A szavazatok erejével ...

Mire szavazzak?

Magyarországon 1990 -2002 között a választópolgárok mindig az adott kormánypárt ellen szavaztak. Az emberek kipróbálták minden párt kormányzóképességét és mindig koalíciós alapon: MDF-KDNP- FKGP, MSZP – SZDSZ, FIDESZ – FKGP. Bevált a rendszerváltás egyik nagy ígérete: politikai váltógazdálkodás valósult meg. 2006-ban először fordult elő, hogy az MSZP újrázni tudott, de az alapvetően elhibázott kormányzati gazdaságpolitika és Fidesz furmányos ellenzéki hatalomgyakorlása miatt 2009-ben az MSZP kormány megbukott és csak parlamenti kisebbségi kormány működött. 1990 – 2009 között a pártok vezetői nem tanulták meg – még a demokrácia keretei között - a koalíciós kormányzáshoz szükséges együttműködés alapjait: az érdekek és az értékek kompromisszumát. Ennek eredményeként az 1990-ben az országgyűlésbe bekerült pártok mindegyike fokozatosan felőrlődött. Kivéve a Fideszt, mert megtanult egy új hatalomgyakorlási technikát: magába olvasztani a célba vett párt vezetőit, a Fideszbe integrálni őket (MDF, KDNP, FKGP). 2010-ben a Fidesz az általa lezüllesztett-szétbomlasztott pártok támogatóiból verbuválta az új szavazóbázisát. Ennek a szavazóbázisnak a magja 1,5 millió szavazó, amely a sikerek csúcsán volt már 3 millió is. 2007-től az MSZP fokozatosan, majd 2011-től a DK kiszakadásával látványosan veszített szavazóbázisából. Az új pártok (LMP, Jobbik) átmeneti sikerek után a Fidesz politikai zsákmányává váltak. Ennek a folyamatnak az eredményeként 2014-től kiépült a Fidesz állampárt rendszere, amelyben megszűnt az állami szervezetben a hatalom-megosztás elve, és helyét a sztálini hatalom egysége vette át. 2014-re az ellenzéki pártok a koalíciós képességük elvesztése után elvesztették az együttműködési képességüket is. Bár próbálkoztak (szavakban) politikai innovációval (összefogás, előválasztás, közös lista), de mivel politikai kampányokat érdemben nem folytattak, ezért a szavak önmagukban nem vezettek eredményre. Eredményes volt viszont a 2018-ban és 2022-ben a Fidesz állampárt „választási költségvetési” és média politikája, amellyel magas szinten helyreállította a néha megbicsaklott szavazóbázisát. Az állampárt a „kamupártok” létrehozásával, a választójog kiterjesztésével álcázza „demokratikussá” a választásokat. A parlamenti ellenzék pártjai a 2019. évi önkormányzati választáson tudtak eredményt elérni – az állampárt ármánykodó választási törvény módosítása ellenére - a főpolgármesteri poszt megszerzésével, a fővárosi képviselőtestületi és kerületi polgármesteri többség elérésével. (A Fidesz a fővárosi vereségen okulva - 2024-re készülve - újabb ármánykodó választási törvény módosítást követett el.) A 2024-es önkormányzati és a Európa Parlamenti választások előtti évtizedben az ország lakossága társadalmilag (gazdag-közép-szegény), politikailag (város-vidék), jogilag/képviseletileg (állampárt- parlamenti ellenzék-civil szervezetek) szétszakadt, a szavazóbázisok háromfelé repedtek: kormánypárti-ellenzéki-nemszavazók csoportjaira. Ebbe a térbe robbant be a Magyar Péter, későbbi elnevezéssel a Tisztelet és Szabadság Pártja (a továbbiakban Tisza Párt), mint új (harmadik) politikai erő.

A Magyar Péter jelenség meglepetésként hatott a közvéleményre és a közéletre is. Ezt a „meglepetést” fokozta egybehangzóan az állampárti és az ellenzéki (független) média is azzal, hogy hangsúlyozták az előzménynélküliséget. Aki szakértőként tekint a Magyar/Tisza Párt gyors felfutására az világosan látja (nyilvános információ hiányában persze utólag), hogy 2 hónap alatt ekkora politikai sikert nem lehet elérni, legalább 1 éves (titkos) előkészületekre volt szükség. Elengedhetetlen időszükséglete van a humánerőforrás megtervezésének, a logisztikai háttér megteremtésének, a kampány stratégia kidolgozásának, a médiaterv elkészítésének, a jogi lépések végig gondolásának. Aki egy kicsit is jártas a kampányfinanszírozás pénzügyi világában, az tisztában van a sok-sok millióra tehető költségekkel, amelyeket nem lehet hitelből (vagy „hozomra”) elkölteni: tüntetések hangosítása, kivetítők és biztonsági emberek, beszédírók, önkénteseket szervező hálózatok, ajánlásgyűjtők bérlése, benzin, média (elektronikus és nyomatott), iroda, számítógépek, internetes szavazás a jelöltekről és egyéb dologi kiadások stb.

A meglepetés a Fideszt is elérte, nem csak a közvéleményt. Hetekbe telt, mire a Magyar/Tisza Párt elleni média támadást beindult az állampárti médiában: Magyar Péter személye elleni karaktergyilkosság kihirdetése és a Tisza Párt átirányítása a baloldaliak közé. Az ellenzéki pártok szóhoz se jutottak a meglepetéstől, csak a Fidesz által bejelentett „baloldaliságra” reagáltak: a Magyar nem baloldali.

