A szavazatok erejével ...

Pörkölt - káposztás tésztával 2015. 09. 12. 100 főre.

16 kg     sertés/marha apróhús (lehetőleg kiskockára vágva, az egész mennyiség vagy sertés, vagy marha!)

4 kg        csont (nem húsos csont, alaplébe kell)

2 kg        vöröshagyma

2 kg        lecsópaprika

3 kg        friss (pl. Lucullus) paradicsom vagy 1 kg sűrített paradicsom (nem lé!)

10 kg     kiskocka tészta (lehet nagykocka vagy fodroskocka is)

2 kg        vöröshagyma

10 kg     reszelt káposzta (fehér)

1 kg        kristálycukor

2 l           olaj

0,5          só

0,5 kg    porcukor (vegáknak)

2 cso      őrölt feketebors

5 dkg édesnemes őrölt pirospaprika

Az étel jellege: húsevőknek, azonban a káposztás kocka pörkölt nélkül vegetáriánusoknak is adható. Vega esetben porcukorral megszórható a káposztáskocka.

Az étel állaga: a pörkölthús szaftos, a káposztás kocka szilárd halmazállapotú. Az alkotórészek megőrzik önállóságukat, nem homogénezettek.

Az étel színe: barnás-pirosas, a hús barna, a szaft pirosas, a tészta fehér, a reszelt káposzta a dinsztelt hagymától barnás színű.

Az étel íze: A pörkölt alap lecsós ízt ad a húsnak is. A káposztás kocka ízét a só-bors-cukor egyensúly határozza meg, de nem uralkodik, hanem harmonizál a káposztával.

Metódus

Alaplét készítünk a csontból és az esetleges nyesedékből.

A pörkölt alapot elkészítjük (dinsztelt hagyma, kockázott lecsópaprika és paradicsom +só+pirospaprika). Az apróhúst olajban elősütjük (pirítjuk), kifehérítjük. A pörkölt alapot és pirított apróhúst összekeverjük, borsozzuk, sózzuk. Pároljuk a húst, az elpárolgó lét alaplével pótoljuk.

Tésztát forró és sós vízben megfőzzük. A vizet elöntjük, a forró tésztát kigőzölögtetjük, majd kevés olajjal megakadályozzuk az összeragadást.

Hagymát dinsztelünk, és a cukrot megpirítjuk (karamellizáljuk) benne. A reszelt káposztát rátesszük, és lassan (!) puhítjuk. Borsozzuk. Ha túl nagy volt a tűz és le akar égni, akkor egy kevés alaplét öntünk alá. A káposzta összeesik és barnás színű lesz. A káposztát nem szabad krémmé főzni, tartsa meg al dente (harapható) állagát.

Tésztát és a káposztát összekeverjük, kicsit együtt melegítjük az ízek harmonizálása céljából.

Az étel tálalása: Alulra tesszük a káposztás kockát, a tetejére a pörköltet. Nem keverhető össze a két alkotórész.

Jó étvágyat!

A csirkepörkölt a hagyományos magyar konyha egyik jellegzetessége. A nagymamám minden nyaralás kezdetekor és a hazautazás előtt csirkepörkölttel ünnepelt: érkezéskor azért, távozáskor meg amazért főzött olyat, amelyet máskor csak vasárnapra készített.

A hagyományos csirkepörkölt receptje rendkívül egyszerű: egy egész csirke feldarabolva, hagyma, zsír, pirospaprika, tejföl. A családban a csirkealkatrészek szigorúan ki voltak jelölve: a két combja a két gyereké, a mellehúsa apámé, a feje-nyaka- háta-püspökfalatja anyámé. Versenyezni csak a két szárnyáért lehetett.

Újabb időkben nem így készül a csirkepörkölt, hanem „új idők új dalai[i]” szerint fontos előkérdések megvitatása után lehet csak nekiállni a csirkepörkölt elkészítésének.

