A szavazatok erejével ...

Kókuszgolyók - olcsó és egyszerű.

Amikor az unokáink kórusban szavalták, hogy „Kókuszgolyót, kókuszgolyót!”, akkor a feleségem vett egy mély lélegzetet és elküldött a boltba darált (őrölt) kekszért. A vásárlási lista szerint kakaóport és rum aromát is kellett venni a desszerthez. Cukor (nyírfacukor, xilit), vaj, ribizli lekvár, meggylé, kávé, fahéj és kókusz reszelék (tavalyról) volt otthon.

A kókuszgolyó előnye az, hogy olcsó és egyszerű elkészíteni, még sütni sem kell, mert hidegen összeállítható. Aki cukorbeteg, annak persze drágább, mert a nyírfacukor, nem olcsó mulatság, de az öreg kecske is megnyalja …az édeset.

A kókuszgolyó előnye, hogy pikáns ízű a meggylétől, a golyók (gombócok) mérete személyre szabható és nem kell hűtőszekrényben tárolni.

A kókuszgolyó hátránya, hogy mindig kevesebb készül, mint amennyit egy ültő helyében a család meg tudna enni.

Bevásárló lista (8 személyre desszert, 2 személyre főétkezés)

0, kg darált keksz                                            300 Ft (2014. évi árak)

0,15 kg vaj                                                         200

0,10 kg kristálycukor                                         50

6 evőkanál kakaópor                                     200

rum aroma                                                        100

meggylé                                                             100

eszpresszó kávé                                                50

1-2 evőkanál lekvár                                          50

0,2 kg kókusz reszelék                                  350

fahéj, só                                                                10

Összesen:                                                          1.400 Ft kb.

Metódus

Elsőre a száraz összetevőket keverjük össze egy nagy tálban (porcelán, jénai, stb): darált keksz, cukor, kakaópor, fahéj és a fele mennyiségű kókuszreszelék. Utána jöhetnek a nedvesek: rum aroma, ribizli vagy bármilyen pikáns lekvár, egy eszpresszó kávé, majd annyi meggylé apránként, hogy a massza gyúrható legyen és golyókat tudjunk belőle formázni. A golyókat belehempergetjük a megmaradt kókuszreszelékbe. Esetleg diszíthetjük cukor figurákkal (l: fényképen).

Ha túl kemény lett az anyag, akkor meggylével hígítjuk, ha nagyon folyós lett, akkor teszünk hozzá egy kis kókuszt vagy kekszport. Ha már annyi pótlást raktunk bele, hogy nem fér bele az edényünkbe, akkor nagyobb edényt veszünk elő, és a jövő vasárnapra is marad (?) kókuszgolyó.

Jó étvágyat!

Előrehozott választások 2016-ban?

A Demokratikus Koalíció (DK) pártja 2014. november 22-én (szombaton) tartotta kongresszusát. Gyurcsány Ferenc pártelnök véleménye szerint 2016-ban előrehozott országgyűlési választásokat kellene tartani, illetőleg kikényszeríteni.

http://nol.hu/belfold/gyurcsany-2016-ban-valasztasokat-akar-1500129

Az „előrehozott választás” egy köznyelvi-politikai kifejezés, amely azt jelenti, hogy az Országgyűlés megbízatásának a lejárta - a ciklus befejeződése - előtt szükséges általános országgyűlési választásokat tartani. Az „időközi választás” fogalma eltér az előrehozott választástól: a ciklus időtartama alatt egy-egy egyéni választókerületi megbízatás megszűnése miatt szükséges választást jelenti.

Az Alaptörvény tartalmaz rendelkezéséket arról, hogy az Országgyűlés megbízatásának lejárta (konkrétan 2018 tavasza) előtt milyen okok miatt, illetőleg feltételek teljesülése esetén ki és mikor jogosult kinyilvánítani az Országgyűlés megbízatásának a megszűntét.

