Lesz-e népszavazás 2015-ben?
A TV2 Mokka című műsorában először Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének főtitkára beszél arról, hogy országos népszavazást kezdeményeznek a vasárnapi nyitva tartás érdekében, majd Pachman Péternek a népszavazás állami előkészítésével kapcsolatos kérdéseire Tóth Zoltán válaszol.
http://tv2.hu/musoraink/mokka/166279_lesz-e_nepszavazas_a_vasarnapi_zarva_tartasrol.html
A beszélgetést, amely 8 percig tart, 30 másodperc reklám előzi meg.
"Iszlamisták", "arabok" és más általánosításokkal illetik a Párizsban meggyilkolt 12 ember megölő gyilkosokat egyes politikusok és újságírók.
Tiltakozom az ilyen megállapítások, az általánosítások ellen! A gyilkosokat nem lehet más jelzővel illetni, mint ami konkrétan fedi a valóságot. A Párizsi gyilkosok egy tekintet alá esnek a magyarországi ártatlan cigányok gyilkosaival.
A gyilkosokat a könnyű halálbüntetés helyett életfogytinlaggal kell büntetni.
Sára (11 éves)
Első sajt recept: Vegyünk egy autót. Szálljunk be, és menjünk el egy guriga sajtót venni a boltba. Menjünk haza, reszeljük le a sajtot, és együk meg!
Recept másként: A reszelt sajtot rakjuk egy tálra, egyengessük el vékony és egyenletes rétegűre. A tálat rakjuk be a mikróba, és 70%-on 30’ –ig süssük meg a reszelt sajtot. Vegyük ki és együk meg.
Ha megégettük a szánkat, akkor igyunk rá hideg tejet!
Flóra (9 éves)
Tejtermék imádó recept: Vegyünk egy sajtot és egy tejfölt. Vágjuk fel a sajtot és egy sajtszelet oldalára kenjünk tejfölt. Fogjunk egy másik sajtszeletet, és rakjuk rá az előző tejfölös sajtszeletre.
Együk meg!
A nemzetközi megfigyelők ajánlásai
Az EBES/ODIHR nemzetközi megfigyelői 2014. nyarán végleges jelentésük ajánlásainak 11. pontjában a választásokat úgy minősítették, hogy azok nem minősíthetők demokratikusnak. A megfigyelők harminchat törvénymódosítási ajánlást tettek, mint amelyek a közelgő önkormányzati választások demokratikus voltának előfeltételei. A kormány az ajánlásokat figyelmen kívül hagyta, így érthető, hogy a nemzetközi megfigyelők küldésére vonatkozó újbóli meghívást az EBESZ elutasította. Ez az elutasítás világosan kifejezi azt, hogy az EBESZ már nem látta értelmét nemzetközi megfigyelők küldésének, melyek megjelenése csak legitimálta volna az önkormányzati választások aggályos elemeit.
Összességében
A 2014. évi országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP érte el a legtöbb szavazatot. A választások félig szabadok voltak, mert olyan pártok is indulhattak a választáson, amelyek tényleges társadalmi és politikai támogatással nem rendelkezetek.
A választási törvények rendelkezéseinek egy része sértette a választójog alkotmányos alapelveit. A Fidesz-KDNP visszaélve parlamenti kétharmados többségével olyan választási matematikai megoldásokat alkalmazott, amelyek kizárólag a legtöbb szavazatot elért pártnak kedveznek, háttérbe szorítva a többi pártot és jelöltet.
A 2014. évi országgyűlési és önkormányzati választások tisztességtelenek és átláthatatlanok voltak. Már a választási törvények sem biztosították a garanciákat a választások elfogulatlan lebonyolítására és finanszírozására. A választási szervek gyakorlata rendszeresen túltett még a törvény egyoldalúságán is. A szavazás napján csupán a szokásosnak tekinthető szabálytalanságok voltak.
