A szavazatok erejével ...

A mai napon a legsűrűbb az éjszaka jól látható csillaghullás. Információink szerint a mai keddi csillaghullás után még szerdán és csütörtökön is érdemes az éjszakai égi tüneményt nézni. Ügyeljünk arra, hogy a közvilágítástól távolabb, egy sötétebb helyről nézzük a csillaghullást. A szakértők szerint a mai éjszaka az újhold nem zavarja a csillagnézőket.

Petőfi Sándor is kedvelte a csillagokat, és Erzsikét is. A négyökrös szekér c. versében a következőkről tájékoztat minket a költő:

’Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez:
„Ne válasszunk magunknak csillagot?”
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.’

A versben balladai homályban marad, hogy miután csillagot választottak, azután mi történt Petőfi és Erzsike között. Tény, hogy Petőfi Szendrey Júliát választotta feleségének.

Sült kacsamáj  

Spóroljunk egy kicsit! A vicc szerint az apa megszidja a fiát, hogy keveset spórolt. A fiú megsértődik, hiszen villamos helyett gyalog jött haza, és megspórolta a villamos jegy árát! „Miért nem egy taxi helyett jöttél haza gyalog!” oktatja fiát a spórolós apuka.

 Nos, mielőtt megvásároljuk a kacsamájat, látogassunk el valamely turista centrumba és tekintsük meg távolról a díszes üvegbezárt hízott libamájat zsírjában. Miután elrettentünk az ártól, akkor látogassuk meg valamely nagy piacnak az árudáját, ahol libamájat nyersen árusítanak, már mérsékeltebb áron. Még legalább egy baromfiboltba látogassunk el, amely csirkéket, libát és kacsákat árul, hogy megnyugodjon a lelkünk: mi olcsón is tudunk jó kacsamájat vásárolni, testzsírral (hájjal) együtt. 20 dkg kacsamájra vegyünk ugyanannyi hájat, továbbá egy-egy vöröshagymát, almát és 1 dl tejet. Minden további 20 dkg májra ugyanilyen mértékben vegyük a vöröshagymát, az almát és a tejet is. Ha otthon elfogyott a só, akkor azt se felejtsünk el venni!

A friss kacsamájról levágjuk a hentes mulasztása miatt ottmaradt lebernyegeket, kilógó ereket. A fagyasztott kacsamájat nagyon lassan olvasszuk fel, ha lehetséges, akkor előző este tegyük át a hűtőszekrény enyhe részébe.

A májat beletesszük a tejbe. Miért? Azért, hogy az esetleges vérmaradvány kiázzon a májból, továbbá, hogy kevesebb ideig kelljen sütni a kacsazsírban a májat.

Amíg a máj ázdogál, addig kisütjük a hájat. Egy a tej mennyiségéhez képest ötszörös méretű lábosba egy kevés vizet öntünk. (Erre azért van szükség, hogy amíg a háj nem enged zsírt, addig a víz forrjon, és ne szenesedjen a háj alja.) Beletesszük a hájat és lassan melegítjük. Rendszeresen kavarjuk. (Ha odaégettük, akkor elmegyünk, és új hájat vásárolunk.) A háj gyakorlatilag eltűnik a sütés végére.

A kész zsírba beletesszük a májakat, továbbá a kiskockára felaprított hagymát és almát. Borsozzuk. Megsózzuk!

Városi legenda, hogy a májakat tilos sózni! A tilalom csak a négylábú állatok májára vonatkozik, a kétlábúakra nem!

Csendesen sütjük a kacsamájat az almával és a hagymával. A sütés végét az jelzi, hogy kettévágunk egy májat, és a közepe nem rózsaszínű, hanem világosbarna. Ekkor egy dl tejet hozzáöntünk a csendesen sülő májra és feljebb kapcsoljuk a tüzet. Akkor kész a sütés, ha a zsír újra aranysárgás-barna színű és átlátszóan tiszta lesz.

Az étel jellege: húsevőknek készült, nem vegetáriánusoknak.