Az Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdése az Országgyűlés feloszlásáról rendelkezik. „Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.” Más törvényhelyekkel összevetve ez a szabály azt jelenti, hogy a határozatképes Országgyűlés egyszerű többséggel dönt önmaga feloszlásáról. Nincs szükség kétharmadra. Nincs kötelezettsége az Országgyűlésnek, hogy megindokolja döntését az (ön)feloszlásáról. A köztársasági elnök tűzi a választás időpontját, de úgy, hogy 90 napon belül megválasztásra kerüljön az új Országgyűlés.

Az Alaptörvény 3. cikk (3) bekezdése a köztársasági elnök hatáskörébe adja az Országgyűlés feloszlatásának a jogát. A feloszlatás joga az elnököt két esetben illeti meg: a/ ha a kormány megbízatása megszűnt (pl. lemondott vagy elhunyt a miniszterelnök) és az új miniszterelnökre tett elnöki javaslat alapján az Országgyűlés nem választ miniszterelnököt 40 napon belül b/ ha az Országgyűlés nem fogadja el március 31-ig a tárgyévi központi költségvetést. A köztársasági elnök a feloszlatásról köteles előre kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és a frakcióvezetőknek a véleményét. A köztársasági elnök a döntéséhez azonban csak véleményt kell kérnie, a döntéshez nem kell miniszteri ellenjegyzést kapnia.

Különleges, de alkotmányjogilag értelmezhetetlen joga a köztársasági elnöknek az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás: „A köztársasági elnök… feloszlathatja az Országgyűlést.” Első gondolatom az volt, hogy fogtam egy sajtóhibát! Gránitszilárdságú alaptörvényben sajtóhiba? Az nem lehetséges?!  Vagy azt kell feltételeznünk, hogy a jogszabály-szerkesztési tudás hiánya miatt, a törvényszerkesztő elfelejtette a 9. cikkre, hogy mit írt be a 3. cikkbe a feloszlatásról?! Ha történelmileg visszatekintünk, akkor volt olyan magyar törvény 200 évvel ezelőtt, amely felhatalmazást adott a királynak, aki többször is feloszlatta a magyar Országgyűlést, mint teljhatalmú uralkodó. Magyarországon még nincs királyság, és teljhatalmú uralkodó! És ekkor gondoltam arra, hogy 9. c. (3) bek. h) lehet egy előretolt ötödik hadosztálya a Fidesznek, amely megágyaz a háttérben egy dinasztikus elnöki rendszernek. Éljen az azeri elnök és annak jogelődje, illetőleg az apukája!

Midőn visszatértem a Való Világba, szemügyre vettem az idősort is, amely elvezethet egy 2016-ra előrehozott országgyűlési választáshoz. Ez a gondolat (javaslat) azt feltételezi, hogy az Országgyűlés legkésőbb 2016 nyarán feloszlatja önmagát. Ez a feltétel akkor teljesíthető, ha minden héten időközi választások sora követi egymást, és minden egyéni választókerületet a parlamenti ellenzék nyeri meg. A jelenlegi köztársasági elnök megbízatása 2017-ig tart. Az Alaptörvény jelenlegi szabálya szerint a köztársasági elnök az országgyűlés összetételétől függetlenül bármely politikusnak felkérést adhat a miniszterelnök tisztségre. Ha az Országgyűlés a javaslattól számított 40 napig nem választ miniszterelnököt, akkor jöhet a 3. cikk (3) bekezdése és feloszlathat…

Másik lehetőség, hogy a jelenlegi köztársasági elnök él a 3. cikkben levő jogkörével, mert a kormány lemond, vagy az Országgyűlés nem fogadja el az éves központi költségvetést, és így jogosult lesz feloszlatni az Országgyűlést, és ezt meg is teszi. Mi kell ahhoz, hogy a Fidesz kormány lemondjon vagy a Fidesz parlamenti többség ne fogadjon el költségvetést? Jelenleg ez nem a jogállami lehetőségeket juttatja eszünkbe…

Harmadik lehetőség, hogy a jelenlegi köztársasági elnök gondol egyet: ok és indoklás nélkül feloszlatja a 9. cikk alapján az Országgyűlést. Miért is?