A 2014. évi európai parlamenti választás tartalmilag törvényes rendben megtörtént, azonban a választási eljárás problémás elemei itt is jelentkeztek.
Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése előírja, hogy az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek választása „a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson” történik. A 2014. évi országgyűlési képviselők, továbbá önkormányzati képviselők és polgármesterek választása nem felelt meg az Alaptörvény áltál állított követelménynek sem.
A Szalay László Kör álláspontja szerint a fentiekből kényszerítően adódik az a következtetés, hogy haladéktalanul új választási törvényeket kell készíteni egy szabad, tisztességes, arányos és átlátható választási rendszerben lebonyolítható választások előkészítése érdekében. Ha a 2010-14-ben készült törvények alapján kerül lebonyolításra a 2018. évi vagy ezt követő választás, akkor annak az eredménye ugyanolyan torzító választási törvény alapján alakul ki, amint 2014-ben megtörtént.
Az új választási törvénynek – ha a politikai és szakmai konszenzus az egyéni választókerületek többsége mellett dönt – akkor kétfordulósnak és arányos eredményt biztosítónak kell lennie.
Európaihoz méltó megoldást az egyfordulós pártlistás szavazás és egy arányos választási rendszert tartalmazó törvény hozhat.
A választási eljárásban meg kell teremteni az esélyegyenlőséget biztosító és a csalásokat megelőző eljárási szabályokat. A választási szervek és irodák, a jogorvoslatokat elbíráló bíróságok függetlenségét biztosítani kell.
A szabad, tisztességes és átlátható választás a demokratikus hatalomgyakorlás szükséges, de önmagában elégtelen feltétele. Elengedhetetlen az állami hatalomban az emberi jogok, a tulajdonjogok és politikai szabadságjogok, a hatalommegosztás elveinek az érvényesítése, a média szabadsága.
A szabad, tisztességes és átlátható választáson való részvétel minden állampolgár erkölcsi kötelessége!
Budapest, 2014. november 16.
(Szalay László Kör felkérésére készült tanulmány befejező része)
Spenótos tészta.
Sokat és finomat! – szól az ünnepi étkek minden javaslata. És az ünnepek szakácsa (nagymama, anya, sógornő, unokatestvér, férj, szerető, második apa, harmadik nagypapa, negyedik feleség, továbbá akárki, akit a karácsonyozó család kijelölt/elfogadott) megfogadja a javaslatot! Lehet halászlé, sült hal, titkos töltött káposzta, egészben sült töltött hús, rakott akármi, sütemények özöne, bejgli, és levezetésként csokoládés narancs, dióval sült alma, rakott palacsinta, esetleg még egy fél töltött pulyka marinálva, kocsonya kiegészítésként. Karácsonyi italok: pálinka, sör, bor, koktélok, kavarcsok, alkoholmentes sör, üdítők, gyümölcslék, bármilyen cukros levek.
Karácsonyozzunk együtt! Minden ezt sugallja az embereknek! Karácsonykor nem lehet egyedül lenni! Az egyedül-lévőknek Friderikusz Sándor ajánl beszélgető show-t, a még egyedül levőbbeknek az öngyilkosság elhárító telefonos szolgálatok ajánlanak elérhetőségeket. A királyi média szerint, aki egyedül van, az legfeljebb az éjféli misére mehet el egyedül, hogy meghallgathassa a dörgedelmeket a családi lét előnyeiről.
Ünnepek múltával napokig lehet a maradékokat enni: eleinte nagyobb örömmel (sült hús ledarálva friss tésztával), később csökkenő érdeklődéssel (a kocsonya még meglevő 4 tányérja iránt).
Ebben a pillanatban kell újítani! Követelmények az ünnepek utáni könnyű, ámde mégis laktató ebéddel/vacsorával szemben:
ne legyen benne hús, de ne legyen vegetáriánus se;
legyen laktató, de ne terhelje a gyomrot (tovább);
legyen leveses, de ne legyen leves;
legyen ízletes, de ne legyen csípős;
legyen egészséges étrendbe illő, de hagyományos elkészítésű étel!