A családban megváltozott a csirkealkatrészek felosztásának a rendje: mindenki csirkecombot vagy csirkemellet akar enni. Kevesen igénylik a szárnyat, a püspökfalatot, a nyakat[ii]. Erősen vitatott kérdés a csirke bőre. Ha sült csirke készül, akkor körömszakadtáig védelmezem a csirkebőrt, annak ropogósra sütése érdekében. Ám, a pörköltben a csirkebőr kevesek igénye, így inkább az alaplébe teszem a nyúzlatot, mert a többség a megnyúzott csirkét kedveli. (Nem akarom látni, ahogy egyesek piszmognak és gusztustalankodnak a tányérjukban a csirkebőrrel.) További harci kérdés lehet a zsír kontra olaj eldöntése. A hagyományos konyha a zsírpárti, míg a magát korszerűnek tartók az olaj mellett küzdenek. Hasonló vitára adhat okot a „mikor tegyük bele a paprikát?” kérdése, és a hagyma mennyisége (sok-kevés) is alkalmat adhat családi csetepatéra. A tejföl mikor kerüljön bele a csirkepörköltbe? Habarva vagy étkezési keményítővel sűrítsük-e a pörköltünket? Vagy ne is sűrítsük, mert az egészségtelen! És akkor még nem beszéltünk a vegetáriánusokról, a vegákról, a laktóz vagy glutén érzékenyekről …Még vitatkoztunk a köretről: nokedli, sztrapacska, főt tészta, rizs, krumpli… vagy fehérkenyér. Savanyúságok garmadája is igényelhető: uborkasaláta, csemege ugorka, cékla, almapaprika, stb.

Szakács legyen a talpán az, aki ennyi féle igényt ki tud elégíteni! A döntési módozatok is több félék lehetnek: demokratikus (szavazással), autokratikus (diktátori) vagy egyszerűen, akinél a pénz van, az vesz valamit, és abból kell főzni valamit.

Nézzük in concreto a Rádió Bézs csirkepörköltjét.

A megnyúzott és ízületre vágott csirkecombokat a combcsont mentén be kell metszeni, mind a két oldalon. A nyúzott melleket, csontosan legalább 4 részre kell aprítani. A pörkölt alap fele apróra vágott vöröshagyma és egynegyed-egynegyed rész paradicsom és tv paprika szükséges. A hús és a pörkölt alap aránya 1:1.

Zsírt forrósítunk a bográcsban, majd a vöröshagymát dinszteljük. Világossárga színű legyen, ha már sötét sárga a hagymánk, akkor kidobjuk, és elölről kezdjük a pörköltalapot. A világossárga hagymába tesszük a paprikát és a paradicsomot, majd amikor összeesett, akkor pirospaprikát, fokhagymát és őrült köménymagot teszünk hozzá, gyors kavarás mellett.

A húsokat fokozatosan helyezzük a pörkölt alapba, hogy legyen idejük kifehéredni. Amikor minden húsdarab fehér, akkor felöntjük alaplével (ugye milyen jó a csirkebőr nyúzmány!), és lassan rotyogtatjuk. Elsőre, másodikra csak a só-fűszer beállítást kóstoljuk, majd amikor a hús kezd leválni a csontjáról, akkor ellenőrizzük a hús puhaságát is. Utóízesítjük, majd egy kevés pirospaprikával újabb színt adunk az ételnek. A csilipaprikát felkarikázzuk, és egy kevés kis lével külön tányérban tesszük a bogrács mellé. A tejfölt is külön tálaltuk.

A köretnél a sztrapacskapártiak győztek, és a vendéglátók szakácsa kiválóan készítette el.

Jó étvágyat kívánunk! És hol volt az uborka?

Bornai Tibor és Tóth Zoltán javaslata.

A Civil Rádió stúdiójának az előterében (3 négyzetméter) találkoztam Bornai Tiborral. Én adásból kifelé, Ő adásba befelé tartott a két ajtó között. Érdekes a találkozó egy nagyon magas, vékony (Ő) és alacsony testes férfi (én) között, amint megpróbálnak elmenni egymás mellett egy szűk folyosón. Velem kifelé tartott a szerkesztő, Vele befelé jött a segédszerkesztő. 4 férfi 3 négyzetméteren, ellentétes irányú mozgással.