A politikusok beszédei általában rejtelmesek és kellően homályosak ahhoz, hogy a nép ne értsen meg belőle semmit, de lássák, hogy a politikusok aktívak. Még készen áll egyes politikusok tarsolyában egy javaslat egy országos népszavazás kezdeményezéséről, amelynek tárgya az Országgyűlés feloszlatása. Javasolom szíves figyelmükbe az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontját, amely megtiltja országos népszavazás megtartását az Országgyűlés feloszlatásáról.

Politikushoz méltó volna az, hogy egy olyan országos népszavazási tárgykört találjon 2016-ra, amelyet befogad a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria, továbbá jóváhagy az Országgyűlési képviselők egyszerű többsége, majd a népszavazás napján több mint 4 millió választópolgár leadja szavazatát. Ha ez nem sikerül, akkor 2018-ban áprilisban vagy májusban lesznek az országgyűlési választások.

( Megjelent az Élet és Irodalom 2014. november 28-ai számában.)

Az 1950-es években nagy csodálattal adózott minden gyermek a déligyümölcsöknek. A csodálat oka a ritkaság volt, mert legfeljebb karácsonykor jutott a gyerekeknek egy-egy szem narancs, mandarin vagy banán. A szüleim egy kis zacskó citrommal ünnepeltek. Édesanyám a citrom fokozatos fogyasztását engedélyezte: elsőre ő reszelte bele a karácsonyi beiglibe a citrom sárga héját, utána apám és keresztapám kaptak citromos teát Portorico rummal, a végén a gyerekek kirághatták a kifacsart citrom héjának belsejét – egy kanál kristálycukorral. December 24-én nem volt munkaszünet, rendes munkanap volt, csak azok a dolgozók kaptak munkaszünetet, akik 24-én a harmadik műszakra (22 órakor kezdődött) voltak beosztva. Így, a karácsony este gyakorlatilag az éjféli misével kezdődött. Mi gyerekek nem mentünk éjféli misére, az a felnőttek dolga volt. Mi gyerekek az ágyban vártuk a Jézuskát, és néhányszor végigkutattuk a szekrények mélyét az ajándék után (eredménytelenül).  Karácsony éjszakáján díszítették a szüleink a fenyőfát, és tették az ajándékot a fenyőfa alá. Természetesen ekkor már régen aludtunk az öcsémmel.

December 25-én reggel kezdődött az ajándékozással a családi ünnep. Az ajándékok a hétköznapi élethez szükséges alsó és felsőruhák és cipők voltak. Édesanyám azonban nekünk – gyerekeknek - mindig tartogatott valamilyen meglepetést: egy gombnyomásra működő vagy lendkerekes bádogautót, egy csomag Fekete Péter kártyát vagy egy doboz dominót, később ping-pong ütőt 3 labdával. A kókuszdió – emlékeim szerint – a 960-as évek közepén jelent meg először. Eredete ismeretlen volt, egyszerre csak volt egy nagy, barna, szőrös golyó a fenyőfa alatt. Apám karácsony délelőttjén tanácstalanul nézegette, forgatta a kezében, kopogtatta, majd előhozott egy kézifűrészt, egy vésőt és egy kalapácsot. (Csak egy év múlva tudtuk meg, hogy a kókuszgolyó megnyitása nagyon egyszerű, csak meg kell a tetején találni a 3 pontot[i]). Sok-sok próbálkozás után kifolyt a kókusz víz (nem is tudtuk, hogy van a golyóban), majd tanácstalanul nézegettük a ripityomra összetört kókuszt, kicsit rágcsáltuk a fehér belét, de nem ízlett. Valószínűleg kidobtuk a szemétbe.

A kókusszal 10 évvel később találkoztam másodszor, immár likőr formájában. Nagy dolognak számított a 70-es évek közepén a külföldi (vagy annak látszó) alkohol. A házibulik nagy sztárja volt a fiúknál a whiskey, lányoknál a kókuszlikőr. Mivel a házibulik normális befejezési időpontjának számított az „Első busszal megyünk haza!”, így könnyen elképzelhető hogy a fiús whiskey és a lányos kókuszlikőr (is) keveredett úgy éjfél után.