A feleségem az általam felsorolt igényekre nem szólt egy szót sem, csak kezembe adta a bevásárló listát, és már indultam is vásárolni 4 személyre:
1 zacskó mélyhűtött leveles spenót
2-3 dkg vaj
2 kanál olíva
3 gerezd fokhagyma
2 dl főzőtejszín
2 dl tej
25 dkg ricotta
20 dkg durum tészta
petrezselyem
szerecsendió
só
A feleségem a receptet így írta le: „A vajat az olíván megolvasztjuk, beledobjuk a felaprított fokhagymát, kanálnyi petrezselymet, spenótot. Amikor felolvadt a mélyhűtésből a spenót, megsózzuk, lehúzzuk a tűzről, belekeverjük a tejet, tejszínt, ricottát (én a tejben elkevertem a ricottát, hogy simább legyen), szerecsendiót, esetleg még petrezselymet és óvatosan felforraljuk. Tovább ne főzzük.
Sós, forrásban lévő vízbe dobjuk a tésztát, amikor megfőtt, leöntjük a vizet, a spenótot és a tésztát összekeverjük.”
Jóétvágyat!
A választási kampány és finanszírozása
A választási kampánynak a korábbi szabályait, amelyek a jelöltek/pártok esélyegyenlőségét, továbbá a választás tisztaságát óvta, azokat az új választási eljárási törvény (Ve.) gyakorlatilag hatályon kívül helyezte. Az új szabályok rendkívül képlékenyek, sokféleképpen értelmezhetőek lettek, ezek lehetőséget adtak a választási bizottságoknak a „jogértelmezésre”.
Megszűntek a kampánycsend szabályai, s ezzel együtt megszűnt a választópolgárok „etetésének-itatásának”, ajándékozásának a tilalma. A szabályoknak a választási törvényből való törlését a jogalkotó azzal indokolta, hogy egyedi esetekben büntető eljárást indítanak az elkövetőkkel szemben. Létrejött annak a lehetősége, hogy a csalással megválasztott jelöltek képviselők lehessenek, és majd egy későbbi büntető eljárás keretében vonjanak egyes személyeket büntetőjogi felelősségre. A büntető eljárásnak, hacsak a csalást a képviselő nem személyesen követte el, nincs kihatása a mandátumra, így a büntetőeljárás keretében megállapított felelősség nem érinti a mandátumot.
A kampány időtartamát a Ve. 50 napban határozta meg, így előtte törvényesnek tekintettek a választási szervek minden „etetést-itatást”, illetőleg a kampányidőszakban az önkormányzatok által végzett „szociális” tevékenységnek értelmezték. Tilalom hiányában általánossá vált a szavazópolgárok utaztatása. Törvényessé tette a jogalkotó, a korábban törvénytelenül készült Kubatov-listák használatát, a polgárok politikai szimpátia alapján való nyilvántartását a pártok számára. Választási kampányt mindössze a szavazás napján, a szavazókörtől 150 méteres körzetében tilos folytatni, így gyakorlatilag a pártok kézen fogták a szavazókat és a szavazókör bejáratáig kísérték őket.
A jelölés új szabályaival a törvény teremtett lehetőséget arra, hogy az ajánlóívekkel nem létező pártok is indulhassanak a választáson: egy választópolgár bármennyi jelöltet/pártot támogathatott aláírásával. Általános volt a pártok között az ajánlóívek adás-vétele, lemásolása. A közvélemény által világosan látott és ismert törvényellenes folyamatot legalizálta a NVB és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője, mert az aláírások ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének a hiányát állapította meg. A jelölési folyamat eredményeként 8 párt indíthatott országos listát, amelyek a bírósági bejegyzésen kívül nem rendelkeztek társalmi támogatottsággal. 8 olyan párt szerepelt a szavazólapon, amelyek csupán de iure léteztek.
