesse a bírói kart. A formális indok a bírósági eljárások felgyorsítása volt, amely azonban nem gyorsult, sőt tovább lassult.

Primitív törvényalkotás

2010-től beindult a törvénygyártás. A „primitív” látszólag erős jelző, egy szaklapban azt kellene helyette írni, hogy „kazuisztikus”, amely azonban tartalmilag sokkal elmarasztalóbb jelző. Azt jelenti „jogelvek nélküli”, alapelvek nélküli jogrendszer. A XIII. században már törekedtek arra a törvényalkotók, hogy egy típusú életviszonyra egy törvényt alkossanak. A magyar jogfejlődésben 1880-ra jutottunk el oda, hogy az „eseti jog” lassan felemelkedik általános jogelvek alapján absztrakt normákká, amikor a hasonló életviszonyokra átfogó magatartási szabályokat állapít meg az állam, és a bíróság dolga a törvény általános szabályának az alkalmazása egy adott esetre. Hogy érthetőbb legyen: a középkorban a királyi törvényekben az emberölés büntetése attól függött, hogy ki volt az elkövető (férfi vagy nő), mikor és mivel követte el a tettét (éjszaka vagy nappal, késsel vagy bottal), a sértett vagyonos volt vagy vagyontalan, stb. stb. A Csemegi kódexben minden konkrét esetre egyetlen alkalmazandó mondat született: aki mást megöl, börtönbe zárják vagy halálra ítélik a bíró ítélete alapján. A kazuisztikus törvényalkotás az önkényre, az absztrakt normák a független bíráskodásra adnak lehetőséget.

Megszűnt a törvények társadalmi, szakmai vitája. Egyéni képviselők vezérük politikai intenciói alapján bármilyen értelmetlenséget leírnak, beadják törvényjavaslatként és két nap múlva a törvény megjelenik a Magyar Közlönyben (a törvény hibás sorszámát egy hét múlva korrigálják, a hibás tartalmát nem.)

A jelenlegi magyar törvényalkotás visszafelé megy az időben: egyre konkrétabbak lesznek a normák, amelyek egyre jobban szűkítik a jogalkalmazók lehetőségeit. Viszont egyre tágabb tere nyílik a politikusoknak: „erre az esetre is alkossunk új törvényt!” Az új törvény pedig garantáltan a parlamenti többség pillanatnyi érdekét fogja szolgálni. A jelenlegi kazuisztikus jogalkotás a jogalkalmazásban az önkényt erősíti.

Elmélet helyett gyakorlat

Az egyetemeken a forrás- és az autonómiacsökkentéssel párhuzamosan az oktatás tartalmában is radikális változások kezdődtek. A társadalomtudományok területén oktatók között - és a hallgatók között is - megjelent az elméleti és a gyakorlati oktatás arányának a vitája. Ez a vita nem feltétlen generációs jellegű, mert a fiatal oktatók között is vannak olyanok, akik az elméleti tárgyak oktatásának a fontosságát hangsúlyozzák, és vannak idősebb tanárok is, akik a kurrens és azonnal hasznosítható eredményű tantárgyakat és módszereket preferálják. A jogász és politológus képzés területén növekszik a jogpozitivista (önmagában a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályokat ismertető) megközelítés igénye, és a hallgatók is (főleg a tandíjfizetők) a könnyen hasznosítható praktikus tudásra tartanak igényt. Az értelmiségi pályákra felkészítő egyetemeken (és majdnem mind ilyen) nem lehet kérdéses az elméleti (történeti, komparatisztikai, szociológia, stb.) oktatás szükségessége. Szánandó az a kormányzati politika, amely nem ebbe az irányba törekszik. Szánandók azok az egyetemi tanszékek, amelyeken célul tűzik ki a megbuktatható hallgatók arányának csökkentését a bevételek potenciális csökkenése miatt.

Tapasztalat vagy dinamizmus

Természetesnek kell tekinteni, hogy az idősebb generációkat fiatalabbak váltják fel a családban, a munkahelyeken és a közéletben is. A politikai változások, háborúk vagy forradalmak, ellenforradalmak azonban kiejtenek korosztályokat a természetes sorrendből. Most éppen a közéletben történik a közép- és idősebb generációk kiiktatása a természetes kiválási sorrendből. A jelenlegi kormánypárt – bár még nincs polgárháború – de korosztályokat iktat ki a munkahelyekről és a közéletből. (Bár ez a folyamat már 2004-ben megkezdődött, de virágkorát 2010 óta éli.)