Az „Első busz”-nak nagy előnye, hogy az azzal utazó közönség minden tagja aludt. Ki azért, mert korán volt, ki azért, mert későn volt. A buszsofőr minden megállónál háromszor mondta be a megálló nevét. (Volt, aki így is két kört ment, de bérlete volt.) Jó volt a whiskey-vel hígított kókusz likőr (is).

A napokban, a budaörsi Rózsakertben találkoztam a kókuszkrémmel töltött palacsintával. Egyszerű palacsintát sütött a szakács: minden 15 dkg liszt után 1 tojás, só, 4 dl szódavíz (vékony palacsinta; aki vastagot akar sütni, az tegyen a szódavíz helyett tejet és cukrot.) Botmixerrel összekeverjük, pihenni hagyjuk a masszát 20-30 percig. Újra felkeverjük. Egy levesmerő kanállal teszünk egy adagot a palacsintasütőbe, 160 fok C-on sütjük, egyszer megfordítjuk. (Aki dobálni is tudja, az nagy sikert arat az unokái körében). A kókusztölteléket másodjára már mindenki el tudja készíteni: tej, vaj, cukor (xilit): lassan forraljuk. A sűríteni kell a folyadékot. Folyamatosan kavarjuk. (Ha leégett kidobjuk, elölről kezdjük.) Kókuszszirupot adunk a sűrűsödő masszához, majd vaníliás pudingporral tovább sűrítjük a masszánkat. Mielőtt egy kemény masszává összeállna, akkor tesszük bele a kókuszreszeléket. Elkeverjük, félrehúzzuk a tűzhelyről, mert hűlés közben is sűrűsödik a kókusz töltelékünk. A kihűlt kókusz tölteléket egy nagy kanállal a palacsinta szélére tesszük, a tésztából kockát (téglatestet) hajtogatunk. Tálalás előtt mikróban 30’’-ig melegítjük. Édesszájúaknak porcukorral meghintjük. Unokáinktól bezsebeljük a „Jó volt!” mosolyt.

Viszlát Rózsakert!

http://rozsakert-etterem.hu/

 [i] http://www.nosalty.hu/ajanlo/kokuszdio-feltorese-lepesrol-lepesre

Ünnepi megemlékezés Budaörsön.

 Ünnepi megemlékezést tartottak Budaörsön a Petőfi utca lakói. A megemlékezésre az adott alkalmat, hogy a Petőfi utcában (Szabadság út-Baross utca közötti szakaszra) a vízművek gyorsreagálású szerviz-autója (lásd a képet) 16. alkalommal érkezett meg és zárta el a közterületi vízcsővezetéken a kiömlő vizet.

 A Petőfi utcában immár a 16. alkalommal hömpölygött az ivóvíz az úttesten. A Petőfi utca lakói köszöntő tapssal fogadták az illetékes vízművek gyorsreagálású szervizének a kisteherautón érkező munkatársait. A kezdeti időkben – az első csőtöréstől az 5. csőtörésig – nagyon lassú volt a gyorsreagálású munkatársak megjelenése a vízhömpöly elzárására. A kezdeti csőtörés-vizek órákig hömpölyögtek, mire a gyalogsági vízhömpöly elhárítók megérkezetek. A vízszolgáltatás szünetelése 36-48 órát vett igénybe, majd 12 óra volt szükséges a lakásokban a szennyezett víz kifolyatása (fizetősen) a tiszta víz megérkezéséig. Az úttest helyreállítása heteket vett igénybe.

 Az 5-10 vízcsőtörés alkalmával felgyorsultak az események: egyre rövidebb idő alatt tört el ismét a közterületen a vízcső, egyre gyorsabban érkezett meg a gyorsreagálású munkatársak megérkezése, a vízelzárás ideje csökkent, és a lakásokban csökkent a saját pénzen folytatott víztisztítás időtartama is. Az úttest helyreállítása már csak 10-20 napot vett igénybe.