Felismertem Bornai Tibort, köszöntem, és érdeklődtem: Hová, hová?! Frappánsan válaszolt: Hová, hová? Egyszerre mondtuk: „Ha meghaltál, már sehová!”

Itt hallgathatják meg Bornai erről szóló dalát: https://www.youtube.com/watch?v=4J49eF8-0zc

Már mind a ketten tudtuk egymásról, hogy ki kicsoda, és egymást súrolva haladtunk volna tovább, amikor Bornai Tibor lefogta a kifelé haladtomat: „Új választási módszert kellene alkalmazni!”

A szerkesztő az én hátamba, a segédszerkesztő a Bornai hátába ütközött. „A választási módszereket már megírtam az egyetemi tankönyvemben!” – válaszoltam a nyakamat hátraszegve, fölfelé nézve Bornainak.

http://tothzoltan.blog.hu/2013/11/10/hatalmi_jatszmak_es_valasztasok

Bornai Tibor, mint a választási szakmai konferencia kezdeményezője a Civil Rádió előterében a következő javaslatot terjesztette elő: „A jelenlegi választási módszert meg kell őrizni. A választópolgár a jelenlegi szavazási módszer szerint szavazhatnak. Az újdonság az, hogy azok a választópolgárok, akik nem kívánnak a jelenleg hatályos törvény szerinti szavazólapokkal szavazni, azok a választópolgárok egy másik urnába helyezhetik el „a melyik pártra, melyik jelöltre nem szavazok?” megnevezésű szavazólapot. A Bornai javaslat indokolása nagyon fontos: lényegesen megnő a választási részvétel lehetősége, mert aktivizálja azokat a választópolgárokat is, akik nem valamely pártra, hanem valamely párt ellen kívánnak szavazni.

Összefoglalom szakmailag a Bornai javaslat lényegét: a hagyományos kétszavazatos rendszerben (pártlista és egyéni választókerületi jelölt) pozitív a szavazási mód, míg a másik két szavazólap (pártlista és egyéni jelölt) a negatív szavazási módot jelenti. Minden választópolgár összesen 4 szavazatot adhat le. (Nem kötelező a 4 szavazat leadása, lehet kevesebbet is!) A választási eredmény megállapítása úgy történik, hogy minden pártlista és egyéni jelölt pozitív és negatív szavazatait összesítik. A győztes párt, illetőleg a győztes jelölt az lesz, aki a mérleg elkészítése után a legtöbb pozitív szavazatott kapta. Ha nincs olyan párt, illetőleg jelölt, amely pozitív szavazatot kapott volna (mert mindenki mínuszban van), akkor új választásokat kell tartani.

Tóth Zoltán - 4 fő 3 négyzetméteren – értékelte a javaslat történeti jellegét. A javaslat a demokratikus európai irányba mutat, mert a „sok-szavazatos” módszer irányát követi, és ez a módszer az európai jövő. Egy választási módszer annál demokratikusabb, minél több szavazatot lehet leadni egy választópolgár által. Történelmileg már ismert az a választási módszer, amelyben a pozitív szavazási technika (+,X) mellett lehetőség van a „minden jelölt elleni” szavazat leadására is. A történelmi hűséghez hozzátartozik az is, hogy jelenleg a demokratikus választások egyikén sem lehet ilyen módon szavazni, mert az uralgó pártok, ezt a szavazási módszert törölték a választási törvényből (utoljára Putyin).

Konkretizálva a Bornai javaslat lényegét: a jelenlegi átlagos 4 milliós részvételt a választáson 6-7 milliósra lehetne növelni, amely a választások általános legitimitását (társadalmi elfogadottságát) jelentősen növelné, mert világossá válna a nép (a közvélemény) előtt, hogy egy párt – a győztes párt – a valóságban milyen valódi választópolgári támogatottsággal birtokolja az állami, az önkormányzati hatalmat.