Nem racionális a forradalmak esetén sem, hogy a társadalmi csoportokat, rétegeket fizikailag is likvidálnak. De fülkeforradalom esetén természetellenes, hogy generációkat törölnek a munkahelyekről és a közéletből. Ez az adófizetők anyagi vesztesége, a társadalom erkölcsi vesztesége. Midőn a jelenlegi kormánypártok szigorúan büntetik a piti bűnözőket, addig százmilliárdokat pazarolnak el, és depresszióba kényszerítik az idősebb generációt. Eltékozolják a szakmai és társadalmi tudást és a fiatalabb generációk legaktívabb csoportjait külföldre kényszerítik.

A kormány humánerőforrás politikája természetellenes. Ifjak tömegeit helyezi tapasztalatot igénylő állami pozíciókba. A fiatalok örömmel vállalják a nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülést, hiszen kihívást látnak benne. De nem látják ennek az árát: a főnökeik olyan utasításokat adnak nekik, amelyeket örömmel végrehajtanak, de képtelenek átlátni az utasítás szakmai és politikai következményeit. Vagy ha átlátják, akkor a legjobb esetben cinikusak lesznek. Rosszabbik esetben olyanok lesznek, mint a jelenlegi kormánypárti főnökök: dinamikus despoták.

Jogász helyett jogtechnikus

A jelenlegi kormánypártok feloldották az állami képesítési rendszer szakmai alapelveit. A jogi osztályvezetők lehetnek ”nem jogászok”, a jegyzők bármilyen alacsony szintű képesítéssel rendelkezhetnek – még kell írni-olvasni tudni – de ez nem lesz kötelező, ha a polgármester sem tud. A közszolgálati egyetemen a rendészeti szervek eluralták a közigazgatási képzést „FEL, VIGYÁZZ!” vezényszóra folyik a civil oktatás. Miért célja ez a jelenlegi kormánypártoknak? Egy jogtechnikust nagyon könnyű utasítani a főnöknek: „Ezt kell csinálni! Keress érveket mellettünk!” 1970-80 között volt ilyen vezető magatartás a termelőszövetkezetekben, de akkor legalább megfizették a jogtechnikusokat, most éppen kiesnek a középosztályból. (Magánemberként szégyellik magukat az alávetettségük kényszerű elviseléséért. De a kevés pénz is jól jön. A magyar értelmiségnek ez 1848 óta problémája.)

A Nemzeti Választási Bizottság 9 évre kinevezett tagja nem kell, hogy jogász legyen. Sőt, még csak az sem volt követelmény a regnálókkal szemben, hogy valaha is foglalkoztak választással. Ők az 1948-as „munkásigazgatók” méltó utódai: „A mi kutyánk kölkei, majd megtanulják!”. A szakmai ellenvetések esetén majd megvigasztalja őket a havi ellátmány, amelyet ők kapnak, a reklamálók meg nem kapnak semmit. Felemelni valakiket szakmai tudás nélkül magas szakmai közjogi rangra: a kinevezőket minősíti.

Indokolás helyett formanyomtatvány

A 2010 óta regnáló kormánypárt bevezette az indoklás nélküli elbocsátás intézményét az állami alkalmazottaknál. Erre azért volt szükségük, mert nem akarták leírni a szakmai követelményeknek megfelelő szakemberek elbocsátási papírjában, hogy: saját, szakmailag felkészületlen, de a kampányban érdemeket szerző személyt veszünk fel a helyére.

Nos, a kampányban érdemdúsak többsége nem értett semmilyen szakmához, ezért arra is szükség volt, hogy amíg az új munkásigazgatók betanulnak, addig se derüljön ki róluk, hogy nem értenek a munkájukhoz. Így, megszűnt a döntések indokolási kötelezettsége. Elegendő annyit írni, hogy „Csak”. Így van ez a törvényalkotási folyamatban is. Értelmetlen, kusza mondatok a normaszövegben, hiányos törvényi indoklások, amelyek a normaszövegek leegyszerűsített szibarita vázai.

A hatósági jogalkalmazásban dúl a formanyomtatvány: Ctrl+c–vel másolt szövegek, összefüggés nélküli mondatok a határozatok indokolásában.

A Polgári eljárási jog tanszékvezetője 1974-ben azt mondta az előadásán: „A rendelkező részt – 10 év után - bármely titkárnő meg tudja írni a bíróságon! De az indokoláshoz jogásznak kell lenni!”

A jelenlegi kormánypártok vezetői titkárnők, akik hatalmat kaptak felettünk.

2014-ben leváltja őket a választók többsége?!

(Megjelent az Élet és Irodalom 2013. december 6-ai számában)