 10-15 vízcsőtörés alkalmából tovább javult a vízművek tevékenysége: autóval érkezetek a gyorsreagálású munkatársak, és csak kétszer kellett újra gépjárműre kapniuk, hogy a telephelyükön felejtett vízelzáró szerszámért visszamenjenek. Rövidült a vízhömpöly, rövidült a saját költségre végezett víztisztítás időtartama.

 Az ünnepi megemlékezés (16.) azért történt a Petőfi utcai lakók részéről, mert az első riasztástól történt 45. perc után megérkezett a gyorsreagálású autó a vízművektől. Az ünnepi megemlékezés fiatal (gyermek) részt vevői elégedetlenségüket fejezték ki a vízhömpöly hirtelen megszüntetése miatt. Az idősebb lakosok ugyanakkor elégedettségükről beszéltek, hogy a vízszünet mindössze 4 órán át tartott, és vízművek dolgozói a lakossági vízszolgáltatás megindítása előtt kitisztították a vízvezetéket. (A Petőfi utca lakosai között azóta is Mars-lakók beépülését vélik a vízvezeték kitisztításának a hátterében.)

 Egyes Lakosok a Petőfi utcából azt állítják egy-egy pohár bor elfogyasztásnak a hatása alatt, hogy a Petőfi utcai vízcsőtörések hátterében a Budaörsi önkormányzat és a vízművek vitája áll: kinek kell finanszíroznia a vízcsővezeték cseréjét a Petőfi utcában? Az önkormányzatnak vagy a vízműveknek?

 A Petőfi utca lakói tájékoztatják az önkormányzatot és a vízműveket, hogy mind a két szervezet és annak alkalmazottai a lakosság pénzén folytatják ezt a vitát!

 Már csak 4 vízvezeték darab vár vízcsőtörésre és a Petőfi utcában végig teljesen felújított (újdonatúj) vízcsőrendszer lesz! Az adófizetők pénzének hatékony felhasználása közérdek.

 A 20. vízcsőtörésre a Petőfi utca lakói meghívják az önkormányzat és a vízművek illetékeseit egy jubileumi vízcsőtörésre!

 Mszp győzelem Újpesten, az időközi országgyűlési választáson.

 2014. november 23-án (vasárnap) időközi választás volt a főváros 11. sz. (Újpest) választókerületében. A szavazatok 98%-os feldolgozottságánál az Mszp jelöltje, Horváth Imre győzött. A 77 ezer választópolgárból 26 ezren mentek el szavazni (33%). A szavazatok 50%-át érte el a győztes Horváth Imre, a Fidesz jelöltje 30%-ot, a Jobbiké 10%-ot kapott. A választáson összesen 13 jelölt indult. A választás érdemi eredménye - az adatok további feldolgozásával - már nem változik.

Az Mszp jelöltjét a Demokratikus Koalíció is támogatta.

 http://valasztas.hu/hu/ovi/926/926_0.html#idokozi_nyito

 Az Mszp új mandátuma nem változtat érdemben az Országgyűlés összetételén, mivel a 11. sz. választókerületben korábban is Mszp jelölt győzött (az elhunyt Kiss Péter).

2015. február 22-én időközi választásra kerül sor Veszprémben. Ha azt az egyéni választókerületet is az Mszp nyeri el, akkor megszűnik a Fidesz kétharmados parlamenti többsége.

Választási botrányok miatt lemondott két miniszter Romániában.

2014. november 10-én – egy hét gondolkodás után – lemondott Románia külügyminisztere, mert nem tudta megszervezni a november 2-án, a köztársasági elnök választás első fordulójában, a külföldön élő román választók szavazását. A második fordulóra új külügyminiszter kezdte meg a munkáját, aki kinevezése után 5 nappal mondott le, mert ő sem tudta megoldani a feladatot, és sok választópolgár nem szavazhatott a külföldi követségeken.

http://444.hu/2014/11/18/hullanak-a-roman-kulugyminiszterek/

Az elnökválasztáson a keresztény liberális koalíció győzött, a szociáldemokraták parlamenti többsége adja a kormányt. Ezt nevezik a politológusok „politikai társbérletnek” (cohabitation).