Érdemes a Civil Rádió előterében (3 négyzetméter) gondolatokat cserélni másokkal.

2015.szeptember 1-jén, kedden 13-14 óra között  - (ismétlés kedd 22-23 óra között) http://www.radiobezs.hu/radiobezs/dr-toth-zoltan címen - hallgatható a műsor.

Tina Turnerrel kezdünk, majd Buday Péter, sztárszakács következik az iskola kezdés uzsonnatáskájával. Szépírók főzték rovatunkban Galkó Balázs Krúdy Gyula elbeszélésének a negyedik részletét olvassa fel. Tóth Mónika hegedűművész a hegedű hangolásáról és elhangolásáról beszél nekünk. Majd Benke László olimpiai bajnok séf oktat minket szépre, jóra. A „Kedden gondoljunk a hétvégére!” rovatunkban a húsevőknek körtével sült húst, a vegetáriánusoknak körtés kék sajt kombinációt  készítünk. A Hallgatóink főzték rovatunkban Kiss Katalin mini uborkákat tesz el télire a Rádió Bézs hallgatóinak. (A fotón Bátri Mária és Kiss Katalin.)

Klubrádió – Tóth Zoltán kérdései Pitti Zoltánhoz. 

A Klubrádió Atheneaum c. műsorsorozatából a Szociáldemokrata stafétát hallják. Szerkesztő Szentpéteri Nagy Richard. Tóth Zoltán vagyok, a mai műsorban a kérdező szerepében, mert a Szociáldemokrata staféta mai kérdezője Sebaly Bernadett akadályoztatva van. A Staféta mai szereplője Pitti Zoltán. A szerkesztő által teremtett hagyomány szerint az első kérdés mindig az, hogy mit ért a szociáldemokrácia, szociáldemokraták fogalmán. Ez a kérdés Pitti Zoltánhoz is. Mit ért Ő szociáldemokrácián?

Hagyományos kérdés szintén, hogy Pitti Zoltánt mi vezette el a szociáldemokrata gondolatokhoz? Család, iskola, barátok?

Wiener Györgytől hallhattuk ebben a műsorban a szociáldemokrata gondolkodás korszakolását Marxtól napjainkig. A mai műsorban a jelennel és a jövővel foglalkozunk. A szociáldemokrata elemzések kiindulópontja mindig a gazdasági viszonyok elemzése volt. Változott-e a világ akkorát, hogy a mai politikusok egy része a saját akaratát tekinti kiinduló pontnak a világ megértéséhez?

Pitti Zoltán kedvenc gazdasági területe az önkormányzatok gazdasági tevékenysége. Pontosabban a kormánynak az önkormányzatokkal kapcsolatos gazdaságpolitikája. A rendszerváltás előtt voltak ebből a szempontból elfogadható szakmai elemek vagy helyes volt az 1989-es rendszerváltással a fürdővízzel a gyermeket is kiönteni?

Az önkormányzatok gazdasági önállóságának van-e nemzetközi standardja?

Általánosnak tekinthető nézet, hogy a szociáldemokrácia általánosságban elfogadja a kapitalizmus gazdasági rendszerét és a globalizációt. Jelenleg ennek a nézetnek a leghíresebb képviselője Thomas Piketty, akinek könyve „A tőke a 21. században” az évtized slágere. Meg lehet-e haladni a világban, Európában és Magyarországon ezeket a kereteket?

Magyarországon a kormány gazdaságpolitikája folyamatos kritika alatt áll. Melyek volnának egy új gazdaságpolitika alapjai?

Pitti Zoltán volt politikus, köztisztviselő, egyetemi tanár. Melyik tevékenység áll a szívéhez a legközelebb?

Bealkonyodott-e a szociáldemokráciának Magyarországon, és mint genetikailag hibás gondolatot el kell-e vetni?