Az étel állaga: a máj puha, majdnem kenhető, a zsír tiszta, folyékony, de nagyon könnyen fagyasztható és olvasztható. Az alma és a hagyma darabos, de kenyérre kenhetően puha.

Az étel íze: a máj jellegzetes ízű, zsíros érzést kelt a szájban, amelyen érződik a savanykás alma és a fehér bors íze, harmonikusan.

Az étel színe: a máj barna-sötétbarna színű, a zsír aranysárga-barna, átlátszó folyadék. A zsír kihűtött állapotban élénksárga és szilárd halmazállapotú.

A köretnek ne szabjon határt a fantáziánk! Fehérkenyérrel és kovászos uborkával, vagy hideg lecsóval, vagy nyers paprikával és paradicsommal, vagy erőspaprikával és rozskenyérrel, vagy feltétként főzelékre, vagy szendvicsbe mustárral is lehetséges enni.

Jó étvágyat!

(Fotó: kacsamáj hideg lecsóval) 

2015. augusztus 4-én, kedden, 13-14 óra között „Mit főzzek? Válassz!” A fakanálnál Tóth Zoltán

 A műsor Balázs Béla, írótól származó idézettel indul, majd Buday Péter, sztárszakács következik. Bátri Mária, dietetikus tanít minket a Gyógyító ételekre. Benke László olimpiai bajnok séffel beszélgetünk, és „Kedden gondoljunk a hétvégére!”  Kiss Katalinnal zárjuk műsorunkat.

(A fotón jobbra Kiss Katalin, szemben Bátri Mária.)

Kiskundorozsma eddig a sült pontyról és a szélmalomról volt ismert. Új hírnévre tesz szert a település, mivel az Önkéntes Határvadász Egység tartja ott ünnepségét, toborzóját. A kiskundorozsmai embereket nem keverem össze azokkal, akik határvadászok lesznek. Ahogy nem lehet összekeverni Magyarország lakosságát a magyarországi kormány tagjaival.

Egyszerű fasiszta gyülekezés lesz, amely a nemzeti álarcba bújik, és fegyvereket is népszerűsít. Állítólag az idegenek ellen akarnak fegyverekkel védekezni. A valóságban ellenünk, magyar emberek ellen készülnek. Felsőbbrendű magyaroknak gondolják magukat. Tehetik, hiszen cinkosuk a Magyar Állam és képviselőik.

http://nol.hu/belfold/fegyverkezhet-a-szelsojobb-1554889

Módosítani kellene a népszavazási törvényt?

Az ATV Start c. műsorában Tóth Zoltán azt javasolta, hogy új népszavazási törvényt kellene alkotni, mert a jelenlegi népszavazási törvény alapján csak akkor lehet országos népszavazást tartani, ha azt a Fidesz engedélyezi.

Van 7 perce a videó megnézésre?

http://www.atv.hu/videok/video-20150729-enyhitenenek-a-nepszavazasok-szabalyozasan

Az újdonság erejével hatott a tv filmsorozatok között Az elnök emberei[i], amikor megjelent Magyarországon. A szappanoperáktól eltérően kitűnő színészekkel, cselekményes/pörgő képekkel, értelmes politikai és emberi konfliktusokkal vonta be a tv nézők tömegeit a vonzáskörébe.

Hitelesnek tűnő képet vetített a hétköznapi emberek szeme elé a politikai, hatalmi kulisszatitkokról, a szigorúan titkos akciókról. A jó politikusok nagyon jók, és a rossz politikusoknak is van valami sármja, valami belevalósága, amellyel az eltérő érdekeket szolgálják.

Az elnök kimagaslik a többi szereplő közül. Mindig a választókat tartja szem előtt, és ha néha hibázik, akkor is becsületesen jár el. Az ellenzékkel kemény kézzel bánik, de kompromisszumra kész. Az elnök emberi esendősége is csodálatra késztet mindenkit.  A király is esendő ember, juthat eszünkbe Ferenc József vagy VIII. Eduárd barátnőjéről, vagy Mária esetleg Sziszi királynő nehéz sorsáról, amelyet más filmsorozatokból ismerünk. Olyan jó kisemberként azt látni a filmekben, hogy a hatalmasok és gazdagok is lehetnek boldogtalanok!