Lemondott a lengyel választási bizottság elnöke és az országos választási iroda vezetője.

A lengyel önkormányzati választásokon nem sikerült országos szinten megállapítani 5 nap alatt a választási eredményeket. (Ez a probléma nem érintette a helyi választási eredmények megállapítását, azok rendben megtörténtek.) A lengyel miniszterelnök szerint gondok voltak az elektronikus rendszerrel, azonban az egyébként súlyos, de technikai probléma miatt nem kellett volna lemondaniuk. A köztársasági elnök is ellenezte a lemondást, amelyet parlamenti ellenzéki pártok követelték. Sőt, tüntetők betörtek a választási bizottság épületébe, emiatt az adatfeldolgozás szünetelt. A történetnek még nincs vége...

http://nepszava.hu/cikk/1040303-lemondott-a-lengyel-valasztasi-bizottsag-elnoke

Rózsa a Rózsakertben – cukkiniből.

Akinek sikerült Budaörsön (Szabadság út 46.) a Rózsakert Vendéglőbe eltalálnia, annak jó lesz a dolga.

http://tothzoltan.blog.hu/2014/11/18/rozsakert_salata_es_budaorsi_svab_sult_hus

Budaörs település és Rózsakert étterem története összefonódik.  A falusi főutcán, a templom és a községháza között félúton, mindig „vendéglő” volt. Nevezték kocsmának, étteremnek, diszkónak vagy bárminek, mindig étkezési és italozási szolgáltatást nyújtott.

Budaörs, a 100 kocsma faluja volt, és ma is az. A kocsmák lényege: alkohol fogyasztása - kora hajnaltól késő éjszakáig - a különféle társadalmi csoportokhoz tartozó vendégkörök számára.

A kocsma kategória legmélyebb pontja az un. bögrecsárda. Nyitás hajnali 5,30-kor, zárás 23,00 órakor. A bögrecsárda egy ablakból áll, amely az utcára nyílik: elhúzható oldalablak mögött 128 éves anyóka áll, aki utálja a világot, és a féldeci pálinka helyett 0,4 cl cseresznye/barack/törköly/vegyes(Hazafias Népfront) pálinkát lök ki az ablakon az érdemdús vevők számára.

Már kulturáltabb szolgáltatást nyújtanak az elegánsabb „Söröző”, „Borozó” elnevezésű, de lényegét tekintve olyan kocsmák, amelyekben a kármentő (l: Petőfi Sándor: A helyiség kalapácsa[i]) előtt egy-két asztal is található, 3-4 székkel. Kizárólag alkoholos italok nyerhetőek a kasszás feladatot is ellátó hölgy kezeiből, illő térítési díjért. (Étel és hitel nincs!)

A gyorsétkezdék színvonala esetenként változó: vannak meghízható/megbízható magyaros egytálételeket ebédidőben árusító helyektől, a tavaly karácsonyról megmaradt fasírtot minden nap áruba bocsátó bodegáig minden. Csak az egyéni tapasztalat és a pénztárca együtt tud dönteni arról, hogy melyikben vásároljunk meleg ételt.

Újabb lépés a színvonalban felfelé a dolgozók napközbeni étkezését szolgáló kisebb-nagyobb éttermek, gyorsbüfék, amelyekben a cafetéria (béren kívüli juttatás) megehető. Még egy felfele ívelő lépés az elegánsabb éttermekig, amelyek ebédet és vacsorát is felszolgálnak.

A nagy „gourmand”-ok azt állítják, hogy a „szem eszik elsőként”, amikor meglátjuk az elénk tálalt ételt, akkor – kóstolás nélkül - a látvány alapján eldönti az agyunk, hogy szeretjük vagy utáljuk a tányéron levő eledelt, esetleg abraknak tekintjük, amely erőd ad.