Pitti Zoltán válaszait itt hallgathatja meg:

http://www.klubradio.hu/index.php?id=205

1. rész 6:25 – től végig

2. rész elejétől végig

3. rész elejétől 4 percig

A Civil Rádióban Tóth Mónika beszélgetett Tóth Zoltánnal a szakácskodásról, és együtt hallgattak zenét. Ha van 48 perce „háttér-rádiózni”, akkor kattintson ide:

http://www.hbcnews.hu/2015/01/dr.html

Elsőre a szép és színes fényképek tetszettek meg nekem a Malajzia, Szingapur c. könyvben, azonban sok más olvasnivaló „beelőzött” a könyv elé. Másodjára még az is eszembe jutott, hogy én is voltam Malajziában 1,5 órán át, és az Euróban dühöngő dohányzási tilalom után jól esett egy „európai” repülőtéren, Kuala Lumpurban dohányozni.

Gyerek módra álltam neki a könyv olvasásának. Nézegettem a fényképeket és a fényképaláírásokat, majd egy kicsit irigykedtem arra a 6 fős csapatra, akik három hétig gyönyörű természeti és műemléki környezetben és hipermodern új világban járhattak.

Ágh Attila és Varga Gyula könyve (szerkesztő Csák Erika) eltér a hagyományos bédekkertől, többet mond az általános útleírásoknál, utazási tanácsoknál. A Kossuth Kiadónál megjelent könyv társadalmi, politikai, gazdasági és történelmi-kulturális elemzését adja a maláj-kínai-indiai (tamil) együttélésnek.

Malajzia és Szingapur is fiatal állam, az előbbi 1957-től, az utóbbi 1965-től nevezheti magát nemzeti államnak. Az előző 500 évet portugál, majd holland, továbbá angol gyarmatként volt a terület az európai és ázsiai kereskedelem fókuszában.

A szerzők a kulturális szivárvány országainak nevezik Malajziát és Szingapurt, mert a sokszínű és soknyelvű népesség mellett a gyarmatosító országok is letörölhetetlen nyomot hagytak a mai államszerkezeten, politikán és kultúrán is.

A szerzők őszinte ámulattal tekintenek a fiatal állam teljesítményeire: a folyamatos gazdasági (GDP) növekedésre, a világszínvonalú technológiai, közlekedési és építészeti megoldásokra, ugyanakkor népek együttélésének a stabilitására. Megismerhetjük a szerzők nyomán azt az árat is, amelyet 28 millió lakosú Malajziának és az 5 millió legális, 5 millió illegális lakosú Szingapurnak ezért fizetnie kell. És ez a fizetség nem kevés: gyakorlatilag nincs társadalmi mobilitás, a születési státusz élethossziglan megmarad. Malajziában az etnikai többség a maláj, Szingapurban a kínai, és az etnikai többség előjogait az állam megvédi, sőt preferálja az etnikai kisebbségekkel szemben. Az oktatás komoly állami támogatásban részesül, de a társadalmi-jövedelmi különbségek 27-szeresek a különböző néprétegek között. A politikában, a pártokban és az állami szervezetekben gyakorlatilag egypárt-rendszer van, a demokráciának csak a nyomai láthatóak. Malajziában a politikai hatalom a maláj elit, a gazdasági hatalom a kínai elit kezében, ott ez az árok választja el az eliteket.

A szerzők szerint európai gondolkodásmóddal érthetetlen, hogy miképpen tud ilyen viharosan fejlődni a gazdaság és változatlan maradni a társadalmi szerkezet.

A könyvet ajánlom mindenki szíves figyelmébe: aki tervez egy utazást ebbe a térségbe, annak számára bédekkerként használható; aki kényszerül megelégedni távoli országok fényképalbum útján való megismerésével, az jó forrásra talál a könyvben. Aki a jelenlegi magyarországi állam tevékenységét jobban, mélyebben kívánja megismerni, annak különösen ajánlom a könyv elolvasását, mert megértheti, hogy miképpen tud egy hatalmi elit úgy uralkodni népeken, hogy a gazdaság fejlődik, a gazdagok még gazdagabban, a szegények még szegényebbek lesznek.

