Előrehozott választások 2016-ban?
A Demokratikus Koalíció (DK) pártja 2014. november 22-én (szombaton) tartotta kongresszusát. Gyurcsány Ferenc pártelnök véleménye szerint 2016-ban előrehozott országgyűlési választásokat kellene tartani, illetőleg kikényszeríteni.
http://nol.hu/belfold/gyurcsany-2016-ban-valasztasokat-akar-1500129
Az „előrehozott választás” egy köznyelvi-politikai kifejezés, amely azt jelenti, hogy az Országgyűlés megbízatásának a lejárta - a ciklus befejeződése - előtt szükséges általános országgyűlési választásokat tartani. Az „időközi választás” fogalma eltér az előrehozott választástól: a ciklus időtartama alatt egy-egy egyéni választókerületi megbízatás megszűnése miatt szükséges választást jelenti.
Az Alaptörvény tartalmaz rendelkezéséket arról, hogy az Országgyűlés megbízatásának lejárta (konkrétan 2018 tavasza) előtt milyen okok miatt, illetőleg feltételek teljesülése esetén ki és mikor jogosult kinyilvánítani az Országgyűlés megbízatásának a megszűntét.
Az Alaptörvény 3. cikk (2) bekezdése az Országgyűlés feloszlásáról rendelkezik. „Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.” Más törvényhelyekkel összevetve ez a szabály azt jelenti, hogy a határozatképes Országgyűlés egyszerű többséggel dönt önmaga feloszlásáról. Nincs szükség kétharmadra. Nincs kötelezettsége az Országgyűlésnek, hogy megindokolja döntését az (ön)feloszlásáról. A köztársasági elnök tűzi a választás időpontját, de úgy, hogy 90 napon belül megválasztásra kerüljön az új Országgyűlés.
Az Alaptörvény 3. cikk (3) bekezdése a köztársasági elnök hatáskörébe adja az Országgyűlés feloszlatásának a jogát. A feloszlatás joga az elnököt két esetben illeti meg: a/ ha a kormány megbízatása megszűnt (pl. lemondott vagy elhunyt a miniszterelnök) és az új miniszterelnökre tett elnöki javaslat alapján az Országgyűlés nem választ miniszterelnököt 40 napon belül b/ ha az Országgyűlés nem fogadja el március 31-ig a tárgyévi központi költségvetést. A köztársasági elnök a feloszlatásról köteles előre kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és a frakcióvezetőknek a véleményét. A köztársasági elnök a döntéséhez azonban csak véleményt kell kérnie, a döntéshez nem kell miniszteri ellenjegyzést kapnia.
Különleges, de alkotmányjogilag értelmezhetetlen joga a köztársasági elnöknek az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás: „A köztársasági elnök… feloszlathatja az Országgyűlést.” Első gondolatom az volt, hogy fogtam egy sajtóhibát! Gránitszilárdságú alaptörvényben sajtóhiba? Az nem lehetséges?! Vagy azt kell feltételeznünk, hogy a jogszabály-szerkesztési tudás hiánya miatt, a törvényszerkesztő elfelejtette a 9. cikkre, hogy mit írt be a 3. cikkbe a feloszlatásról?! Ha történelmileg visszatekintünk, akkor volt olyan magyar törvény 200 évvel ezelőtt, amely felhatalmazást adott a királynak, aki többször is feloszlatta a magyar Országgyűlést, mint teljhatalmú uralkodó. Magyarországon még nincs királyság, és teljhatalmú uralkodó! És ekkor gondoltam arra, hogy 9. c. (3) bek. h) lehet egy előretolt ötödik hadosztálya a Fidesznek, amely megágyaz a háttérben egy dinasztikus elnöki rendszernek. Éljen az azeri elnök és annak jogelődje, illetőleg az apukája!
Midőn visszatértem a Való Világba, szemügyre vettem az idősort is, amely elvezethet egy 2016-ra előrehozott országgyűlési választáshoz. Ez a gondolat (javaslat) azt feltételezi, hogy az Országgyűlés legkésőbb 2016 nyarán feloszlatja önmagát. Ez a feltétel akkor teljesíthető, ha minden héten időközi választások sora követi egymást, és minden egyéni választókerületet a parlamenti ellenzék nyeri meg. A jelenlegi köztársasági elnök megbízatása 2017-ig tart. Az Alaptörvény jelenlegi szabálya szerint a köztársasági elnök az országgyűlés összetételétől függetlenül bármely politikusnak felkérést adhat a miniszterelnök tisztségre. Ha az Országgyűlés a javaslattól számított 40 napig nem választ miniszterelnököt, akkor jöhet a 3. cikk (3) bekezdése és feloszlathat…
Másik lehetőség, hogy a jelenlegi köztársasági elnök él a 3. cikkben levő jogkörével, mert a kormány lemond, vagy az Országgyűlés nem fogadja el az éves központi költségvetést, és így jogosult lesz feloszlatni az Országgyűlést, és ezt meg is teszi. Mi kell ahhoz, hogy a Fidesz kormány lemondjon vagy a Fidesz parlamenti többség ne fogadjon el költségvetést? Jelenleg ez nem a jogállami lehetőségeket juttatja eszünkbe…
Harmadik lehetőség, hogy a jelenlegi köztársasági elnök gondol egyet: ok és indoklás nélkül feloszlatja a 9. cikk alapján az Országgyűlést. Miért is?
A politikusok beszédei általában rejtelmesek és kellően homályosak ahhoz, hogy a nép ne értsen meg belőle semmit, de lássák, hogy a politikusok aktívak. Még készen áll egyes politikusok tarsolyában egy javaslat egy országos népszavazás kezdeményezéséről, amelynek tárgya az Országgyűlés feloszlatása. Javasolom szíves figyelmükbe az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés f) pontját, amely megtiltja országos népszavazás megtartását az Országgyűlés feloszlatásáról.
Politikushoz méltó volna az, hogy egy olyan országos népszavazási tárgykört találjon 2016-ra, amelyet befogad a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria, továbbá jóváhagy az Országgyűlési képviselők egyszerű többsége, majd a népszavazás napján több mint 4 millió választópolgár leadja szavazatát. Ha ez nem sikerül, akkor 2018-ban áprilisban vagy májusban lesznek az országgyűlési választások.
( Megjelent az Élet és Irodalom 2014. november 28-ai számában.)