A kormány a költségvetésből jelentős összeggel támogatta az országos listát indító pártokat. A pártoknak az állami támogatással gyakorlatilag nem kellett elszámolni, míg az egyéni választókerületi jelölteknek igen. A kampányfinanszírozásra a pártok – az állami támogatás mellett – saját erőforrásokat is felhasználhattak anélkül, hogy annak forrásai átláthatóak lettek volna.
A kormány már a kampányidőszak előtt megalkotott médiaszabályozással gyakorlatilag saját hatalma alá vonta a médiát. Különösen súlyos csapás érte a közszolgálati MTI-t, a rádiót és televíziót, azzal, hogy egy döntési centrumba került az MTVA létrehozásával a médiahatóság, a frekvencia gazdálkodás, továbbá a hírek és műsorok elkészítése. Sem a választási kampány előtt, sem a kampányban az ellenzéki jelöltek és pártok érdemi megjelenésre nem kaptak lehetőséget, a kampányban a híreket eluralta a kormányzati negatív kampány, az ellenzéki politikusok kriminalizálása.
Az országgyűlési választás kitűzését követő napon is változtak a kampányszabályok, pl. a fővárosi közgyűlés megtiltotta az utak mentén az ellenzék részére plakátok elhelyezését.
A kormány a kormánypártokat az adófizetők pénzéből népszerűsítette. A kormányhoz közelálló médiacégek nem adtak felületet az ellenzéki pártok részére óriásplakátok elhelyezésére.
Az európai uniós és az önkormányzati választásoknak nincs semmilyen kampányfinanszírozással kapcsolatos törvényi szabályozása.
Az EBESZ/ODIHR véleménye szerint a kormánynak a média fölött túlhatalma volt, a „baráti civil szervezetek” befolyásolták a választókat az informálódásban, és a kampányfinanszírozás átláthatatlansága elfogadhatatlan egy demokratikus választáson.
(Szalay László Kör felkérésére készült tanulmány 5. része)
A választási kampány és finanszírozása
A választási kampánynak a korábbi szabályait, amelyek a jelöltek/pártok esélyegyenlőségét, továbbá a választás tisztaságát óvta, azokat az új választási eljárási törvény (Ve.) gyakorlatilag hatályon kívül helyezte. Az új szabályok rendkívül képlékenyek, sokféleképpen értelmezhetőek lettek, ezek lehetőséget adtak a választási bizottságoknak a „jogértelmezésre”.
Megszűntek a kampánycsend szabályai, s ezzel együtt megszűnt a választópolgárok „etetésének-itatásának”, ajándékozásának a tilalma. A szabályoknak a választási törvényből való törlését a jogalkotó azzal indokolta, hogy egyedi esetekben büntető eljárást indítanak az elkövetőkkel szemben. Létrejött annak a lehetősége, hogy a csalással megválasztott jelöltek képviselők lehessenek, és majd egy későbbi büntető eljárás keretében vonjanak egyes személyeket büntetőjogi felelősségre. A büntető eljárásnak, hacsak a csalást a képviselő nem személyesen követte el, nincs kihatása a mandátumra, így a büntetőeljárás keretében megállapított felelősség nem érinti a mandátumot.
A kampány időtartamát a Ve. 50 napban határozta meg, így előtte törvényesnek tekintettek a választási szervek minden „etetést-itatást”, illetőleg a kampányidőszakban az önkormányzatok által végzett „szociális” tevékenységnek értelmezték. Tilalom hiányában általánossá vált a szavazópolgárok utaztatása. Törvényessé tette a jogalkotó, a korábban törvénytelenül készült Kubatov-listák használatát, a polgárok politikai szimpátia alapján való nyilvántartását a pártok számára. Választási kampányt mindössze a szavazás napján, a szavazókörtől 150 méteres körzetében tilos folytatni, így gyakorlatilag a pártok kézen fogták a szavazókat és a szavazókör bejáratáig kísérték őket.