A Rózsakert a budaörsi elegáns éttermek kategóriájába tartozik.

Már egy dalt is írtak róla „Rózsakertben jöttem én a világra…[ii]”

Komolyra fordítva a parafrázist, két mártást is ajánlanék az olvasóknak, amelyet a Rózsakertben ettem: a kapros-paprikás mártást és mustáros-mézes mázt. Azért gondoltam erre a kettőre, mert nagyon sok féle ételhez adhatóak, nagyon sok hús kiegészíthető ezekkel, sőt, otthon is elkészíthetőek egyszerűen, gyorsan és olcsón.

A kapros-paprikás mártást egy pörkölt alap elkészítésével kezdjük. Két kisebb (vagy egy nagyobb) fej hagymát felaprítunk, kevés olajban (zsírban, kókuszzsírban) megpirítjuk, pirospaprikával meghintjük, majd – szezon szerint – paradicsomot és paprikát (lecsókonzervet) teszünk bele. Kevés vízzel (alaplével) apránként felengedjük, és turmixban simára keverjük. A végén egy egész/fél csokor kaprot is turmixolunk hozzá. Megkóstoljuk és pótoljuk a hiányzó fűszereket: só, bors, erős paprika ízlés szerint. Tálalásnál egy evőkanál tejfölt teszünk a mártásra. Az elkészült húsokat félig beborítjuk a mártással.

A mustáros-mézes mázhoz elsőként kristálycukrot karamellizálunk (kezdőknek: forró serpenyőben hevítjük). Cukorbetegeknek lehet nyírfacukorból is készíteni. A megbarnult (nem megégett!) karamellhez mézet és mustárt keverünk, majd worcester (édes ízű) és szója szószt (sós ízű) öntünk bele. (E kétfajta öntet egyensúlyban tarja az ízeket, ha a szükséges arányt eltaláljuk.) Amikor felforrt a massza, akkor étkezési keményítővel sűrítjük be a folyós anyagot. Az első próbálkozás a mézes-mustáros máz elkészítésében általában gyakorló jellegű, és az eredmény a kukában köt ki. A zseniknek azonban azonnal sikerül! (Nekem harmadjára sikerültJ.) A sült húsokra és félig mellé öntjük a mártást – miután megkóstoltuk. Harmadik próbálkozásra mindenkinek minden sikerül!

A fényképen látható „rózsa” a Rózsakertben készült, és az ünnepi vacsorákat díszíti. Az ügyes kezű szakács egy cukkini végéből „faragta”, lehet próbálkozni otthon is rózsa készítéssel – akár sárgarépából is!

[i] http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/elso.htm

Rózsakert Étterem Budaörsön.

Fontos tájékozódási pont Budaörsön a Rózsakert Étterem. Félúton van a templom és a városháza között, a főutcán.

„Ha Budapestről jössz kifelé az M1-M7 közös szakaszán (Magyarán elhagytad az Osztyapenkót), akkor húzzál ki a külső sávba, és gyere el a „Budaörs-Nyugat” feliratig. Az autópálya feletti emeletes körforgalomba jobbra tartva húzzál fel, és az emeletre felérve az első kihajtón jobbra gyere le Budaörs centrumába.

Megérkeztél a Budaörsre (!), az első villanyrendőr a Csata utcánál állít meg. A Csata utca egy fontos, történelmi pont Budaörs történetében: Károly (Habsburg) ezen a helyen akarta visszavenni királyságát Magyarország felett, holott már nem volt magyar király és nem is sikerült a királyságát visszaállítania.

A történészek erős vitában vannak a „csata” mértékét illetően: egyesek néhány puskalövés utáni ebédelésről tudósítanak, a mai Csata utca utca-Károly király út sarkán álló egykori étteremben, mások 69 halottról és sok sebesültről adnak tudósítást. Történelmi tény, hogy a király elhúzott Biatorbágy irányába, és király nélküli királyság lett Magyarország.