Jelenthet-e Magyarország számára mintát Malajzia és Szingapur gazdasági virágzása és társadalmi-állami szerkezete? Európaiként szemlélve és megélve Magyarországot ez az út csak azok számára járható, akik magukat a hatalmi elitbe beharcolták. A társadalmi szolidaritás elve lassabb fejlődést eredményez, de gyermekeinkre nem akarjuk az urak-szolgák társadalmát hagyni, ha már egyszer ebből sikerült kiverekedni magunkat.

Tóth Zoltán, Népszava, 2015. augusztus 22. Szép Szó melléklet, 3. oldal

http://nepszava.hu/cikk/1067121-a-kulturalis-szivarvany-orszagai  

Nyáron könnyű és olcsó egy kis házi kechup (pörköltalap) összeállítása. Minden van a zöldségesnél és nem kell személyi kölcsönt felvenni a Cofidis reklám-lányoktól, hogy a Készítsünk egy kis húsalávalót.

Ősszel, télen és kora tavasszal azonban nagyon jól jön egy kis saját készítésű pörköltalap, hogy a hús alá tegyük zaftként, ízesítőként vagy szószalapként.

Miért kechup a neve? Elsődlegesen a színe és állaga miatt. Élénk piros a színe és folyékony. Lassú folyással folyik, úgy, mint a hivatalos ketchup. Másodlagosan az összetétele olyan, mint a hivatali kechupé: fele paradicsom, a másik fele egyéb zöldség (+ hagyma, de erről később).

Miért nevezzük pörköltalapnak? Elődlegesen azért, mert a magyar konyha szerint a pörkölt nevű ételben a húst pörkölik, és a pörkölt nevű étel alá teszik a paradicsomos masszát. A pörköltalap színe piros, a pörköltalap tartalma fele paradicsom és a másik fele zöldség (+ hagyma, de erről később).

A házi kechup (pörköltalap) összetétele egyszerű: az összmennyiség fele paradicsom. Azonban nem mindegy, hogy milyen paradicsom. A gondos szakács legalább kettő olyan paradicsomfajtát ismer, amely a befőzésre: az egyik a Lucullus, a másik a paraszt paradicsom. Míg a Lucullus hosszúkás szilva formájú, addig a parasztparadicsom tenyérnyi nagyságú és gömbölyű-totyakos kinézetű. (Ennek a leírásnak az alapján a kezdő befőzők is könnyen felismerik a piacon. Aki még ennél is kezdőbb, annak az árak adnak eligazítást: ez a két fajta a legdrágább a paradicsomra hasonlító paradicsomok közül.) A pozitív paradicsom meghatározás után adjunk egy nem ajánlott listát is: ne vegyünk befőzésre koktél, fürtös, sárga, fekete, zöldcsíkos, háromszögletű és bikaszív paradicsomokat, mert ezek a látványkonyha részei és nem a befőzésé. Így is elég gondja lesz a befőzőnek, hogy a Lucullus és a parasztparadicsom között döntenie kell!

Az összmennyiség másik fele már divergáló (eltérő) egyedekből áll. Zeller a zöldjével, savanyú (nyári) alma, sárgarépa úgy, hogy súlyra nagyjából egyenlő legyen. (A patikamérleg mellőzése kéretik!)

A fele-fele eldöntése után következik az utolsó összetevő: a vöröshagyma. A széplelkeknek megemlítjük, hogy nem medvehagyma, nem újhagyma, nem mogyoróhagyma, nem francia (fehér) és nem póréhagyma. Egyszerű (ha lehet makói) vöröshagyma[i] legyen a kechupban, pörköltalapban. Mennyi legyen a hagyma mennyisége az összmennyiséghez képest? Maximum az összmennyiség 1/5-e (pl. 5 kg összmennyiség esetén 1 kg.) Miért változik a hagyma mennyisége? Azért mert a különböző emberek különböző gyomrai különbözően reagálnak a hagymára. Pl. a vegetáriánusok nagyon sok hagymát tesznek az ételükbe, hogy ízes legyen a nem húsétel. A húsevők sok hagymát tesznek a húshoz, hogy sok-sok finom szaft (zaft) körítse a húst. Akiknek a gyomra a savakat nem bírja, vagy más egészségügyi megfontolásai vannak, az ne tegyen bele sok hagymát a kechupba, pörköltalapba.