A jelölés új szabályaival a törvény teremtett lehetőséget arra, hogy az ajánlóívekkel nem létező pártok is indulhassanak a választáson: egy választópolgár bármennyi jelöltet/pártot támogathatott aláírásával. Általános volt a pártok között az ajánlóívek adás-vétele, lemásolása. A közvélemény által világosan látott és ismert törvényellenes folyamatot legalizálta a NVB és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője, mert az aláírások ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének a hiányát állapította meg. A jelölési folyamat eredményeként 8 párt indíthatott országos listát, amelyek a bírósági bejegyzésen kívül nem rendelkeztek társalmi támogatottsággal. 8 olyan párt szerepelt a szavazólapon, amelyek csupán de iure léteztek.
A kormány a költségvetésből jelentős összeggel támogatta az országos listát indító pártokat. A pártoknak az állami támogatással gyakorlatilag nem kellett elszámolni, míg az egyéni választókerületi jelölteknek igen. A kampányfinanszírozásra a pártok – az állami támogatás mellett – saját erőforrásokat is felhasználhattak anélkül, hogy annak forrásai átláthatóak lettek volna.
A kormány már a kampányidőszak előtt megalkotott médiaszabályozással gyakorlatilag saját hatalma alá vonta a médiát. Különösen súlyos csapás érte a közszolgálati MTI-t, a rádiót és televíziót, azzal, hogy egy döntési centrumba került az MTVA létrehozásával a médiahatóság, a frekvencia gazdálkodás, továbbá a hírek és műsorok elkészítése. Sem a választási kampány előtt, sem a kampányban az ellenzéki jelöltek és pártok érdemi megjelenésre nem kaptak lehetőséget, a kampányban a híreket eluralta a kormányzati negatív kampány, az ellenzéki politikusok kriminalizálása.
Az országgyűlési választás kitűzését követő napon is változtak a kampányszabályok, pl. a fővárosi közgyűlés megtiltotta az utak mentén az ellenzék részére plakátok elhelyezését.
A kormány a kormánypártokat az adófizetők pénzéből népszerűsítette. A kormányhoz közelálló médiacégek nem adtak felületet az ellenzéki pártok részére óriásplakátok elhelyezésére.
Az európai uniós és az önkormányzati választásoknak nincs semmilyen kampányfinanszírozással kapcsolatos törvényi szabályozása.
Az EBESZ/ODIHR véleménye szerint a kormánynak a média fölött túlhatalma volt, a „baráti civil szervezetek” befolyásolták a választókat az informálódásban, és a kampányfinanszírozás átláthatatlansága elfogadhatatlan egy demokratikus választáson.
(Szalay László Kör felkérésére készült tanulmány 4. része)
Olvasókör a Budaörsi Könyvtárban
2015. január 14-én, szerdán, 17,30 órától
A Budaörsi Könyvtárban ötödik alkalommal ülnek össze az Olvasókör tagjai egy beszélgetésre 2015. január 14-én, szerdán 17,30 órától a könyvtár folyóirat-olvasójában.
Az olvasókörben várjuk a tagjainkon kívül az új jelentkezőket a http://www.budaorskonyvtar.hu/ honlapon, személyesen a Budaörs, Károly király út 20. sz. alatt
2014. január 14-én, szerdán, 17,30-19,00 között.
A következő beszélgetésen Ljudmila Ulickaja[i]: Szonyecska c. kisregényéről[ii] váltunk szót, amely a könyvtárban mindenki számára hozzáférhető.
Az olvasókörünk új tagjainak a jelentkezését akkor is várjuk, ha nem olvassák el előre a megbeszélésre váró könyvet, mert az irodalom iránti érdeklődést és a szabadidő hasznos eltöltését önmagában is fontosnak tartjuk!
Javasolom, hogy töltse ki az alábbi kérdőívet, hogy aktívan részt vehessen a közös program kialakításában:
(A kérdőív letöltésére várni kell 30 másodpercet!)