Az állami ügyek intézésének a legfontosabb helyszíne a folyosó, ahol gyors menet közbeni beszélgetésekben hoznak határozatokat a politikusok, mert dinamikusak, és azonnali döntések kellenek a konfliktusokban. Munkaideje csak a takarítónőnek van, mindenki más éjjel-nappal dolgozik az „ügyért”. Az elnök és ellenzék között hezitáló politikusok emberileg is gyengék, és isznak (még jó, hogy nem dohányoznak, mert az a vég!).

A 2014. évi választási kampányban a Fidesz egyik politikusa szerint a szocialista képviselők szájtátva bámulják Az elnök embereit. Valószínűleg azt akarta az illető mondani, hogy a Fidesz és annak vezetője már mindent megtanult a hatalomgyakorlás technikájából, mert a 7 évadnyi sorozatot előbb nézték meg külföldi tv csatornákon, mint az ellenzékük az ATV-n.

Az elnök embereinek (a látható és hallható filmeken túl) van olyan üzenete is, amelyről nem beszélnek a politikusok, a kritikusok és az esztéták. A filmsorozat a kétpárt rendszernek állít dicsőséget, és elvet minden olyan politikai megoldást, amely a két párton kívül van. A filmben a két párt úgy jelenik meg, mint a választások útján állami kongresszusi és szenátusi tagokká választott képviselők. A civil szervezetek igaz ügyért küzdenek, és a kormány mindig támogatja az igaz ügyeket.

A kétpárt rendszerben szükséges az egyfordulós, egyszerű többséges választási rendszer. Egy szó sem esik Az elnök embereiben arról, hogy a világban nem csak Westminster típusú (pl. Nagy-Britannia, USA) választási-politikai rendszerek vannak, hanem a sokpárt rendszerre épülő, arányos választási rendszerek is. A diktátorságot kedvelő politikusok azért hozatnak a parlamenttel olyan választási törvényt, hogy a sokpárt rendszer a kétharmados parlamenti többséghez elegendő legyen a szavazatok 30% is.

A filmsorozat legfontosabb tanítása az embereknek és a politikusok, hogy a két párton kívül nincs élet, a kongresszuson és a szenátuson kívül nincs képviselet. Nincsenek korrupt politikusok, minden politikus felelősen viseltetik a saját választói iránt. Optimistán néznek a világba még a vesztesek is. 

Amikor Az elnök embereit nézzük, ne felejtsük el, hogy filmet nézünk, és nem a valóságot látjuk.

 http://nepszava.hu/cikk/1064699-az-elnok-emberei

Népszavazáshoz a Fidesz engedélye kell.

Kálmán Olga (Egyenes beszéd, ATV) kérdezte Tóth Zoltánt arról, hogy lehet-e országos népszavazást tartani. A választ meghallgathatják a következő linken:

http://www.atv.hu/videok/video-20150723-toth-zoltan-eb

Csizmadia Ervin: A társadalmi ellenállás korszaka felé? (ÉS 2015. július 10.)

Csizmadia Ervin történeti érdeklődésű politológusnak nevezi magát. A történeti érdeklődésű jogász veszi tollat és vitába kezd a cikkíróval. A vita elkezdése önmagában pozitív jel lehet a cikkíró számára, mert az érdemlességet mutatja: nem lehet a cikke felett/mellett csak úgy elhaladni.

Moldova György: Fej vagy írás? c. könyvében (Urbis Könyvkiadó, Szentendre, 2015.) azt tanácsolja a potenciális íróknak, hogy a cikk elején egyértelműen rögzítsék az álláspontjukat, mert a szerkesztők mindig a végéről kezdik rövidíteni a hosszúnak ítélt cikket. Nos, megfogadva a jótanácsot, a vita nyitányaként rögzítem, hogy egyetértek Csizmadia Ervin cikkében megfogalmazott végső igénnyel: Magyarország számára „sokpárti parlamentarizmus plurális struktúrával és nagyfokú társadalmi aktivitással” új (negyedik) típusú modellt szükséges kialakítani.