Bevásárlási lista egy 5 literes befőttesüvegnyihez:

2,5 kg    Lucullus paradicsom

1,0 kg új zeller (zölddel együtt)

0,5 kg nyári alma

1,0 kg sárgarépa

1,0 kg vöröshagyma

Az 5 literes befőttesüveg azért praktikus, mert a hűtőszekrényben könnyen elfér. Amikor az ősztől megbontjuk az nagyüveget és főzünk belőle egy kicsit és követelődző barátainknak bébi ételes üvegbe töltünk egy kisebb kóstolót, akkor a kechupot, pörköltalapot áttölthetjük kisebb üvegcsébe, hogy ne az üresedő befőttesüveg foglalja a nagyobb helyet a hűtőszekrényünkben.

 Metódus

Az alkotóelemeket megmossuk, meghámozzuk, nagyobb darabokra vágjuk. Elsőre a paradicsomot tesszük a lábosba, mert önmaga levet enged, majd a többi elemet és a fűszereket: só, szegfűbors, kevés fahéj. A forrástól számítva 5 percig főzzük, kavargatjuk, hogy ne égjen le az alja. Botmixerrel turmixoljuk, de nem kell krémesre.

A forró anyagot (5 literes) üvegbe csurig töltjük, azonnal lezárjuk. a zárókupakot nagy erővel rászorítjuk az üveg szájára. A tűzforró üveget fejjel lefelé fordítjuk. A veszélyes művelet azért szükséges, hogy a fölösleges levegő kiszoruljon az üvegből, így a kechupunk (pörköltalapunk) tovább eláll.

Felhasználás

Elsőre ajánlott ételízesítőnek használni, szinte bármilyen ételbe, amelybe egyébként vegetát, fűszersót, más ételízesítőket szoktunk tenni.

Másodjára hús- és krémlevesekbe ajánljuk, mert a zöldséget jól helyettesíti, hiszen maga is zöldség.

A sütés előtt a húsokhoz ajánlatos egy-két kanállal az olajba/zsírba tenni, a pörköltekhez elengedhetetlen a nagyobb mennyiség.

Szószok ízesítéséhez is meg kell próbálni: én megpróbáltam, és érdemes.

Jó étvágyat!

Szentpéteri Nagy Richard Műsora a Klubrádióban az Athenaeum. A műsorsorozatban már volt konzervatív és liberális staféta, most a szociáldemokrata váltó van soron. Egy-egy váltó 12 részből áll, és minden csütörtökön 14-15 óra között hallgatható. A korábbi műsorok a Klubrádió Archivumából érhetőek el.

Az Archívum elérhetősége: http://www.klubradio.hu/bview.php?bid=archiv_n

Klubrádió Athenaeum című sorozata:

1. adás 2015. július 2. 14 – 15 óra

 A mellékelt képen látható, hogyan kell kitölteni a Klubrádió Archívumában a keresést, a dátumot és a 14 órát kell kikeresni. A 13:58-kor kezdődő részben 7 perctől kezdődik a Tóth Zoltánnal Szentpéteri Nagy Richárd beszélgetése. A következő rész egésze, a harmadik rész eleje a beszélgetés.

2. adás 2015. július 9. 14 – 15 óra

Lendvai Ildikó és Tóth Zoltán beszélgetése: az Archívumba a dátumot és a 14 órás sávot kell kikeresni, a továbbiak megegyeznek a fentebb leírtakkal.

Az Archívumban való keresést egy fotóval is segítjük.

Olimpiát rendezni hálás politikai célkitűzés. Az olimpia fogalmát mindenki ismeri, a népnek nem elmagyarázni drága állami pénzen a köztelevízióban. Mindenki tudja, hogy az olimpia nagyberuházásokkal jár, amelyek a gazdasági életet fellendítik. A gazdasági fejlődést sem kell hosszan magyarázni a népnek: munkahely, életszínvonal.