Előzetesen tájékoztatjuk az olvasókör tagjait és az új jelentkezőket, hogy a következő beszélgetésünkre – új műfaj bevezetésével- meghívtuk Dr. Bodó Miklós professzort, aki fényképekkel és videó filmekkel számol be Kubáról. A februári rendezvényünkre 2015. február 11-én, szerdán, 17,30-tól kerül sor a könyvtár folyóirat olvasójában. A kubai utazási élményeknek aktualitást ad az USA-Kuba kapcsolatok rendezésének most kezdődött történelmi folyamata. Kubáról addig is olvashatnak egy jó könyvet[iii].
Március 11-ei rendezvényünkre egy magyar költő meghívást tervezzük. A kilétének a titkát akkor tárjuk a nyilvánosság elé, ha a részvételére hivatalosan is igent mondott[iv].
Filipszky István, a könyvtár igazgatója Tóth Zoltán, az olvasókör vezetője
A jelenlegi (Fidesz-Kdnp) kormánypártok győzelmét segítette elő a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. A győzelmi nyilatkozata szerint tisztességes választásokat bonyolítottak le 2014-ben. Aki ezt a „győzelmi nyilatkozatot” szó nélkül hagyja, azt becsapták. Sem az Európai Parlament, sem a nemzetközi megfigyelők nem hagyták megcsalatni magukat a választási csalók által.
http://www.klubradio.hu/index.php?id=217%23c
2015.01.02. 1. rész 7 perctől 8,15-ig
A választójog és névjegyzék
A Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad elbukta a választójogosultak felének a regisztráció útján való kizárását a választójogból, azonban a határon túli magyarokban új szavazó bázist keresett. Határon túli magyaroknak a politikai közbeszéd azokat a volt magyar állampolgárokat (és vérségi leszármazóit) tekintette, akik a II. világháborút lezáró békeegyezmények alapján vesztették el magyar állampolgárságukat, és Magyarországgal határos országokban éltek. Az új Alaptörvényben egy jogi csellel vették be a határon túli magyarokat a választójogosultak közé: az Alaptörvényből kimaradt a választójog feltételei közül a ”Magyarországon él” kitétel. Ugyanakkor a magyar állampolgárságról szóló törvényben lényegesen megkönnyítették a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségét azoknak, akiknek felmenői korábban magyar állampolgárok voltak. A Fidesz kormány a környező országokban ügynök hálózatot szervezett, annak érdekében, hogy a 2014. évi választások előtt 500 ezer új magyar választópolgár, akik soha nem éltek Magyarországon, elsőként folyamodjon magyar állampolgárságért, majd másodjára kérje a regisztrációját a névjegyzékbe, annak érdekében, hogy harmadik lépésben a levélben szavazhassanak a parlamenti választáson. A kormány képtelen volt teljesíteni ezt a politikai követelményt. Tisztázatlan körülmények között kb. 300 ezer új magyar állampolgárságot adtak ki a hatóságok, akik közül kb. 200 ezer új állampolgár kérte a regisztrációt, és a levélben szavazáson kb. 120 ezer szavazatot gyűjtött be levélben az erre a célra szervezett, külföldön működő ügynökhálózat, illetőleg a magyar konzulátusok. Az érvényes szavaztok 95%-át a Fidesz-KDNP listára adták le a szavazók. Az egész folyamat zártan és titkosan zajlott. Az ellenzéki pártok mindössze annyi lehetőséget kaptak, hogy a szavazólapok megszámolásánál 5 ellenőr jelen lehetett.
A határon túli magyar állampolgárokkal ellentétben a választási törvény lényegesen megnehezítette azon magyar állampolgárok szavazását, akik munkavégzés vagy tanulás céljából átmenetileg külföldön tartózkodtak, és magyarországi lakóhellyel is rendelkeztek. Számukra a törvény kötelezővé tette, hogy a magyarországi lakóhelyükön kellett előre jelezniük a külföldön való szavazás szándékát. Szavazni kizárólag személyesen egy magyar konzulátuson vagy követségen lehetett. A föld országainak a többségében nincs ilyen, vagy nem szervezték meg a szavazást.