A Csata utcai kereszteződés után egyenesen haladhatunk a „centrum” irányába. Az utca neve hivatalosan „Károly király út”, azonban mivel két emberöltőn át Marx Károly út volt neve, ezért a köznyelv (és a buszsofőrök) Marx Károly Király útnak nevezik ezt az utcát. Így mindenki érti, hogy mikor kell leszállni, illetőleg hol jár a faluban.

Haladunk előre az egyenes úton a Rózsakert irányába. A Marx Károly Király út második villanyrendőrénél elérjük a Baross utcai kereszteződést. Újabb történelmi pont Budaörs térképén: hajdanában-danában Budapestről villamos vitt ki Budaörsre, és ennek emlékét őrzi a Baross közlekedési miniszter nevét őrző utca elnevezése.

A Marx Károly Király út és a Baross utca kereszteződése után már csak egy rövid ugrás az a körforgalom, amely a Rózsakert előtt körforog.

Mielőtt azonban a körforgalomba behajtanánk, két fontos budaörsi intézményt láthatunk a körforgalom előtti jobb és baloldalon (nem politikai minősítés!). A jobboldalon a Városi Fiatalok Klubja nyújtja szolgáltatásait, balra a Városi Múzeumot tekinthetjük meg (különös tekintettel a római korra). Ha még nem vagyunk éhesek, akkor érdemes időt szánni a két intézmény programjának a megtekintésére.

Na, végre! Elértünk a Rózsakert vendéglőhöz! A körforgalom túlsó végén tekinthetjük meg a vendéglő bejáratát és feliratát. Ha gyalog jöttünk (vagy omnibuszon), akkor egyenesen felléphetünk a lépcsőkön, azonban, ha autóval érkeztünk, akkor parkoló helyet kell keresnünk valahol a közelben vagy távolban (Budaörsön nem kell fizetni a parkolásért!). Sőt, a gyaloglás is ingyenes!

http://rozsakert-etterem.hu/

Mit is együnk a budaörsi Rózsakertben? Az étlap széles skálán mozog, de mivel hölgyek társaságában vagyok, ezért alkalmazkodnom kell a hölgyek (62, 38, 15, 8) igényéhez: a legkisebb közös többszörös a Rózsakert saláta.

A Rózsakert saláta alapja a Fitnesz saláta (400 gr), amely minden közép és a nagyobb bevásárlóközpontban kapható (megmosva, leszárítva). Továbbiak: szárított paradicsom (20 gr+saját oliva) juliannra , mozzarella (200 gr) csíkokra vágva, bazsalikom + kemény tojások + balzsam ecet.

Miután a hölgyek elegánsan elcsipegették a Rózsakert salátát, otthon a következő Budaörsi (sváb)  Sült Húst készítették el:

Fejenként egy nagy szelet tarja (a csontja alaplének kifőzve) klopfolva, sózva, lisztezve, és forró zsírban elősütve. Az elősütött tarja szeleteket legalább egy napig a hűtőben, az alaplével felöntve, letakarva, pácoljuk. A húsokat (1 kg + 0,25 kg 20%-os tejföl X 1,5  óra) 130 fok C –on egy nagy vas vagy jénai edényben megsütjük.

Miután elkészült a húsunk, akkor újra elmondjuk az ételünk nevét: Budaörsi (sváb) Sült Hús.

A Rózsakert saláta mellett a felfaljuk a készítményünket! Az első próbálkozásra ne hívjunk vendégeket. De a második próbálkozás mindig sikerül!

 Románia új elnöke Klaus Johannis.

 A Keresztény-Liberális Szövetség jelöltje győzött valószínűleg az elnökválasztás 2. fordulójában. A 18 millió választójogosultból 62% szavazott. A szociáldemokrata Ponta telefonon gratulált a győztesnek.

 http://nol.hu/kulfold/egy-hajszal-donthet-romaniaban-1498893

http://nepszava.hu/cikk/1039698-romaniai-elnokvalasztas---victor-ponta-elismerte-hogy-veszitett