Csizmadia Ervin a cikke tartalmának megerősítéséhez Jókai Mór És mégis mozog a Föld c. regényéből[i] a nádor mondatát idézi: „Ez az ország addig él, amíg alszik. S jaj annak, aki felébreszti.” Csizmadia tartalomerősítőjét magával Jókainak a regénye címéhez írt indoklásával szembesítem: „Eppur si muove! Mikor Galilei ezt az emlékezetes mondást tevé, megdobbantá lábával a földet; éppen csak ezt a kis darabját a földnek felejté el megrúgni, ami itt a Kárpátoktól a Dunáig kikerekítve fekszik; az egész föld mozdult, hanem ez az egy darab állva maradt.” A nádor mondata agresszív fenyegetés mindazoknak, akik a társadalmi haladás, a társadalmi egyenlőség eszméjéért tesznek valamit.

A cikk címe szerint is a társadalmi ellenállás megkezdődött, 2014 ősze óta az ellenzék jelen van az utcákon. A szerző szerint „Ezt a jelenséget nem intézhetjük el annyival, mindez azért történik, merthogy elhatalmasodott a kormányzati pimaszság, egekben a korrupció, és mindezek tetejébe a demokratikus kormányzati rendszert felváltotta a diktatúra és hasonlók.” A szerző nem tagadja a pimaszság, a korrupció és a diktatúra tényeit, azonban ezen okoknál mélyebb társadalmi gyökerekre, történelmi folyamatokra is utal. Adós marad azonban a szerző a mélyebb gyökerek és folyamatok megismertetésével.

A cikkíró a történelmi fejlődési folyamatok ismeretének a hiányát rója fel keményen a mai balliberális gondolkodóknak, ellenzéki politikusoknak és elnéző vállveregetéssel az Orbán hívőknek. A szerző mondavalóját jól sűríti a címbe: a társadalmi ellenállás kialakulása felé haladunk? A mondani valójának történelmi hátteréül a szerző a magyar politikai rendszert három korszakra osztja. Elsőként a Kiegyezéstől a második világháború végéig (1870-1945), melyben  a sokpárti parlamentarizmus, domináns egypárt rendszer és társadalmi passzivitás volt a jellemző. A második korszak a tényleges egypárt rendszer (Kádár korszak) társadalmi passzivitással, és a harmadik a sokpárt rendszerű parlamentarizmus társadalmi ellenállással. Ez utóbbin belül a társadalmi ellenállásra 3 rövid történelmi periódust említ a szerző: az 1905-1906-ban a 30 éve regnáló Szabadelvű/Deák párt elsöprése, az 1980-as évek társadalmi aktivitásával a Kádár-rendszer megbuktatása, és 2014 ősze óta az ellenzék utcai megjelenése – egyelőre ismeretlen végkifejlettel.

Csizmadia Ervin konkrét történelmi kérdéseket fogalmaz meg a balliberális gondolkodók[ii] számára, hogy a Kiegyezéstől a második világháború végéig hogy lehetett sokpárti parlamentarizmus domináns egypárt rendszerrel?

Nos, egy történelmi érdeklődésű jogász államigazgatási, alkotmányjogi és választási ismeretek birtokában tud válaszolni ezekre a kérdésekre: A Kiegyezés alapvető célja - magyar oldalról -Magyarország állami szuverenitásának a visszaszerzése volt (kivéve külügy, hadügy, pénzügy). A kiegyezés igénye áthatott minden társadalmi csoportot: az arisztokráciát, a klérust, a nemesi osztályokat, a feltörekvő (németajkú) polgárságot, sőt még a parasztságot is. A kiegyezés Habsburg célja a poroszoktól való vereség után egy békés, adófizető és katonaállító magyar állam volt, korlátozott szuverenitással. Az osztrák polgárok örültek az új piaci lehetőségeknek. A kiegyezés után megtartott választások alapján a lakosság 8% (!) %-nak volt választójoga. Az 1848. V. törvény[iii]megnyitotta a demokratikus választások felé az utat, de bő teret engedett a cenzusos és regisztrációs választásoknak a dualizmus korában. (Érdekes történelmi hasonlóság a Fidesz 2012. évi választási regisztrációs törvényjavaslatához.)