A Tisza párt alelnöke is – véleményem szerint – csöppenként adagolta az előre kidolgozott tüntetési menetrend és szakpolitikai bejelentések ütemezése szerint a politikai szlogeneket. A közvéleménykutató cégek – szakmailag részben érthető - lassúsággal mérték a Magyar/Tisza Párt erősödő támogatottságát. Budapesten a kampánynyitó gyűlésen legalább 200 ezer, a vidéki körút során több tízezer fő vett részt. Az internetes szavazáson 95 ezer szimpatizáns szavazat érkezett az Eu pártlista jelöltjeire (a szavazás eredménye nem volt ellenőrizhető).

Az állampárt és a parlamenti ellenzéki pártok eddigi vitái két témára koncentráltak: honnét veszi el a június 9-ei szavazatokat a Magyar/Tisza Párt? Az állampárttól vagy a parlamenti ellenzéktől vagy a nemszavazók/bizonytalanok csoportjából? A másik vitapont: legyen-e a magyarországi EP listavezetőknek nyilvános vitája, főműsoridőben, egyenes adásban a „királyi TV”-ben.

A választási eljárás eddigi szakaszában a következőket tudjuk a Magyar/Tisza Pártról:

·       Indítanak pártlistát az EU Parlamenti választáson.

·       Nem indítanak főpolgármester jelöltet.

·       Indítanak fővárosi közgyűlési pártlistát a választáson.

·       Nem indítanak vármegyei pártlistákat.

·       Néhány települési polgármestert jelölnek.

·       Települési önkormányzati egyéni jelölteket állítanak a 16 ezer helyből néhányra.

·       Nem támogatnak nemzetiségi önkormányzatokat.

2024. május 12-én még nem látható világosan, hogy konkrétan milyen politikai irányzatot képvisel a Magyar/Tisza Párt és mekkora szavazóbázissal rendelkezik.

Véleményem szerint

·       egy jobboldali-centrum politikai irányzat van kialakulóban, egyszerűen megfogalmazva egy „Orbán nélküli Fidesz”

·       a szavazóbázis kialakítása a vidéki középosztályra koncentrál és az EU pártlistával kívánja erejét országosan bizonyítani

·       a 2026. évi országgyűlési választásra gyűjtik az erőt, bebizonyítandó addig a kormányzóképességet.

Érdemben három osztatúvá vált a pártrendszer. A Fidesz a június 9-ei választás után is megőrzi állampárti jellegét. A magyar parlamenti ellenzék súlytalanná válik az Európai Parlamentben.

Ha Ön egy Orbán nélküli Fideszt akar 2026-ban Magyarországon, akkor már most is szavazhat a Magyar/Tisza Pártra, de az ilyen szavazat „csak” politikai erőgyűjtés 2026-ra. Az állampártra most nem veszélyes, de gyengíti a baloldalt.

Tóth Zoltán választási szakértő

(Megjelent 2024. május 17.)

Európai Magyarországért!

A 2024.évi Európai Parlament-i választások jelentősége túlnő a nemzeti pártok közötti erőviszonyok hagyományos felmérésén. Nemzetközi tétje, hogy milyen mértékben szilárdul meg az Európai Unió intézményeiben az integrációt támogató, jelenleg többséget alkotók közössége, illetve mennyire képes megerősödni az integrációs törekvésekkel szemben álló, ma kisebbségben lévők tábora. A magyar választók elsősorban arról dönthetnek, hogy folytatódjék-e az EU kohézióját súlyosan támadó magyar politika, ami példa nélküli módon vezetett nemzetünk európai elszigetelődéséhez.

Az Európai Uniót erősíteni kívánó, Magyarország konstruktív európai magatartását támogató választóknak fokozott erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a szavazók ne pusztán pártszimpátia, hanem az európai integrációs törekvésekhez fűződő viszonyuk alapján adják le szavazatukat. Ez nemcsak saját felelősségünk, hanem az utánunk következő generációk önfelelőssége és érdeke is.

Az integrációt támogató civil kezdeményezés keretében szeretnénk elősegíteni, hogy a választók minél objektívebb ismeretek birtokában, az ország húszéves tagságából származó előnyök tudatában döntsenek mindannyiunk sorsát keretező európai integráció jövőjéről. Mindezt az Európai Uniót jól ismerő szakértők segítségével tervezzük támogatni, akik tényeket, elemzésekeket mutatnak be, párbeszédet folytatnak a hallgatósággal. Szeretnénk felhívni a társadalom széles köreinek figyelmét arra, hogy hazánk kisodródása az Európai Unióból máris súlyos hátrányokkal járt és jár. Az európai integráció további gyengítése Magyarország számára nemcsak az eddig élvezett, gyakorta nem is tudatosodott előnyök elvesztését, hanem történelmi tragédiát is jelentene a mai és a jövőbeli nemzedékek számára.

Rendezvényeink alapul szolgálnak majd annak feltérképezésére is, hogy a lakosság milyen elvárásokat és aggályokat fogalmaz meg az integrációs folyamatok kapcsán.

A tevékenységet az Európai Parlamenti választásokat követően is folytatni kívánjuk.

Felkérjük az európai integráció mellett kiálló szervezeteket és polgárokat, hogy az együttműködés szellemében, pártállástól függetlenül hangoljuk össze erőfeszítéseinket az európai integrációs törekvések továbbviteléért, a minél egyértelműbb hazai támogatás biztosításáért.

A csatlakozási és együttműködési szándékot és elérhetőséget (nevet és emailt), valamint a támogatás felajánlás konkrét formáját (szervezés, hálózatépítés, kommunikáció, anyagi, egyéb) az alábbi címre kérjük: istvan.tompe@merito.hu.

Budapest, 2024. április 16.

Inotai András Tatár György Tömpe István