A választási törvény alkotmányellenesen különbséget tett a választójoggal rendelkező választópolgárok között: a határon túli levélben való szavazást a kormány logisztikai és költségvetési intézkedésekkel lényegesen könnyítette (házhoz ment minden szavazatért), míg az átmenetileg külföldön tartózkodók szavazását mesterségesen megnehezítette (személyes szavazás távoli városokban).
A törvény diszkriminatív szigorán is messze túltett a Nemzeti Választási Bizottság és Iroda részrehajló megkülönböztetése a határon túli levélben szavazók javára: az érintettnek az adminisztráció keretében elkövetett személyazonosítási és helyesírási hibáit mindig a regisztrálni kívánó személynek kedvezően bírálta el, míg a külföldön tartózkodóknál bármilyen apró tévedés vagy elírás a választói névjegyzékből való jogorvoslati lehetőség nélküli törlést vonta maga után.
A határon túli levélben való szavazás intézményétől a kormány 8-10 mandátum megszerzését remélte. Az egyoldalúan befektetett törvényi, logisztikai és költségvetési erőfeszítések 1-2 többlet mandátumot eredményeztek az országos listán a Fidesz-KDNP számára.
Választási szervek megalakítása
A választási szervek függetlenségének a csorbítása már 2010-ben elkezdődött. Az Országgyűlés által megválasztott Országos Választási Bizottságot (OVB) a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad leváltotta, és helyébe – a parlamenti ellenzékkel való egyeztetés nélkül – nyilvánvalóan elfogult személyeket választott. (Jellemző példa, hogy az Országos Választási Bizottság „független” elnöke az a személy lett, aki korábban 20 éven át a Fideszt, mint pártot képviselte az OVB-ben.) A 2010. évi önkormányzati választások előtt azokon a településeken, illetőleg megyékben, ahol Fidesz polgármester volt, illetőleg a közgyűlésben Fidesz többség, ott a választási bizottságok független tagjaira tett jegyzői javaslatokat mind elutasították, és helyükbe a polgármester (törvénysértő) javaslatára új tagokat választottak. Az elfogultság jellemezte a választási bizottságok döntését, amelyet csak részben ellensúlyoztak a bíróságok a jogorvoslati eljárásokban.
2014-re átfogóvá vált a választási bizottságok és irodák politikai függővé tétele. A Nemzeti Választási Bizottság (NVI) „független” tagjait a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad 9 évre választja és ugyanez az elv érvényesül a területi és helyi választási bizottságokban is. A helyi választási irodák vezetői a polgármester irányítása alá kerületek, amely elméletileg és gyakorlatilag is politikai és egzisztenciális függőséget jelentett és jelent ma is. A jogorvoslati kérelmek elbírálásban a Kúria, illetőleg csak egyes bíróságok tudtak ellensúlyt teremteni az elfogult választási szervekkel szemben.
A választási törvényt vizsgáló Tavares jelentés (Európai Unió Parlamentje) a Nemzeti Választási Bizottságról, továbbá a nemzetközi megfigyelést végző EBESZ/ODIHR (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi jogok Irodája (ODIHR) a 2014. évi országgyűlési választásról megállapította, hogy a választási törvények megsértése elleni jogorvoslati eljárások rendje nem elfogadható.
A választási bizottsági tagok közötti egyenlőség kirívó megsértése a Ve. által, hogy a külképviseleti és nemzetiségi jelölő szervezetek képviselői nem vehettek részt a szavazati joggal a szavazatszámláló bizottság munkájában, és nem vehettek részt a szavaztok megszámlálásában sem.
(Szalay László Kör felkérésére készült tanulmány 3. része)