Olimpiát rendezni nehéz dolog. Ugyanakkor a kis országok nagy terveket kovácsolhatnak, ha vannak olyan politikusok, akik a jövőbe menekülés útját választják a szavazatok megnyerésének. Nézzünk egy konkrét példát: egy súlyemelő elhatározza, hogy felemel egy 250 kilogrammos súlyt. A jó politikus azzal kezdi a feladat megvalósítását, hogy bejelenti a sajtónak: 2024-ben a súlyemelő 250 kg-ot fog felemelni. A sajtó azonnal felkapja a hírt, és a nép buzgón helyesel: 9 év van még az edzésre! Egy újságíró kideríti, hogy a kijelölt súlyemelő 2015-ben 50 kg-nál tart, mire a híres politikus azonnal pörölyként csap le a fanyaló újságíróra: 9 év alatt csak 200 kg-ot kell javulni, és a tervekben 300 kg javulás is szerepel! Elérkezik a versenyre való benevezés időpontja 2017-re: a súlyemelő már javult, de a javulás mértékét nem közlik a néppel, mert az titkos. Még csak azt kéne, hogy az újságírók fanyalogjanak, és ezáltal lerontsák a súlyemelő önbizalmát. Egyébként is a 2017-es dátum csak a pályázat beadására vonatkozik, és azt papíron kell teljesíteni, színes és szélesvásznú kampányfilmmel, csinos lányokkal fűszerezve.

2018-ban parlamenti választások lesznek. A választási kampányban nagyon jó eszköz egy győztes pályázatra való hivatkozás lehetősége: lám-lám, az egész világ elhitte, hogy a kis ország súlyemelője 250 kg-ot fog felemelni. Ha netalán nem sikerül a pályázat, és a világ gonoszabb része legyőzi a jót akaró híres politikust, akkor is a kész a kitűnő kampányeszköz: titkos féreg foga rágta el a nagyotemelés lehetőségét! A titkos féreg a magyartalan ellenzék, akik már 2015-ben rágták az igaz magyarokat.

Az olimpia rendezésének a hírelése egy előrehozott választási kampány 2018-ról! A jelenlegi kormányt egyáltalán nem érdekli, hogy lesz-e 2024-ben olimpia vagy sem, hanem egy szavazatszerzési manőverbe kezdett. Az ellenzéki pártok csapdába kerültek már 2015-ben az olimpia szavazásnál a magyar parlamentben. A kormány egy nappal a szavazás előtt adta át az olimpia rendezéséről szóló hatástanulmányt, és az ellenzéki képviselők szétszavaztak. A jelenlegi kormány olimpia rendezést támogató ellenzéki képviselő azt mondta: ő a fejlődésre szavazott. Ezek szerint hamarosan átlép a kormánypártba, mert az ellenzéki képviselők a fejlődés ellen szavaztak!

Egyébként lehetne pályázni az Olimpia rendezési jogára. Ha kormány együttműködne a régió országaival, akkor jelentősebb gazdasági erőt lehetne felmutatni a pályázatban. De hát mit tegyünk, ha a jó magyar kormánnyal nincs jóban a rossz román, szlovák, osztrák kormány.

Lehetne az éves költségvetési tervezésbe belesimítani az olimpia rendezéséhez szükséges költségek egy részét, ha a jó kormányunk együttműködne a rossznak nevezett ellenzékkel. De hát nem működik együtt!

Lehetne az Európai Uniótól kapott pénzügyi forrásokat összeilleszteni az olimpia költségeivel, de mit tegyünk, a jó magyar kormányt üldözi az unió!

Hamarosan megtudjuk a kormánypárti sajtóból, hogy minden magyar olimpiát akar. Aki nem akar olimpiát rendezni az nem magyar. A jelenlegi kormány az olimpiát rendezni nem akaró emberek adóját is az olimpiai előkészületekre, a 250 kg-os súly felemelésre fordítja.