A cikkíró másik kérdése a balliberálisokhoz: „Hogyhogy nem sikerült a (Szabadelvű/Deák Pártot) három évtizeden keresztül leváltani?” Jókai, aki maga is harminc évig volt kormánypárti országgyűlési képviselő, őszinte beismerő vallomást tett: „Etettünk és itattunk!” (Az érdeklődő olvasó áttekintheti Jókai tollából a választási csalások minden csínját-bínját A kiskirályok c. regényének a XXVIII. fejezetéből[iv].) A nyílt szavazás korabeli indoklásában a belügyminiszter azt mondta: „Nem fér össze a magyar lélekkel a titkolódzás!”

Bibó Istvánnal vitatkozik a cikkíró: (a dualizmusban) …„miként lehet, hogy a magyar történelem legsikeresebb időszakának azt tekinthetjük, amelyben a gazdasági gyarapodás a politikai monolitikusság keretei között valósul meg?” Bibó megvédi önmagát írásaival, azonban azt kérdezem Csizmadia Ervintől: ha ilyen sikeres volt a dualizmus alatt a kormány gazdaságpolitikája, akkor miért kellett az első világháború kirobbantójának lenni? Sőt, még pótkérdést is feltehetünk: mely társadalmi csoportok felelősek az első világháborús magyar emberi, gazdasági, politikai és területi veszteségekért? (Hasonlóan Csizmadia cikkbéli korábbi kéréseihez: kéretik mellőzni a Károlyizást és Kun Bélázást, mint egyszerű néplelki megközelítést.)

Érthetetlen, hogy miképp siklik el egy történelem iránt érdeklődő politológus a második világháborúban való magyar részvétel kérdései, és annak következményei iránt való érdeklődés?!

Hosszú viták vezethetnek el odáig, hogy társadalmilag is megbeszéljük azt, amit még az értelmiség sem kezdett el érdemben, és a társadalom egésze tv reklámokból és óriás plakátokról értesül a saját életüket meghatározó politikai döntésekről.

Széchenyi Istvánnal egyetért a cikkíró: „Széchenyi… hangsúlyosan beszél a magyar nép alkotmányos érzékéről. …mindegyik népnek van valamilyen fő jellemvonása, s nekünk történetesen ez az.” Íme, egy közös pont, amelyből valóban megfordíthatjuk a világot!

Minden érdemi vita összeköti azokat, akik gondolkodnak, akik túl akarnak lépni – József Attilát idézve[v] - e mai kocsmán. A gazdaság, a tulajdon, az állam Fidesz-es átrendezése a szegényeket még szegényebbekké, a gazdagokat még gazdagabbá teszi. Akadályozzuk meg ezt az egészségtelen társadalmi irányt!

Minden vita bizalmat teremt azok között, akik a szavazatok erejével akarnak győzni és nem fegyverekkel.

Dr. Tóth Zoltán

választási és közigazgatási szakértő, Megjelent az ÉS 2015. július 17-ei számában.

Barokk zene koncertek Tolna megyében.

Miszla (Tolna megye) Art Kulturális Központ és Alkotóház ad otthont egy barokk hegedű mesterkurzusnak, amelynek vezetője Tóth Mónika hegedűművész. A mesterkurzus résztvevői a környező településeken koncertet adnak: 2015 július 24-én Tamásiban, július 26-án Gyönkön, mind a két alkalommal 18 órakor a templomban (l.: meghívó).

Ajánljuk minden érdeklődőnek a koncerteket!

Tóth Mónikát meghallgathatják a Rádió Bézsben is, a "Mit Főzzünk? Válassz!" c műsorban (kedd 13-14 óra).

http://www.radiobezs.hu/radiobezs/archivum